Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-12 / 181. szám

H I.1. a IS z fi K

I 3 H auf/uiztuK 12.

T

m

II

MORKULLA

Messze északon, igazi hazájában, hol nyáron, költés nie je alatt tartózkodik,

i(/y tárják a nfi éráét szalonkánkat.

Nálunk esők ritka, átvonuló vendég, koraiavasX esteinknek valami különös, vudáutosziveket megdobogtató varázs: kölesönö: ez a b(trna, nesztelen szárnya• kon suhanó, hosszuesörii vándor illegje• 't' né se, ki párját hívogatva cikázik át a sápadt égbolt hátterén. Azután csuk ösz- szel látjuk ismét rövid ideig, mikor déli tájak felé vezető útjában rövid pihenőt tart hazánkban.

Nyár dereka volt, mikor nagy csodálkozásomra egyszer a véletlen mégis kezeim közé sodort egy fiatal szalonkáit. Pásztorgyerekek fogták az erdőn, tudat- l óságukban bizonyára megkinozták szegénykét. Pihegve, tépetten, fekete gomb-szemeiben névtelen rémülettel bujt meg kezemben a barna lollcsomó, melyből olyan valószinütlenül merede- zett ki az a jellegzetes, hosszú, törékeny csór.

Kérdezni szerettem volna őt: hol volt a fészke, merre szállítok szülei'? Es miért, vájjon miért költötték azok itt mi- nádunk, milyen ok tarthatta őket attól vissza, hogy továbbrepüljenek északnak, vagy föl, a havasok közé?

Nem kaptam váilaszt. Csak egy riadt kis madár szív vert hevesen ujjaim közölt . ..

Mi lesz most veled, kicsi szalonka?

Földi gilisztákat kerestem a kertben s egyet nagy óvatosan csőre közé csúsztattam. ő rögtön megismerte a szokott eledelt, nagyokat nyelt s a második, harmadik giliszta is rövidesen eltűnt torkában.

Hát ha igy állunk, akkor nincs semmi baj! Giliszta dkad elég, fölneveljük szépen ezt a... igen, hogy is fogjuk csak hivni? Mert elsősorban név kell neki. De milyen nevet lehetne adni egy Szalonkának? Ennek a furcsáésorüf idegen madárnak?

Rengeteg állatgyermeket neveltem már fői s mindegyiknek magától adódott neve. .4 mádyáismadár természetesen ijfau tyi volt, mint ahogy minden csóka Csoki. A mókus Mókuci, a kis őz Zözi; — de szalonka? Ilyen még nem volt, ennek valami egészen különös nevet kell kita. Iái ni!

Amint igy tűnődtem, egyszeriben eszembe jutott egy régen hallott szó: Mór kulin.. . Es homályos képek vonultak el előttem: Morkulla, az északi néphit babonás madara, kinek nevéhez mesék és mondák fűződnek, — Morkulla, az ,,égi kecskekis erdei manók gondviselője, ki hosszú csőrével megfúrja a legelő csordától elkóborló tehén tőgyét, hogy tejét elvigye az erdő mélyén lakozó, titokzatos manó-népségnek ...

Igen, ez jó lesz: kicsi Morkulla!

Az első órák riadalmai után jól kezdte magát érezni uj otthonában. Tágas helységben valóságos kert épült számára:

■ bokrok, füvek és páfrángok, viz és virág, minden volt, ami egy szalonkának kellemessé teheti életét. Ilyen lehetett fészkének is környéke. Csakhogy kint az erdőn ellenségek is leselkedtek reá, éles- fogú, hajlottkarmu ragadozók; itt bent pedig semmi veszély nem fenyegette.

Morkulla okos volt és méltányolni tudta kiváltságos helyzetét. Másnap már magában szedegette föl az elébe rakott férgeket és kis csigákat; nem félt az emberektől és nemsokára hívásra is előbujt rejtekhelyéről. Mert napközben leg többnyire azI ágak sűrűjébe húzódva aludt, csak este, meg reggel szaladgált, halkan pityegve, furcsa, gubbasztó testtartással, köröskörül birodalmában.

Nedves földdel töltött kis teknő állt a sarokban, abba naponként friss gilisztáik kerültek. Ö ilyenkor rögtön ott termett s mig egyet-kettőt bekebelezett, a többi sietve szivárgott a földbe. Fél re hajlott fejjel, figyelmesen nézte e,gy ideig az eltűnő jó falatokat, 'aztán hosszú csőrével szaporán nekilátott dolgozni: egyik lyukat fúrta a másik mellé, igy kutatott a giliszták után. Ha olykor csőrébe akadt egy, azt nagy buzgalommal húzta napvilágra és látható megelégedéssel költötte el.

Később, a nyárvégi nagy szárazságban, nem volt könnyű dolog naponta friss eleséget találni. Morkulla sirt. ha

LINDBERGH EZREDES: AMERIKA UJ ELNÖKJELÖLTJE

Nem politikus, sem nem üzletember, ezért jó elnöknek.— Rege a csodálatos népszerűségről, amely egyre nő

NEWYORK, augusztus n Howard Hughes, a repülő amerikai milliomos, reklámrepülésével csodálatos rekordot állított fel a világkörüli repülés terén. Többek között alaposan megdöntötte Charles Lindbergh rekordját is, aki mint emlékezetes, 33 óra alatt repülte át elsőnek az Atlanti-óceánt, illetve a New york—Páris távolságot. Ezt az utat Hughes alig valamivel több idő, mint i6 óra alatt repülte be.

Akiket elfelejtettek

Számos repülő kisérelte meg a nagy feladat megoldását és számos bátor férfi fizetett életével vakmerő vállalkozásáért. A

világ részére csak az eredmény számit. A sikertelenség a feledés homályába sülyed. Nungcsser és Colli megkísérelték Lindbergh előtt az óceán átrepülését, de elpusztultak nyomorultul valahol a nagy vizen. Elfelejtették őket. Earhart Amá’a eltűnt hónapokkal ezelőtt a Déli-tengeren és ma már senki lem beszél rola. Gondoljunk csak Nobileie ... Ki beszél ma már róluk?

Lindbergh azonban átrepüli 33 óra alatt az óceánt, félholtra érkezik meg Le Bour- getbe és ezzel1 bevési nevét a szivekbe. A fiatal, hallgatag férfi, aki tánrorirhatatla- nul halad utján, a népszerűség csúcsára kerül.

Hazája fantasztikus módon ünnepli I.indberghet, ő azonban továbbra is hallgatag és szerény marad. Az amerikai lc- gihaderő vezérfelügyelője lesz és minden idejét a rendszeres óceáni légiforgalom kiépítésének előkészítésére szenteli. Közben meg is nősül. Felesége mindenben hü segítőtársa lesz. Együtt megy férjével nehéz felderitő utakra. Megosztja férje munkáját és népszerűségét is. Veszélybe is jut vele. Egyszer mindketten eltűnnek. Amerika lázasan aggódik napokig kedvenceiért. Megmentik őket. A Lindbergh név ragyagóbban fénylik, mint valaha. De po- lirkával nem akar foglalkozni Lindbergh ezredes. Üzlettel! sem. Ez még kedvesebbé -teszi honfitársai előtt.

Már csak egy hiányzik, hogy nemzeti ideál legyen belőle: a szenvedés. Mert eddig a szerencse úgyszólván sarkába szegődött és sikert-sikerre halmozott És ekkor elrabolják kisfiát. Az egész nemzet sirt és reszketett kedvence gyermekéért.

A gyermeket hóban találják meg. Az állítólagos gyermekrablót és gyilkost. Haupt mannt szenzációs per után villamosszékben végzik ks. Lindbergh fájdalma egész Amerika fájdalma és amikor elhatározza, hogy elhagyja Amerikát, mindenki megérti. Népszerűsége, ha iehet, még emelkedik és lélekben mindenki elkíséri Európába.

A nagy emberi ábránd nyomában

Az ezredes a kis* Iliec sziget lakója lett. A sziget a breton partvidék közvetlen szomszédságában van és hónapok hosszú csendje után tudja meg a kiváncsi világ, hogy a szomszédos St. Gilda nevű szigeten él égy hires kutató és orvos dr. Ai'exis Carrel, akit Lindbergh gyakran felkeres. J Az újságírók megrohamozzák Orréit és I ő Lindyvel ellentétben nem zárkózik el a nyilvánosság érdeklődése elől, hanem informálja az újságírókat. Elmeséli, hogy mindketten az emberiség egyik régi ábrándjának megvalósitásán fáradoznak. — Lindberghnck sikerült egy emberi szivet úgy preparálnia, hogy az önmagától dobog tovább, ha a test, amelyből való, már rég el is enyészett.

— Pompás fickó ez a Lindy — mondja dr. Carrel. — Óceánrepülő: az igaz, de mint kutató, még nagyobb hirü ember lesz belőle.

Elnök lesz? . . .

Amerikában mostanában már az elnök- választás a napi szóbeszéd tárgya. És Lindbergh nevét egyre sűrűbben emlegetik az emberek. Hogy nem politikus, ez csak előny földijei szemében, józan és szerény, ismeri a sikert, a szenvedést meg a népet és a propaganda egyre jobban szárnyra kapja Lindbergh nevét. Más jelölt nem is nagyon akad. Úgyszólván csak Roosevelt, a mCítani elnök áll egyedül, aki kétségkívül kedvel: és népszerű, de kérdés megválasztják-e harmadszor is elnöknek az amerikaiak? Titokban pedig megindul a kampány Lindbergh elnöksége érdekében.

— Ismeritek Lindberghet? — hangzik a propaganda kérdése. Ez a nekünk való elnök.

Ki ne ismerné?

Legendák keletkeznek körülötte és kutatásairól olyasmiket írnak, hogy sikerült neki halottakat feltámasztani. Minden neki dolgozik. Múltja, jelene, még a hazájától való távoliét is. önmaga azonban mit sem tud arról, hogy mit csinálnak nevében és érte odahaza a honfitársai. Ö * mesterséges szív, a soha meg nem szűnő élet titkát kutatja az elhagyott kis szige' ten Carrellel és fogalma sincs róla, hogv rajongói elnököt szeretnének csinálni belőle Amerikában.

Mennyit ér az életed?

LONDON, augusztus ii.

Mint más országokban, Angliában is igen gyakori eset, hogy a bíróságnak ’féléiben kártérítést kell megállapítania valakinek a halála miatt. Hogy mennyit ér egy emberi élet, errevonatkozólag a bírák értékelése nagyon különbözik. Nemrég például Tucker manchesteri bíró 1250 fontot állapított meg egy apa részére, akinek ötéves fia közlekedési baleset áldozata lett, de csak 1030 fontot itél't meg egy másik apának 27 éves asszonvlánva elvesztése miatt, akinek halálát szintén közlekedési katasztrófa okozta. Mikor megkérdezték, hogy miért ítélt igy, Tucker biró ezt mondta:

— Úgy gondoltam, egy ötéves gyerek többet várhat az élettől, tehát többet is veszített, mint egy 27 éves felnőtt*.

Májusban egy angol esküdszik ezer font kártérítést állapított meg egy hároméves kislány gondatlanságból okozott halála miatt. Charles biró akkor úgy nyilatkozott, hogy a kártérítést túlzottnak találja.

— Én csak S2jpzötven fontot állapítottam volna meg — mondta.

Nemrég Singleton biró foglalkozott ezeknek a kártérítési ügyeknek a problémáival s hogy mennyire eltérők az értékelések, arranézve a következő négy esetet említette meg példaképpen a közelmúlt bírói gyakorlatából:

Egy 20 éves asszonyért felebbezési bíróság iooc fontot; egy 3 éves gyerekért az esküdtszék 90 fontot; egy 8 éves gyerekért egy biró 1500 fontot és egy 28 éves férfiért egy másik biró 1000 fontot állapított meg.

E jogi problémák alapján a Daily Express cimü angol napilap egyik riporterének az az ötlete támadt, hogy megkérdi az egyszerű járókelőt, az átlagembert, aki az angol „utcai embernek“ nevez, hogy mennyire becsüli az ember é*e- tét? Mennyire becsüli a feelsége és a gyermekei életét?

A kérdezősködésnek, mint maga a riporter bevallja, nem volt sikere, a megkérdezett emberek nem tudtak határozott választ adni, többnyire azt mondták, hogy előbb jól meg kellene gondolniok a dolgot. De annyiban majdnem mindnyájan egyetértettek, hogy az ember pénzben kifejezhető értéke főleg a keresőképességétől függ. Egy férfi ennek alapján pontos választ is adott. Évente 500 fontot keres, mondta, ebből 100 fontot költ magára, ha tehát ötszázalékos kamatozást veszünk alapul, a felesége számára 8000 font értéket képvisel.

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztáJyában, Cluj, Piaţa Unirii.

éhes volt és szemrehányóan turkált üres teknöjében, mintha mutatni akarná: Nincs! Nincs több benne! De a szokott ételnél egyebet nem volt hajlandó elfogadni.

Mikor hűvösebb, esős idő kezdett járni, egy este kivittük az erdőbe és elbúcsúztunk tőle.

Vigyázz magadra, kicsi Morkulla! Visszanyered szabadságod, de senkisem óv többé!

Ahogy kezemből elbocsátottam. gyorsan bujkált belé a patakmenti siirü bozótba, mintha ismerős helyen járna. Alig nézett vissza okos, fekete gombszemével. És máris eltűnt, toll ruhája annyira egyezett a nedves föld, az ágak és hervadó füvek színével, hogy beléveszett környezetébe.

Talán megtalálja valahol társait, kik nemsokára délnek indulnak. És egyszer, tavaszkor, talán visszatér még hozzánlc...

Vigyázz magadra, Morkulla!. . .

Br. Blomberg Carlo.

hogy Nyíró József Jézusfaragó embere legközelebb szabadtéri előadás keretében kerül színre Turdán, műkedvelőkkel;

hogy Aradon két szabadtéri előadás lesz e hó 13. és 14-én. Eftimin Pro metheusa és Kálmán Imre Obsitosa ke rül színre az ottani társulat előadásában Eftimiu gyönyörű drámájában Nagy 1st vám vendégszerepel;

hogy nagy művészi sikert aratott <* szegedi Dómtéren bemutatott István 1 , rály népe cimü történelmi dráma, amely nek szerzője Ujházy György. A darálj ban Poor Lili is nagy szerepet játszót hogy Dgry Anna színésznő, akit kai nősen a magyar vidéki városokban is mernek, színdarabot irt Aki visszajött címmel. Egry Anna József Ferenc her cég uj darabjában főszerepet alakit;

hogy Zilahy Lajos végzi az utolsó si mitásokat azon a filmszcenáriumon amelyből a pesti Pola Negri-film készül majd ősszel;

hogy Danielle Darieux, a hires fron cia filmsztái% európai szabadságát arra használja fel, hogy egy nagy francia film főszerepét játszó, el. A filmet Ma gyOrországon készít! öl Danielle Darieux, Budapesten és Boldog községben;

hogy Simone Simon felbontotta hóiig woodi szerződését és a Normandien ha zautazott Európába. Ok: nem kapóit megfelelő szerepet;

hogy a francia Riviérán még sosem nyaralt annyi filmhiresség, mint az idén. Ott van Greta Garbo, Marlene Dietrich, Sonja Hennie és Douglas Fairbanks. Garbo nem vesz részt semmiféle szóm hozásban, nem látható a sétányokon, a strandon. Marlene arcéi széniben mindenütt ott van, társaságában van. állandóan Remarque, a világhírű iró. Bo.igl&s Fairbanks ugyancsak visszavonultan él villájában, állítólag emlékiratait írja. Sonja Hennie pedig egész nap víziéin járja a tengert, vagy repülőgépen körre- nülést végez a tengerparton.

Érdekli ,

Egy nép szívében