Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-20 / 213. szám

1 zt J ö a z c p i o m o e r 2 0.

FLLFHZEK

Mki menekül as ősz elöl

Evekkel ezelőtt egy kis németországi fürdőhelyen minden májusban rendszeresen felbukkant egy idős, gazdag asz- S'zony. Szobáit béreit az egyik szállóban, mely egy hatalmas cseresznyeidietvény kel.'ős közepén állt, mögötte gyönyörű bükikerdővel. Naponta órákhosszat tart- t őrködött az erkélyen, tekintetét merően a vúrágzó cseresznyeágakra szegezve; szemlátomást hem birt betelni a cseresznyefák pompájával. Minden nap kocsi- derékszámira hoiz/altlba szobájába a viragos ágakat s mindem tenyérnyi helyet elboritoílj velük, úgyhogy szinte elmerült a virágpengetegben. Hanem mindez csak addig tartod/mig a cseresznyefák elvárégoztak. Amikorra, a bükkös pompás nyári zöldjébe öltözött, az asszony sietve összecsomagoltál számos bőröndjén és elniHazott. A városban ismerték •már s Indiák, hová siet. Oda, ahol tava- szodik. A tavasz' szerelmese volt. Egész éllettében folytonosam utazott és San Franciscotól az Északi fokig csak olyan tájakat keresett fel, ahol éppen a tavasz vök soron az évszakok rendjében. Mint maga cs bevallotta, azért, inert csak ,,tavasszal tud élné“ és nem bírja az őszt. Menekül előle, mert az öregséget, az elmúlást, a halált jiiöttáitja eszébe. Vagyona megengedte, hogy szabadon éljen ta- vatszt-üldöző és ősztől menekülő szenvedélyének.

Idegbaja azonban, melynek ez a szenvedély csak egyik tünete volt, végül is annyira elihialitalmasodott rajta, hogy tébolydába kellőit smElita.ni, a csendes elmebetegek osztályára. Most már nem kergdtlhettle tovább a tavaszt a Földgolyó körül és szembe kellett néznie, amitől egész életében annyira rettegett: az ősz- szél Mikor az első őszi eső cseppje-n do* bolni kezdtek a betegszoba abíláktáblá- itn, sirógörcsöt kapott. Azóta, minden tavasszal szinte újraélted, ép ember benyomását kelti, de minden ősszel kóros búskomorság leni meg, mert ekkor „észreveszi, hogy megöregedett“.

Ez a szerencsétlen nő természetesen csak beteg idegrendszerének áldozata s esete szélsőség. De lélekbúvárok állítják, hogy kisebb-nagyobb mértékben, öntudatlanul, anindannyhinkbaji él az idegenkedés ,ai rettegés a® ősztől. Meg is magyarázzák, miiért. Nemcsak, mert napjaink múlására emlékeztet. Régebbi évezredekben, .mikor a technikai müveit- ség eszközei nem védhettek annyira az embert az időjárás szeszélyeitől, mint ma. sokat szenvedett az ősz viharaitól s a béli bidegétől-faigyától. Ez a két évszak cSFJk nélkülözést, betegséget, halált jelentett számára. A babonás ősember azt képzelte, hogy mindezt láthatatlan démonok, gonosz szellemek idézik fejére s hiedelme &z örökké borongós égbolt, a ködös nappalok és a végnélkül! éjszakák 'altattt csak erősbödött. Riadtan menekült előlük barlangja mélyébe s ott várta szorongva, mig a Nap elűzi a földre szabadult gonosz hatalmakat, a világosság újra jogaiba lép és kitavaszodik. Az ősembernek ezt ia: szorongó rettegését kapluk örökbe mii, huszadik századi nemzedék s alz él, tudattalanná tompulva. még ma is bennünk. Holott most már semmi okunk sincs rá, hogy rettegjünk az ősztől, meg; a téltől. Hiszen a Nap százezer esztendőkön át szénbe, kőolajba tárolt: sugarai, a hatalmas ormokra emelkedett tudomány jóvoltából, most már ősszel s télien is nyárias fénybe és melegbe borítanak bennünket; házainkban örök tiavaiszitj és nyarat teremthetünk magunk körül. A nagyvárosok fűn- déri fényjátéka éppen ősszel és télen bontakozik ki, teljes szinpompájában és mindaz az a szépség, kellemesség és szórakozás, amit a mai embernek a városi élet (nyújt, igazában csak az eszitendőnek ebben & borús szakában éri el zamatai- nak 'teljességét. Igaz, hogy a fűtés a világítás, a meleg ruházkodás pénzbe kerül és sajnos, még ma is sokan vannak, akiknek a két barátságtalan évszak eb.

if

rr

vaumé ro emberrablás Amerikában

NEW YORK, szeptember 19. A küíkfo ridai Yuba City kölnnyékthi vaitósé/giosi hoid.iáilOapo't tot 'teronTtett egy vaJkimerő emüiermaiblási. Kot század fel fegyverzett katoncnság, detektívek, rend őr csapatok, cserkészek és. önkéntes nyomozók szécai hajszolják azt a két fiatod banditát, akik drámai körülmények közt elhurcolták Meeksnét, egy ottani dúsgazdag föld- birtokos feleségét.

WiüVJiiami Meeks és felesége fényes estélyen liá'libálk vemidl'lgiüfl! a 'kiöuinyék eliőkelősógieit.. Az est tótiümiö biaimgiiillaitibain telt el és- amiikoir tmiár o társaisláig utoYsó taigjia isi eUiávozotti, két álarcos bandita rontott be a lakásba és tete- perle, guzsbakötötte a házh&párt,

— Hol tartjátok a pénzt? — kérdeztél!:,

nevolllvet:lükkel hadonászva!.

Az laisisizoiny vâHiasizolt:

— Pénzünk a bankban van.. Safnos most a lakásunkban nincs egy cent sem.

I Az egyik rabló felkacagotf.

— Azt hiszitek, túljárlak az eszünkön? De alaposan tévedték.

A bandita^ a guzsbakötött fö VI bír tokoshoz fordult:

— A feleségedet elvisszül: zálogba és csak akkor adjuk ki, ha lefizetsz érte nekünk tizenötezer dollárt.

Meeksi1 kényitokra volt telieiMilieimifl ivégiig- xnézinil', hogy bi banditáik feltnyialáboiják tűs el- hnrcoliják. felesiéglélt. Azt is haJlolla, hogy a rablók öi gunávslba memibelk és a család autóján elrobogtok. Meeks csuk körülbelül félóm múlva tudott nagy nehezen kiszabadulni kötelékeiből. A shenilffhez síiétőlt és megtette feiljelienitiéséit. Azótiai Yuba City és környéke hiadiálapotbain) verni. Megkezdődött « nagy bíijtóiyad'ásr/iait o klót vmlkimierő bandita után, de eddig nnég: ni nagyszabású hajtóvadászatnak nines semna eredménye.

Teherautón szállítják az angol testőrezredek lovait

LONDON, szeptember 19. Hat hete folynak már Angliában is a nagy őszi hadgyakorlatok és ez az idő már elegendő volt arra, hogy a hadvezetőség bizo= nyos tapasztalatokat leszűrjön. A kitűnő angliai úthálózat mellett a gyorsaságnak döntően fontos szerepe volt és a hadve- zetőség igyekszik most még jobban meggyorsítani a csapatok mozgását. Ennek egyik következménye az volt, hogy most már az angol gyalogosok megterhelésén is könnyhenek és a „hátbőröndöt“ a jövőben a gyalogságot kisérő motoros jármüvek fogják szállítani.

Menetelés és harc közben az angol gya= legos csupán egy könnyű hátizsákot — vagy talán inkább kenyérzsákot fog hordani, amely egészen magasan lesz a hátára csatolva. Ebben viszi magával a leg= szükségesebb felszerelést, azonkívül a csajkáját, kulacsot és tisztálkodási, valamint tisztogatási felszerelést. Természetesen ennek a megoldásnak ig vannak hátrányai, még pedig elsősorban az, hogy időveszteséggel és fáradsággal fog járni a moltöros jármüveken szállított felszerelés kiosztogatása, illetőleg összegyűjtése.

