Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)
1938-08-05 / 175. szám
ELLENZÉK ■ Willi miw .... 1938 auguantua 1 m arswii Finn vacsora Minden magyarnak szívből ajánlom, hoyy menjen pinnországba, estik annak nem, aki fél a hízástól. Mert, hogy finn testvéreink, akiknek vendégszeretete felülmúlhatatlan, mennyi étellel-itallal to- mik a vendéget, arról még fogúimat adni is hajós. .Megpróbálom egyszerűen elmondani, mi történik, ha az embert meghívják vacsorára. 1 vendég megérkezik, az érkezők a nappaliban gyülekeznek. Úgynevezett aperitifet nem hordanak körül, csak díszes bankettek alkalmával adnak cock* tailt. De ez ritka dolog és inkább udvariasság az idegen iránt, aki ehhez talán hozzászokott. A rendes az, hogy aki nk"r, legfeljebb rágyújt. A várakozási idő kevés, a finnek pontosak. Ha nyolcra hívják az embert, akkor nyolcra ott is van mindenki. [kkor kitárul az ebédlő ajtaja. Rendes ültetés, névkártyák a pohár tetején. Kiki megkeresi a helyét. S mielőtt bármi történnék, szobaleány, vagy inas jár körül, a vendég elölt álló poharak közül a leg- kisebbet teletölti valami teljesen színtelennel. Meg nem inni sértés. .4 vendég megissza. Remek pálinka, de gégédet kénsavszerüen égeti, a szemed könnybe lábad tőle. _ Mi ez? — kérdezed szomszédodat. — Ákovit — mondja ö és gyorsan felhajt még egy pohárral. Mert olyan ez a pohár, mint a mesebeli terülj asztalkám. Sohasem üres. A személyzet sas-szemmel figyel. Mihelyt megittad és letetted, ott terem az inas, vagy pincér, sirdlyszerü gyorsasággal megtölti. Közben megindul az ételek sorának kínálása. Bonyolult készítésű hideg tojásétel az első. Kitűnő. Mint ahogy eleve meg kell mondani, hogy a finn konyha kitűnő. Több, mint két hetet töltöttem ott és egyetlen étkezésnél egyetlen étel nem akadt, amelynek készítése ellen bármily kifogást lehetett volna emelni. Ezzel az étellel egy időben tele töltik a sörös poharut. Nagy üdülés az erős pálinka után. Most lazacot kínálnak. Lazac nélkül nincs étkezés. Többféle kenyér is kerül eléd. Vajgömböcskék egész tornya. A lazac nagyon jó, de a mi gusztusunk számára tulsózták. Muszáj rá inni. Az ember keze tétován habozik a pálinkás pohár és a sörös pohár között. De legalább két fogáson már túl vagyunk. Elkezdesz számolgatni magadban. A finn étlapnak nagyon gazdag a hire. Mondjuk, hogy hét fogás a vacsora. Lement kettő. Lesz még öt. Vigyázni kell és mindenből keveset enni. De ekkor főtt burgonyát hordanak körül. Krumpli vajjal. Gyermekkorunk kedves eledele. Ki tud ennek ellenállni? Nem baj, jöhet még körülbelül négy fogás, majd csak túlesünk rajta. Sonka következik. Vastagon vágott szeletek. Igen sok sonka. Vigyázzunk, egyetlen Szelet elég. Még legalább három van hátra. Most ángolnát hoznak. Szép, vastag, hizlalt ángolnát, amely olvad, mint a vaj. Az ördög vigye el, olyan jó, hogy ebből muszáj enni. Sehol a világon olyan jó ángolnát nem adnak, mint itt. Talán még Svédországban, ne legyünk igazságtalanok. (A rövidség kedvéért nem említem, hogy folyton integet a pohárral hol ez, hol az. föbbnyire éppen a házigazda. „Maijaimé“ — mondja a finn prozitot. Lehet őt megbántani? Nem lehet. Hol a pálinkás pohár ürül, hol a sörös. De a kiszolgálás varázslatos gyorsasága folytán azonnal megtelik megint. Bor nem igen van. Díszvacsorákon igen, megtartják az előkelő előírást, a fehér, vörös és pezsgőbor hagyományos sorrendjét, importált italokkal. De rendes vacsorán, ha nincs nagyobb ünnepélyesség, ez a kettő fogy állandóan: pálinka és sör. Egyszerre és alaposan.) A következő fogás rénszarvas. Száraz, sós. rágós, különös izü szeletek Aki soha életében nem evett rénszarvast; ezt nem mulaszthatja el. Különben is