Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-18 / 212. szám
1 93S szeptember IS. ELLENZÉK Ls Térvény kéz és RovaicezeSő: DR» KÖVESS ISTVÁN KONVERZIÓS KEDVEZMÉNYEK ER- VÉNYESITÉSE. (Kolozsvári Ítélőtábla No. C. II. 6—1938.) Felperes a járásbíróság jogerős Ítélete állapján végrehajtást kért adósa edlen és a bíróság 1934. december 10-én etL is rend élte a végrehajtást. A behajtási eljárás során aztán a végrehajtást szenvedő adós előterjesztéssel támláddá meg a® árverési hirdetményt s a véjgréhajdásd eliijárás megszüntetését kérte, mert — állítása szerint •— 1931 december 18. ni apja előtti tartozásról volt szó, igy a konverziós törvény kedvezményeit élvezd. A járásbíróság az előterjesztést ekKtasálÖoiStial, merti az árverési hir* detmény kikézbssitésétől számított 8 nap letelte után nyújtották be a jogorvoslatot. A törvényszék a járásbíróság határozatát megváltaztiaitila és leszögezte, högyi iái konvierziös törvény 69. szakasz: utöDsáelőttli bekezdése értelmében az ítélő bíróság s a végrehatási eljárásra illetékes bíróság egyformán illetékesek a konverziós kedvezmény tekintetében • >aló határozathozataléilyen bejelentés ideje nincs határidővel korlátozva, s ez nem azonos a végrehajtási 'törvényben megjelölt szorosan vett ,,előterjesztés“ jogor- vostmal. Az ítélőtábla a törvényszék határozatát indokainál fogva helybenhagyta. MAGÁNTISZTVISELŐ ELBOCSÁTÁSA. (Kofidzsvári ítélőtábla No C. III. 792—937.) Felperes keresetében előadtál, hogy felmondás nélkül elbocsátották, bár szolgálati idejének megfelelően 6 hónapi fetltmonídáshoz lett volna joga. Azt is előadta, hogy 3 évig nem volt szabadságon s kártérítési! követelt ezért munkaadójától. A munkabiróság helyt adott keresetének, a törvényszék azon- batn a haározatOb megváltozatta s egyedül ia szabadságidőre vonatkozó kártéri. Lést ítélte meg az'zal az indokkal, hogy ellenőrzés során felperes üzletvezetőnél 50 ezer lej hiányt! találtak, igy ai műn* kaíörvóny 79. sziaikasziaJ módot adott a felmondás nélküli elbocsátásra. A tábla a törvényszék Ítéletét helybenhagyta s miegálllapilHotta, hogy felperes, szerződése éneimében, a ólainkba kellett helyezze naponta az áruéiadásibó'li bevételezett ösz- szugeket és nem volt jogva arra. hogy hitéit nyisson vevőknek, vagy alkalmazottaknak. Feliperes egyébként sem tudta igiatoolni, hogy a kérdéses hiány egészben árukihRelézésből származott, igy az Ítélőtábla szerint sem tarthat igényt felmondásra. Nem változtat ezen, hogy írandó ja vált. melyből a. cég kártalanit- hartííjai volna magát. A hiány ugyanis — ákíapitja meg ,a. tábla — a kisvárosi forgalmait) véve alapul, nagyobb összegre rúgott, igy sulyois visszaélésről van szó, a munkaadó pedig niem köteles szolgálatban tfairiani aEit, aki szerződéses kötelességének megsértésével visszaél bizalmával és üzletének kárára kezeli a gondjaira bízott árukat. Az sem változtat a helyzeten, — fejezi be a tábla indokolását — hogy felperes a leltározás során bizonyos összeget felajánlott. Ez< a körülmény ugyanis az elkövetett szerződésszegésen lényegében nem változtat. INGATLAN ELADÁSÁNAK 1RÄSBA- FOGLALÁSA. (Kolozsvári Ítélőtábla No. 50—938.) A periraltolkhoz csatolt ..hozományadási jegyzőkönyv“ szerint alperes azt igébe, hogy 15 hold szántót, 1 teheneit, 10 juhot, vagy mindennek ellenértékét adja leányának: felperes asszony, nak, ki tulajdonjogdüismérés, illetve ingók átadása iránt pert tett folyamatba, A járásbíróság résziben — az ingókra vonatkozlóan — helyt adott a keresetnek, ami, azonban atz inglaitlant ’Réti, a keresetét elutasította. — Az. ingatlanforgalmat szabályozó 4420—918. számú rendelet 1. szakasza ügiyainis -- melyeit a Consiliul Dirigent 1. számú dekrétuma is fenntartott! — elegendőnek tartja, ha az ingatlan eliidegauiiltése Írásban van foglalva s lényegtelen, hogy milyen címen — ingyen, pénzért, vagy éppen okos cél nélkül — történik a tulajdonjog átruházása. Az apa és leányai között létrejött hozományi szerződést tehát _állapítja meg az ítélőtábla — szintén irás- ho kell foglailni, ha ingahlanelidegenitést foglal magában. Olyan Írás szükséges azonban, mellyé!) a tuílajdonjog átruházása bizorayithiaitó s úgy kell megjelöl»; Rendezték a szinészkérdést Magyarországon Megjelent a szinészkamarák megszervezéséről szóló rendelet. - Nem irányul a zsidó színészek ellen az uj rend BUDAPEST, szeptember hó. Régen vajúdó kérdése a magyar kultur- életnek az, amit a napokban kiadott szín- művészeti és filmművészeti kamarák megszervezéséről szóló rendelet megold. A szinházi dzsungel közismert kifejezése pompásan talált a magyar szinházi világra. Voltak itt királyi oroszlánok és félelmetes tigrisek, akadtak hiénák és valljuk be, hogy macskák is szerepeltek szép számmal. Ez nyilván mindenfelé igy van, hiszen a szinház csodálatos és védtelenül vonzó művészetében kiísmerhetetleniil és szétválaszthatatlanul vegyül össze a szenny és a ragyogás tiszta művészi extázis és földhöz ragaszkodó üzleti szellem. Azonban ami valóban tűrhetetlenné tette a helyzetet, az a fejetlenség és az egységes, tuda- tosan irányított szociálpolitika hiánya volt. női szerepben. De könnyű prédája volt a szinház mindennemű szélhámosnak is. Se szeri, se száma azoknak az „üzletembereknek“, akik pusztán a ruhatári kauciókból játszották a tőkést. Ezek az uj rendelkezések értelmében lehetetlenné vannak teve, miután színigazgató csak kamarai tag lehet. Igen szükséges volt az az intézkedés is, amelyik a színészi hivatás erkölcsi színvonalának és tekintélyének megóvásáról gondoskodik. Ezt ugyan nem lehet rende- letszerüen elintézni; magát azt a szellemet kell gyökeresen megváltoztatni, amelyik rombolja a hivatás komolyságát. Végeredményben a művésznek, bizonyos szempontokból, föltétlenül idealistának kelllennie (hiszen különben nem is művész) s az a felületes hang és felfogás, melyet egyes népszerű hetilapok csak támogatnak, föltétlenül kiküszöbölendő. Kik lehetnek kamarai tagok? Ezután a megfelelő szelekció is meg lesz a szinpadrakerülők kötött. Ma már megfelelő szinészképző intézetek állanak rendelkezésre, tehát semmi szükség az olyanSzervezetük akadt ugyan a színészek- nek, sőt túlontúl sok is volt belőle, ugyanis a színházzal hivatásszerűen foglalkozó nem is egv, de három szövetségbe tömörültek. Az Országos Színész Egyesület a vidéki szülészeké volt, a hu dapesti Színész Szövetség, amelyet Hegedűs Gyula kezdeményezett, mint neve is mutatja, a fővárosi színészeket gyűjtötte egybe. Harmadik egyesületként a Budapesti Színigazgatók Szövetsége mükö= dött, melynek egyetlen és bevallott cé1- ja a színigazgatók érdekeinek védelme volt a szülészek túlzott követeléseivel szemben. Könnyen érthető, hogy a színészi szervezetek nem a legjobb viszonyban éltek az igazgatók szövetségével s a sűrűn lefolytatott tárgyalások jegyzőkönyveknél egyebet nem is nagyon eredményez- tek. Nem tudták a szociális szempontból elfogadhatatlan kilenc hónapos munkaév és a nevetségesen alacsony szinésznyugdb jak kérdését sem rendezni. Pánik a szülészek között Föiitétlenül helyeselhető lépés volt tehát a színésziek felettes hatóságaitól egyetlen önkormányzatú szervezetbe egyesíteni a színészettel professzionálisan foglalkozókat. Mindazonáltal az idei tavaszon fölvetett terv, amelyik most meg is valósult, óriási izgalmat keltett a szinészkörökben. A törzskávéházait és színházi társalgók megteltek idegeskedő és kenyerükért remegő művészekkel; ez érthető is, hisz ezrek sorsáról volt szó. Senki sem ismerte pontosan a tervezett reformokat s a bizonytalanság valóságos rémhír áradatot in= ditott el. Hiábavalók voltak a megnyugtató nyilatkozatok, azi általános izgalom nem csökkent. Végűd aztán most, a meg- jelent rendelet remélhetőleg eloszlatja az aggodalmakat és kételyeket. A kamarák célja A rendelet szerint a kamarák célja a nemzeti szellem és keresztény erkölcs követelményeinek érvényre juttatása és biztosítása, a kamarák kötelékeibe tartozók tes= tületi és szociális érdekeinek képviselete, hivatásuk erkölcsi tekintélyének és színvonalának megóvása, jogaik védelme és kö= te!ességeik teljesítésének ellenőrzése. A kamara fegyelmi hatóságként is szerepel, feladata állásfoglalás és javaslattétel a sziin- müvészetre vonatkozó kérdésekben. Gondoskodik a kamara a szinmüvészeti és filmművészeti hivatás színvonalának fejlesztéséről, munka-, darab-, fümközveti- tésről is. Öt csoportba osztják az alkalmazottakat A két főosztályban (szinház és film) ötöt sziakcsoport van. Ezek: a művészi ügyvezetők (színigazgatók), előadóművészek (színészek, énekesek, táncosok), művészeti ügykezelők (dramaturgok, lektorok, rendezők, díszlet- és jelmeztervezők, karmesterek, stb.) műszaki ügyvezetők és a művészi segédszemélyzet. A rendelet az önkormányzat szervezetét azon az alapelven határozza meg, hogy egyfelől kifejezésre jusson a kamara minden tagjának akarata, másfelől viszont a kamarai tagok sokfélesége mellett is, biztosítva legyen az önkormányzati szervezet egysége. A kamarai szervezethez hozzátartozik a fegyelmi bíróság s mint nem pusztán a kamara tagjaiból alakuló kiegészítő szerv, a szinmüvészeti és filmművészeti tanács. Alakulnak még különféle szakbizottságok is, melyeknek rendeltetése a tagok jólétének előmozdítása s az alkalmazottak és munkaadók közötti érdekellentétek kiegyenlítése. A szinház élcsdijei ellen A rendelet intézkedéseiből nyilvánvaló, hogy gondos és körültekintő munka eredménye. Remélhetőleg megszünteti azt a lehetetlen helyzetet, hogy boldog-boldogtalan, amint pár ezer pengőt összekapart, színházat nyithatott, cézárian pöffeszked- i az ingatlant, híagy azonosság tekintetében félreértésről ne lehessen szó. — Miután a perben szereplő ,, hozomány adási jegyzőkönyvből“ az ingatlanra vonatkozó közelebbi megjelölés hiányzik — az Ítélőtábla felperes keresetét a tulajdonjog elismerésére vonlaihoz ónn eluto sitolíai. PERÚJÍTÁS AGRÁRÜGYEKBEN. (Kolozsvári iltíélőfcábíLa No. C. III. 527—938.) A járási kisajátítás j, bizottság községi legelők és erdők céljaira nagyobb erdő. ségfet saját!toilt ki több község határában s a megyei bizioftrtság a határozatot szótöbbséggel helybenhagyta. A tulajdonosok erre felülvizsgálati kérelmet nyújtották be s az erdőség kisajátítás alól való mentesítésén.’, vagy legrosszabb esetben szükségnek megfelelő kisajátítást kértek a Comitetul Agrárból. Ily körük Akadémiai végzettségii előadóművészek Igen érdekesen intézkedik a rendelet az előadóművészek (ezalatt általában a diző- zöket értik) kérdésében is. Budapest eddig valóságos dizőz-paradicsom volt. Ebben legfeljebb csak Páris szárnyalhatta túl. Minden kiskorcsmának meg volt a maga „művésznője“, aki Marlene Dietrich fanyar és rekedten mély hangját utánozva, a legcsekélyebb énekkészség nélkül, „előadott“. Természetesen vannak igen kitűnő előadóművészek, de a nagy tömeg dilettáns, nagyon gyatra teljesitményt nyújtott. Ezentúl csak a Zeneművészeti Főiskola, Nemzeti Zenede vagy valamelyik zeneiskola oklevelével rendelkező egyén lehet előadóművész. Â művészi cím bitorlói ellen Bea'lkonyodott a telefonkönyvi szinészmények közöli#: szakértői szemlére került sor, majd uj határozatot hoztak, mely szerint elrendelték az erdőség részbeni kásaijátitásiát!. A községek lakói azonban elégedd tllenek voltai; a kissjjátitás módjával s fel jelentest tettek a föídmüvelésügyi miniszteriiumban, hol erdőmérnököket küldtek ki az ügy kivizsgálására^ majd alz ügyészséghez teitték áf az iratokat. A bűnügyi eljárással párhuzamosan az érdekelt községek perújítás! kérelmet) terjesztettek elő, melyhezI az állam is csat- ilaklozolüt és alz Ítélőtábla megállapította, hogy az erdélyi agrártörvény nem zárja ki a perujitási eljárást annyival inkább, mert egyedül! uit bíróság állal megállapított! bűncselekmény esetén, hamis tényállás alapján hozott határozat megválttoz- tatásártai. nők hirhedt és virágzó iparágának is. Mindenki csak azt a cimet használhatja, amilyen címen, vagy megjelöléssel az illető a kamarába be van jegyezve. Művészi álnevet is csak az használhat, akinek erre a kamara engedélyt adott. A rendelet csak 1939 január i=én lép életbe, de legkésőbb október 15-ig be kell nyújtani 3 kamara tagjai közé való felvételre irányuló kérvényeket, ezeknek sorsa felett egy különleges bizottság fog határozni s ennek döntése ellen nincs felebbezés. A rendelet nem irányul semmiféle formában sem a Budapesten elég nagy számban élő zsidó származású színészek ellen. Erre biztosíték Kiss Ferencnek, a rendelet egyik előkészítőjének szava, aki többek között kijelentette, hogy a hivatás gyakorlásához kellő képességekkel rendelkező színészt, legyen akár keresztény, akár zsi dó, nem fognak mellőzni s a rendelet célja semmiesetre sem egyes csoportok likvidálása és félretevése, hanem a színjátszás fejlődésének előmozdítása és a színészek szociális helyzetének megjavítása. Nagy Elek. Könyvesemények legjobbja: Madame Curie, a rádium hőse Eve Curie, a nagy tudósnö gyermeke t, könyvével a gyermeki szeretet legszebb emlékoszlopát állította fel. ízléses vászonkötésben 234 lejért kapható az Ellenzék könyvos2tályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidéki megrendelést után*- véttel azonnal intézünk. ve az igazgatói bőrfotellben, egészen a bizonyosan bekölvetkező bukásig. Mert, hála az égnek, a szinházvezetéshez egyelőre még szakértelem is kell. Legendákat mesélnek a szinházi világban arról a „zseniális“ igazgatóról, aki Solvejg szerepét erőnek erejével Törzs Jenővel akarta eljátszatni. 'Kétségkívül merész és korszakalkotó újítás lett volna ez; a kitűnő jellem szín ész, szerű karrierekre, mint volt a szabólegény Bartháé és a gazdasági irnok Megyerié. Tanulás még a legnagyobb tehetségeknek sem árt meg. A szabályzat követeli az akadémiai előképzettséget, de a már megszerzett jogokat tiszteletben tartja. Végeredményben csak a gazdag támogatókkal rendelkező hölgyecskék fognak kárt! szenvedni, akiket nem annyira a let- kesüítség és főleg tehetség hajt a színpadra, mint inkább az, hegy neonfényben lássák a nevüket. A kamarai felvétel általános feltételei: betöltött 18 életév, nemzeti szellemű és a hivatás tisztességének megfelelő egyéniség, megfelelő előképzettség és feddhetetlen előélet.