A másik érdekes tapasztalat, amelyet az angol had vezetőség az idei őszi hadgyakorlatokból levont, az, hogy még a két megmaradj lovasezred is lassan mozog. Az egész angol lovasságot motorizálták már és csak két testőrezrednek hagyták meg a lovait. Ezek már tradícióból is lovasitottak maradnak, azonban a jövőben ennek a két ezrednek a lovait külön autók fogják szállítani a menetelések során. Hatalmas teherautókat építenek, amelyekben 6—7 lónak lesz helye és természetesen a lovasoknak is. Erre már csak azért is szükség van. mert ma a lovasság óránként nyolc kilométeres sebességet tud csak elérni, ugyanakkor, amikor a motorizált csapatok az országúton óránként 20—25 km.-es gyorsaságot is elérnek a terepen pedig 12 —13 km.-t.

 kormány fejleszti és ellenőrzi a fegyverkezési ip@r ferraseléséá

Nyugalmas és öíibizalmai növelő intézkedések

BUCUREŞTI, szeptember 19.

A Miron Cristea pátriárka-miniszterel- nök vezetése alatt kfolilyt minisztertanács határozatait már eleve az ország egyhangú és határozott helyeslése fogadta. Egyrészt a fegyver- és lőszergyártó ipar termelése fokozásának szükségessége, másrészt a román üzemek teljesítőképességének, személyzetének s felhasznált anyagának ellenőrzése teljes mértékben igazolja a kormány rendelkezését, hogy közvetlen ellenőrzés alá veszi a hadianyag- gyárak működését.

Nehéz órákat élünk, melyekben a néhány nyílt viszály, vagy lappangó nyugtalanság ái’tal előidézett nemzetközi feszültség őrködésre kényszerít Mi sem maradhatunk összefont karokkal, mikor az államépüilet fedelét a kitörni készülő konflagráció lángokkal fenyegetheti. Az ország semmiképpen sem csökkentheti a helyzet által követelt éberséget annak ellenére sem, hogy Románia a jelen ólában egy oldalról sincs közvetlen fenyegetésnek kitéve és hogy jó szomszédi viszonyát minden országgal megszilárdította.

A kormány tehát a lakosság legmesz- szebbmenő helyeslését birja, mikor megkettőzi erőfeszítéseit és áldozatait. Csak

bői szempontból komoly gondokat okoz. De a társadalmi berendezkedések és a technikai eszközök mégis olyan védelmet nyújtanak a m!a;i, embernek, amire őskori elődje legmerészebb lázálmaiban sem gioindolhialtotk S igy most már jobban felfigyelhet! a pergő falevelek, a fakuló színek, az eső, a homály, a hideg,

J elismerés illetheti a kormányt az állam mai szilárd és egészséges pénzügyeiért is, amelyek gyors és nagyarányú fegyverkezést tesznek lehetővé. Azt lehet mondani, hogy a román kincstár sohasem voit alkalmasabb a fegyveripar fokozásának vállalására, mint a külföldön is elismert pénzügyi megszilárdulás mostani éveiben.

Az államhatalom idejében intézkedett úgy, hogy bizonyos korlátlan jogot gyakoroljon a hadianyagok felett.

kivéve a magánosok kezéből egy olyan termelést, amely közvetlen kapcsolatban áll az állam ellenálló erejével.

Különben Franciaország is a legutóbbi években oldotta meg a fegyveripar államosításának kérdését. Olyan cselekvési kör ez, ahol csak a politikai helyzetek felelősségét viselő állam szeme hivatott a mindent látásra <s az okok ismeretében a kizárólagos irányításra.

Az intézkedések hírére az ország lakossága visszanyerte nyugalmát s bizalommal tekint az események fejlődése elé. A kormány ily módon hozzájárult a lelkek megnyugtatásához s az önerőbe vetett bizalom növekedéséhez a világ egy tragikus órájában.

a borii közül elcsFdogó szépségekre. Mert vanniaQc az ősznek és a télnek szépségei is; nemcsak a Természetben, hanem az emberi életben. Csak fel kell fi- ■gíyelnj rájuk, meg kell ismerkedni velük, élvezni őket, elmerülni bennük. De erre csak az képes, aki derűs cs bölcs beletörődéssel néz az ősz és a tél elébe,

A repiálíigép — a I&éke jelképe

Az általános feszültség az utolsó napokban olyan csúcspontot ért el, melyhez 1914 óta nem volt hasonló. Egyik óráról a másikra várták a helyrehozhatatlan kirobbanását. Úgy látszotr, hogy a lelkeket annyira hatalmába kerítette a Németországban, vagy a szudéta vidéken, Csehszlovákiában várt robbanástól vaió rettegés, hogy csak egy szikra kellett volna, hogy minden a semmibe omoljon. S ekkor a drótnélküli táviró hullámai világgá röpítették Chamberlain repülőgépének Berlin felé indulása hirét. Az angol miniszterelnök repülőgépe a világ minden sarkába enyhülést hozott: az emberiség még nem veszítette el a béke rQ- ményét. A láz csökkent. Legalább is egy pillanatra. Az emberi szervezet magához tért. Nagyszerű vállalkozás ez a viharoktól szántott, sötét magasságban való repülés! A népek békeszomjas tekintete a csodálatos gépre szegződött, mely felől a megenyhülés és a jövőbe vetett bizalom sugarai hulltak mindenüvé. Chamberlain repülőgépe a légkör megbékésitésének .szimbóluma. Nem tudjuk, mi történt volna a londoni repülőgép nélkül. Ez a repülőgép az ész diadala a forró szenvedély fölött. Mint utolsó pillanat mentségét indította el a vállalkozást Daladiernek, a francia kormány erélyes vezetőjének egészséges Ítélete, aki a sok politikai ve- zetőférfibői hiányzó jóérzést és erkölcsi erőt testesíti meg kortársai között. S a nyugodt, hidegvérű angol, Chamberlain felismerte a Daladier által tanácsolt lépés helyes voltát és végrehajtotta azt: repülőgépre szállt Berlin felé. Megindidtság- gal tele, történelmi pillanat: az emberiség felismerte a tudomány értékét, mely feltalálta a repülőgépet s a népek között, olyan hatékony eszköz lehet, me'y elolt,, ha csak időlegesen is, egy kitörőben levő- tüzkatasztrófát. Hogy holnap mi történik, nem tudhatjuk. Minden az emberek idegeitől függ. Egy napig azonban örültünk. S ez a nap örökkévalóságnak tűnik.

Érdekli talán.

hogy Tileanu Eugen sajtó és propagandaügyi miniszter Puscariu Mihály sajtó ügyi aligazgatót a minisztérium mozgókép igazgatóságának vezetésével bízta meg. Az uj igazgató ha. táskörébe a ifilm és mozgóképszínházak tevékenységével kapcsolatos ügyek tartoznak: hogy az 1938—39 sziniszezonra Jódy Károly megkapta a játszási engedélyt Bánffy humjad. Szamosujvár és Medgyes után most Segesváron játszik telt házak előtt a jól szer. vezeti társulat. A társulat névsora: Tóth Bus, Bross Irén, Jancsó Joly, Tóth Ica, Sugár Ica, Kősó Rózsi ka, Fülöp Erzsi, Bárdi Anci, Andrási Lili. Földes Aranka, Jódy Károly, Bőgi László. Senkálszkí Endre, Román Sándor, Varga József, Salyó Jenéi, Hagy István, Kálmán Márton, Balogh Tibor, Földes István, Rcviczki Ferenc és Szepesi Sándor. Segesvár után a társulat Fagarasra megy;

hogy Chasrli Chaplin négy év után ismét hallott magáról. Charli Chaplin mindegyes filmjének női főszereplője. nemcsak a filmen, hanem Charli életében is főszerepet ját zott. Ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Eddig négy alkotással lepte meg Chaplin a világot és négy,szer igyekezett a főszereplő nőben megfelelő élettársert találni. Az utolsó film főszereplője Gogdrt Paulette volt, de ö sem bizonyult olyan nőnek, aki Chaplint magához tudta volna kötni. A néma film felejthetetlen hőse most uj film alkotásra készülöd'k és már hozzá is kezdett az uj filmhez, melynek főszereplője Linda Winters néven mutatkozik be a nagyvilágnak. Linda Winters valódi neve Cammingors Dorothy, egy gazdag amerikai szépség, akivel Chaplin az idén nyáron ismerkedett meg a Santa Barbarai strandon. .4 készülő ,filmremek cime ,.Ar ötödik produkció“ öt remek alkotást jelent ez. öl feje zetet Chaplin életéből és öt uj főszereplőt\ úgy a filmen, mint a nagy művész magánéletében;

aki megbékélt mosollyal fogadja mozgalmas és színes nappal után a pihentető élb'Jal'Jkoinyt és nem fut, nem menekül előle — a kikerülhetetlen elöl — értelmeden, rettegő, riadt lázadozássa!, mint ez a szánalomramé 11ó idegbajos asz szoory, az elmúlt tajvasz reménytelen sze relmese... (.—)