már legfeljebb egy-két fogás lehet hátra. Egy szelet rei-szarvas nem a világ. Helyes. Ţvl vagyunk a rénszarvason. Hatalmas halat hoznak. Olyat, mint a mj fogasunk. Remek ínyenc mártást hozzá. No jó, együnk még ebből, most már nyilván mindjárt vcye les:. Gombával kínálnak. Meleg gomba- főzelék. vastag, izes, kitűnő. Ebből csak kóstolok. Igen, de miután megkóstol- hun, eszem belőle jó pár kanállal, ha belehalok is. (Megjegyzem, hoyy a pálinka és a sör, slb.) Szardínia következik, de nem olajos, hanem ecetes. Nem ismerem Mey kell kóstolnom. Rompás. Csakhogy igen erős, muszáj ró inni. (Pádinka, sör, stb.) Mi az, még nincs vége? Nincs. Valami felvágott következik, középlény a parizer és a szalámi között. Friss, piros kis retkek, vaj Nagyszerű. (Megjegyzem, slb.) Hogy a vacsora hét fogásból áll, arról már lemondtam. Arról is, hoyy vigyázok: ne egyem túlsókat. Máris annyit ettem, mint otthon három nap alatt. Most már mindegy. Alázatosan átadom magamat sorsomnak. Pörkölt félét hoznak. Kitűnő. De már alig ladok sóhaj• tani. (Stb ) Gyors egymásutánban még következik öt fogás. Lehetetlen felsorolnom Fél ájulton ülök a széken. Eddig tizenhat fogás volt. Végre sajtot hoznak. Hála a jó Istennek. A sajt erős rokfór. Vaj hozzá. Ámbár választ hat az ember mást is, van sokféle Most gyorsan feketét és ciga rcttóit, különben meghalok. Ekkor dermedten veszem észre, nogy újabb tányért váltanak. Es pedig nagy tányért adnak az eddigi kis előélet-tányérok helyett. Es óriási tálon megjelenik a vaesora. Mert mindez eddig < sok játék vall, bevezető enyelyéx, élváyyger- jrszlés. Eyy-eyy férce vár mindenkire Nem mondom, kisebb, mini a k(ippan, de mégis egész jérce. 'Tehetetlenül dőlök hátra Azaz dőlök ki. A kezemet alig bírom fölemelni, jelzendö, hogy nem kérek. _ Mi az, — mondja a szomszéd megbökkenve, — hát maya nem vacsorázik/ Csal: a fejemet inyalom, hülyén, eszméletlen óriáskígyó módján, aki lenyelte az özet. felelni már nem is Indok Ez (, tizennyolcadik fogás. Es folyton sör és folyton pálinka. Az'lán valami ködön keresztül látom, hogy még hoznak kétféle túrtál, az adagok hatalmasak Es gyümölcsstdáta következik még A huszadik fogás után jön a fekete. — Milyen Halt parancsol, — kérdi a házigazda, — ajánlhatom a meszimarját, amely csuk nálunk termő sarki szederből készül. Vagy pedig ihatik puncsot is a feketéhez, az jó vastag, olujszerü és nem olyan erős. V alantit hebegek rá félholtan — Azért — mondja a házigada mert aztán áttérünk a konyakra. I átni szerelném a magyar testvérek hires tudományát. Nem szálak, csak hápogok. — 0, bocsánat, — folytatja ő — talán nem szereti a konyakot Akkor majd adatok oda egy üveg jó erős whiskyt. Az ilyenkor rtPgyon jól esik. Végül gyanakvó <trccal rámnéz. — Attól félek, hogy nem Ízlett a vacsora és éhes maradt. HARKÁNYI ZSOLT. PARIS, augusztus 4. A párisi királynapok végetértek. Mi maradt belőlük? Mit várhat tőlük Európa? Eg}r királyi látogatás Lehetőségei mindig misztikusak a „nép“ előtt. A tömeg jelentőségének megítélésében a véglelek közötti ingadozik. Államfő ritkán utazik idegen országba, érthető tehát, ha látogatásától csodálatos eredményeket várnáik. Egy franca iskolásgyerek aira a, kérdésre, miért jön György király Páriába, ezt válaszolta: „Azért jön, hogy7 „megnézze'*, lesz-e háború?“ Ez a vá lasz a maiga üde naivságában alapjában véve a nagy tömeg leikéből fakad. Miért mehet egy államfő, a legfőbb hadúr, háború és béke (legfőbb birája, idegien or. i szágjaa, ha/ nem azért, hogy „megnézze, j lesz-e háború?“ Talán csak azzal lehetne megtoldani ! ezt aiz egyszerű választ, hogy „azért is, ! megnézze, mi lesz, ha háború lenne?“ Mély értelme van ennek an egy ügy ü válla sznak. Különösen alkotmányos uralkodó esetében, — már pedig van-e alkotmányosabb uralkodó Anglia királyánál — hiszen ha halbalmát erősen korlátozza is az alkotmány, mégis csak legfőbb biró a pártok vitájában, mégis csak az ő tiszte kihámozni -ál népakarat/, a közvélemény ezerarcú, ezertorku zűrzavarából, mit pae rancsol a közjó? Mégis csak az ő bölcsességére van bizva, hogy tragikus pillanatokban kimondja, vagy ne mondja ki a végzetes „igent.“ Tudnia kell tehát, mit) akar a nép, de azt is, mit akarhat a nép. De ismerve egy alkotmányos uralkodó hatalmának korlátáit, a tömeg gyakran a másik végletbe esik. Ezt a másik végletet is egy isko*lásgyérmék fogalmazta meg a legtömörebben. „Azért jön, hogy megnézze a tiszteletére rendezett kivilágítást és eltölltse szabadidejét.“ Vagyis, hogy komolyabban beszéljünk, nincs igazi jelentősége a jövetélének, amely csak külsőség, hangulat, ceremónia. Az igazság természetesen, mint a világ nagy problémáinak megoldásánál általában, valahol a középen van. A Késégtelan, hogy ennek a vendégjárásnak elsősorban hangulati jelentősége van. Demonstrálni a világ előtt Anglia és Franciaország mély barátságát, mert ilyesmi mély nyomot hagy a nép lelkében és — bármilyen különösen hangzik is ez a mai világban — mégis csak a nép dönt nagy világproblémákról. Ha tehát Anglia uralkodója, a brit világbirodalom császára, minisztereinek hozzájárulásával és minden egyéb látó gatási kötelezettséget félretéve, a domini muniók helyett először Franciaországot tiszteli meg azzal, hogy elfogadja meghívását, világossá teszi, hogy Angliának nincs fontosabb, meghittebb, előbbre való barátja Franciaországnál De ez még nem minden. A franciák két dologra büszkék ebben a látogatásban. Az egyik, hogy megmutathatták az angol barátnak hadseregük töretlen erejét. A másik, hogy nemcsak a hivatalos Franciaország, nemcsafk a miniszterek és hozzátartozóik ünnepelték a királyt, hanem a tömeg, az istenadta nép. amelynek spontán szeretetmegnyilVánulása olyan meghatott emléket hagyott az előkelő vendégek lelkében ... — Beszéljünk először a népről. Nem kell túlságosan messzire' keresnünk a példát arra, milyen hatalmas erő éppen Angliában a közhangulat. Milyen döntő ereje vau olyankor, ha a kormány, a miniszterelnök olyan politikát folytatnak, amely ellentétben áll a közvélemény óhajával. Ha tehát a francia nép ilyen szeretettel fogadja Anglia uralkodóját, ez olyan vajlóság, amelynek hatásává odaát a Csiatorna túlsó oldalán is számolni kell Hai Anglia politikáját nem is az érzelmek irányítják, az érzelmi motívumok még sem hagyják égé- szén hidegen a hűvös angolokat sem. És ennek a lelkes királyfogadtatsnak az emléke kétségtelenül sokszor felmerül majd olyankor, amikor fontos kérdésekről kell döntenie az angol államférfiaknak vagy az uralkodónak. Ezt hangsúlyozta különben a király pohárköszöntőjében is. „Soha még ilyen intim nem volt a két ország barátsága.“ * A hadsereget becéző büszkeség sem egészen mellékes dolgokra vonatkozik. Nem vagyok katonai szakértő és nem tudom megítélni, mennyire döntő egy hadsereg megítélésében egy katonai parádé. A franciák mindenesetre igen nagyra vannak vele és ezt a véleményüket alátámasztják egyes angol szakértők nyilatkozatai. ■ - Nem tudtuk, hogy ilyen pompás hadseregük vau/ — olvashatjuk Léon Bailby vezércikkében egy angol katonai v/ak- értő nyilatkozatát, aki hozátrzi: Ezt gyakrabban kellene megmutatniok képviselőinknek és minisztereinknek, hadd tudják meg, hogy Franciaország minden belső viszályon túl, minden szociális torzsalkodáson keresztül, milyen hatalmas erőt képvisel ma is Európában. — Ha ezt az impressziót általánossá tette Angliában a versaillesi katona szemle, akkor a királylátogatásnak ez a része kétségtelenül döntően esik latba az angol-francia szövetség és barátság további kialakulásánál. Hiszen régi igazság, hogy barátai az erősnek vannak.. Mindezek azonban még mindig csak hangulati elemek. És noha jól tudjuk, hogy a hangulati elemeknek gyakran vég zetcs jelentősége lehet a világtörténelmi fordulatoknál, próbáljunk a mélyére nézni, mi rejlik a hangulat mögött, milyen uj fejezetet jelent a francia-angol barátság történetében és jelent-e uj fejezetet Európa történetében ez a látogatás? Franciaország és Anglia háború utáni viszonyában' nem voltak éles fordulatok de voltak meredek hullámvonalak. Ez a barátság sohasem törődött meg, de megerősödése, vagy ellanyhulása sokszor hozott olyan eseményeket, amelyek következményei voltak az angol-francia hangulatváltozásoknak. Nem akarunk most részletes példákkal szolgálni. De mindenki emlékszik még sok olyan történelmi eseményre Európában, amely pontosan olyankor következett be, amikor, okkal, vagy ok nélkül, de a világ úgy érezte: mélyebbek az ellentétek a két nagy nyugati demokrácia politikai vonalvezetésében, mint amilyen erősek közöttük az összekapcsoló baráti szálak. A franciák gyakran ismételik, hogy Anglia és Franciaország, ha vállvetve szolida- I ritással kötik le magukít egy cél érdekében, ellenállhatatlan hatalmat képviselne!^ a világban. Ha nem is fogadjuk el fenni tartás nélkül ezt a véleményt, annyi két-> ségtelen ,hogy a két hatalom, ha szolidárisán képvisel egy politikát, olyan erő, amivel mindenkinek számolnia kell. És ezt a politikát akkor érik csalódások, ha hiányzik belőle a szolidaritás — látszata. A franciák azt állitják: nem véletlen az, hogy Görgy király Parisba indulásának előestéjén érkezett Londonba Hitler kancellár rendkívüli követe. Azok a közlések, amelyeket néhány órával a párisi vonatra szálasa előtt tett Wiedemann kapitány Lord Halifaxnak, a legkülönbözőbb értelmezésre találak Parisban .Első pillanatban gyanakvással fogadták. Mikor aztán kiderült, hogy a két ország államférfiainak véleménye az adandó v' válasz és a követendő taktika tekintetében alig különbözik egymástól, egyszeriben’ a a másik végletbe csapott át a hangulat. Egyszeriben optimista prognózisok kaptak szárnyra küszöbön álló megegyezésről, Hitler mérsékelt és kiegyenlitést kereső magatartásáról. És ezt az eredményt is a francia-angol szolidaritás világos megnyilatkozásának számlájára Írják. * Ma még korai ítéletet mondani, mi lesz a párisi megbeszélések konkrét eredménye. De annyi kétségtelen, hogy a találkozón kifejezésre jutott „tökéletes“ összhang, a*, áprilisi megállapodások „maradéknélküli“ fenntartása (állítólag Halifax ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a kis szócskát okvetlenül bevegyék a kommünikébe) hatással lesz a legközelebbi (és esetleg távolabbi) eseményekre is. A franciák remélik, hogy békítő hatással. És ebben látják a királylátogatás legfontosabb jelentőségét. Aigner László. Országos vásárok. Déváról jelentik: Si- meria hunedoaramegyei községben szeptember ii. és október 23. napjain tartják az országos állat- és kirakóvásárokat. A községben minden csütörtökön, áruvásár van. Amennyiben a vásár napja törvényes ünnepnapra esne, következő napon megtartható., papírszalvéta gyári áront 100 drb fehér zíoirszalvéfca Lei is.—, jo drb nagyalakú fehér oakkos szalvéta. Lei íz.—, so drb. nagyalakú rózsaszín cakkos szalvéta Lei 14.—, vendégeknek, cukrászdáknak 500 drb. fehér negyedes szalvéta Lei 25.—, ugyanaz 1000 drb Lei 45 —. Mintás zsurszalvécík 100 arb. Lei 29- Kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZ- TÂLYÂBAN Clu: Pw» t' i-ü.
