Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-26 / 192. szám

ÁRA 3 IES »IO .V?. obua lifloV-nirA “tAra OiD<J “a MT» ISA tori. hA tol “ Vöt fim LlXi üil ‘ uy> I3\ rA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Odea Moc’lor 4. Telefon: 11—09. Nyomd»: Str. í G Duói No. 8 Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1399 LiX É V F O L V A M, 19 2. S 2 Á M. ALAPÍTOTTA earth a MIKLÓS felei ős szerkesztő és igazpuléz DR. GROSS LÁSZLÓ & sa mu<*tuo péntek Kiadótulajdonos: ELLENZÉK. R. T, Törvényszéki lajstromozási szám: 39, (Dos, 8Só/; 1038. Trib. Cluj.) Élőf-zetési árak: havonta 70,. negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 lőj. 33Bi»saEDaacsaM Bs^vrazsBBtEesK^sBW’z^BKJ'. CLUJ, 1938 AUGUSZTUS 26. A nagy mozzanat .4 bledi kisantant-értekezlet csctkugyün tör­ténelmi jelentőségű leli, amint napok előtt jeleztük. MagyOrarszáygal ideiglenes megálla­podás létesült, mely a: önkéntes béke és a komoly biztonság feltételeit alkotta meg és ezzel kitárt egy hatalmas kaput, a dunai ősz. ■szefogás jövendőjének. Ezt nyilatkoi<dokban adták tudtál a whig közvéleményének, mely \époly megnyugvással és reménykedő öröm. mel fog-adta ezt, mint néhány hét előtt a szó. Ivnikii egyezményt, mely Bulgaria és a Bal­kán-szövetség között megnemtámadási egyez­ményt, c neu ill yi béke lefegyverezési rendel­kezéseinek a törlését és a trációi határsáv semlegességének felfüggesztését mondta ki. .4 kisantant állandó tanácsa megállapította, hogy , a Magyar országgal egy éve folyó tárgyalá­sok lehetővé tették a megegyezést, amely Ma­gyarország és a kisantanl-áUamok között az erőszak bármiig eszközének használatáról való kölcsönös lemondást, a három állom ré­széről pedig Magyarország fegyverkezési jog­egyenlőségének elismerését jelenti“. Aztán hozzáfűzi a közlemény, hogy egyes kérdése­ket még tovább kell tárgyalni és így a vég­leges egyezmény közzététele még nem lehet­séges, de az ehért jelentős eredményekről már örömmel beszélhetnek és a bizalmat, hogy az egész Duna-vidék érdekeit is képviselő tel­jes megegyezés nem fog késlekedni, közöl­heti];. Magyarország is azonos «: dl emu nyi. latkozalot küldött a világ elmére: .fizok n tárgyalások, amelyek egyrészt Magyarország, másrészt Románia. Jugoszlávia és Csehszlo­vákia között a mult óv óta folytak. ., ideig- ' lenes megállapodásra vezetlek. E megállapo­dások Magyarország fegyverkezési egyenjo­gúságának . .. elismerését és Magyarország, valamint a három állam közt mindennemű fegyveres erőszakról való lemondást tartal­mazzák.“ Azután szó esik róla, hogy a dunai ■ államok viszonyát kedvezővé alakitó egyéb kérdések megbeszélései már jóindulatú tár­gyalásokba fonódtak be s a fennálló nehéz­ségek áthidalása után, remélhető végleges megállapodás létrehozatala. Nemcsak a négy érdekelt állam, hanem a: egész világ közvéleménye behatóan foglafko. zik most mindenek előtt az ideiglenes meg­egyezés örvendetes tényével, de érthetően foglalkozik ama körülményekkel is, amelyek a végleges egyezmény alaki és tartalmi elin­tézésének még útjában állanak s különösen .azokkal a valószínű kérdésekkel, amelyek be­ható, jóindulata, biztató és a feleknek máris örömet sugalló módon fejlődnek előre, hogy nemsokára, véglegesen életbelépő egyezményt szüljenek világra. Nyilván két körülmény i játszik .most fontos szerepet. Az egyik körül, mlny, hogy a március közepe óta — Ür osz­trák állam elnyelése óla — megváltozott kö- ' zcpeurópai helyzetben Magyarország Ízül. és ' belpolitikai érdekeinek tisztázása éppen a bledi értekezlet idején kezdődött meg a ma. ■gyár. kormány..tápár, miniszterelnök. kühl gy­es honvédelmi miniszter németországi látó- 1 gQfdsa kapcsán,- a másik körülmény pedig, hogy még mindig drámai tetőponton késleke­dik a csehszlovákiai nemzeti statútum ügye, mely a düaauölgyi rendezkedés föfogantijuja. A Magyarország és kisantant-államok között egy év óta folyó tárgyalások során Ismétel. ■ ten hallottunk minden oldaliról nyilatkozato­kat, amelyek sejtetik a most még áthidal ha­tatlan kérdések lényegét, bár a bledi szavak szerint nem sok hijja van már tökéletes megol­dásnak. Mindenesetre, közöttük wan a kérdés, hogy a végleges megnemtámadási és fegyve­res egyenjogúsági egyezményt, továbbá a ki­sebbségvédelmi megállapodást egy vagy több egyezményben fektessék-^ le? Ez, vagy ezek az egyezmények Magyarország és a három kiscúntartl-állam között', kétoldalúak legyé­nek^e, vagy pedig ez és ezek Magyarország és az együttes kisantant között létesüljenek-e, mint táj szerződések? Bizonyára a még be nem fejezett tárgyalások immár n kérdései; magfaţ nem érintik. Mind a kisantant állan­dó tanácsának, mind Magyarország nyilatko­zatának hangja nyilván értésünkre adja, hogy az igazi lényeg tekintetében már semmi ll>rlllVIMW»WV.,J. ------ mt 1 Bérűiben „Népeink az igazságosságon és kölcsönös jóakaraton alapuló béke nemes célját követik“ — mondta Horthy kormányzó. Általános enyhülés Európa külpolitikai légkörében. ® Runciman lord prágai megbeszéléseiről is kedvező hírek terjengenek A bledi egyezmény felbecsülhetetlen értékű hozzájárulás Déíkeleieurcpa békéjéhez Európa külpolitikai légköre, az utolsó hetek erős feszültsége után, szinte meglepetésszerűen az enyhülés felé halad. Ennek az enyhülésnek egyik fon­tos tényezője a bledi megegyezés Magyarország és a kisantant-államok kö­zött, amit általános megelégedéssel üdvözölnek a világpolitika minden fon­tosabb központjában. Az enyhülés további fontos dokumentumául szolgái az a két beszéd is, mely a berlini kancellári palotában tegnap este hangzott el Hitler vezér és kancellár és Horthy kormányzó ajkairól. Már a magyar kormányzói pár berlini megérkezése pillanatában észre lehetett venni, hogy az erősen élére állított európai nemzetközi helyzetben az utolsó napok ko­moly változást hoztak. A pályaudvaron ugyanis a fogadáson résztvevő diplo­maták között megjelentek Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia berlini kö­vetei is. Ez a barátságos gesztus komoly okok nélkül kétségtelenül nem tör­tént volna meg. A csehszlovák nemzetiségi válság ügyében szintén kedvező hírek érkeznek Prágából és Londonból egyidejűleg. Runeiman lord Hodzsa miniszterelnökkel és Henleinnal folytatott külön tárgyalásai után állítólag olyan tervet készített, melynek alapján lehetségesnek tartja a megegyezést. Ezt a tervet titkára utján repülőgépen már Londonba is küldte, ahol — mint angol forrásból jelentik — már Helifax külügyminiszter kezei között van. Bittér Kancellár és li srliii üonstángzö beszMei Berliniben) tegnap este Hiller kaooelMr 'adott cfezebédet u magyar kormányzói pár ‘tiiszteíötóre. Horthy kormányzót fis nejét Hibban trop IkJüllűgyminivzber kísérte az es­télyire, mel'yan! ®. 'vendég magyar minásziteneilc mallet t részit vették a német kormánynak és a nemet kíciz'ólie'r.ek vezetőegyóni'iségei is. A diszfebéd) folyamán Hitler meleghangú poháir- köszemtőben üdvözölte a> imfelgyair lívonmány- zói párt, mtóijd hangsúlyoziía m évezredes ‘baráfs’ágioti, mély Szent István óta a magyar­ság és a bűmét nép között fennáll’. ,,Ez a szilárdan megalapozott barátság — mondta Hitler kancellár — most, hogy kö­zös határainkat megtaláltuk, mindkét nép számára különös értékű lesz és nemcsak a velünk szoros baráti viszonyban levő Olaszország érdekeit is szolgálja, hanem záloga Európa Igazi békéjének is.“ Horthy kormányzó rváillaszálbami őszinte kö­szönetét mondott Híiffiler üdvözlő szívóira. ,,Nem .érezzük magunkat itten idegeim főidőin -— folytatta ezután. — Szent István német nőt vett feleségül és a német és magyar nép között ásóiba .is szoros a kapcsolat. Népeink az ágafZságo'ssiágiOin .és kölcsönös jóalkiet tatíön alapuló béke nemes célját a jövőben isi szo­ros együttműködéssel: és eredményesen fog­ják követni." A két államfő beszédétnek erősen békés hangja, .kétségtelenül! nagy megelégedést fog keilten i Eurótpioszerte. A tmagyiair államfő né* rnetországi' látogatása körüli ezek a beszédek döntőéin végetvetnek mindazoknak a túlzott magyarázatoknak, melyekkel ai ílátogiaííást üt­ött ,magyarázni próbálták. Úgy Hütten, mint Horthy kormányzó a látogatás főcéljának ,,az igazságosságon és költsönös jóakaraton alapuló“ békét jelölték meg, ami nem kelt­het ellentmondást tu kát államfő által képvi­selt külpolitika, elilén,játékosai részéről sem. Általános megelégedés a bledi egyezmény nyomán A bledi egyezmény nyomán tovább tart a 'barátságos hüliámzáis Európa külpolitikájá­ban. A sajtó úgy & nagyhatalmi fővárosok­ban;, mint .at többó európai központokban leg­nagyobb megelégedéssel üdvözli: az ‘egyez­ményt. Egyik prágai kormánypárti láp két­ségtelennek tartja, hogy ®z egyezmény abban a pillianaitibain, mikor <a magyar államfő és a magyar áMíaantféPfiialk Német onszágb-aini tartóz- kodniak, kétségtelenül Berlin fudtálviail! jött létre., amiből következőik, hogy nem is irá- /nyullha t Németország ellen,. Egy másik prágai •lap a,zt hiisizil, hogy a Budapesten érvényesülő amgoll taoiácsoknak szintén szerepe lehetett az egyezség létrejöttében. A franciéi islaijió meg­nyugtató és bodies eillkotäsitiüik nevezi a meg­egyezést. melyről reméli, hogy élet tartama hosszabb lesz, mint a.z utolsó :<lük más genttlmenási aigreementJ-jeié. A londoni ..Ti­mes“ veziő Viliikben felbecsülhetellen értékű hozzájárulásnak nevezi a megegyezést Déllze- leteurápa békéjéhez. A vezércikk hozzáteszi, hegy e béke megszilárdítása érdekében a ki­sebbségi kérdésnek van elsőrendű szerepe, ezért sürgeti, hogy a kisebbségre vonatkozó­lag is mielőbb megoldás jöjjön létre. Az an­gol kormányhoz közelálló „Daily Telegraph“ szerinti, a béke Délikcleteurópában ujíafcó té­nyezővel gazdagodott. A lap szerint, nem ép­kétség nincs és szinte csak az utolsó simítá­sokat Ízeli még elvégezni. Ha nem így volna, Bled nem fejezte volna ki örömét ,a függő kérdésekben már elérf és jelentékeny ered­ményeken, bizonyára nem hangsúlyozná a reményt a kölcsönös bizalom és egyetértés szellemének orvén, mely számot vet nemcsak a szerződni készülő államok, halnem az egész Dunavidék érdekeivel. Magyarország se mer­ne kötelező nagy szavakat ejteni róla, hogy a tisztázatlan kérdések beható és jóindulatú megfontolás részesei lettek és üdvös befeje­zést ígérnek. Ezek után mi, kisebbségek, boldogan rin­gathatjuk telkünket1 Crna feltétlen bizalom­ban, hogy űi kölcsönös és feltétlenül becsüle­tes kisebbségi jogvédelem megvalósulásával immár egy köAŐs dunai munka és dunai bol­dogság vajúdása kezdődött. Máris nagy kő gördül le a lelkűnkről és hisszük, hogy egy ragyogó ősz folyamán még « többi kövek is legörögnek 0 szivünkről. Véget ér megpró­báltatásunk és a sors jutalma elmeriti az em­lékezetekben az átélt viszontagságokat. A ma­gunk é$ gazdaállamaink érdekein túl nyertes lehet az egész emberiség: az egyik viharsa­rok megszűnik és a tarlós béke valószínű­sége növekeiiki pen véletlen, hogy a megegyezés) egyévi tár­gyalás utáni, akkor jött léke, mikor a ma­gyar kormányzót Németországban a legfé­nyesebb iinnep’ésibeni részesítik. A „Dsfiiy Te- legrajpih“ szerint, az egyezmény kedvező ha­tással lesz a csehszlovák nemzetiségi válság, rendezésének lehetőségeire is. Az olasz sajtó hangoztatja, hogy M agyar orz-ág a fegyverke­zéshez való teljes jogának visszanyerésével visszanyerte korlátlan állami önállóságának, teljességét. A német sajtó szintén teljes jó- uik arattál kezeli a megegyezést. A Magyar Távirati Irodai a megegyezéshez fűzött mar gyarázatában kiemeld, hogy ,,az a tény, hogy a kiiOintamt-álliamiokköl Magyaronszág kész. volt a tárgyalásokra, már magában Is bizo­nyltja:, hogy azok, akik különféle fantaszti­kus híreket terjesztettek Horthy kormányzó- berlini útjáról, alaposan tévednek, mert most a: egész világ láthatja, hogy « magyar kor­mány külpolitikai szándékai változatlanul szilárdak és békések. A francia radikális párt bizalmat szavazott Daladiernek PÁRIS, augusztus 25. A kormányhoz közelálló körökben ki­jelentik, hogy Daladier miniszterelnök azzal az eih|.tározásával, hogy a honvé­delmet érdelflő üzemekben a 48 órás munkahetet visszaállítja, egyáltalán nem gondol arra, hogy a 40 órás munkahét rendszerét általában módosítsa, vagy ^ ezt az elvet a kormány programjából eltávo­lítsa. A hadi iparban visszaállított 48 órás munkahetet is a túlórák rendszerének tii kinti, ami n<tm érinti a 40 órás munkahét általános elvéri PARIS, augusztus 25. A radikális szó® ,, cialista párt végrehajtó bizottsága tegnap este Daladier elnöklete alatt nagy érdek­lődés mellett ülést tartott. Az ülésen Da­ladier hosszabb beszédben fejtette ki, hogy nemzetvédelmi szempontból volt szüksé­ges a 48 órás munkahét visszaálli^sa, mert Európa egyetlen államában sem tar­tották be a 40 órás munkahetet. Egyes ál­lamokban a hadi iparban alkalmazott' munkások hetenként hatvan órát is dől® goznak. Franciaországnak kötelessége egy esetleges háborúra minél jobban és gyár® sabban felkészülni, ezért a 48 órás mun* kahét visszaállítása a hadi iparban párán* csoló szükségesség vol-t. Daladier előter­jesztése után a végrehajtó bizottság a 4$ órás munkahét visszaállítását megszavaz­ta azzal a megjegyzéssel, hogy ezzel nemi mond le a munkásság szerzett jogairól é„ hozzájárulásával a kormánynak az ország megerősítését célzó politikáját támogatja. A kormány jobboldali ellenzéket kéi pező köztársasági federáció közlemény, adott ki Daladier vasárnapi nyilatkozaté1 val kapcsolatban. ^ ^ t A nyilatkozat kijelenti, hogy a miniszv terelnök beszéde teljes mértékben meg felel a párt célkitűzéseinek. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents