Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-25 / 218. szám

I

ELLENZIK

rm

______imiiuiin Wim.■Iliim«......................uMmmmmmmmmmmammMmmmmmmmtmmmmmBmmm

1 9 3 H szeptember 2 5.. ■K****rv >

Színes élmények Balcicban, a festők városában

dón, ahoi még nem háborgatják régi szokásaiban az őslakó törököket

BALCIC, szeptember hó. Athéni útja előtt a Transilvania, a Dániában készült hófehér luxushajó, a 1 :g- szebb román tengerjáró az Ezüstpattra, Balcicba vitt utasokat.

Alighogy megjelentek a constanta! utcákon a plakátok, ahogy megtudták a k; rándulás hirét Eforiában, Carmen-Sylván, Mamaiában, Mangaliában s végig a parton, az emberek megrohanták az utazási irodákat. Mindenki helyet akart kapni a Transilvanián, mindenki el akart utazni Balcicba, a festők, a szépre szomjasak, a különlegességet látni akarók városába.

Utolsó percben helyet kapunk a csillogó, fehér, hatalmas hajón mi is, carmen- svlvai fürdővendégek. Lengyel társasággal utazom. Carroen-Sylvában a kirándulás idején már csak külföldiek vannak, fs annvi a lengyel, hogy csak lengyel szóc lehet mindenütt hallani.

Lengyel uti'társak Három lengyel nő és három férfi az

: utitársaim. Varsóiak. Vidám, modern', dol- 1 gozó fiatalok, akik gyerekes boldogság- j gai élvezik a vakációt. Már előre alku- , doznak, hogy ők legalább három napig maradnak Bakiéban, majd autón jövünk haza. Tartsak én is velük. Megígérem, hogy velük tartok, mert akkor még nem sejtem, hogy az autó defekter kap szakadt) esőben, a vigasztalan dobrodgoi steo- pén.

A három leány, Danuta Jezewska, Mirosawu Grazlewicz és Margerita Zigtkow- na, azaz röviden Danuska, Myra és Rita pizsamában vannak, olyanok, mint három karcsú fiú. Az urak: Roman Bozyskawski, Henryk Schmiedke és Riszard Herbst sportruhában, fényképezőgépekkel s pé- dekkel alkotják számukra a diszkiséretet.

Az utón fényképezik a hajót, a tengert, a távolodó partokat. Mire Balcicba érünk, Roman .gépében egyetlen film sincs már. Szemüvegét a homlokára tolja és kétségbe van esve.

Az Ezüstpart panorámája

Talán egyetlen hely sem érdemelte ki igy az elnevezését, mint az Ezüstpart. A hely fekvése, a fénytörés, a kiima és a tenger valami csodálatos módon ezüstté varázsolja az egész világot itt. Gyöngyházszinü a part, a hegyek, a hazakon tükröző napfény, az ég, a halványkék tenger is ezüstös. Itt csak gyönyör- köidni 'liehet, csodálkozni és lelkesedni a természet nagyszerűségén: szavakba foglalni a hatást s az elénktáruló szépséget lehetetlen.

Talán nincs part még, ahol ilyen valószínűtlen, ilyen megdöbbentő lenne a fény s a tenger szépsége. A fehéres, hajnali szinekben csillogó hegyeken úgy lapulnak a kis török házak, mintha egy hatalmas kéz odaillesztctte volna őket.

A tengerről tisztán látszik a királyi kastély. Hófehér tornya, mint egy keleti mecset minarétje néz le a vizre, széles ablakai, tündéri kertje most elhagyatottan és szomorúan gyászolja a melegszívű, költő- lelkű nagy király asszonyt, aki úgy szerette ezt a szép helyet s akit itt úgy szerettek. Minden Mária királynéról beszél itt, róla emlékezik és őt siratja. Az ő müve és elgondolása- a kastély kertjének legkisebb virágágya is. Ró’h. mesél a török negyedben egy szegény asszony, aki látta egyszer és akire rámosolvgott. Elmondja, hogy a felséges asszony rendkívül szerette az antik török tárgyakat és személyesen vásárolta össze őket a törököktől. Beszél a királyné magános sétáiról a tengerparton és arról, hogy mint gyászol Balcic a fc- jedelemasszony halála napján. Ott áll Balcic főutcáján a királyné bronzszobra, a szép, nemes, komoly arc messzire előrenéz, a talapzatát friss virágokkal borítják el ismeretlen kezek. A szeretet és 'szépség volt Balcic Mária királyné életében, tudta ezt s ezért kivánta, hogy szivét idehozzák vissza az Ezüstpartra, az ő Balcicjába.

A kikötő, a plage, a város

A kikötő, a messzire nyúló mólóval nem nagy, ahogy nem nagy az egész Ezüstváros sem. Kicsi a plage is, eredeti kabinjaival. A kabinoknak nincs ajtaja, hanem színes függönye, emögött vetke- zík-öltözik az ember. A homok is ezüstös, a viz nyugodt s ha mélyen úszik bele az ember, egész Balcicot látja, a félkörben nyugvó hegyeket, a házakat, a mecsetek hegyes, fehér minaretnek. Valami egész sajátos, egész különleges- couleur locale-ja van a helynek. A turisták elözönlik most a várost, a mi társaságunk is kettészakad. Danuta, Rita és Myra nekivágnak a he gyen elterülő török negyednek, a többiek velem együtt úsznak egyet a plageon, aztán a kikötőbe megyünk. Régi halászbárkák s pár kis kiránduló hajó olyanok a távolabb lehorgonyzón Transilvania mellett, mintha gombostűket szúrnának a minaretek mellé. Aztán nekivágunk Baltiénak. Azonnal mellénk csatlakozik három parányi cigánygyerek. Kicsik, soványak, óriási fekete szemekkel és még óriásibb szempidákkal. Teljesen egyformák. Testvérek. Iskolába nem járnak, amint mondják, hanem vezetik az idegen urakat és égésien szépen keresnek Minket is elvezetnek a centrumba, a nagy térre, ahol vendéglők, cukrászdák, bizárok várják az embereket. Rengeteg bucureştii és külföldi autó. Köztük egy hatalmas amerikai túrakocsi. Különös keleti típusok: török asszonyok betakart arccal, bogvogó- ban, nehéz vizeskorsókat cipelve. Férfiak fezben, turbánban: hisz ez itt egy darab tradícióit megőrzött Kelet, hova nem sújtott le Kemál pasa józan, minden ősi szokást elsöprő ökle. Itt olyan török a török, amilyen ezer éve volt, olyan a viseleté, a szokásai, az életmódja. Buzgárok, örmények, görögök is sokan vannak és teszik felejthetetlenül színessé az utca képét. Egv üzletben a lengyel urak fezt vásárolnak, a kereskedő neve Ezeregyéjszakaszerüen romantikus: Ali Ahmed. A legtöbb üzlettulajdonos török, vagy görög, román kereskedő elvétve akad. A postahivatalban kinai tisztviselő ragasztja fel a bélyegeket a képeslapjaikra. Annyi szin s a fajok anvnyi változatossága szerepel itt, mint egy

távolkeleti kikötőben.

A postáról jövet, a központi téren az amerikai turisták egy rendkívül érdekes figurát fényképeznek. Török férfi, vörös fezben és bugyogóban, keresztbe tett lábakkal ül és nevet. A foga hófehér, a szeme valószinütlenül fekete, hajlott az orra és tü'tétbarna arcában valami koboldszerü gúnyos, csufolkodó kifejezés. Minden fényképért tiz lejt kér. Csak úgy hullanak a kezébe a réz pénzdarabok s ő betanult! mcvsollyal pózol, mint egy elkényeztetett film primadonna, aki nem ismeri a szappant és a kozmetikát. Aztán feláll és produká'lni kezdi magát. Ezt a produkciót nem lehet táncnak nevezni, mert a török egyáltalán nem tesz tánclépéseket. De mégis táncol.

Két karját kinyújtja és zümmögni kezd valami időtlenül régi, szomorú, egyhangú, dallamtalan ázsiai dalt, amelynek melódiája szakadatlan ismétlődéssel kiséri mozdulatait. Közben csettint és uiiait pattogtatja s mozgatja a felsőtestét, de csak alig, valami kigyószerü, fantasztikus, utánozhatatlan és eltanulhatatlan módon. Az angolok nézik, tágranyik szemmel, mint kismadarak a kigvót, 5 pedig a "szemükbe nevet és bűvöli őket. Egv darab Ázsia igy ez a férfi, misztikus, rejtélyes és egzotikus.

És sok hozzá hasonló egzotikus lény járkál a meredeken szökkenő töröknegyed zegzugós utcáin, ahol csacsifogatok, viz* hordók, szőlő nugát, rahát és halvaárusok iárnak sietés- nélkül, elnyújtott kiásással árulva csemegéiket. A házak ablaktalanok, kicsik, primiţi vek, misztikusok, de mindegyik belsejébe van valami régről megőrzött kincs: színes keleti szőnyeg, aranyozott pipa tartó, a narghilénak, arany- himzéseis/ vánkos. A gyerekek az utcán látszanak, a férfiak méltóságteljes pózokban pipáznak cs keveset beszélnek. Színes, keleti kép: csak nehezen járni a sikátorokban, a köVek között s el is tévednénk, ha a három kis cigánygyerek nem iárna kutyahülséggel a nyomunkban s vissza nem vezetne újra, meg újra a mecsethez, amelynek környékén minden házon rendes nagyságú ablak van már, de ezek az ablakok is sürü vasráccsal védik magányukat idegen szemek elől

Hazafelé autóval

Három nap érdekességekkel zsúfolt helyen — három pillanat. Egy Constantái taxin indulunk haza, kitérővel, a part legszebb látványossága, Capul de Caliaera felé.

Capul Caliaera. Megdöbbentő élmény. Óriás fehér és vörös sziklafalak alatt végtelen mélységben nyújtózik a F’kete-ten- ger. A túlsó parton kékilő part Bulgária, a divatos tengeri fürdő, Várna. Itt a magasban kis katonai erőd, a volt bulgár határszélen. Vad, ősi, félelmetes szépségű hely: a tengerbe nyúló sziklák élesen kirajzolódó körvonallá Hal, a hely elhagyott- ságia, magánya, története. Egy fehér toronyból a legenda szerint, negyven bulgár leány ugrott a mélységbe régesrégen,

hogy nehogy az ellenség kezébe kerüljenek. Egy regi szent, Nikoláj remete is itt alussza örök álmát a tenger felett. Kis szentély a sírja, kopott, bizánci képpel, kőszarkofággal, kettős kereszttel, két örökméccsel. Zarándokolni jönnek ide és írják be nevüket a sziklába vájt kis kápolna könyvébe. Az egyetlen itt lévő házba, amely mellé kertet is teremtett az emberi szépségrevágyás, kedves fiatalasz- szony hiv be s elmeséli, hogy a szent csontjait állítólag visszavitték Bulgáriába s a koporsó valószínűleg üres. Csacsifogat jön, egy katona friss vizet hoz a caliacrai kis ház lakóinak, akiken látszik, hogy elégedettek s nagy magányukban is boldogok. A közelükben a néhány katonán kiKedvezményes gyógykori Budapesten Gellér,-fürdőbe !

hivatalos pengő Árfolyamon

Az IBUSZ álltai kibocsátott szelvényes .jegyfüzeteSt alapján alább rendkívül mérsékelt áru gyógykurák vehetők igénybe:

2 heti időtartamra 8.530 tej. mely összegben következők fogta Itattalak benin. 50 százalékos vasúti kedvezmény magyar határ—Budapest és vissza, vagy tovább bár- i mely magyar határállomásira, komplett pan- ; zíó (lakás és napi háromszori étkezés, előír >: esetén diétás koszt is) választás szerint a Lukács-fürdőben, vagy a Pala timus margitszigeti szállóban, főorvosi vizsgálat, 2 heti orvosi felügyelet, gyógyfürdők 2 hétre, két autókor járat, összes borravalók és adók. — i Ugyanez kísérők számára, orvosi felügyelet 1 és gyógyfürdők nélkül csak 6.950 tej.

Háromheti időtartamra 12.600 tej, mely összegben a fent részletezett ellenszolgáltatások foglaltatnak bent 3 hétre. Ugyanez kísérő számára orvosi felügyelet és gyógyfürdők nélkül 10.300 lej. Ugyanezen el kiszolgáltatások a GeWiért Nagyszállóban, vagy Svábhegyi Szanatóriumban 2 hét 12 ezer 350 lej, kisérő számára 8.300 lej. 3 hét 17.985 lej, kisérő számára 11.950 lej.

Indulni lehet bármikor! Az összeg lefizetése ellenében a kedvezményes jegyfüzetet azonnal kiszolgáltatju az ELLENZÉK könyv- osztáilya Cluj, P.ieta Unirii. Vidékre utánvéttel its azonnali küldjük, részletes felvilágosításokkal válaszbélyeg ellenében azonnal szodgáljuink.

viál senki élő, csak egy sírkereszt van tő liik néhány lépésnyire a v/iklán, egy Bt meghalt bolgár katonáé, akinek fény képi az. üveg alatt büszkén és fiatalon mosolyog. itt a csöndben és halhatatlanságban. Mig élt, Szx-.rgcj Tufán volt a neve — most ő is örök és hozzátartozik a természethez.

Sokszáz lépcsőfokon egy kiálló sziklához megyünk le, ahol a kő mesterséges viaduktot alkot. Innen nézünk le a tengerre s látunk valamit — amit soha sem fogunk elfelejteni.

A tengerben egy kiálló sziklán rengeteg madár ül s várja az erre úszó halakat. És körülöttük játékosan ugrálnak a vízben a felbukkanó feketetengeri fókák. Igen — fókák, kedves, bolondos tengeri állatok, melyekről azt hittük eddig, hogy csak a Jeges tengerben élnek. Nem, Capul Ca/íiacra környékén a Fekete-tenger is el- dicsekedhet fókáival. Még az allatkertben is mulatságos és érdekes látvány elnézni- okát — de itt, otthonukban, igazi elemükben, a végtelen vízből kibukva, víztől csöpögő bajusszal, alámerülve, aztán egymással játszva, példátlanul érdekesek. Sokáig, nagyon sokáig ülünk a térni észetalkotta pádon s nézünk le a vizre, a fókára s a zsákmányt leső halakra és valamit megerzünk a végtelenből. Ez a színjáték igy folyt le ezer évvel ezelőtt is és ezer év múlva is ugyanígy folytatódik. A tenger, a sziklák, az élet örök s a természetes erődön megtelepült ember megdöbben rajta, mint mindenen, ami végtelen, és isteni.

Negru Vodan és Mangalián át haza

A lengyelekkel együtt alig tudunk elszakadni a fölséges helytől. Roman Bozy- skawsky szerencsére uj filmeket vett Balekban és igy megörökítheti a sziklafalakat, a fókákat, a tengert, a csacsikat, az: autónkat s mindent, amit akar és amit szabad, mert a kis katonai erődöt természetesen nem szabad lekapnia. És miután minden filmjét újra elpazarolta, elindulunk a kanyargós utón és nemsokára elmarad a tenger, hogy újra valami egész különlegeset és szokatlant nyújtson a vidék. Vörös steppén haladunk. Ameddig a szem ellát, vörös agyag a föld, amelyet nagy szürke és fehér kövek pontoznak a láthatárig. Sehol egy fűszál, halott, kopár,, ázsiaian félelmetes vidék. Aztán a föld lassan szürkébe olvad és fetünnek előttünk a kis dobrudzsai faluk. Jellegzetességük, hogy minden ház, minden gazdasági udvar, minden csűr és istálló alacsony, óriás kövekből rakott kerítéssel van körülkerítve. Mint hosszú, kanyargó, fehéresszürke vonal, úgy vonalozzák be a falvakat ezek a szürke kőkerítések. A falvak nagyok, szétszórtak a házak, lompos kutyák vadul ugatják az elhaladó gépkocsit.

Országimra érünk, végtelen kukorica- földek közé. És ekkor elered az eső. Nem esik —- zuhog, patakokban. Meg kell fordulnunk cs Bazargic helyett más utón haladnunk, mert a sofőr nem garantálja, hogy a tapadós, agyagos utón nem akadunk-e el és haza tud-e szállítani. Egy Casin nevű helyiséget keresünk, embereket szólítunk meg, akik készséggel útbaigazítanak. De annyi az. uit s főleg a ke* resztut, hogy minden öt lépésre újra kérdezősködni kell. Végre megtaláljuk Ca- sint, görögdinnyét is veszünk s ettől mindjárt jobb lesz a kedvünk. Rita rezgő kis cérnahangján énekelni kezd szomorú szláv dalokat. Egyszerre elakad a hangja és elakad az autó. Az egyik kerekünknek vége, egy szegbe szaladtunk. Defekt. A sofőr szerencsére hamar szerel, de ki kell szállni a zuhogó esőben. Aztán tovább. Esteledik, az eső szerencsére eláll, egy kis városban, Negru Vodában megpihenünk. Díszes,- aranyozott kupolás temploma van Negru Vodának, remek szőlőt kapunk itt, kétlovas kocsik zörögnek az utakon, díszes szerszámú lovakkal, élénk jövés-me nés az utcákon. — Most kezdődik a korzó. Aztán innen is tovább újabb görögdinnyékkel, almákkal és körtékkel felszerelve. Rossz az uit, kerülővel megyünk haza. Mangalián át. Itt, Mangaliában van a part legnagyobb, legszélesebb plázsa, mely most elhagyott, ezen a holdfényes szeptemberi estén. A kis téren fehér villák között katona szobra áll. Egy cukrászdában vacsorázunk kávét, vajat, mézessüteményt. Holtfáradtak vagyunk és nagyon boldogak ... Marxon Lili.

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a ieg- választékosabb kivitelig legolcsóbban! az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Plata Unirii.