Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)
1938-08-12 / 181. szám
1938 augusztus 12. ellenzék 5 konyhahulladéko kát ugyan eltakarítjuk* de a legyek megmaradnak ____ és velük együtt a piszok és a fertőző betegségek veszélye az egész lakásban zavartalanul terjed. Pusztítsa el a betegségek terjesztőit, melyek nemcsak lakását piszkitják be, hanem még egészségét is veszélyeztetik, irtsa a legyeket FLYTQX-al. Üetveiiiiíléves az out® király Henry Ford csodálatos éleiül ja a farmerháztól a milliárdos vágyottig DETROIT, augusztus n. Hetvenöt évvel ezelőtt, pontosan julius 30-án született Henry Ford, mint egy Írországból Amerikába vándorolt farmer fia. Anyjától örökölte a természet szere- tétét, apjától pedig a gyakorlati érzéket, amely különben csakhamar megnyilatkozott benne, mert megállapította, hogy a mezőgazdasághoz túlsók emberi munkaerőt használnak fel. — Meg voltam róla győződve, hogy sok mindent jobban tudnék elvégezni és ezért fordultam a technika felé — írja Ford első gyermekkori benyomásairól. Gyermekkorának legjelentősebb élmé- . nye az volt, amikor meglátott egy loko- mobilt. Tizenkét éves volt ekkor és nem tudott többé szabadulni a gondolattól, hogy ő is ilyen íokomobilt építsen. Tizenhét éves korában megépítette első csétflőI gépét és amikor húsz éves volt, összeál- 1 Ütött egy Íokomobilt is a mezőgazdaság I részére. A második nagyon fontos esemény gyermekkorában egy óra volt, amelyet nagybátyjától kapott ajándékba. Tizenöt éves korában már mindenféle órát ki tudott javítani. Apja végre is egy mechanikai műhelybe adta tanoncnak és a kis Ford a napi munka elvégzése után, hogy ellátását és a lakást fizethesse, egy ékszerésznek is dolgozott, ő javította az ékszerésznek adott rossz órákat. Már akkor arra gondolt, hogy olyan órát kellene készíteni, amely olcsóságánál fogva tömegcikk lenne. Arra gondolt, hogy 30 centes órát kellene készíteni és már gyárat is akart alapítani e célra, de azután feladta tervét, mert rájött, hogy az óra nem tartozik a feltétlenül nélkülözhetetlen élet- szükségletek közé. Az első hefiizicaEcocsi Nemsokára megnősült. Apjától egy erdőt kapott, ahol sajátmaga gazdálkodott és sajátmaga épített fel magának egy házat. A ház mellé egy műhelyt is épített. Ekkoriban a kettőshengerü motorral kísérletezett és mint mérnök állást kapott az Edison Illuminating Co.-nál. Házat bérelt magának Ó9 egy pajtában berendezte műhelyét. Napközben a villamossági műnél dolgozott, este és szombattól vasárnapig egész éjszaka pedig „autóján“. 1892-ben elkészült első automobilja. A következő tavaszon pedig már úgy futott a benzinkocsi, ahogy ő nevezte, ahogy akarta. Polgártársai sokat nevettek rajta és sokat bosszankodtak. Engedélyt kellett k váltania a detroiti polgármesternél, hogy kocsi iával közlekedtessék, de két év alatt mégis 1600 kilométert futott be vele és azután eladta a benzinkocsit 200 dollárért egyik polgártársának, ő pedig hozzákezdett egy aj gépkocsi készítéséhez. Egy szép napon felajánlották neki a villamossági üzem technikai vezetését azzal a feltételiek ha a gázmotorokkal való kísérletezését abba- hagyja. Elérkezett a döntés pillanata. Henry Ford 1899 augusztus 15-én lemondott állásáról és az autógyártásnak szentelte további életét. Legyőzi Amerika bajnokát Vakmerő lépés volt, mert nem íendel- kezett megtakarított pénzzel, gazdag barátai sem voltak. A benzinkocsi kétségtelenül feltűnést keltett. Ford ezután megszervezte vállalkozó szellemű emberek csoportjával a detroiti autótársaságot, amelynek ő lett a főnöke. Három éven at az ő elképzelései alapján gyártották irt a kocsikat. Azután jöttek a nehézségek. Ford kísérletezni akart, a többiek pedig pénzt szerettek volna keresni. így azután i otthagyta a detroiti automobiltársaságot. A társaság tovább gyártotta a gépkocsikat, de Ford nélkül, aki egy pajtában folytatta kísérleteit. Közben a gépkocsi állandóan fejlődött és most már mint sebességi tényező is nagy szerepet játszott. Ford ekkor egy verseny kocsit épített és versenyre hivta ki Amerika akkori gépkocsibajnokát, Alexander Vin- tont. A mérkőzés Ford győzelmével végződött, aminek következtében reá Fényűit az általános figyelem. Fontosabb a teljesítmény, mint a pénz Ford üzleti tapasztalataiból megtanulta, hogy a vállalkozó számára sokkal fontosabb a teljesitménye, mint a pénzszerzésre fektetni a fősulyt. Véleménye szerint csak a becsületes teljesítménnyel lehet szolgalatot tenni a népnek és ez mindenek- felett a^ legfontosabb dolog. Ez a felfogás jellemző Ford egész életére és konszernének fejlődésére. Nem a pénzember, hanem a mérnök és a szervező szempontjából fogott a dologhoz, aki teljhatalmú- lag használja fel a pénzt. Nincs az Egve- sült-Államokban olyan ember, aki oly rövid idő alatt oly rengeteg pénzt keresett volna, mint Ford és nincs olyan nagyiparosa az Egyesült-Államoknak, aki pénzét oly becsületesen kereste volna meg, mint ő. Henry Ford számára az anyagi eszközök, mindig csak eszközök maradtak, amelyek csak addig érdekelték, amig segítségére voltak, hogy nagyszerű eszméjét nagyszerű formában valósítsa meg. Mivel mindig a teljesítmény tökéletesítésére törekedett, a pénz önmagától hullt ölébe. Annyi bizonyos, hogy Ford, mint iparos, mindig csodálatos példa marad az utókor számára. Magános nőnek nem tanácsos Afrika fölött repülni Fokvárosból Londonba akart repülni Miss Joan Parsons LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztáiyában, ClnL Pia ta Unirii. LONDON, augusztus ix. Amig a világ érdeklődése két: nagy re- pülőteljesittoény fellé fordult, ugyaneb. ben az időben készült egy harxnadik re- pülőbravur, amelyről csak megkésve kaptunk hirt. Egy angol hölgy, Miss Joan Parsons elhatározta, hogy Afrika iegdélibb csúcsútól, Fokvárostól — Londonba repül. ö lett volna az első női repülő, aki ezt a hosszú utat egymagában megtaszi.- Nem törekedett rekord teljesítményre, mert elég szenzációs lett volna maga a repülés ténye is. Kényszerleszállás a Tanganyika, tó körüli őserdőben Miss Parsons szerencsésen megérkezett az északrodézai Mpika nevű repülő- térre. Imrén julius 4-én startolt a Tanganyika) melletti Mbeyába. Többórai repü. lés után kétségbeesetten vette észre, hogy eltévesztette az irányt. Nem tudott rádióállomásokkal érintkezés, be lépni. Ijedtségle csak fokozódott, amikor látta, hogy alatta egy nagy tó kéklik a mély• ségben, amely nem volt feltüntetve a térképen. Mri/uitán teljesen elvesztette tájékozódási képességét, élet-haláll kérdés lett szá. mára, ho;gy a sötétség beállta előtt földet érjen. Kétségbeesve keringett a nagy őseildiők és a dzsungelszerü bozótos afri- kai (lapályok fölött. Megfelelő lapos helyet keresett leszállásra. Végül talált egy alkalmasnak látszó tisztást, amelytől! öt. hat kilométernyire benszülött kunyhókat is vélt felfedezni. Szerencsésem földet ért, noha biztosra vette, hogy a gépe a vastag és kemény fűben felborul. Még kőiül! se tudott nézni, máris minden átmenet nélkül sö. tét lett és ott ült gépében az afrikai dzsungel közepén. Az esti szellő toll mozgó füvekben ijedt- ségében állandóan vadállatokat látott. Revolverébo!l percenkint kilőtt a sötétbe. Meglehet, hogy képzelődött, de az is meg' lehet, hogy tényleg vadállatok keringtek a aép körül. Akármint is volt, ez volt a szerencséje. Kényszerleszállás! helyétől körülbelül öt kilométernyire néger köz- ség volt, amelynek lakosai felfigyeltek az éjszakai lövöldözésre. Futva jöttek a hang irányába. Derék, jóindulatú exnbei'ek voltak ezek a feketék, akik között már misszionáriusok is jártak. Jelbeszéddell megértették, hoigy Pairsoins kisasszony fáradt és aludni szeretne. Elkísérték kunyhóikba. A községbem két fiatal néger vállalkozóit arra, hogy a legközelebbi táviróállomás- i'a viszik a Heveiét. Ügetni tudó néger szántára kőinapi járásra feküdt ez ai táv. iróállomás. így nagy nehezen az angol katonaság megtudta a bajbajutott hölgy helyzetét és segítségére mentek. Több, mint hét napig tartott ez a kaland, ennyi idő kellett .ahhoz, hogy Afrikai belsejében benzint kapjon. Két nap alatt repülőteret vág• nak a dzsungelban Amikor megjött a segítség és benzine is volt, kiderült, hogy ai géppel nem tehet felszállni. A valstag fü gátolta a nekifutást. Az egész falu népe nekiállt, hogy ! a gaztól! megtisztítsa a terepet. Formális repülőteret készítettek. Ez megint két na- pig tartó munka vofflt. Amikor a hölgy vissza,tért gépéhez, hogy végre induljon, rájöttek, hogy •a bozótlcinitott térség még mindig rövid. Ismét másfél napig fogságban kellett maradnia. Ez annál veszélyesebb volit, mert a környék tele volt moszki lovaik Parsons kisasszony repülőgépén ugyan volt estélyi ruhája, de a moszkitóhálóról megfeledkezett. Végre, nagvnehezen, kényszerleszállásának tizedik napján, a levegőbe emelkedhetett. Amig az afrikai repülés hősnője kétszer húsz kilométernyi távolságot tett meg, — persze gyalog, — azalatt egy másik amerikai! fiúnak még fölös ideje maradt, hagy szerencsésen átrepülje az Adainti-óceánt! Az elveszettnek hitt Miss Joan Parsons szerencsésen megérkezett Nairoviba, ahol az újságírók kérdezősködésére ka- land járói csak ennyit mondott: — Végtelen szerencsém volt, minden kitűnően ment... Az egész élményről pedig az a véleményem, hogy magános nő ne repüljön egyedül, különösen Afrika felett! Egyébként e cikk megírása közben jelent! a rádió, hogy szerencsésem megér» kezett Londonba. Egészen biztos, hogy visszafelé nem magy repülőgépen. Vagy ha igen, nem egyedül... Baldwin tanácsai a kislányoknak A Cheltenham/ felsőbb leányiskola záró ünnepély én lord Baldwin volt miniszterelnök tartott ünnepi beszédet. Sokféle dologról beszélt. Először is arra mutatott rá, hogy a világnak elsősorban nem ictumzsáyra, hanem bölcsességre van szüksége. S a bölcsességet a tanulatlan emberek között épugy megtalálhatjuk. mint a tanullak közt. A legbolon. dabb hibákat olyan emberek szokták elkövetni, akik „ravaszok, mint a majmok“, de akikből hiányzik a bölcsesség. Ar önkéntes munka szépségére hívta fel c leányok figyelmét. — Most is sok önkéntes munkára van ■<szükség ebben az országban — mondta — Régi angol hagyomány, hogy a legjobb munkák naegjrészét önként, ingyen végezték önzetlen emberek. Ilyen önzetlen munka' vetett véget például a rabszoigakereskedésnek. S mint öreg munkaadó és nyugalomba vonult ■politikus állítom, hogy ipari rabszolgaság és káosz volna ma, ha nem keletkeztek volna szakszervezetek. Ezeket is önzetlen munka teremtette meg. De a szakszervezeteknek épugy. mint a kormánynak, szükségük van arra, hogy vezetőikben bölcsesség legyen. Azt tanácsolta a végzett növendékeknek a hires államférfi, hogy törődjenek a közösséggel __ Gondoljanak a sok-sok testvéri életre ebben az országban, dolgozzanak velük együtt s akkor nem lesz többet szó , meg nem érteti nőkről*. Történelmi könyvszenzáció: Aubry: A reiehstadti herceg Először áll előttünk tisztán Napoleon fiának megható alakja, aki hős akart lenni, mint apja s elsorvadt, mint egy idegen környezetbe ültetett kényes virág. Ára kar- tonálva 191, vászonkötésbe 1 250 lej. — Kapható az Ellenzék könyv- ! osztályában Cluj, Piaţa Unirii. — I Vidéki megrendeléseket azonnal intézünk
