Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-13 / 182. szám

Â&A 3 Szerkesztő ."ég és kiadóhivatal: C!uj, CsJea, Modor 4. Teíefon; 11—09. Nyomda: Str. I G Duói No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 17-99 L1X ÉVFOLYA M, 18 2. S 2 Á M. ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Feíeíős szerkesztő és igazoató s DR. GROIS LÁSZLÓ> i/ö M ü ^ i lépés A kisebbségi, vagy ahogy egyre sűrűb­ben mondják, a nemzetiségi jogvédelem nyélbeütése örvendetesen fejlődik előre. A világ fokozódó érdeklődéssel figyel Prága felé, ahol sorsdöntő munka folyik. Az ügy nemzetközjogi természete és a cseh állam szabadelvű-demokrata fölépi- tése folytán Hodzsa Milán kétoldali tár­gyalásokat folytat az ö'sszes kisebbségek törvényhozási képviselőivel, sőt a több­ségi népbe foglalt szláv testvérnemzetek- kel, a szlovákokkal és rusznyákokkal, akik a pittsburgi és a trianoni szerződés alapján tartományi önkormányzatot kér­nek. E tárgyalásokat, mint „becsületes alkusz”, vagy közvetítő, vagy békebiró és |igy legkevésbé se mint arbiter, vagyis döntőbíró, lord Runciman Walter is fi­gyeli és támogatja. Minőségét Csehszlová­kia független és szuverén államisága, kül­detését pedig az a körülmény jelzi, hogy a cseh kérdés a német birodalom, világ­nézeti és külpolitikai dinamikája miatt nemzetközi érdek és nyilván a világhéke egyik fogantyúja. A cél a kisebbségi kó- ■dex részletes, pontos, kétségtelen megal- ■kotás-a, melynek egyelőre statútum'■érké­zét néven az általános alapelveknek tiszta ágyat vetnek. De van egy második, sőt harmadik cél is. Ki akarják szedni a né­met—cseh viszonyból az összes tüskéket, .meg akarják oldani a dunaeurópai Treuga ,Deit, »őt szövetkezést legalább is a Bal- ;kán, Baltikum és oslói csoport mintájá­ra. Tudjuk, a cseh miniszteréinek már ■tanuló koriban a dunai népek iskoláiban, :majd a budapesti parlamenten keresztül 'készült erre a hivatásra s éveken át pró­bálta létrehozni állama szoros kapcsolatát Ausztriával és Magyarországgal, hogy igy aztán a Dunavölgy gazdasági és politikai : megegyezésének utat vágjon egy konfö­derációs egység érdekében. ; Most, a blédi kisantant-értekezlet kü­szöbén (augusztus 20.) Bulgária és a Bal- :kan-szövetség közt létrejött megnemtá­madási és egyenjogositó szerződés után, 'nuaiatt a cseh külügyminiszter néhánv napos kijelentése szerint külügyminisz­terünk fontos megbeszéléseket folytat Magyarországgal, egyre inkább előtérbe ilép a kisebbségi kérdés rendezésének sík­ján a mi államunk is. A világ közvélemé­nye élénk rokcnszenvvel fogadta és ki­sen Romania két előző lépését — belle- i ért ve a szomszédos Magyarország sajtó­nyilatkozatait — s bizonyára még meg­tetézi ezeket majd most, amikor a fővá­rosi nagy ^ lapok és nyomukban ezúttal már a ^ kisebbségi sajtó révén köztudo­másra Jut a királyi rendedet, a kisebbségi főkormány biztosság működésének szabá­lyozásáról korszakos jelentőségével. Ez a királyi rendelet éppen úgy, mint a ki­sebbségi politikusok magyarázata szerint a cseh statútum hivatalosan még nem kö- l zölt első fogalmazása, főleg azokat az zhipelveket foglalja össze, amelyek az ed- cúgi jogszbáilyokban egyenest kisebbségi érdekből már megszólaltak, vagy pedig belőlük most a kisebbségek: részére ki­ránt dedukciókat levonhatták. Ezek a ■jogszabályok: az 1938-as alkotmány, az •1920. évi szeptember 26=1', az 1925. évi 146-ik számú, a népoktatási és a kultusz- törvény. De vannak természetesen igaz­gatási jellegű uj rendelkezések is benne. Tyen főleg a vezető személyzet és elő­adók címére szóló meghagyás, hogy is­merjék a hivatalukat érdeklő kisebbségi Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Dos. 886/ 1938. Trib. Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 70, negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 lej. CLUJ, 193 8 AUGUSZTUS 13. ÜSviJesew megegyezés fiSsi léire a kisantfa&fe£-ái3aiEM»k és üagyarorszég kiizötí A „Times“ szenzációs jelentése szerint a megegyezést még augusztus 20-ika előtt nyélbeütik. ** Irányadó a megegyezéshez a szaionikii egyez­mény lesz. " Kölcsönös megnemtámadási egyezmény a láthatáron üis&icIinaaES aií€g©i Estegfcls©ál ms fogsslja Piánálsasi a magyavság képviselőit A dunai tér tegnap inkább, mint va­laha, az európai erőfeszítések homlokte­rébe került. E pillanatokban Romániáé a vezető szerep, amelyben az augusztus 3-ika óta folyó nemzetiségi rendelkezé­sek megérlelték a Magyarország—kisan- tant közt kötendő második „szalonikii egyezményt“. Bulgaria, amely a világhá­borúból való kilépése óta ismételten, leg­utóbb a -szalonikii egyezménnyel, fordu­latsorsot idézett elő Dunaerópa és a Bal­kán életében, most újból kezdeményező voit. Azt a szerepet, amit a bulgár—gö­rög, de ugyanakkor a bulgár—balkán ■szövetségi megbékélés dolgában Metaxas játszott, most Petrescu-Comnen, a kisan- tant ezidei elnöke vette át. Emlékezünk, hogy Krofta pár nappal ezelőtt kijelentet­te: a román külügyminiszter fontos tár­gyalásokat folytat Magyarországgal. Ho­lott a világsajtó meggyőződése szerint ezeket a kísérleteket már régen elejtették'. A helyzetet a legvilágosabban a „Times“ legutóbbi cikke jellemzi. A „Times“ bu­dapesti levelezője a következőket jelenti: — Megbízható bucureştii értesülések szerint a román kisebbségi törvény ismét életre keltette a Magyarország és Romá­nia, illetve Magyarország és a kisantant között a múlt év végén folyt megbeszé­léseket, amelyek a szalonikii egyezmény küszöbén már végleg halódénak látszott. A megegyezés kilátásai ma kedvezőbbek, mint bármikor. A nemzetiségi törvény (itt a lapunk tegnapi számában közölt királyi rendeletről és annak előzményei­ről van szó) közzététele igen jó benyo­mást keltett Budapesten, mert eddig a ki­sebbségi kérdés volt a megegyezés főaka- dáiya. A kisantant=államok ugyanis nem tettek eddig olyan engedményeket, ame­lyek a magyar fölfogást kielégítették vol­na. Ha hat hónap előtt került volna a sor a román nemzetiségi törvényre, akkor a „második szalanikii egyezmény“ már létrejöhetett volna és jelentékenyen javí­taná azóta Magyarország és a kisantant között a légkört. Bucureştii hir szerint ott most még mindig, illetve már ismét reméiik ezt. Az erőfeszítések most arra irányulnak, hogy még augusztus ao-ika előtt, vagyis a kisantant blédi értekezletét .11 »hl irare nyelveket, ami a nyelvhasználat nagy re­ménye. Mindenek fölött áll azonban a tény, hogy Őfelsége aláirása és a jogsza­bálynak a legfelsőbb tekintélyből merítő alakja megmérhetetlen erkölcsi jelentő­séggel és döntő érvénnyel ruházza föl ezt az általános alapelveket összegező kezde­ményt s igy üdvös következményei nem késhetnek és bizonyára elmélyülnek, fő- képen ha létrejön a dunavÖlgyi nagy megoldás kapcsán az égboltozat derűje és a légköri feszültség boldog föloldása. De jelentékeny az említett két előz­mény is. Ismételten hivatkozunk rá, hogy megelőző időben létrejöjjön az egyez­mény megfogalmazása. Ez az egyezmény teljesen a szaionikii szerződést £ o i a irány­adóul venni: a megnemtámadái és Ma­gyarország katonai egyenjogúságának az elismerése alapján fog mozogni', vagyis kölcsönös nyilatkozatokat fog tartalmaz­ni. A négy állam — írja a nagy angol lap — egyformán és kölcsönösen lemond az erőszak alkalmazásáról; a három kisan- tant-állam forma szerint is elismeri Ma­gyarország katonai jogait az egyenjogú­ság és szuverenitás alapján; leírják a bé- keszerzödés elavult katonai korlátozásait. Valószínű, hogy a román kisebbségi tör­vényhez hasonló kerettörvényt, vagyis ál­talános rendelkezéseket hoz a másik két antant-állam is. Jelenleg — fejezi be a „Ti­mes” budapesti levelezője nagy föltünést keltő jelentését — a cseh—német vita hátráltatja némileg a többi fontos megál­lapodásokat. 4 dunai kérdés kulcsa a roBsaén^msagysa* ibaegegyezés Belgrádi távirat szerint a Zágrábban megjelenő „Novotni" cimü lap is nagy részletességgel és messzemenő következ­tetéseket levonva foglalkozik a román ki­sebbségi törvénnyel. A cikk címe: „Ma­gyarországon a sor“. Többek közt meg­jegyzi, hogy az uj román kisebbségi sta­tútum lesz hivatva rendezni a magyar — román és a magyar—kisantant viszonyt. A statútumot főleg az hozta létre, hogy a dunai kérdés kulcsa tulajdonképen a magyar—román megegyezés. A fegyver­kezési egyenjogúság elismerése az eddig egyetlen kizárt európai állammal szem­ben Szaloniki. után teljesen megérett a végrehajtására. Itc jegyezzük meg, hegy a világsajtó visszatér Kánya külügyminisz­ter és Bossy budapesti román követ leg­utóbbi tárgyalására és a nyugati demok­rata államokban akreditált román köve­tek megélénkült szerepére. Srdekes ese­ményeket vár. Magyarok a prágai angol megbí­zottnál A prágai „arcvonalon“ a mai péntek nagyjelentőségű nap lesz. Az egyesült magyar pártok vezetői tegnap megkapták lord Runciman meghívóját a találkozóra. Ennek az alapján Szüllő Géza dr., Jaross Andor dr. és Esterházy János gróf ma, péntek délelőtt megjelennek Runciman­1 nél, akinek részletes emlékiratot fognak átnyújtani. Ebben föltárják a szlovensz- kói magyarság helyzetét és ismertetik a magyar kisebbségi követeléseket. Egy má­sik prágai távirat szerint a magyarok tu­domására adják Runcimannek azt is, hogy a kormánytól követelik a törvényhozás sürgős összehívását s ezen az alkotmány, módosítására vonatkozó indítványokat terjesztenek elő. Runciman e jelenté? szerint most már folytonosan tárgyal a kormánnyal és a 'kisebbségekkel. Első sorban irodája révén, de minden fontos részletnél személyesen megjelenve az érte­kezleteken. A szudeta-német képviselők csütörtökön újabb tárgyalást folytattak Runcimannek Ezen igyekeztek tisztázni a kormánnyal és a cseh pártokkal való tárgyalási alapokat és módozatokat, ame­lyeket eddig nem sikerült véglegesen le­szögezni. Ugynis a szudeta-németek és a kormány között legutóbb folyt megbe­szélések csak puszta viták voltak s a köz­vetlen, részletekbe nyúló tárgyalások jú­lius 25-1’ke óta szüneteltek. Tegnap dél­után végre megt'ört a jég. A szudeta-né». metek képviselői résztvettek a kormány­pártok hatos bizottságának ülésén, ame­lyen jelen volt Hodzsa miniszterelnök, Cerni belügyminiszter és Krofta külügy­miniszter is. A hatos bizottság ülésén va­ló részvétellel a közvetlen tárgyalások is­mét megkezdődtek. Ezeknek a folytatását a jövő hét szerdájára tűzték ki. Prágából jelentik, hogy egy német re­pülőgép tegnap késő délután Turkau fe­lől jövet, átrepült a cseh határon. Egész Jagerndorfig szállott, majd ugyanazon utón visszatért. A cseh kormány utasírá- Î sara a berlini követséget most vezető cseh ügyvivő erélyesen tiltakozott a határsér- I tés ellen a birodalmi kormánynál. ezeket a külföld rokonszenve és a belföld örvendezése fogadta s mind a kettő re­ményteljes várakozása kiséri. Az egyik előzmény, hogy épp az nap, amikor lord Runciman Prágába érkezett, az uj főkor- mánybiztosság élére végleges vezetőt, egy minisztert kineveztek, aki Dragomir dr. személyében transzilván személyiség, gya­korlati és elméleti tekintetben kisebbségi szakértő. A másik, hogy a külföldnek al­kalma nyilt a kormány kisebbségi hitval­lását és közeli terveit komoly és fontos meghatározásban tudomásul venni. Mind­ez biztató jövendő jele. Fölösdeges volna most a magunk magyar kisebbségi érzel­meit és gondolatait külön megismételni és részletezni. Ezek egyöntetűek és isme­retesek minden illetékes tényező előtt. A tények igy önmagukban és a széles hát­tér megfestésével többet mondanak, mint amennyit a magyarázó szavak tehetné­nek. Most még csak egyet szögezünk le, md-rt nem is ismételhetjük elégszer. Történelmi szempontból igen üdvös, hogy a Csehszlovákiában folyó tárgyalá­sok idejében a mi államunk erőteljesen megkezdette a kisebbségi jogvédelem reo- dezését.

Next

/
Thumbnails
Contents