Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-13 / 182. szám

ELLENZEK 19 3 8 n ii ff u t z i ii v I 3. 3 SBB BIBHSHI MIT IR A ROMÁN SAJTÓ T1.M1 TI : Arról jciv.vk, hogy a román <m',v laciv/i.kct állítottuk tol a szegedi egyetemen. PUlaiKÜnvilag megható. 1 n'>4\ u so\ ini<s/t>a inagyn-:* egyelem a •rotiv’u kultúra előtt nyitja kapud, lia ai/oaban közelebbről 'v,zs- gálink, >jö\mik ennek valódi érték re. A régi időkben a Inul i|u'-!! egyetemen !-s vo’4 ha.'onló Dm/vk, melyen a/, áruló lo^ü M'* Iacii (ott. I Jég, lia ’'amiiUilunk arra, hogy a szegedi egyelem tni is « „(Juj-i l r- jtMiic Jó /•• -■ f-egye t emnek*‘ nevezi miagát az­zal, hogy csak ideiglenesen van elit. Tanúm ka ia revizionista, a íunuVo, tanszéket pedig most Su-lca Szilárddal töltötték he. aki Gon- s!..calin Silica a valóságban és Siegescuhoz l»vs<on.ló. UNIVERSUL: Runeiinan lord gazdasági térre igyekszik lerelui a szudéitn-németek po- liKkai ügyét. Akárhogy is áll a dolog, a ki­sebbségi kiütést — nagyáüainbam és kisii 1 - kimben egyformán — csak az illető állaim nemzeti -znveivbitá.sá.nia'k keretében lehet el­intézni, a kisebb végi jogok forrását az. ural­kodó nép :: ahad akaratából fakadt iv.ioiona- i-isla lörvá'njek képez;’ \ nemzeti iiogylol- kiisiágnek is warn határa, w kormány gyönge- ege megf.iaziit'hatja a nemzeti állam alapjai. A kérdés sz'goriKUí belpolitikái kell marad­jon. Nem szabad úgy fediütvlelni, mintha büntetést ie’entene a kisebbségi jog. mely .sohasem- !olu t harakirihez hasonló szolgalom. Nem épishetiiek sehol BábeL-lornyot. Nem leihet szó lemon dósról, nyomásig menő kül­földi beavatkozásról. CURENTUL: A románok ismert itii relmes - sége folytin, sohasem "olt kisebhsiígj prob­léma Romániában. El kell ismerni, hogy eh­hez az etnikai kisebbségek dojalifás« ds hoz­zájárul | és épp ilyen :gazság az is, hogy a román nemzetet .alkotó népek Dacia föld­jén azért éltek együtt békésén, mert a min­denütt feltalálható románt többség megértő volt. Az ország természeti kincsei lehetővé teszik az összesség együdes fejlődését, anél­kül, hogy egyesek Készére kedvezményekre, mások számára viszont megszorít ásókra Sen- tie szükség. A világháború befejezése után nyomban Rumania alkotmányéi» utón. « tör- t»ények egkilsz sorát alkod;» meg s többet nyújtott a kisebbségek uf-k. mint amennyire az állam keretében kö.clezve volt. Kisebb­ségiek és többségiek földet kaptak, anyanyel­vűket tiszteletiben fcarloüák minden alka lom - in'A, a felekezeti oktatást se"'telték, állami iskolában anyanyelvűké a fairt haltak. Nem ezólva a kisebbségek vagyoni biztonságáról, törvény előtti egyenlőségről, türelmes politi­káról. A jó együttélés hLz-tosilásá'i'ai és a. ki­sebbségi igények teljesítésének lehetővé léte­iére a kormány m'J-tár.vKysiam úgy döntött, liogy a kultuszminisztériumba oszlott kisebb­ségi igazgatóságot kisebbségi fökormánybiz- tossággá alakította. Silviu Dragomir db sze­mélye újabb biztosíték c.rra, hogy őszintén iridu] meg a munka a kisebbségek javára. PATRIA: A 'Komán békés nép. Az alba- iuliiai nemzetgyűlésen «■— melyet Transzilvá- nia legjelesebb férfi'ai vezettek — a román nép határózßtoiban világosan leszögezte. hogy a imlciltányosság szenemében, civilizált vi­szonyban akar élni az ittlakó kisebbségek­kel. Az altbaiuliaii határozatok e tekintetben is ölrökkön élő ragyogó bizonyitékái manóid­nak a román ruéip bölcsességének és nagylel­kűségének. Ezenkívül más egyezmények is vannak, melyek a românia' etnikai kisebb­ségek életét és nyugodt ’fejlődését biztosít­ják. Kultusz és közoka la tásiigy’ téren számos törvényt hoztak, melyek -j romániai kisebbsé­gek életének feltételeit szabályozták,. A jó együttélésből természetesen nemcsak a ki­sebbségeknek, de a föbbs gii népnek és az államnak is haszna van. Nem lehet tagadni: egész sor kívánsága van még a többségi la­kosságnak, mely a múltban történt igazság­talanságok v jóvátételét kívánja. Kulitbrális és gazdasági' -téren ugyanis a romiáin nép — fő­leg a csatolt országrészekben, — nem erő­södött még meg igazságos ahányban. Ezt a tényt a mai kényes' helyzetiben.' sem leheti fi*- gyeimen ikiiviil hagyni. SEMNALUL: Néhány nappal előbb rövid hir adta tudtuk, hogy Gardne" Richardson, az Egyesült-Államok kereskedelmi attaséja« Bucur esi'lhe érkéz élt. Ezideig Bécsiben volt, honnan Bucureşti be helyezték és itt szep­tember« elsején1 lát munkához. 1931 óta nem volt «amerikai kereskedelmi attasé Romániá­ban, igy nagy «fontossággal bír, hogy iBucu- írestiire esett Washington választása. Ezideig Becsben ivoltak a nagy nyugati államok ke- reskedélmi képviseletei, Bécs volt a Duma- völgy gazdasági) góctpontja A nagy s«ajtóügy­nökségek és hirdetési irodák is öt't voltak. Ott gyűjtötték össze a« hiranyagot és adták tovább erre a táj«)(a vonatkozóan. Emellett Bécs művészi, szellemi, tudományos központ is «volt. Az amerikai lépés1 igen jellemző: — a1 kereskedelmi képviseletek mind elhagyják a volt osztrák fővárost), eztán «■ aaijt-óügymötk- ségek jönnek sorrna s végül a művészeti és tu- domáínyos intézmények következnek. Hotva vándorolnak? Az Egyesült-Államok választ adtak erre a 'kérdésre. Bucurestihen lesz a, Dunarvölgy gazdasági közpomlja. Nyugodtan nézhetünk a jö\rő elé, csak meg kell adni a ■népnek a fejlődés lehetőségét. Fogházban kötött ismeretségből betörőbanda alakult ki Fiatalkorúak bűnszövetkezete rabolta végig a tfranw ilváiitaí városokat CLUJ, augusztus 12. Két évvel o/elült, 1930 ban, néhány 20 év körüli liahikunlnT került össze a cluji törvényszék bogiin/;iJ>un. Valamennyien a|)iöl)b lopásokért kerültek a törvény ke, zéró. Büntetésük I elöl lése után Székely ZoHtáu Tibor, Hegedűs György, Fodor Albert, valami int Sálamon Ferenc és Zol. Ián rövid időközökben elhagyták ugyan a fogházait, de a „nehéz időkben“ kötött ‘Ismeretséget továbbra is fenntartották egymás között. To'Dvajbundába tömörül­tek s a banda némi gyakorlatszerzés után már a betörésektől sem riadt vissza, söl valóságos mestermunkát végzett. Cluj Marolása után Turdát és Targu- Murest is felkeresték, sőt messzebb vidé. kékre, igy Médiásra is ellátogattak. Mii. ködösük során, ékszertől kezdve, ruha­anyagon keresztiül, qj különféle házi tár. gyükig, semmi értékesithelöt nem vetet­tek meg. így érthető, hogy zsákmányuk értéke a fé millió lejt megközelitr. A he. törésekből származó holmit :v banda tagjai a Pasteur-intézel szolgálatában álló Rosca-házaspárnál helyez [ók el, hogy a rendőrség gyanúját elkerüljék. Röviddel ezután potomáron adlak tu! rajta Nagy János ócskaruhakereskcdö. nél, aki értékesOlelle. Az arany és ez üst- neműnek meg vidéken kereslek gazdát. A banda második éve működött, ane1. kid, iiogy a rendőrség nyomára akadlia. toll volna. Ki-ki megkapta a reá eső részit a« lopott holmi ellenértékéből és szorgalmasan újabb szerzési lehetőségek után kutattak. Kél; hémappal («elölt azonban váratlan meglcpé'Jésre ébredtek. A rendőrség kit. löubö/ö gyanuokok alapján letartóztatta Négy ószerkereskedöt, aki végtére 'töre­delmes vallomást «telt. Ezzel a betörő, banda a rendőrségre, innen újból az ügyészség fogházába, került, majd a vád. irat elkészítése után a törvényszék Var- duca—Breban bírókból ól ló sziineti ta. nács-ai elé jutóét, mely ma délelőtt kezdte meg a tárgyalást az ügyben. A banda tagjai, élükön Székely Zoltán Tiborral, kihallgatásuk átkaiméval egy­től, gyig beismerték tettüket. Ellenben Nagy János ószerkereskydő, sem pedig a Rcsca-házaspár nem akarnak tudni az elb'nük vádként felhozott orgazdaságról. Lapunk zártakor a törvényszék éppen ibélethozatatlra vonult vissza. . • Tisziázíák c$ pénzügyőrök hatásköréi BUCUREŞTI, augusztus 12. A pénzügyminisztériumba érkező jelenté­sek er'ól iszáma!in«ak he. lmgy a fogyasztási illetíékek fizetésére kötelezett üzemek ellen­őrzése kö-ül az ellenőrzésre hivatott szer­vek és pénzügyőrök közöd nézetei térések merültek fel. A vitát a pénzügy miin sz tér ugy dőeiitötte cl, liogy a pénzügyötök hatásköre elsősorban a fogyasztási illetékek alá eső termékek s/áililásánaik ellenőrzésére vonat­kozik s a közlekedési utakon és sorompók­nál <• célból sziik-ifges lenoiri leendőket tel­jesük. Joguk 'vein azonban arra is, bogy a raktárakét és üzemeket ;s megtekintsék, «mennyiben ezek mellett úgynevezett „tech­nikai ellenőrök“ nem mii ködeié k. Az EME íurdai vándorgyűlése A Muzeum Egyesület, mint minden, évben, ez évben is megtartja orvoskongresszussal egybekötött vándorgyűlését, mely ezuttüil au­gusztus1 hó 28—30-án lesz Tu'dán. A ván­dorgyűlésre gazdag tudományos műsort állí­tottak. össze, mely eiő-rekűhatótag nagyszámú résztvevőt Jog vonzani a vándorgyűlés, uCkol- mából Turdára. Az előadások műsorát az egyesület az alábbiakban közli: Diszülcs Augusztus 28-árt. vasárnap delelő lit 11 óm­kor a reff, egyház kultúrtermében: 1. Elnöki megnyitó. 2, Titkári cicierjesztések. 3. Üd­vözlések 4. Elnök válásza. 5. Dr. Köles,zár László: Irányok az orvoshidománybanL (Or­vostudományi szakosztály.) A diszülés után Gyöngyö'ssi János sírjának megkoszorúzása. Megemlékező beszédet nmeid dr. Pataki Jenő. Utána közebéd a Sörkertben. Serlegfbesz'édet mond az EME alapítójáról, gióf Makó Imré- ■rőL de, RóÜi Hugó alelnök. Népszerűsítő előadások: (A ref. egyház kultúrtermében. Egy-egy elő­adás 30 percig tart.) Augusztus 28-án, vasárnap délután 5 ára­kor: 1, Tavaszy -Sándor: A vallásszabadság etbikai jelemtősiéjge. (Bölcsészet-, nyelv, és történettudományi szakosztály.) 2. Dr. Boros György: Két Brassäi a,z Aries mellett. (Böl­csészet-, nyelv- és történettudományi szak­osztály.) 3. Dr. Fugul'yin Katalin: A szem- iívegjről. (Orvostudorná n v i szakosztály.) 4. Dr. Gál Kelemen: A fordái unitárius iskola tönténetébö'í. (Bölcsészet', nyelv- és történet- tudó mányi szakosztály.) 5. Dr. Tulogdy Já­nos: A Turdaii hasad ék. (Vetített képekkel. Természe11udoanányi sz«akosztály.) Augusztus 29-én, hétfőn délelőtt 10 óra­kor: 6. Dr. BocSánczi András: Ókorit keleti nyelvek tükröződése Tronszilvá'ni«a földrajzi í neveiben. (Bölcstészet-, nyelv- és történettu­dományi szakosztály.) 7. Dr. Schmidt Béla: A (betegségek kezdete. (Oj vastudományi szóik, osztály.) S -Dr. Szász rerenc: A «napfoltok és ajz időjiánás. (Természettudományi szak­osztály.) 9. László Dezső. A család, mint ne­velő közösség. (Bölcsészet-, nyelv, ési törté- nettudomáíayii szakosa tál v.) 10. Dr. Jaincsó Elemér: Báró Jósika Miklós. (Bölcsészet-, nyellv- és «töiter.iettudomuuyj szakosztály.) Augusztus 29-én, hétfőn délután 5 órakor: 11. Rass Káioly: Turda a magyar irodalom­ban. (Böicsésizet-, nyelv- és történe«ttudo.má- nyi szakosztály.) 12. Venczel Józsiéi: A szé- «keliység népesedési viszonyai. (Jog. és társa­dalomtudományi szakosztály.) 13. Dr. Csá- isizár Károly: Aranytól Adyig (Bölcsészet-, nyelv- és tönténetludományi trzakasztál}-.) 14. Cseke Domokos: Románia petróleumkincse. (Vetített képekkel. Természettudományi szak­osztály.) 15. Seyfred Ferenc: 'Képek Dá­niából. (VetiteitJ képekkel Jog- és társada­lomtudományi iszakoszláh.) 16. DB Perádi Kálmán: A tüdő vész gvógydtbató betegség. (Vetített k'peíkkel. Orvos-udományi szakosz­tály.) Augusztus 30-án, kedden délelőtt 10 óra­kor: 17. V.'mosizer Géza: A székely ívagyon- és -föld-közösség. (Bölcsészet-, nyelv- és tör­ténettudományi szakasz.-ily.) 18. Dr. Ober- ding József György: A gazdasági konjunk­túra. (Jog- és társadalomtudományi «szakosz. tály.) 19. Gyallay Pap Domokos: Történeti •nevezetességű helyek Tu’dán. (Bölcsészet-, nyelv, és 1 ö: 'ténett u domé'inyszakosz.tály.) 20. Xántus János: Ttuda természeti helyzete. (Természettudományi szakosztály.) 21. Ifj. Nagy Géza: A nyelvhelyességről. (Bölcs«észet-, nyelv, és 1 örténetludományi szakosztá'ly.) Augusztus 30-án, kedden délután 5 órakor: 22. Bányai János: A Hargita-környék hasz­nosítható ásviétnyai. (Természettudományi s«zakos*ztály.) 23. Dr. Asztalos Sándor: A me­zőgazdasági töJvónykezés fejlődése Romá­niában. (Jog- ési társadalomtudományi szak­osztály.) ?4. D«r. Kánto. Lajos: Az állam- polgáirságra, való nevelés Platónnál. (Bölcsé­szet-, nyelv és lörténettudo.mányi szakosz­tály.) 25. Or. Koleszá ' László: A fájdalomcsil­lapításról. (Vetített képekkel Orvostudomá­nyi szakosztály.) 26. Db Balogh Ernő: A barlangkutatás és jelentősége. (Vetített ké­pekkel. Természettudományi szakaszt ily.) Az EME orvoskongresszusának ív- munkarendje: . i A kongresszus a Magyar Kaszinó termében. — A *-gal jelzett előadók felkért előadók, előadásuk ideje nincs korlátozva. Mindegyik más előadás 10—-10 percig. a hozzászólás 5 . !J . percig tart. , rÁ' I. ÜLÉS. augusztus 28-án, vasárnap délután 5 órakor: 1. Dr. Koleszár László: Elnöki megnyitó. 2 Prof. d:. Mann inger Vllmosi*-: A rák kom­binál kezelése. (Diapozitív kép- és filmhe- ■tilctsisel.) 3 P«rof. dr. Orient Gyula1:* A ‘rá­kos meg betegre', és keletkezése. 4. Dr. Czaikó József: Szívből eltávolított tü esete. 5. Dr. Knausz Mihály: A házi:;ntá«sd idegluesről. 6. Dr. Kardos Géza: A csecsemők habitiialis há­nyása« uj megvilágításban 7. Dr. Újhelyi Jó­zsef: Az irrtiiavénás pyeiograpliiáról. 8. D~. Brádiy Albert: Gyulladásos bőrbajok helyi kezelése. II. ÜLÉS Augusztus 29 én, hét főn délelőtt y órakot 9. Prof. dr. Oisós hereiu :’ A vitális n :n bók törvényszéki oi .oshuii j< <uilö-.«-ge. (V< tiló)vs«íl.) 1J prof. Ir. Mein« r Pál: A ve <- geiiy<‘s góemcghclegedé--vírőt e.s se.ti v/i k1- zelé-sérö). : 1. Dr ll.-i kovils I/ido<: A/ ;d- ILergiás l;e légi-égek röutgenJo-zeJé-e kiiháruis tekintettel :\/ (isilliin.i, biOhelihdc-ni. 12. Kal­lói .1 é»/seI biokémikus: Hypertonia é-- bugyi«v. J3 Kallós Józs<f Jűokémikus: Uj módszer r. vércukor méghatá ozésáTa. III. ÜLÉS augusztus 29-én, hétfőn délután 4 órakor.­14. Prof. dr. Orient Gyula:* A kin biológia jclaüősége Vts kiesévének kövelkeziné-nveí. 15. Prof. dr. Gyergyay Árpád: Az or giául inj<*ctiós helyi ér/1. sU'lenÜése. 16. De Gy‘ar niírthy I)gzs<i: Az i-kőinfogászat gyakoriad nu-gszerve'.őse. 17. Dr. Péterffy Pál: A feké­lyek képződésének rnechanizinusa«. 18. D . Péterffy Pál: A peritonaeum idegentest fu- l)erculunia. (Bemutatás ) 19. Dr. Havas Jó­zsef: A gégerák és annak korai felismerése. 20. Dr. Kuie-ziár László. Idült közK'ipfülgyul- Jadások. 1« anslidiaris kezelése. 21. Dr Csillag Jenő: A csecsemőkori genyes középfülgynt- tadá-sok ko:ai felSímer-séffiek és gyógyilásá- nak jelein tősége. 22. Dr. C-ák István: Erylhe- matodes elrronncus (Lupus e'ythemalodes) gyógyikezetáse. 23. Dr. Csák István: Follicu lin-lüány okozta krónikus urticaria. IV. ÜLÉS augusztus 30-án, kedden délelőti 9 órakor: 24. Prof. dr. Jeney Endre:* A lép élet- és kórtana. 25. Dr. Kelemen Dísztó: Az a;t. coronaria-keringés kísérleti E. K. G. vizs­gálat«. 26. Dr. Márkos György : Az o:báné­ról. 27. D.\ Leitner- Fölöp: A pertu.ss.is ko­rai kóriisjnézésének és vacci«na-thenaipiájának’ mai állása. 28. Dr. Márkosi György: Az flcut rheumáról. 29. Dr. Grünwald r:ciő: A gyer­mekkori genyes meg Le legedének gyógykeze­lése. 30. Dr. Heller József: A csíttaipithö.'a!- lan térhess! gi hányás ac-tiolcgiájánól és thé- rapdájáról néhány reményleieunek hitt és gyógyult kapcsán. 31. Db Gyulai Jó­zsef: Ritka petefészekdaganal. 32. Dr. Hel­ler József: Óriási petefészekdager.at operált és gyógyult esete. V. ÜLÉS augusztus 30-án, kedden délután 4 órakor: 33. Prof. dr. Jeney Endre:* Meteorológiai tényezőkről. 34. Dr. Király Jenő: Az elha­nyagolt méhnyakgyulladás gyökeres kígyó- gyüása. 35. Dr. Parádi Kálmán: Az ambu­láns lőgmollkezelé-irül. 36. Dr. Király Jecvo: Adatok az cetopiás terhesség műtété után fellépő b-dhüdések kezeléséhez. 37. Prof. dB Orient Gyula: Régi o vosi és gyógyszer eszi okmányok hemutötísa. 98. Dr. Heniter Kál­mán: A schizophrenia modern therapiája. 39. Dr. Bnumgarten Sándor: Atytpikus ro;- J.írika-esetek a vidék; praxisban. 40. Dr Joó István: A vitaminok alkalmazása a fül-, orr-, gégegyógyászaiban. A vándorgyűlés után kirándulások. Az elnökség ö vándorgyűlésre Ckijról in­dul augusztus 28-án, vasárnap reggel 7 órát 50 perckor GFR társaagéptkocsi-n. Érkezés, fogadtatás, elszállásolás S ó-’a 50 perckor. —• A rendező bizottság dfcrgyenes elszállásolást csak csalúdo'knál biztosit. Az elszállásolást igénylő bejelentések augusztus 23-'g cn ren­dező bizoltság elnökihez (Dr. Gál Miklós ügyvéd, Turda) küldendők, jelezve az élet­kor, társadalmi áldást, az érkezés pontos ide­jét«,, esetleges kívánságot és hogy kivel ér-’ kezdk az illető. Akik nem az EME elnöksé­gével. érkeznek, megérkezésükkor fordulja­nak az elszállásolási bizottsághoz (Mdiáin Viteaz übt éB Magyar Kaszinó). LeégeU az esfelm’ci feref?££/eodi zárda tetőzete TARGU-SACUESG, augusztus 12. A treiscaueimegyei esteinL i ferencrendi zárdában egy gyertya lángjától az étéskoibra egyik liszteszsákja' tüzet fugoL s a« lángok annyira elharapóztak, hogy megsemmisülés-, sei fenyegették a zárda épületét. A kigyul­ladt uj tetőzet lángjai messze bevilágították, a faJiut > «> ifékevert harangok zúgúsáaa egy pillanat abdt falpon volt a község egész La­kossága s együttes erővel sic telt a tűz elfoj- íásáirB1, A tetőzet nagy «része és az óp.űM egyik fala igy is a lángok martalékává leli. Az anyagi kár igen nagy, Tűz a traem?©s£ii selyemgyárban BUCUREŞTI, augusztus 12. Az „Aftalion“ nevii bucureştii selyemgyár Calea Moşilor 160. szóim alatti helyiségében borzalmas tűz pusztított. A tűz a 11. emeleti festőüzemben keletkezeti, honnan a munká­sok kirohanlak. A tűzoltók csak több órai megfeszített munka után Indiák dotbwiá a lángokat. Az a gyanú, hogy a tüzel a gépből kipattanó szakra okozta. Az eljárás folyik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents