Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-18 / 212. szám
ELLKNZÚK f *'n I 9 3 H szeptember I H. SÜSUtSt&dU Ük állítottak elő a csodálatos Az atomszétesés nagy, tudományos és gyakorlati jelentősége. — Maria Skíodowska csodálatos felismerése 4-2 év előtt Irta: Dr. JOÖ ISTVÁN 18%-bon, nm Are, Parisba« <\gv boruN, télies délelöttön Maria Sklodowskai, BecquereLntek, a hires fizikusnak fia tud !en- gvedszá nm« ziáis i1 asisizj szten sí i ö je labo r« ló r i urnában tartózkodott ó> csoilúlkoza ;i tartott kezében és nézegetett egy fét yképfzó lemezt. Valami egészen érthetetlen jeleiiséget látott: a lemezen, egy kristálynak a k pe uielMelt, amit lefényképezett, még egy tárgynak meglehetősen. homályos és foltos felvétele boai- t akozott ki. Mi lehet ez? Ahogy kör ük rézéit, meglátott uz asz kdön egy darab ásványt, egy darab fekete uráni mmom rokéroe I. Hirtelen eszébe jutott, hogy merő vélcMeiiséghöl az aluminium fényképezőkazetitáru ez a darab érc volt helyezve, amit az előbb ő mngo vett le ootíam. Maria Skilodowska isménk' Röntgen egy év óta foíyó kntttt/álsiaiil ‘és tudta', hogy az általa lei-fedezett X sugarakkal, sötétségben, alum iiiumlemezen keresztül is lehet fényképezni. Hátha ez az u ián iunis .zűrökéire ívtailami röiatgenszerü. idáig ismeretié« sugarakat lóvéi ki és iigv az a darab urán«iranszunőkére saját magát fényképezte le? Sietett észlelését főnökévé} közölni és együttesen megik-métették a kisérletel. Sötét helyiségben fényképezölemezekre uránium- szurok érc darabokat helyeztek, azonban az érc és a lemez köízé különböző tárgyakat: papirt, gumit, a ki mini limitemé zt, gyűrűt és ércpénzt tettek. Néhány naip múlva előhívták a lemezeket és a különböző tárgyak, a gyűrűk, pénzdarabok, akárcsak egy löidgen- felvételen láthatóvá v álltaik. Becquerel a francia tudományos akadémián beszámolt a felfedezésről. — A láthataitan sugarak e’edetét illetőleg ózonban tévedett, mert ő azt hitte, hogy ezek az urániumból erednek és ezért urániumsugeraknak nevezte őket. 'Ezt az elme ve zést a tudományos világ később a hires tudós iránti elismeréskénit Becquerei-sugarakra változtatta át. Marja Sklodowska azonban megállapította, hagg uz urániumtartalmu szurokérc sokkal erősebb mértékben sugároz, mint a tiszta uránium, ezért biztosra vette egg idáig ismeretlen, csodálatos angag létezését, rúnáéig m)l;ént a nap, állandóan ontja titokzatos 'sugarait és óraszíjé el velük környezetét. Az uráoium'-fémet már 107 éve ismertek! behatóan tati'ulmiá- nvorták. senki sem észlelt azonban rajta semmi rendkívülit. Később férjével, Pierre Curie-vei, a Sorbonne fizika tanárával bala- d ék talanul nekilátott a csali sejtett ismeretlen anyag utáni vadászatnak. Roischi.ld báré bőkezűsége ‘révén kitűnően fö’szeielt laboratóriumihoz jutottak. A természet azonban nem egyezett bele könnyen tilkóriak leleplezésébe. Két hosszú áv- szakadatlan mamká- jára volt szükség, aimig végre fáradozásaikat síiker koronázta és 1898-ban — 40 évvel ezelőtt — egy november; délután, amikor kint az első hó hullott, Curiené egy kis üvegcsében 1 gramnyit 'tarthatott a kezében a csodálatos anyagból, melyet sugarakat kibocsátó tulajdonsága miatt rádiumnak, .sugárzónak“ nevezett el, Miért sugárzik a rádium A* Curie-háziaspláír kutaitásaji kimutatták, hogy a rádium az úgynevezett fádioactiv anyag csoportjához tartozik. Rádioaktivitás- nak nevezik egyes lesitek azon tulajdonságát, amely szer int azok, minden külső energia- hatás nélkül állandóan lathataiilain sugarakat töveinek ki. A rádioactiv anyagok Taksán önként széfbomlanak és eZáilhali szépen, fokozatosan, észrevétlenül iválltoznak át s mennek egymásba át. A 1 áfthaitatlian sugárzás ennek u bomlási folyamatniak a követkézm'ónye. A rádioaet-iv anyagok törzsfája hosszú Jámco- lait. Feliül álil az urtámfrum-eleni, amel'y az egész sorozatának a kiindulópontja. Ez mé- hániy évmilliárd alatt szétbomlik és a kevésbé jelentős oniumon keresztül rádium .tesz belőle. A rádiirmi-sugairekat lövelve ki, tovább bomlik és változik), úgy, hogy 1500 év aiaiht 1 gr. rádiumból csak a fele bomba fon. A 'rádiumbóll egy igáznlemü test', az emanáció lesz, amely szintén erősm sugárzik s amint látni' fogjuk, nagy gyógyászati jelentőséggel bír. De a .bomlási folyamat, egy pifonatig sem áll meg és a rádium A, B, C. D. E, F-en keresztül amely utóbbit Gu-rienlé szülőhazájába való tekintettel Poloniiuinsnak nevezett el, elérkezünk a rádium G íg, amely azonos a 'régóta i.smeyt ó’ommat és itt a radioactiv elemek srÄzata — legalább is mai tudásunk alapjai — egyelőre bezárul. Újabb kutatások a réz, kálium és rubidium íádiöactiiv voltát mutatták ki. Valószínű, hogy n jövő ki fogja deríteni a: összes többi elemről <y hogy údiuOctivuk, szétbomlanak, egymásba átmennek és Sugárzónak. Ez a bomlási fohjaniat azonban olyan lassú, olyan végtelen évmilliárdok »oro alatt niegy végbe hogy mai eszközeink még nem elég érzéke- nyek or 'észleléséhez Heraiklitos«uilk, a hires j görög bölcselőnek mondása: . minden folyik" itt is igaza lesz. Ha azonban az elemek maguktól szélesnek év átváltoznak, nem lehet vájjon <-.') mesterséges utón elérni? Ilyen kisé1 letekkel foglalkozik a moderni fizika legújabb, igazán forradalmasító ága, a atomrombolás, melynek tcemtöje Ruther(L közlemény) ford angol fizikus. Az elemek atomokból várniuk felépítve és a különböző elemek egy. mástól alkotó atomjaik ős szelleteiében különböznek. Ha sikerül tehát egy elem atom jatil szét rombolás utján megváltoztatni, mór más elem lesz belőle. Az u'lomrornboláshoz •j millió Volt feszültségű, hót méteres szik- ákat haszntálrak fel. Az eredmények biz- tulóaik és bizonyos, hogy ha majd sikerül megfelelő feszültségű szikrát előállítani, az. cinbe kénye-kedve szerint lógja az elemeket átalakítani Be fog teljesedni! a/ alkimisták álma: sikerülöd fog arz airaniy mesterséges előállítása. A vifög lesdrdáé^ és legrifftâM» enuaga A rádium a. világ legdrágább és legrittdább anyaga. Miután az uránium bomlási terméke megtalálható az összes ui’á. > umtartalnm élvekben. Igen elterjedt a földön, szinte minden országban előfordul, azonban olyan hihetetlen kits mennyiségiben, hogy gyakorlatilag lehetetlen ki választatai. Áfa l gr. rá dium körülbelül 15 niifltLió lejbe keiül. Hihetetlen drőigoságának oka keresetteégében' és az előállítás nehézs' geüben keresendő. Aj áia azóta roliamoiiomi emellkcdelt mióta az orvostudomány is felfedezte a maga számára a rádiumot. Előállítása nagyon költséges. Legalább egy vagon, rádiumfartaüiuu ércet kell hónapokig tartó munkává?, rengeteg drága vegyi anyag segítségével feldolgozni hogy 1 gram rádiumot nyerjünk. Több kisebb jelentőségű rádiumtennelő helyen kivid, 3 fő rádium lelőhel y van a- világon, ahol akkora mennyiség,ben fordul elő, hogy érdemes kibányászl.lsávai foglalkozni. A llegtfégibb rádiumlelöhely az ér. 7 a k cseh országi JoechimstahI, amely közel fekszik a német hátúihoz. Az itteni uráni u mér eböl vonta ki s, Curie-házaspár a rádiumot. Az itteni bányák ossz rCdi um tartatmát kb. 150— 200 gramm becsülik. A kilencszázas évek elején az Egyesüli!-Áilfomokbeli Utah állaimban, a Nagy Só-tó-körtryékón fedeztek fel elég gazdag rádiummezőket. Az itteni ércekből azzonibao, kisebb rádiumilaTtalmuiknál fogv'a, legalább 5—6 vaganniyit kell 1 gTam irádiium elnyeréséhez feldolgozni. Utolsónak hagytam a crüai ismert leggazdagabb rádium- területet, a Belgo-Kongo Katanga-nevű tar- tománytáf. Ez egy fér isik. amely a Kongo forrásvidékéin terül éli. Belga-Kongo legdélibb csücskében, 4000 k dómét ennyire a tengertől. Nagyon gazdag réztelepek is vannak itt. 1914 elején fedezték fel a rádiumtelepeket. Azonban a közbejött világháború és az óriási szállítási nehézségek miatt csak 1922. évben indult meg a kitermelés. A ka tangói urániumért’ igen gazdag rádiumbon1, úgy hogy fél vagon ércből már lehet i gram rádiumot nyerni. Az. itteni rádium mennyiségei több, m«it egy kilóra becsülik. A világháború végűn, 1 grain Jádium 35 millió l<-j- 1k- került, mert az amerikai és j<K*chim>lahli bánya vállalatok tartották az árai és hogy az érték ne esiseai: nagy készleteket halmoztak fel és ösak kis mennyiséget adtak el. A belga rád inni vállalat azonban dump ingó i'átsi célzattal elárasztotta a világot olcsóbb rádium- ina} és u kisebb termelők kénytelenek voltak szintén engedni. A belga rádium termelők letörlek münde« versenytársat, úgy, bogy ma é'k szabják meg az arakat, a •termelés meny- m-.: égét és ők látják el o 'viliig rád:umkeves- leiének legnagyobb részét. A föld rádium termeléséinek görbéje 1910-től 1930 ig. kisebb : ingadozások tói el tekiofve, államdóan emelkedett majdnem évi 70 gram termelésig. 1930-ban, a gazdasági világválság m:ott, a rádium iránt való kereslet megcsappant. — 1934 ótia a ''diumtermefés ismét növekvő célzatot műtőt. 193’t-ben a föld kitermelt rá- diumkészlptc 700 gram volt. Újabban megkísérelték a rádium mester- sóges utón való előállitását is. Hosiszols hiábavaló és meddő próbálkozás után-, 2 évvel ez- előbh világgá röppent a hÍT, hogy Livitngood amerikaii kutatónak sike-ülf mes-tersésge- sen ■ní'di'umot elő állítatni. 20.000 atmoszférás nyomás alatt és különleges rádió'ámpa belsejében lejátszódó villamos mezőben sikerült az ólomot a rádioaetiv-elemek sorozatánok ulol'só tagját erősen sugárzóvá tennie. A kibocsátott sugarak a rádiumléival teljesen azonosak. A mesterségesen élőüllitolt rádiumda- Tabka azonban csak mikroszkopikus nagyságú, előállítása sokkal többe kerül, mint a természetes rádium, tehát gyako Háti jelentősége o találmánynak egyelőie nincsen, azonban kétségtelenüi e tudomány diadalát hirdeti. A rádium c§odîiafos (niatdonsáda A 'rádium ezüstösem csillogó^ fehér fém, amely csodálatos tulajdonságo-kkal bír. — Szentjánosbogár, vagy csilötegszerü kékes i fényt áraszt szét ma,ga körül:, amely oly j efos, hogy olvasni lehet mellette. Ki's1 fém- i dobozba zárt rádium iteljesen sötétben a do- I bozon keresztül láthatóvá válik. A rádium- ! fény behunyt szemek mellett is érzékelhető, j sőt akkor is, ha az anyaggal a mjdkszirt tájékához közeledünk, ahol a látás agyi központja vOin elhelyezve. Vakok is érzékelhe-. tik, ha recehártyájuk sértetlen. Már1 Curiené megfigyelte, hogy a rádiütm- tartalmii ércek melegebbek, mint az egyéb ásványok. A rádium meleget is sugároz ki. 1 gram rádium álltai kisugárzott hő a környező levegő hőmérsékletéit 3—4 fok C-szal emeli. Több mázva -szenet kellene elégetni! hogy annyi meleg-? nyerjünk, mint amennyi egy gram 'rádium sztéibomKáisa által keletkezik. J Légéixlekesebb tulajdoeisóga azonban a rá- I diuminak a rejtélyes' és iáthatelan sugarak i szakadatlan kibocsátásö. Ez a. sugárzás, 1 akárcsak a meleg és fény kibocsátása' a rá- 1 drum szétbomllásáinak következménye és feltartó ztaihatatlanul tart, amiig az elem teljesen szét nem esik, át nem változik. A rádium bomlása' úgy történik, hogy bizonyos sza'báiyos időközökben mindig fel- •fe'robbain egy-egy a'tóm és a benne össze - sűrített nagy energiai hirtelen felszabadul és sugárzás, meleg- lés féinyhátáskén.i síz átrepüli. A modem fiziíka krimuta'ttB'. hogy a rá- i diohullámok, a hőhuSlámok, a kvarclámpa ibolyántúli sugar ai, a fény, a divatos r>övid- buüám,, a. röntgen és végül a rádiumsugarak mind-mind az elteklromágneses hullámok nagy birodalmába tairtoztiuk. Mindezek az éternek ugyanolyan rezgési energiáját képviselik, egymástól csulpáb' csak o hullámhossz és a rezgési szám választja el őket. BUDAPESTEI AZ Isivált Király Szállodában (VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43,294-24 ílr<£$:eifiir Tcoiii Borscc-i üdülőjében szeptember hóban ufOsiezoni őrd?f. Kiránduló társaságok részére jelentős kedvezmény. A szezon október 1-ig tart!!; Rga Értekezni lehet dr. Dragomír Teofilnál Cluj, Strada Samuil Micu No. 2. Délután 2—5-ig. A lényeg az, hogy olyan különbözőnek tetsző valami, mint ti fény, MádiohuilJáíii. meleg, Tönt gensugár ós radioactivi tás, ugyanabból a rezgő energiából állatnak, amely itt v iltozafos álarcban mutatkozik. A sorozat ólén állóinak a ródiu mini Hámok, amely hosz- SPU-, közép- és rövidhulláma beosztással 30 ezer métertől néhány miliméteiig terjednek. A gyógyászatba« oly elterjedt rövidhullámú gépek hullámhossza 3—12 méter között váltakozik. A hősugárzásnak megfelelő hullámok J/* mm. és egy ezred milliméter kö-* zott ingadoztnak. Ezután a hullámhossfó a fény-, ibolyántúli- és röntgensugarakon keresztül fokozatoson itötvidül, míg végire elérkezik a rádiumsugarakhoz, amelynek hullámhossza 1 milliméter két milliomod és két miiliárdad része között váltakozik. A rádiumsugáT tulajdonságai nagyort ho- sonlitanak egy különleges rövidhullámú röntgensugáréihoz. A különbség csupán any- <nyi. hogy a lédíumsugarak kisebb hullámhosszuknál fogva sokkal erősebb álható ké- piesséiggel bírnak. Áthatolnak 15 cm. vastagságú ólomlemezen is, mig a röntgensugara-- kát 1 centi méternyi ólomréteg már megállít ja. 50 cm. vastag alumináumlemezen szíd- te, mint a levegőt járják át. A fónykiépezölemez rendkívül érzékeny a rádium mindenen áthatoló sugaraival szem- íren. Ha csak mérhetetlenül Lis’ mennyiségű rádiumot helyezünk egy lemezre, ez már megfeketedik. Ezen alapszik az, hogy e rádiummal ugyanúgy lehet fényképezni, mint a röntgensugarakkal. Azonban a röntgenfelvételek technikája sokkal egyszerűbb és könnyebb, úgyhogy a röntgen képek jóval több finomságot és '■ részletet tüntetnek fel. (Folytatjuk) Őrá nem érvényes? London egyik külvárosában egy nagy bérház egyik lakásában hirtelen tűz támadt. A tűz olyan gyorsan terjedt, hogy a lakásban tartózkodó dajka a gondjaira bízott héthónapos csecsemővel együtt bennégett. A 'lakásban keletkezett íüzből egyedül — egy fekete macska menekült meg élve, uigylátSzik. a balszerencse, amit a közhit szerint másokra hoz, őrá nem érvényes. Az angolok babonásan félnek a „szerencsétl'ensége!; hozóc‘ fekete macskától. Az angol újságok most szines leírásokban közlik su fekete macska szerencsés megmenekülésének történetét és közlik a képét is azzal a megjegyzéssel, hogy bebizonyítsák, ime ea a szerencsés állat másokra sem hozhat hát szerencsétlenséget.- . A napokban meghalt Anglia legidősebb asszonya^ Mrs. Ann StainsaTl, mansfieldi lakos. 108 éves volt. Néhány nappal ha- lála előtt még rendesen elvégezte a ház- köriili teendőket. ..A munka nem árt, — mondotta — egész életemben dolgoztam.“ Csodálatos asszony volt Mrs. Ann Slan- sall, százéves korában vett először s ím- üveget az olvasáshoz, százketéves korában repülőkirándulást teli Anglia fölött. Amikor megkérdezték tőle, hogy mi a titka hosszú életének, így felei;: ..Az. hogy mosolygok. Az élet minden körülményei közöt-F mosolyogtam. Nagy dolog a mosoly, jót teszünk vele magunknak, embertársainknak és bosszú életünk lc=z tőle a földön.“ LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a :g* választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Ciaj, Piaţa Unirii.
