Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-12 / 181. szám

mriNZfiK 1 9 3 fl auyutziUB I i. MM A közoktatás átszervezése Calincscu miniszter nagyfonfosságii reform jó na ft részletei ? — Milyen tesz az u| tantestület ? BUCUREŞTI, augusztus II. A nimKlcmUigu ;kü/nkitntá.$< áLszcrvo/i.veire N ou:üt'ko/ó íKMuré^ nyiidívfm osság* :r hozolt tűi Neu vek. azt Bizonyítják, hogy a kormány cgVNÓgvs felfogás' imţvalós itálsár;t lörcksizik, a romám elem euüsilésóre uiz isikolm áltál és a gitzüfiisági ek'lben. Az oktatásra, a mun­kára és a munkanélküliek eJlicJyezésero vo­natkozó rendelkezésejv mind a román fitem t JiyJeges' \ t deliméből fakadnak, A miauul Calincscu első intézkedése a nom- /eánoveJésiigyi iirijusztérmin vezetésének át- vétele után az volt, hogy a minisztérium ke­retében olyan változtatásokat eszközöljön, melyek a nagy iskola ü gyi reformok elöli megnyitják az írleé. Megjvá 1‘tozItal!t;v az i'o- dák légkörét, eJlnyoniita azokat a „strapákáit“, akiknek hilnatu'toö lialb.lumikkal való vissza­élései mélységes elvgedetlenséget kelletlek a Iaci test ideiben és akadályozták az oktatás fejlődését, A tantestület előkészítése Az nj törvényeik tökéletesen méltányos bá­násmódot biztosi tarunk ui tan i l ók ős általában az egész tóm testű Jet számúira: meghatároz­zák azonban a szükséges taeiiítók'ópzű iskolák számát. Más szlóvalí, neon letsz többé létszám fölötti tanító, ciki nem juthat álláshoz. Már mindjárt kezdetben, cbböí is Hűlt szik a szán­dék, hogy gátat vessenek az értelmiségi iuuid- kcciélkiilistég növekedósének. A tanítók működése 57 éves korban, vagy 35 évi szolgálati idő után megszűnik. Ez ál­tal az elemi oktatásiam hely jut a1 most ál­lás nélkül Jlev6 végzett tanítóknak. A véglegesítő vizsgáknál tekintetbe s-eszik a tanító iskolán kávait tevékenységéit is. Azok. akik harmadszor sem tudják sikenel letenni a vizsgát, nem vehetnek többé részt az oktatásban. A tanfelügyelők kiválogatása Másik fontos rendelkezés, mely at ról in­tézkedik, hogy a tanfelügyelői állásokat ver­sei: i>y alapjátr töltsék he. A versenyen csak I. ov/láliyu tanítók ve lie írnek részt, de csak ha személyi kupijukon neun .szerepel büntetés. A tanfelügyeli»»k fis helyettes tanfelügyelők ver­senye ebben az évbet» '-i/epleniber 1-én Ívsz. Ez. az intéz kodé) az ellenőrző tanügyi sze­mélyzet szigoruhh meg válogatását teszi le­hetővé. Téli falusi tanfolyamok A kiegészítő oktatás, vagyis a feüsöbbfoku eleani oktatás' gyakorlón és regionális ká- nyitásl nyer: mezögii'/d'ar-ági és háztartási, illetőleg kereskedelmi vagy ipari jeleget. Az ipari vidékeken például a buciigyul'y uz ipari szakmai elök ész it).'se: r lesz. A nyári anunka znvlurtaínieága éis az ifjúság télii fogűulko-z- talása érdekében), ezeket a kun föl vamokat ok- lóhei-' 15 és1 április 15-e között fogják meg­tartani. A továbbképző elemi tanfolyamokon iiép'Nizeu'ü egészségügyi ismereteket is terjesz­tenek, a kormány egésziségiigyi p'iogramjá- niuQv meg fele lő leg. I Gyakorlati irányítás A városokban a- szakmai irányit ást a gya­korlati iskolák számának növelésével valósít­ják meg, viszont csökkentik a tisiztán' elmé­leti oktatást nyújtó lieeumok számát. A má­sodfoka elméiéti iskolák közül buszai keres­kedelmi. mezögliiz.daság'i, ililélöleg ipari isko­lává alakítónak óh A másodfokú iskolák tanárait GO éves ko­rukban illetőleg 35 évi szó1 gálát után nyug- dijblzzák, nani a megüresedett helyekre fiatal tanárok kinevezését teszi lehetővé. Az if ju­ts ágnak gyakorlati» (foglalkozások felé való irányitásö' csökkenteni fogjo az állami hiva­talt igénylők számút s megfelelő utánpótlást nevel a vállalatoknál alkalmUizott idegenek heyettesitésére. Mint kitűnik, mindez intézkedések össz- hr.iigban álltnak a román elem el-öbbsi'igé­nek érvéyeské-ével és a műnk a nélküliség megoldására Áányuló törekvésekkel. Segítsünk a szegények háza lakóin Elmúlt JULIUS,1 Feljavította a városi tanács az élelmezést. — Hivatalos látogatás a tarceai telepen CLUJ, augusztus 11. A Cluj város tanácsa által1 fenntartott úgynevezett szegények ház*a, amelyben az elaggott és elszegényedett városi pol­gárok életük alkonyán találnak menhe. Ivet, nem valami fényűzéssel ellátott szanatórium. Szegényes berendezése és í-.iz öregek gyenge ellátása miatt nem örvend valaimj jó hírnévnek. Különösen az élelmezés ellen hangzottak cl már évek óta súlyos panaszok. Nem vol'Lak megelégedve a szegények há­zának lakói a koszttal akkor sem, mikor a, szegények házának jelenlegi gondnoka éleümezte őket, de akkor sem, amikor a városi tanács az öregek élelmezésével egy erre a célnaj aíakütolt szövetkezetei bízott meg. Az egykor jobb napokat látott pol­gárok és polgárassz onyok bizony indok­kal: vagy indok nélkül állandóan bírálták ere, élelmezést s pa­naszos levelekkel ostromolták a szer. keszíöségeket és a város polgármeste. rét*hogy a rendszeren változtasson és " élelmezésüket javítsa fel. A polgármesterhez intézett p'a,naszoknak meg is voit. az eredménye, mert a városi tanács a mult hónap óta, a régi rendsze­ren váítoztava, az élelmezést házi keze­lésben látja el és azóta az ellátottak meg is vannak elégedve. A városi tanács a számvevőségnek egyik tisztviselőjét biz- fa meg az élelmezés vezetésével és ennek a tisztviselőnek sikerült az élelmezést feljavítania, anélkül, hogy ab élelmezés ellátása többe kerülne, mint akkor, ami- kor a városi tanács az élelmezéssel vál. lalkozókat bízott meg, sőt az élelmezésre rendelt összegből sikerült megtakarításo­kat is eszközölni. A megtakaritolt ösz- , szeget a menház felszerelésére, ágyne­műkre használják fel. \ Két év alatt — mondotta Popovici főorvos, a város népjóléti hivatalának vezetője — az élelmezésnél megtakart, tott összeggel teljesen rendbe hozzuk a szegények házát, úgyhogy kényelmes és nyugodt otthonná lesz e ház. Pacalig nyugalmazott tábornok, helyet­tes polgármester, Petire Vliald dr. városi főorvos társaságában a napokban előze­tes bejelentés nélkül ebédidőben jelent meg a városi szegények házában s sze­mélyesen győződött meg arról, hogy a házi kezelés rendszere bevált és a szegé­nyek házéinak lakói most már meg van­nak elégedve az élelmezéssel. A tanács tarceai telepén nagy zöldséges kertet Még 381.711.000 lei vár szét-' osztásra a jelenlegi sorsjáték nyereménye böl.. Akik elhanyagolták, hegy az f. osztályra vásároljanak SORS-, JEGYET, • részívehetnek 250 lei­ért a sorjáték húzásán. Hogyan ? Kérdezze meg sorsjegyáruseb, rendezett be, melyet az ellátottak nagy 1 buzgalommal és szeretettel gondoznak. Zöldségnemüekröl tehát a városnak nem igen kell gondoskodnia. Panasz­kodnak a szegények amiatt, hogy nincs co<:sni valójuk, üres óráikat, amelyekkel bűver: rendelkeznek, nem tudják eltölteni. Arra kérik ezért lapunk utján a város közönségét, hogy kiolvasott könyveiket, újságjaikat ne dobják cl, hanem juttas­sák el hozzájuk olyképpen, hogy adják át a Cogalnicecnu-’jtcában levő népjóléti hivatalnak, amely aztán az adományok, nak a telepre való kiszállításáról gon­doskodik. He^Yához^a^a a városi tfaaács a kéménysep­rési szabályrendelet sérelmes iiíiézfkenéseiá Pacain iáhomok, helyettes polgármester megnyugtató nyiíaíhozaia CLUJ, augusztus n. A kéményseprői szabályrendelet alap­ján történt illeték kivetése — mint megírtuk — kellemetlen érzést váltott ki a város polgárságából. A kéménysep­rői szabályrendelet megalkotása előtt ugyanis arról volt szó, Hogy a kémény­seprői szolgálat házi kezelésbe való vétele után a seprési dijak alacsonyabbak lesz­nek. Ezért aztán városunk háztulajdono­sait egyesitő háztulajdonosok szövetsége nem emelt semmi kifogást a kémény- seprési szabályrendelet elkészítése ellen, < sőt azt bizonyos mértékben támogat­ta is. Kitűnt azonban csakhamar, hogy az uj szabályrendelet nemcsak, hogy nem javí­tott a helyzeten, hanem az illetékek fel­emelésével súlyos helyzetet idézett elő, ezért aztán még ma is százszámra érkez­nek felebbezések a kéményseprési dijak kivetése ellen. A városi tanács nem fo­gadta valami örömmel a felebbezések la­vináját. A tömeges felebbezések azt bízó- nyitják, hogy az illetékek kivetésével a város lakos­ságának egyetlen rétege sincs megelé­gedve. Bizonyára ezért határozta el magát a ta­nács arra, hogy a fürdőszobák és köz­ponti fűtések kályháinak seprési illetékét leszállítja. Ámde a közönség ezzel még nincs megelégedve, mert az illetékleszál- litás örömeit csak néhány olyan házi­gazda élvezi, akiknek teherbiróképességiik a többiek felett áll. Ez természetes ?, mert hiszen fürdőszobás és központi fü= téses kályhák csak belvárosi házakban és bérpalotákban vannak kevés számmal, a külvárosban nincs fürdőszoba és nem is lehet, mert nincs csatornázás, központi fűtésről pedig beszélni sem lehet. Úgy látszik, hogy a városi tanács ere­deti álláspontjától eltérően hajlandó a kéményseprői szabályrende­let sérelmes intézkedéseit megváltoz­tatni. Alkalmunk volt e kérdésben Pacala nyug. tábornok, helyettes polgármester­rel beszélni, aki az alábbi érdekes és meg­nyugtató kijelentést tette: — A város tanácsa nem akar a polgár­ság érdekei ellen cselekedni. Nem az volt a célunk, hogy a városi kéményseprői szolgálat felállításával hasznot hajtó üze­met kreáljunk. Célunk az volt, hogy a kéményseprési szolgálatot, amely ellen a múltban annyi panasz hangzott el, meg­javítsuk. A kéményseprési illetékek nem lehetnek magasabbak tehát, mint amer.y- nyibcn az üzem fenntartása fog tényleg kerülni. Ezért aztán a szabályrendelet alapján kivetett illetékek nem is véglegesek. A tanácsban meg van a jóindulat, hogy a szabályrendeletnek sérelmes rendelke­zéseit megváltoztassa, a gyakorlat során olyan mértékben, amilven mértékben 1 azt a tanács és a polgárok közös érdeke megköveteli. Pacala nyug. tábornok, helyettes pol­gármester fenti nyilatkozata a legna­gyobb mértékben alkalmas arra, hogy a közvéleményt megnyugtassa. Bizunk ab­ban, hogy a városi tanács már a közeljö­vőben felülvizsgálja a szabályrendeletnek azokat a szakaszait, amelyek ellen alapos kifogások hngzottak el és amennyiben ez megtörténik, a város lakossága sem emel semmi kifogást a kéményseprés házi ke­zelése eilen. Végeredményben a lakosság szempontjából teljesen közömbös a?, hogy kéményseprő mesterek, vagy a vá­ros által szerződtetett kéményseprők tart­ják-e rendben a kéményeket. A lényeg ;z, hogy a kéményseprési illetékek ne legye­nek magasabbak, mint eddig voltak, mert a háztulajdonosok és a város egész lakos­ságának jövedelmei megcsappantak, a közterhek pedig emelkedtek. A városi tanácsnak pedig nem lehet más célja, mint az, hogy polgárainak érdekét kép­viselje. Beleesett a cséplőgép dobjába, Zolauről jelentik: Aciu Dezső 25 éves sacalasenii gazda munka közben beleesett a cséplő­gép dobjába, honnan borzalmasan össze­roncsolt állapotban szedték ki. Még élt, amikor a careii kórházba szállították, hol rövid idő múlva irtózatos kinok között meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents