Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-12 / 181. szám

■ ARA 3 HEJ Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj, Cdea Motslor 4. Telefon: ír—09. Nyomda: Sir. I G Duo* No. S Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11-99 L1X ÉVFOLYAM, ISI. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓSI Felelős szerkesztő és igazgató t BR. CROÍS LÁSZLÓ* cara-a.­FENI EK SE ramMmma« Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki kjstromozisi szám: 39. (Dos. 836/ 1938. Trib. Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 le}. j ,■ 'x-imktzz: ts.jzms7K.sn CLUJ, 1938 AUGUSZTUS 12. eaa*í^ztjairjcz.-5gg -jawa,,y«.ltaar’rengwCT«ro.-ymas'’gvj^ • 3332 j«5 ítélet idő Az ir származású szellemes angol költő, ■elemek párisi sírját nem feledik, de annál in­kább egykor hires müveit, ha még ma is seine és még mindig szenvedélye lenne a pa­tt adoxongy állás, megint fölvethetné a kér- idUsez ember utánozza-e a természetet, vagy a természet utánozza emberét? Wilde Oscar ugyan határozottan áhította, hogy c természet lemásolja szolgaikig az emberi te­vékenységet. főleg művészetét. De rna min­den. átértékelődik, ma minden fogalom, eh, eszme, törvény homályos és kétértelmű lesz, igy való színül eg megalkudna önmagával és megállapítaná, hogy ember és természet köl­csönösen tanul egymástól, hol az egyik, hol a másik izgat és tanácsol, főleg ha szó van pusztításról és szenvedés okozásról. T ejiesivé- rek a gonoszságban. Minduntalan ránktör az apokalipszis négy lovasa s °z ember, akárcsak a természet, nemcsak viaskodik a rémekkel, de maga is rém lesz és rajta van, hogy átmenetileg vagy tcúitós időre, ki tudná megmondani, a Nihil világa legyen ez a ne­künk egyetlen világ. Érthető, ha mindez eszün'kbe jut — ez az okos bolondság — amikor állandó feszültségben kell 'élnünk és nincs részünk egyéb változásban, mint csak hogy ez a feszültség egy nap .fokozódik, másnap <valamicskét enyhül. Lehetetlenség szabadulni a f o j tagat ást ó!. Óhatat iXu.ul hiszr térikus.sá és n e uraszténi ássd válik az emberi- '-ség és a nyolcvanéves korra rendelt úgy- -nevezett vOsegészségü is elpusztul a hatvana- •dik év küszöbe körül; azt mondják az or- nos ok: angina pectoris, a kot. betegsége. A ■régi görög máskép fogalmazná meg a körül­ményt: a történelmi és elemi csapások bal- sujtotta emberének egyetlen ajándéka ez a hirtelen és boldog halál, mert az Istenek sze- • rétik, akit egy szempillantás alatt ehzólitc- ■nak e gyarló földről az eliziumi mezők As- , phodelos-Mliomai közé. Valóban eszünkbe kell ötleni az ilyen gon­dolatoknak és az ilyen érzéseknek, ha im­már évek óta úgyszólván szünet hélkül kell hallanunk háborús válságokról. Elsimítják agyon Jdnos erőfeszítéssel a magyar—jugo­szláv viszályt t marseillei királytragédia után és baj nélkül tudják lefolytatni a Saar-vidéki népszavazást, megakadályozzák márciusban a litván—lengyel összeütközést és május 21- én a német—-cseh összecsapást, de már az 1932 óta folyó japán—kínai háborúskodást nem tudják békés alapra álédesgetni, mint a Q a-n-Chaco miatt kitört délamerikai gyű­lölködést s rendre mind inkább kedvet kap­nak az emberek, hogy vértócsás fűbe harap­janak: fon az etiopiai háború, jön a spanyol polgárháború, jön az uj kínai—japán hábo­rú, jön most a szovjet—japán háború. Pár­huzamosan egyre rémilenek a világháború ■lehetőségével. A fegyverkezések nem annak a jele, hogy az ember a természet építő mun­káját, hanem az elemi csapások' utánzását forgatja eszében. ölni aJcar. nem alkotni, utánozni a természetes halált. De tulajdon­kép nem erről akarunk most beszélni, az em­ber szerepé-öl, hanem arról a játékos meg­állapításról — a komédiázásbcun. oldja föl a lelkét a szorongásoktól gyötört emberi lélek — hogy most a <sok helyt folyó háborús­kodás még a nyugalmi állapotú helyek tsza- kadatlan villamos feszültsége is a természe­tet utánzásra készteti és lám elézúditja tel­kesen találékonysággal, szakadatlanul a nagy katasztrófákat, írem tudjuk versenyez­ve, utánzásnak, vagy újabb izgató bujtogatá- sul. Érdemees volna végigtekintem, hogy 1932 óta háborúink cd és nagy külpolitikai bonyodalmainkat mint kísérik párhuzamo. sCn a földrengések, lüzhányúsok, áradások, tűzvészek, tömeges vasúti, repülő- és gépko- csiszerencsétlemégek. amelyeket a természeti mozzanatok okoznak. Az emberi alkotás, a város és az idea kezd szűk és ifedező lenni s arról leell gondolkozni, hogy kimenekül­jünk a szabad természet ölébe, uOgy földje alá. menekülve a bambáktól, c.z egyéb csen pásoktól, a közlekedési veszedelmektől. Az Lítvinov és Sugemíízu hámm órás tárgyalásán íegnmp megegyezés jöiűí léire* A japánok egy kilométerrel visszavonulnak az elfoglal! termei» részről és vegyes katonai bnzoííság vizsgálja meg a vitás határkérdést *» Ä háborúskodás megszűnésének hire megkőnnyebbüiési okoz világszerte Szerdán még hatalmasan, dörögtek az ágyuk az uj mandzsuriai szovjet—japán arcvonalon, amelyen a felek alig átlagos száz méter távolságban ásták be magú* kát s még javában keringtek a bombavető orosz nagy repülőgépek a mandzsuriai és koreai határközségek felett, amikor már sikerült Moszkvában nyélbeütni a békés megoldás lehetőségeit. A fordulatot meg- előzőleg Oroszország szilárd elhatározást mutatott. Blücher tábornagy keletszibé­riai főhadiszállását lényegesen előbbre tol» ta és egyre több katonai erőt dobott a vitás határszél felé, sőt fenyegette Korea legfontosabb kikötőit, a Possiet-öblöt és a Hasin mólóját légi tevékenységgel. A meglepő fordulat létrehozásában nyilván lényeges szerepe volt azoknak a diplomá­ciai tapogatózásoknak is, amelyeket a ja- pán nagykövetek Berlinben, Washington­ban és másutt folytattak s azoknak a szi- vós tárgyalásoknak, amelyet a Quai d‘Or- sayn kedden folyó sürü köveiéi. látogatások tükröztek. A japán minisztertanács és ve­zérkar kedden és szerdán délelőtt állandó tanácskozásokat folytatott s ezek eredmé- nyeként Sigemitzu moszkvai japán nagy­!! követ újabb előterjesztést tett Moszkvá­ban, amely a francia diplomaţia és sajtó derűlátását igazolta Japán váratlan, de a kínai helyzetre való’ tekintettel nem meg= lepő engedékenységet mutatott. E sze­rint a japán csapatok egy kilométerre visszavonulnak a csangkufengi dombvi- \ dékről, illetve, orosz szóval, aZaozermaiá- I ról s igy kiürítik azt a kicsi szakaszt, ahol I mintegy kétszáz méternyire befészkelték s magukat a vitái területre. A távoikeleíi jj időszámítás szerint ma, csütörtök déli 12 \ órakor a felek beszüntetik az összes kato- * nai tevékenységüket s egy vegyes katonai \ bizottság megvizsgálja a határkérdéssel ? kapcsolatos teendőket, más szóval a fegy- l verszüneti föltételeket. A megállapodás Î Litvinov és Sigemitzu 3 órás tárgyalásán létesült és utána a japán nagykövet kije­lentet te a sajtónak, hogy a mai megálla­podás lényegében a japán kormány ama fölfogását valósit Gitta meg, hogy csak a katonai tevékenység gyors abbahagyásával lehet megtalálni a határviszály rendezésé­nek föltételeit. A hir világszerte nagy megkönnyebbülést okozott s az általános háborútól való félelem pillanatok alatt elült! Pl£i€ii€i£sü€i wezclieü Uávmm €§ Sl^cmitin MOSZKVA, augusztus 11. A DNB. Ügynökség ludósitőja szerint a szovjeí- orosz—japán viszály ügyében szenzációs fordulat következett be. Sigemitzu moszkvai japán nagykövet szerdán újabb tanácskozást folytatott Litviinov szovjet­orosz külügyi népbiztossal s három órán át tartó tárgyalásukon megegyezés jött létre, mely lehetővé teszi az oroszt— mandzsu—-koreai) batárion iá maxit viszály békés elintézését. Mint a jelentés mond. ja, a tegnap -létrejött megegyezés ériek méhen ma, augiuszus 11.én, helyszíni időszámítás szerinti, déli 12 tórakor mind­két részről beszüntetik a® ellenségeske. déseket. A japán csapatok egy kilomé. temyülre visszavonulnak az augusztus 10-ről 11-re virradó éjszaka 12 órakor elfoglalt állásaikból. Miután ez megtör, iónt, a szemben álló szovjetorosz és ja. ember jól tanult a mestertől, de a mester megtetézi tudását a tanítvány közléseivel. De nem soroljuk fel ezt a fárasztó, rémitő és kifogyhatatlan történelmet. Elég, ha egyetlen nap uj súgón y agát idézzük. Igen, az egyetlen egy nap újságjaiban ele­I gendö bizonyítékot triáhtnk. Az egyik olda­lon a. lángban álló Szentföld, a vérző pire­neusi félsziget és a távolkelet izgalmas raj. za közé beiktatják a cikket, amelynek címe: ,,Felhőszakadás, villámlás, orkán“1, nem be­szélve róla, hogy a hírrovatot is törkázzák bőven vészek hírei, mint Fölüpszigeti tűzvé­szek ijesztő mérvéről szólók. Noshát abban pán hadseregek képviselői tárgyalásokat kezdenek, hogy a helyszínén állap tsák mejg a határvészály rendezésének részle­teit. TOKIÓ, augusztus 11. Á Donié/.ügy­nökség szerint a, mandzsu határon álló szovjetorosz hadsereg három gyalogos hadosztályból, egy gyalogsági zászlóalj­ból és két1 gépesített zászlóaljból álT. A hadseregnek kétszázötven tankja és há­romszáz repülőgépe van. A csapatok Blücher tábornok parancsnoksága alatt állanak, aki főhadiszállását Novolcieszk. bői s) Poss'iet.öböl délkeleti partján, Gsang-Ku-Feng tői nem messze levő Hans, hiba helyezte át. A Do;mej,jelentés sze­rint különben a koreai szovjetorosz fő- kionzul elhagyta állomáshelyét s hir sze­rint nem is tér vissza. A japán hadügy. miniszter és a vezérkari főnök tegnap a bizonyos nagy cikkben olvassuk, hogy pél­dául fI felhőszakadás elpusztított egy pár mogyar községet, másutt pedig a villámcsa­pás kazlakat gyújtott föl és emberi életet ol. tott ki; olvassuk, hogy diónagyságu jég esett Lyonban és megcsóváljuk a fejünket elit elő­leg, mert talán soha annyi jégverés nem volt, mint ezidén; olvassuk, Stuttgart utcáin ro­hanó patakok száguldtak végig s a veronai szabadtéri előadásokat hosszú időre eláztatta példátlan esőzés. A világért sincs vége: Lon­don azt jelenti, hogxj az utolsó harminchat óra alatt1 nem kevesebb, mint 30 millió tonna eső zudult az angol fővárosra. Grác vidékén kihallgatáson jelent meg a császárnál, akinek jelentést tett mind a mandzsuriai, mind >a, kínai háború helyzetéről. A Domíej.ügynökség jelentése szerint a szovjetoroszok tovább is bombázzák ar vitás határszakaszt. A határ közelében levő koreai! falvak nagy kánokat szén-' védték az ágyúzásban. Az oroszok tegnap két ízben is támadást kezdtek a csang­kufengi japán állások ellen, de vissza, verték' őket. A Stefani-ügynökség szerint a Szovjetorosz repülőgépek és tüzérség által bombázott) koreai Keiko lakossága ai támadás megismétlődésétől való aggo­dalmában, hir szerint, elhatározta, hogy) kiüritlií a városit). Az elfoglalt terület visszavételét je­lentik az oroszok MOSZKVA, augusztus 11. A Tass. ügynökség ez 1. számú szovjetorosz had. seregparancsnokság következő jelentését továbbítja:: Augusztus 9-én a japán csapatok is­mét több támadást kíséreltek meg a Zaozermais domb ellen, de nagy veszte- ségekkel visszavonulásra kényszerüllek. A szovjetorosz csapatok hatalmukban tart. ják a vitás határszakasz egész vonalát, kivéve a bczymiiannaiai részt, ahol a ja­pán csapátok kétszáz méter mélyen be­hatoltak a szovjetorosz) területre. A szov. jetcsapatök a határtól háromszáz méter, mire állanak mandzsu területen.-jsy Bonnet és a párisi német nagykövet fij tanácskozásaikon nem az orosz—ja* ' pán helyzettel foglalkoztak PÁRÍS, augusztus 11. Mint a Havas távirati ügynökség jelenti, Bonnet fran­cia külügyminiszter és Velczek gróf pá­risi német nagykövet keddi találkozója a legmesszebbmenő feltevésekre adott okot a közvéleményben. így hire terjedt an. nők, — mint az Ellenzék tegnap jelen, tette, —■ hogy a két politikus államaik magatartását határozta meg a szovjet—> japán konflikussal szemben. Hivatalos körökből nyert értesülés szerint a francia és német államférfiak tanácskozása azon­ban nem volt kapcsolatban sem a csiang-* kufengTi határincidenssel1 és általában a távolkéfetjj helyzetre sem vonatkozott. ; az ítéletidő a patakokat folyókká duzzasz- J tolta és egész erdők 1szakadtak le a hegyol- I dalról a völgyekbe. Amerika, a minden lehe- 1 tőségek országa, most újra telisdedtel[ vart természet okozta bajokkal. A vihar tengerbe fojt embert és hajót; kizúdul a vetésre, A prériket rendszeresen árasztják el a homok­viharok. amelyek az erdők irtása és a lege. lök föltörése következtében a legsúlyosabb gondot okozzák. Stb. stb., mert mindez csak ismert eset. De a háborgó természet ezer más helyt is tevékeny. Ki gonoszabb hát: ember, vagy természet? Ki tanul a másiktól, ki az utánzó, ki a csúcsteljesttő?, É

Next

/
Thumbnails
Contents