Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-07 / 177. szám

■

1938 augusztus 7.

ELLENZIK

■ VASÁRNAPI KRÓNIKA

ÍRJA MARA! SÁNDOR

Egy ur uirakef

x £gy ur, már nem egészen fiatal, e forró napokban londoni lakásán csomagolni kezd. A parlamentet elnapolták, a „society“, az a rejtélyes társaság, amelyhez szocialista képviselők éppen úgy odatartoznak, mint a király öccse, vagy a divatos moziszinész, elhagyják e napokban Londont, a tengerpartra utaznak, vagy Ausztráliába, vagy Kanadába — angoloknál soha nem lehet egészen biztosan tudni, mit értenek „nyári program“ alatt . . . Az ur csomagol, ahogy angol úrhoz illik, nyár derekán: visz cilindert és zsakettet, régies szabású gallérokat és nyakkendőket, okiratokat és táblázatokat. Úgy,' most együtt van minden. Az ur poggyászát felrakják a gépkocsira, a magányos utas a Viktória pályaudvaron felszáll a doveri vonatra. Süt a nap, a vonat elindult.

Az ur neve, mint ezt francia, majd később a cseh és német határon udvarias és fegyelmezett izgalommal megállapítják útleveléből a vámhivatalnokok, Runci- man lord. Foglalkozása nincs. LJtiránva Prága. Megbízatása nincs. A lord magánemberként utazik s csak természetes, ho gy e viharos időkben nemcsak a karls- badi sétalehetőségek érdeklik majd, hanem a csehszlovákiai kisebbségek ügye is; megszemléli a Hradzsin műkincseit, de elkéri Hodzsa úrtól a magyar, német és rutén iskolák statisztikáit. Angolok, ha1 ut- rakelnek, egyforma szenvedéllyel érdeklődnek a milói Vénus cipőméretei és a selyemkivitel adatai iránt. Az ur csendesen és magányosan utazik. Nem küldi senki. Hivatalosan nem várja senki. Csak éppen egy világ pislog feléje, mert az ur, akinek semmi hivatalos dolga Prágában, elindult megtudni, a maga módján, mi az igazság a németek, a csehek, a magyarok és a szlovákok dolgában? Mint angolhoz illik, tapintatosan érdeklődik majd; de éppen, mert angol, megtud majd mindent, amit tudni lehet a németek, csehek és magyarok dolgáról. Aztán hazamegy Londonba, kicsomagol, elmegy a klubba, benéz ősszel a parlamentbe s egyáltalán nem lehetetlen, hogy egy verőfényes őszi délután találkozik a Wowning- street régi és kopott házában öreg barátjával, Chamberlain úrral, aki e pillanatban Nagy-Britannia miniszterelnöke. A két ur természetesen beszélget majd a nyári utazás tapasztalatiról is. Aztán kezet ráznak és mindegyik megy a dolga után.

Lord Runciman az a fajta angol liberális, akire bizakodva néz az angol baloldal nyolcvan százaléka s minden szavát elhiszi és teljes bizalommal fogadja az, angol jobboldal is. Az a fajta angol, akinek nincs semmiféle különösebb hivatalos címe, csak éppen fogja néha az utisapkáját és cilinderét s csendesen elindul, megmentem, vagy megszerezni valamit Angliának, elintézni valamit a világban. Runciman lord magánember. Nyári terveit feszült figyelemmel kiséri a világ s nagyon gondosan és figyelmesen szemléljük mi is. Ilyen angolok épitették a világbirodalmat, így indult el a világba Cecil Rhodes. így ment el Arábiába a legendás Lawrence, így. repül át hétvégi beszélgetésre Párisba Winston Churchill, hivatalos cim és rang nélkül, éppen csak, mert szívesen jár Párisba és ilyenkor nem mulasztja el az alkalmat, hogy beszélgessen a klubban öreg barátaival, Weygand tábornokkal, Dala- dier-val, vagy Bonnet-vel. így ment el Byron, mérgesen, Görögországba, mert a görög szabadsággal baj volt — egyesek szerint azért volt baj, mert a görögöknek nem kellett — s meg is halt, tifuszban, Missolunghiban, hivatalos megbízatás nélkül, a maga szakállára. Ez az angol módszer, ezek a magányos1 utrakelések, idegen országok felé, ahol baj van az olajjal, vagy a szabadsággal. Ezek az utrakelések néha romantikusak, néha józanak. Runciman lord nem azért megy Prágába, mintha olthatatlan vágyat érezne, visszaadni és megszerezni a németek, magyarok és ruthének kisebbségi jogait. De azért megy, mert angol s tudja, hogy a németek, magyarok és ruthének kisebbségi jogain múlik a világ békéje, a világbirodalom egyensúlya. Ezért utazik, szótlanul, a hőségben.

Útja eredményeit helytelen és céltalan jósolgatni. Ez a magányos angol ur, aki csak azért nem pipázik, mert annyira angol, hogy nem szereti a túlzásokat, pontosan tud mindent, ami az elmúlt két évtizedben történt. Látogatásának politikai lehetőségeit idő előtti lenne feszegetni. Ami időszerű, amiről nem árt beszélni, az a magányos jelenség. Az ur, aki utrakel — „mintha csónakban szelné át az Atlanti-óceánt“ — a Foreign Office hivatalos áldása nélkül, mandátum és hatalom nélkül, hogy békét teremtsen egy izzó világban, töretlen és hibátlan angol jelenség. Ez az angol módszer, amely bevált Indiában és Kanadában, Ausztráliában és Dél- Afrikában: veszélyes pillanatokban lekül- deni egy embert, aki hallgat, pislog, mosolyog s a végén elintéz valamit, amit fegyverek sem tudnak elintézni. Nem a legrosszabb módszer. Minden angolban van valami az Intelligence Service szelleméből, mely szerencsésen vegyül a cam- bridge! és oxfordi szellemmel. Amit Runciman lord csinál most Közép-Európában, az egyrészt magánemberi vállalkozás, másrészt magas politika, harmadrészt és nem utolsó sorban sportszerűség. Mikor évtized előtt Egyiptomban járva egy éjszaka átvitt a komp a szuezi kanálison s megérkeztem az akkor is forrongó Palesztina földjére, egy angol hivatalnok, kivel együtt utaztam Jeruzsálem felé a hálókocsiban, bizalmatlan kérdésemre, hány darab Tommie vigyáz most az arabok és zsidók békéjére a Szent Városban, természetes hangsúllyal, közömbösen felelte: „Kilencvennégy“. A szám megdöbbentett. „Nem kevés? . . .“ — kérdeztem gyanakodva. — „Dehogy“ — felelte nyugodtan. — „Ott van még lord Plumer is“.

Ez az angol módszer. Van benne valami rejtélyes. Mi ez az „egy-ember=mód- szer“, a tömegek világában? Mit tud egy ember a népek viharos Atlanti-óceánján,

egyedül a sajkában? Nem becsüli-e túl az angol módszer az egyéniséget, az értelmet, a gyakorlat, a beavatottig, a pártatlanság, az igazságérzet, a sima ügyesség és emberismeret módszerét a szenvedélyek világában, t töltött indulatokkal és töltött bombákkal zsúfolt világban? Micsoda vak bizalom az egyéniségben! Milyen időszerűtlen ez a bizalom! De az angolok ragaszkodnak e módszerhez. Mikor Viktória még fiatal királynő volt, a bölcs kegyenc, Melbourne lord jelenlétében táviratot mutattak neki, meJy a kanadai zavargásokról adott hirt. „Leküldünk százezer embert“ — mondta egy lelkes udvaronc. — ,,Minek?“ — kérdezte Viktória. — „Hiszen már van odalenn egy, lord Dunham“. A válasz tetszett Mel- bourne-nek. „Jó, angol válasz — morogta elismerően. S neki volt igaza.

Az ur, aki utcákéit, népek sorsát tanulmányozza most az idegen országban, oly pártatlanul, mint Goethe tanulmányozta útközben a kőzeteket. Tanuljunk tőle fegyelmet, akármilyen nehéz, mert az angol módszer eddig kitünően bevált. A magányos utast, lord Runcimant, a német határon is kitüntető udvariassággal fogadják. Egy úriember utazik, mint any- nyiszor már Anglia történelmében; utánanézünk, nagyon, figyelmesen, mert ami neki nyári utiélmény, attól népek végzete függ.

éven aluli gyermekeket, tekintet nélkül <ir. ro, hogy betegekbe, vagy egészségesek. Kötelezte a járási orvosokat, hogy minden hét meghatározott napján tartsanak rendelőim- pokat, ai bemutatásnál kötelezett gyermekekről készítsenek törzslapokat és ezeken' tüntessék fel a gyermekek egészségi állapotát. Kötelezte továbbá a megyei (lakosságot is, hogy

gyermekeiket minden hónapban műt assék be az orvosnak, mert aki ezt elmulasztja> 100 lejtől 20 ezer lejig terjedő pénzbüntetésben részesül,

Utasította továbbá a közigazgatási szerveket, hogy lehetőleg minden községben 'szervezzenek népfürdőt.

Felelőssé tette az orvosokat, hogy a községi' lakosok két méter nyolcvan centinél! alacsonyabb 'lakásokat ne építhessenek, házaikat széles ablak okkal lássák el, az ürsz ékeket lakóházaiktól távol áMitsák fel és’ azokat semimjiíl'yemi körülmények között se állítsák a régi szokás szerűm!' patakok), vagy folyóvizek föllé, mert ez az elhelyezés nagy veszélyeket rejt magában. Felhívta a községek elöljáróságainak figyelmét arra, hogy

a fertőzések és járványos betegségeket legtöbb helyen a tisztátlan kutak idézik elő. Utasította, hogy minden község gondoskodó jón megfelelő kutak építésével egészséges és jó ivóvízről. Megállapítottá azt is, hogy egyes kölzségek temetőjében állat- és disznó- csordák legelnek. Ezt szigorúan eltiltotta és utasította valamennyi község elöljáróságát, hogy a temetkezési helyeket kerítsék be. Megtiltotta, hogy egyik községből a másikba vigyék a halottakat és hogy azokat nyitott koporsókban ravatalozzák fel.

Különösen figyelmébe ajánlotta a tanügyi elöljáróknak az iskolaépületek tisztaságát. Kötelezte a; tanítókat, hogy

minden iskolában, minden gyermek részére külön, még pedig névvel ellátott ivópo- Harakat szerezzenek be, azokat zárt helyen őrizzék és akadályozzák meg, hogy egyik gyermek a másik poharából így ék.

Ennek a nagyszabású egészségügyi programnak végrehajtásai érdekében' dr. Prodan vármegyei főorvos több előadást tartott minden községben a lakosságnak és1 a járási értekezleten, a közigazgatás vezetőinek ismertette a közegészis'égjügyi rendelkezések eb mulasztásából1 származó veszélyeket s kérte őket. hogy a megyefőmök rendelkezéseinek mindenben tegyenek eleget.

Hogy az ivókutak és ürszékek minél hamarább létesüljenek, terveket osztott szét és a tervek segítségével, aránylag kevés költséggel lehet készíteni egészséges kutakat és a higiéniának megfelelő ürszékeket. Legutóbb a vármegyeházán) megtartott általános köztisztasági értekezletm számoltak be az egyes községek elöljárói alz egészségügy! rendelkezések és tervek végrehajtásáról, melyekét természetszerűleg teljes1 egészében még nem tudtak befejezni1, jelenítették azonban;, hogy a legtöbb községben már uj és egészséges vizű kutakat készítettek. A vármegyei prefektus ezzel kapcsolatban utasította az összes községi elöljáróságokat, hogy a költségvetési feleslegeket elsősorban és kizárólag kutak létesítésére kell fordítani, minthogy a megyei községek költségvetési feleslege közel másfélmillió lejt tesz ki, ez év, őszére már minden községnek lesz, egészséges ivóvize.

rcKplIlh ai d| clnjl lârvânokOrhâzot

A klinika adja a területei az épiíkezéshez

CLUJ, augusztus 6.

Baritiu Septimiu közegészségügyi vezérfelügyelő dicséretes buzgalommal elhatározta, hogy az úgynevezett cluji járványkórházban uralkodó állapotokat megszünteti és a város jelentőségének és a közegészség követelményeinek megfelelő uj járványkórházat fog építtetni. Úgy tervezte, hogy ezt az épületet a Grigo- rescu-ut elején, az állam tulajdonát képező azon a területen építik fel, ahol a Balneológiái Intézet épületének alapjait már vagy tiz évvel ezelőtt lerakták. Terveihez az egészségügyi minisztérium is hozzájárult, ennek kivitelét azonban a környék háztulajdonosai és több egyetemi tanár elgáncsolták, mert meggyőzték az egészségügyi minisztert arról, hogy a járványkórháznak a tervbevett helyen való felépítése veszedelmet jelent a városra. A kórházból kikerülő bacillusok és baktériumok ugyanis megfertőznék az egész környéket, sőt a Szamos egész vizét is. így a terv annyiban maradt. A közelmúltban, — amint már hirüf adtuk —

Marinescu tábornok, közegészségügyi miniszter Clujon futó vizsgálatot tartott s ez alkalalommal dr. Baritiu Septimiu egészségügyi vezérfelügyelő részletesen ismertette a járványkórház felépítésének ügyét. Jelentette, hogy a klinika igazgatósága hajlandó lenne egy modern járványkórház építésére a klinika területének egy részét erre a célra rendelkezésére bocsátani.

Ugylátszik, hogy Marinescu tábornok elhatározta ai járványkórház kérdésének végleges megoldását. A kérdéssel ugyanis, — melyet a közegészségügyi miniszter is támogat — az egyetemi tanács a közeljövőben fog foglalkozni. Valószínű, hogy az egyetemi tanács a célra való tekintettel a szükséges területet a jelenlegi elkülönítő osztály mellett fogja átengedni és talán már az ősz folyamin megkezdik az uj járványkórház felépítését,

annál is inkább, mert a közegészségügyi minisztériumnak járványkórházak építésére hetvenmillió lej áll rendelkezésére.

Nagyszabású egészségügyi tervezetet dolgozott ki Clujmegye prefektusa

Fontos intézkedések a falvak tisztaságának biztosítására

CLUJ, augusztus' 6.

A kormány egyik fontos programja volt a népegészségügy iszinvonalátnlak emelése. Megalakulása után felhívta erre a körülményre az összes megyefőnökök figyelmét és kérte, hogy teljes hatáskörükben mindent tegyenek meg a falvak lakosságának egészsége érdekében. A .kormány utasításának értelmében Enescu ezredesi, vármegyei prefektus, már hónapokkal ezelőtt utasítottál a vármegyei egészségügyi hatóságokat csendőrpa- rancsnokságokat és iskolai felügyelőségeket,

valamint aí községi elöljáróságokat, főszolga- birói és körjegyzői hivatulokáit, orvosokat és állatorvosokat, lelkészeket és tanítókat, hogy a kormány rendelkezéseit ‘Szívleljék meg és kövessenek el mindent, hogy a kormány programja sikerüljön.

Enescu ezredes-prefektus utasította az orvosokat, főszolgabírókat és jegyzőket, hogy minden járási székhely területén állítsanak fel orvosi rendelőket és ezekben a rendelőkben a járási orvosok havonként vizsgálják meg az egyes községek területén lakó, egy

Visszaélt testvére nevével. Satumareró. András Câmpulung la tisai földműves jelentik: Érdekes ügyet tárgyalt a satu- maréi törvényszék szünet! tanácsa. Oláh kér vénvéről volt szó, akit büntetésének kitöltése végett’ kísértek a satumarei törvényszék fogházába. A földműves oió* adta. hogy Sándor nevű rovottmuiíu fi vére ellopta iratait s az ő nevét és sze- mélyi adatait mondta be, hogy félrevezesse a nyomozó hatóságokat és az Ítélő bíróságot. Oláh András azt is közölte hogy Sándor nevű-fivére jelenleg a sigheti törvényszék fogházában van. Elrendelték elővezetését.

ú