Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-25 / 218. szám

lvz (1 rádium u lábha'tatkm saiga- *im*K‘i* cs> tony kibocsátása mol* !,-t; s.-riboniiLk. A rádium ezáltal átváltozik i^v -a. nemű lost ;i/ oiivanáció lösz IhiIöIo. I'm ul . ió alanyit jolont. uri,ni íTszivikgás. Az ; ö ss/v s rádióm. t:v colinak közölt, a naduin moWl az. cuk: nációnak vaui <t legnagyobb i gyakorlati jelentősege. Az eniacn.icio ti gyógy j vizek gyíVgyJurlásii tényezője. ha az. nem v*’- ; z< ihoiö vaiiiamol) vegy leg Írató anyagra, pl. ; JödrJ. kié je vegy szénsavra vissza. A na­gyobb mélységből foiíbugyogó fonásivh/ck ii'^yauiis a föld belsejéből oniunációt hoznak | magukkal, amelyet mini a rád inni bomlás- Ürmökét, a rádiumbadalin u köze leken- vtrló keresztülhutolásukkor »vetóeBc foil. Az ennauiá- eió, mint gáz némái test félhold ódik a víziben, azonban mialatt erőst. láthatatlan sugarakat Ki vél ki, elbomlik és el'tüuiik. A bomlás fel- tarló/huitotkrn és kb. 4 na)p alatt az omaurá- oió fele már dlbonvlrk. Ebből érthető meg. hogy a régi tapasztalat, bizonyos ás­ványvizeik csak ott helyben hatásosak, szál­lítás által már elveszítik hűvös e éjinkét. Az emanéoiót a logjobbaln eldugaszolt palack sem képes viaszattaébami. Miár évszázadokkal a rádium feflfedezésie előtt ismerték az auszt­riai Gastein melogforrásH.imak csodálatos ha­tását. amit a viz vegyi összetétele nem ma­gyarázott meg, mert az majdnem olyan, mint a rendes ivóvize. Amiben a nép megelőzte a tudó* ) mányt A rltlpies gyógyászat ezen o té en is. mint ! antnyi más esetiben — sok idővel megelőzte a ; hivatalos orvostudományt. A nép már évszá- ; zadokkal ezelőtt ismert csodálatos hatású j gyógyforrásokat. Csak akkor a gyógyulást 1 — évezredes mondáik alapján — n forrás j ’szellemének tulajdonították. A mi prózai, szá- ! zadulnik leűéplezte a szegény szellemet és a t rádiummal helyette sí tette. De a lényeg nem j változott. A bányászok ősü idők óLa fii öd- tek a bányavizekben és urániumérceket tar­talmazó zacskókat raktak reumás testrésze­ikre. Sok egyéb nagyszerű gyógy eljárásit le- sett e! az orvostudomány a természettől és ( a néptől. Svájc egyes vidékeim o pai asztok a házal,kait fedő évszázados füstös, kormos zsuppból készi'teit lest adtak tóidővészes be­tegeknek. Egyszer egy arra tévedt vegyész felfigyelt erre a gyógymódra meglepte jó hatása. Elvitt egy csomó zsuppo', megvizs­gálta 'is kiderült, hogy igen sok kreozotot tartalmaz. — A kreozot legkitűnőbb tüdő- vészellenes gyógysze einlk közé tantlozuk. Vagy a mai leghatásosabb sziverösitő gyógy­szer, a, dúgiHlaflás! Fallűrt javasasszonyok már évszázadokkal ezelőtt adták szívbetegeknek n digitálist tartalmazó gyűszűvirág főzetét. Ré­gen a napfényt a szervezetre nézve veszé­lyesnek és ártalmasnak tanították. Finsem, a ■hires diáin, omvos megfigyelte, hogy beteg macskája kifeküdött a napra és rendszeres napkuirát végzett s néhány- naip alatt meg­gyógyult. Látta. hogy beteg madarak, róva rok*. miként használják ki a napfény áldá­sos hatását. Az ő elvei 'alapján a napfény­kezelés az egész világion elterjedt és ma ér­tékes, sokszor nótkülözhetellan gyógytegye­zőink közié tartozik, Rádiumtartalmu gyógyvizek Igen sóik emamációt tartalmaznak. tehát erősen rádiioektivak a gaisteini, budapesti, joachimsthali és pösitytámi meHegviztforrásoK. Hazai gyógyjvtizeinik közül a félixi és henkn- lesfürdői források meglehetősein, radioaktí­vak. Kisebb mértékben radíaaktivnk a szé­kelyföldi ásványvizek, a Miatiild, Málnási Má- rte-fort'ás borvize ás. Elenyésző kis mennyi- stégben a levegő is tartalmaz emainációt. A •radioaktiv gyógyvizeket. háromféleképpen haisiználijiáík a gyóglyiitásbani, ivókúrák, für­dők és belélegzés öleikjábain. A gyógyítási oka az emamáoió által kilöve’t sugárzásban ke­resendő, aimely a szervezetben akárcsak a hő, vögy villamosság, bizonyos elváltozáso­kat idéz elő. Az Ivókúráikat gyomor, bél és miálj, egy­szóval aiz emésztőszervek idült megbetegedé­seiben rendelik, pl. gyomor-bélhunit, epebó- lvagyuűlíadás, silib. Fürdők alakjába a a kü­lönböző reumás megbetegedésekben, köisz- vónyben. idegbánttóillmalkban, isiiászban. rdeg- gyulílladáslban és idült bőrbajokban, pl. ekcé­mában baszjniálják. Belélegzés céljaira u. n. emaniaitóniiunoköit építtettek. A radioaktiv gyógyvizet iszjdttpermeibezik, szébponlesiztják, ezáltal az emainiáloió felszabadul és közvetle­nül belélegezhető, A légző szén vek idült meg­betegedéseiben,, minit hörghurut, asztma eil- kallimiazZák, azonban 'akárcsak a fürdőket, reumás bánibailmelk és bőrbetegségek eseté­ben is. Rádium és az élő szövetek Kétségtelen azonbatní, hogy a rádium kor­szakalkotó nagy jelentősége aíkkcvr derült csak ki igazán, almikor rájöttek, hogy- a rá­kot. ezt a rettenetes! betegséget is lehet vele gyógyítani. A fák rádiummal való gyógyító ELLENZÉK 1 Ó 3 H nr eptemher 2 5. UítMd Irta: Dr.JOO ISTVÁN sál vak egyik úttörője 1 lol/knecbl Ilire1- bécsi O' ív os voii. I lolzknerhl vetette meg a illa oly ilejlell röntgen viz-igáíási el jut ások. alapjait. V ri ntgeiisiig:u-ak azonban nvegibovszulták hím ■gukal. Flelé\ el kelleti inegfizetílie a velük \a'ú foglalkozást Az ö idej, ben még nem tiullák. hogy a röntgensugarak, Imi hossza ideig hatnak a szervezetre, azt elpuszítják. Nem i.s tudtak elleniük 'védekezni, nem is merték nvég <nz óvó óíonvlomezeket és köté­nyeket. I lolzknechl évekig s/aikas latiiiut.Mil dolgozott velük, minden védelem nélkül Sőt még lxdegen is tovább kutatott —- Vé­gül a löiiitgeiisngarak mégis gyözedelm<‘sked- tek fölötte és megölték. Körülbelül .'}() esz te* idő óta tudják, hogy a rádium el pusztít jti, azt a szövetet, amelyet sugárzása ér. Elegendő, hogy rád ami legyen a közelibein: a szerves anyagok, pl. papiros, fel'lxwwlnn'alk, elpusiztulniak. a növéüy-i csirák elluilnak. zöld levelek elhervadnak. Nagy rá. diumtömeg a nvagtu esetides. de állam-dó su- gárzásávnl a világ ösisizcs -illőién,vét el tudná pas-zliiIn n i Ezen alapul lényegileg a rádium- terápia A rosisiziindiillatn dtignnatokát rádium sugárzássá'! kezeljük és elérjük, hogy ti n.i­(Befejező közlemény) kos sejtek fejlődi'’S<* megáll. Két alapiveiliö lőni osságul tényt kell figye­lembe vonni, hogy a rádiiiinkezelés eredmé- nyeil megért hősisük. I gyik <nz, hogy u fialali, fejlődésiben le vő sejtek érzékenyebbek a sugárzás uombo ló hálásával szemibeni, minit az idősebb s*’j- tek, amclyekinék kiilailialkullásö már be végző­dött. A n.Jkos daganiátok éppen -lyen gyorsan (ejlödö fiatal fejJődésIbenii levő sx'jle'k; <-zek- ke? aránylag köniriyebben elbánik a su­gárzás es ugyaniakkor u<z ép szöveteket nem bántja. A másik, téllel' is fonvtos. Újabban rá- jö l'liek, lmgy :v ' téli i mi sm gár zás nemcsak a rosiszindii'aitii daganrait, a n-ák sejtjeire híit', liann-m az egtíwz szervezetre. A szervezetet kedvező értelemben' átlhanigóljei Anniikor a rákos sejteket elpniszlitja, ugyanakkor fel­vértezi a szervezetet rákeKleme.s, egyel öné is­meretlen természetű vegyi anyagokkal. A rá<lium <-s, n gyógyító célból alkollma- zotl röntgenisiugérz'.its, hatása pontosan ugyan­az. A kettő közölt mindössze annyi a kü­lönös g, hogy amint emliitettem, u rádium átható ereje nagyobb, viszont a röntgensu­garakból löMx-t Indmnk termelni. poor a ráöíisiRsaáári*s vcszsüelcmmé válih A -rádi'ums-ugárzás hatása nem azoevnal, ha­nem csak bizonyos idő mu'llva jelentkezik A sejtek megőrzik és feldolgozzak a sugsir- lK’h.Htást. A rádiummal vaiö gyógy it.Innál fi gyelembe kell tehát venni, hogy bizonyos időközökben adagolt sugárzások «összegezőci­nek. IgCo pontos mérőeszközre van szükség, hogy megtaláljuk tvzt a - ugar mcwn yi sége t. amely elpuszt tja a ráksejteket, de épen hagyja az egészségeseket. Ha» a kezelés ezt a haitárt átlépi, n rádiumból az áldásos csőd i- szer lieívebt átok tlesz, met a -borzalmas ere­jű sugarak súlyos sebeket, roncsolásosát, ső! nagy nieinnyi'séglx'.n halált i-s okozhatnak. Kezdetben, rádiumkutatás hőskorában, ninig még nem ismerték a súgjunk sejt ölő h itás't. sok rádiumokozta sérül!s> fordult elő. Be- - que: lelőlek Curiemé rádiumot ajándékozol’, lés a tudós ezt ks üvegesében napokig a mollényzsebében hordta. Néhány nap «marivá égető fújdailsműit érzett a meM-.'bcn és azon a helyen a «bőrön egy vörös foltot vett észre, amely gyulladásba! meet át. rövidesen fel­hólyagzott és kifekélyescdett. — Ez a seb hónapokig semmi kezelé-i e scan akart begy ágyú dm!. A fekély pontosan a rádiumot tartalmazó moliényzsebnek megfelelő le iile- ■1-031 lépett fel. — Ez gondolkodói);! ejtette a kutiatókat. vájjon nem a rádium okozta Becquerel professzor sebét? Pierre Cu ic miindonk'éppen t sz tázn i akarta -a, kérdést és néhány órára rádiumot helyezett egy kis do­bozban a saját karjára; néhány nap mulv-e ez a hely- is kifekélyesedetit. Azóta óvato­sabban liOreiak o rádium,mai és ma meglehetősen ritka a «nádi'umfekélly. Neme régen oHkalmam volt egy rá din mf éké 1 yt hosz- szu idő*i keres tül nalponflai megfigyelni. Ke­vés lx-tegsé“g okoz oly rettenetes és állandó fájdalmaikat, imént ez, amelyet morfium inat is alig lehet csillapítani. Semmiféle ke­zel. ne sem j ült, miig végre 6 hónap múl­va, szeszélyben önként meggyógyult. Vnló- szii üleg ciziirlt gyógyult oly nehezen a rá- (liirinfeké’y, me t a sugárzás rádiumanyogot is V sz. be a scz öve lekbe és az onnan 'onimi- képpen el nőm lávolithaitó. hanem tovélbh súg itrzik, rombol, amiig scxltibomlás állati inc ától el nem fogy. A gyógyulás tehát ö boiiihösal következik be. Pár évvel ezelőtt a ódiummal űzött óriálsi 'fekílám áldozata leli egy amcrilkioii milliomos, akivel elhitet­ték. hogy a rádium megfiatalítja) «a szerveze- t t. Rövid idő alatt pár ezer «liter rádium- le dalmű vizet ívott és kevés idő multve-, bor­zalmas kínok között meghalt. A vizzel szer- veze.lél>c került rádium sízétroncsolta egész testét. N’bány évvei ezelőtt egy hires be’ga rá­diumgyár néhány munkásnője, akik az órák I világító számlapjait világitó nádin mos «anyag- hói késztették, különös tünetekkel beteged- I tok meg. Reggel még ftniss erővel láttak a : murakához, délelőtt re'tttdnietes bágyadtság j és eröt’cnség vett rajtuk erői. úgy, hogy ösz- szeestek. A gyo.isan elhívott orvos tanácsta BAJUSZ Irta: HUNY ADY SÁNDOR Bajusz sok évtizeden keresztül pincér volt a ,,Fészek‘c klubban. Illetőleg még most i.s ott dolgozik, csakhogy pár héttel ezelőtt átaülaikult liftessé. Bajusz, 2tmi a kedélyét illeti, ideális pincér. Figyelmes, finom, jószívű. Az arca ragyogó mosollyal hozta az ételt. Szinte e gyű fit örült a vendégével«, ha a vacsora' jól sikerült. Aztán egy kli's baj történt a fülével. Megsiketült a derék Bajusz, ami úgy derült ki, hogy elkezdett! virslit hozni annak, aki kávét rendelt. Majd bocsána­tot kért; „oppardon! összetévesztettem!“ — elrobogott és hozott egy vajaskenye- reü. Az iilyesmi «ai Crillonban baj, a Fészek­ben nem volt aiz. A vendégek jelbeszéd útiján érintkeztek Bajusszal, aki ragyo­gott, mosolygóig maga is nagyokat ka­cagott tévedésem. Szerette a tagokat és a ilalgok is szerelték őt, talán éppen kis hibájának eredeti zamata miatt. Kiiiaflalkuliif a gyaíkorlat, hogy aki a acso- rát rendelt, az étlapon az ujja hegyével multaittai mi?g Bajusznak, mil hozzon. Bajusz föltette monokliját, elolvasta a rovaWoit és diadalmas örömmel harsogta: — Becsinált borjú! Értettem, kérem! Később itt is baj történt. Bajusznak elromlott a szeme is. Hiába használta nagyítónak a monokliját, hiába izzadt bele fejebubja az igyekezetbe, nem tud­ta kisilabizálni a sokszorosított étlap halványodó lila tintáját. Hosszú vergődés után zsinórjára ejtette a monokliját és a kisebbik rosszát vállaisztva, rimánkodo.tt: — Tessék inkább mondani, nagysá­gos ur! Meg vagyok győződve róka, hogy a festők, szobrászok, színészek és a civd foglalkozású, kissé elbohémesedett tagok így sem kifogásolták volna Bajusz szol- gálateiiü. A Fészek nem rideg hely. Sokat pótolt, hogy Bajusz olyan kedves, mint egy mosolygó, pirospozsgás, tót manó, akiinek leborotválták a szakállát. Maga Bajusz volt az, aki jóllakott a helyzettel' és más beosztást kért a klub vezetősé­gétől. Kérését meghallgatták és áthelyezték liftesnek. Szép va'döszlibériát kapott Bajusz, a kabátjártak zöld paroliján ezüst makk. Ragyogó arccal kezeli a liftet. Azt is szereik Uj szolgáliaifci beosztása óta szá- zadszor hallom tőle 'ezt a mondatot; — Huszonöt évig vittem a? ételt a tag uraknak, most malgukat a tag urakat szállítom! A könnye csorog, úgy kacag ezen a mondaton, amelyet elmond mindenkinek, akit at földszintről fölvisz az emeletre. Szóval a kedélye nem romlott el. Sőt ugy veszem észre, hogy a füle is javul. Isten utjai kiszámíthatatlanok. Talán basznál a fülének a. levegőváltozás? Teg­nap egész halkan megkérdeztem a ru­határostól, hogy hány óra? És ő felelt; negyedhét, nagyságos ur! — Ha igy ha­lad a dolog, még megeshet, hogy a lift- beü klimatikus kezelés után visszakerül az étterembe. lanul állol'l m<-.!<-lliit. <l< m ^il«m im-hi «:i !• • I raijhrk. J\órli;i/lKi s/ákiloMá'k <>!••< I. a/oui* >.i ill *>«'iu íöttek jcá tu lure»j:c ix l«-.1, «•;; n»íli«-ii I«-I'-r<- l'.js/tika a/lóii iii<qol(lócl<»U i cjlc-lv. A '.öl'c I li<-l**g'.s/oliáb;i ÍM-lc-pc* /'»'q -hilo. <i vo ríjuk cv áljjolóriiöiiek kivíjiHiics «láttványbaii volt iiis'/e: a Ix-teg «nximk/issiők s/jviik- s/A ja és arca stírgá- zöld gyi-ttge, fw/.fo u-s/ká!ó fényilxín u.szetl. Teháit a rádíivm okozta a l»et<*|:«é^et, |-;/<*k :i mi«:.ikásinök az. amellyel viliig«16 rádiiimos anyagot tu órákra, ke ni t ék, szájukban nedvesítették ung' és lu-gyc-zlék ki. Ezáltal ál'ia«iidóain 'ládimii került szervezeliiklx- és borzaLmaK szenved«'- M*k között Vc'-gzett vc-liik. Látjuk. ed>böl a néhány példából, hogy mi­lyen veszedelmes két-lii fegyver a iódium. Végtelenül fontos <-zé l az adagolás legszi- gorubb elflencőrzése. Magát a rádiumot, hogy bajt ne okozliatssxzn állandóan arasznyi vas- toglságu ó«lornlk-mezc-klk<-4 bélelt pá ndék’zek- rc'fn^lKXn. tantják, annel'yeiek belsejében még külön ólomdobozoddban «van elhelyezve u rá­dium. Az ólom, umiaut már emlitettem, 20— 25 om. cvaslüig lemez-akakjában felfogja a sugarakat és védelmet nyújt velük szemben. A rákbetegség gyógyítása rádiummal A iák rádiummal valló gyógyításának a jeléeiltőségé évrő-IWévre enu-llkx-diik, mert az allóindóan javuló kezelsi eljárásokkal xnánd jobb és jobb eredményeket éltnek el. A rád'iumtkietzefliésit «a bőr, ajak, szájüreg és méh rosszindulatú daganattá inak gyógyí­tásában Gilkailroazzák 1 égé red m én y csebbe*). Ezeken a 1eJöleteken a rádium kezdeti ese­tekben-, nagy százalékban^ tairtós gyógyulást nyújt, Jobb eredménye van, mart a sebészi beavaitkozá’snak. A mélyen ülő, u. n. 'rejtett dagainaitokbans a hsustürá szerviek rákjának ke­zelésében’, pl. gyomorráJkbam azonban még ma is a sebész kése hozza meg ez eredmé­nyeket. Általíában akkor mondhatjuk, hogy a Mákos beteg meggyógyult, ha a rák öt év aJQitt, a kezelés időpontjától számítva, nem ujul ki. Természetesein a ’rádiumkezelés ered- mményezésének előfeltétele az is, hogy a rá­kot idejében felismerjék. A rádaim alkalmazásának többféle módja« vatn. Ma általában három kezelési eljátrást használnak. Első e:z u. in. rádiumtüzdelés. Aranyból, ezüstből, de főként platinából 3— 4 cm. hosszú, közepes ivastagsájgu, hegyes tű­ket készítenek. Ezek a tűk belül üresek és -ide helyezik eí a kb. ezredgnamnyi rádiumot. A tűket a bőr felületém, az ajalkon, a miyel- rven, a szájüregben, «a garatban levő daga­natba, akárcsak a varrótűket a tűpárnába, beletüzdelik. A tűknek, miként a varrótűk­nek, fokuk vám«, ide eős cérnáit fűznek be és ez biztosítja az értékes tüt — ára kb. 30 ezer lej — az elvesztés és az ellen, hogy a száj üregből ne csússzon lé a nyelőcsőbe — A tűk száma és az alkalma zás idő­tartama a daganat nagyságával és természe­tével igen változó. Ujaibbajni sebészileg tör­nek tiítat az egyébként hozzáférhetetlen da­ganatokhoz és igy részesítik azokat rádiunr tükezel ésben. Ez az u. n. rádium sebészet. , Másik ailkalma'ziálsi mód a rádium mulázsj Ezt az eljárást a testfelület daganataiban használják. A beteg testrészre 'felmelegátelt viaszlemezt helyeznek, amely pontosan hoz- zásimul a test formájához. Ebbe az anyagba ágyazzák be a platimaJtíülket, vagy tubusukat, milliméterre kiszámit ve, hogy csak kizáróla­gosam a beteg szöveteket érje a sugárzás. Az utóbbi időben mind nagyobb tért: hódit a harmadik eljárás, amely a rossz ind ulabu nagyobb daganatoknak nagymennyiségű rá- diummal több centiméter távolságból történő egyenletes besugárzását tesizi lehetőivé. Ez a legdrágább eljárás, mert legalább 2—3 gram- nyi rádium kell hozzá. Ezt a nagymennyi­ségű rádiumot az u. m«. rádiumágyuban, vagy 'alakja után helyesebben rádiumbombában helyezik el. Ennek lényege egy ólomgömb, amely bélül üres. Itt van fémdobozban el­helyezve a rádium. A gömb fala 15 cm. vastag. A gömbön egy kivágás van. amelyért keresztül «a« radium a daganiâtot besugározza. Az ólomgömb bronztokjával együtt 500 kg. •suilyu. Ezt a nehéz gömböt a helyiség meny­in yezetére szerelt elektromos szerkezettel tet­sző helyzetbe 'lehet «beállítani. A leirt szer­kezet a beteg védelmiére elegendő. A kezelő személyzetet azáltal védik meg. hogy a fel­ügyelő ápolónőt az ágytól 10 méter távol­ságra ültetik, «ab Pl a nádiumsugiarek évek alatt sem okozhaillniaik bajt. Ha tehát a röntgen sugarak hatása egyenlő a rádiuméval, miiért nem !c hét csak rönitgennet gyógyítani, am«i olcsóbb ivolna? A röntgensugarakat nem lehet pon­tosan egészen apró területire irányítani, ami­re 'gyakran szükség van. Főleg azonban a 'röntgenkészüléket nem lehet a test üregei­ben, vagy még mélyebben ülő daganatokra irányibanf. A kis helyet elfoglaló rtádűimké- szltményekkel ezt kényelmesen el lehet érni. A röntgeirlbechcMka legújabb vívmánya ■' Chaoul-fóte testhez érinthető rösr Igen kéj 7 li­lék, részben kiküszöböli a hátrányokat, mert ezt már a test ütegeibe, pl. szájba be lehrt vezetni. Valósz.mü, hogy a, röntgenteclü:iki a maga fokozatos fejlődésével, a rádiumot idővel a rákgyógyászat sok területéről fogja még kiszorítani. I A rádium az orvostudomány szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents