Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)
1938-08-03 / 173. szám
Szerkesztik: Dr. VERESS ENDRE és MÁTRAI JÁNOS. I ii iiiiii—BHiiiiiBiii innwfflninwr n -r Szánttal Ginta CLUJ, augusztus 2. Vasárnap délután állttá Iá nos részvét mellett temették eJ Szánllnay Gyulai pékmestert, Cluj magyar itlársadal mának, egyik tekintélyes, munkás tagját. Derék, becsületes ember volt, aki alig 58 éves korában dőlt ki a dolgozó emberek sorából. Mint iparos, szakmájában kiválóan képzett volt és önerejéből, szorgalmából, ugyszólva semmiből, tekinté- !ves, számottevő műhelyt létesített, ahol szívvel-1 élekkel dolgozítt, amig csak betegsége le nem verte. De Szánhay Gyula nemcsak mühe* Ivének éld!. Az elhunyt megérti ve a kor szel emét, tisztában volt atzzal, hogy az össziparosság érdekeit is támogatni kell, ha boldogulását s jövőjét biz tositni akarja Részt is vett minden szakmai; mozgalomban és becsülettel szolgáltat iparának ér. dekeit. Az Iparos Egyletnek is ügy buzgó vezető tagja volt és mindig ott fáradozott, ahol egyesületének érdekeit' támogathatta. Iparától távolabb, ai társadalmi mozgalmakból is kivette részét és mint jó magyar ember, úgy a magyar érdeke, két, mint református egyházának ügyeit mindig szivén viselte és azoknak lelkes munkása voit. ADorbélijésfadrösdparosoft ! a vasárnapi rannkaszttnefi : örvény megmentése mellett; CLUJ, augusztus 2. | A vasám'öipű munkttszü;neLi törvény a bor- > bély 'tős fodrász iparosoknak is megadta azt a 'lehetőséget, rtílmt <a többi iparágak művelőinek, hogy hatruepi fáradalmuk után a vasárnapjuk nekik is sízaibad legyen. E törvénybe sokan, nem nyugodtak bele és különösein; a kapzsi elemek miiinden lehetőt elkövettek, hogy a vasárnapi munkát újból ’visszöiáiiitMk. Nemrégen a mánisz-tertariácsi '-"s foglalkozott e kérdéssel és egy olyan értelmű hattározűtot hozott, amely kilátásba helyezi a nrumkaszünet megsz ünteliásét. Ezen határozattal} szembe qi q borbélyok megy tömege újból megmozdult, -hogy a vasárnapi munkaszürnet törvényét megmentsék és -'egyenesen Mirocn Gristiea pátriárka-mi- nászterefciiökhöz fordultak, házva óbban, hogy nem fogja 'megengedni), hogy a fodrász kézmüiparosoktó 1 elvegyék a vasáJnnnipi szent napot. Európa ozon államai. ahol még nem 'léptették életbe a fodrászok részére a teljes vasáriról pl munkáiszrüinetet, Romániára havat - kozmáik, amely megteremtette a dolgozó njép- | nek a hntmlapi munka után a hetedik mun- î kaÜTnippét: -a szénit vasárnapot. A fodrász * iparosok 'híznak abban, hogy :parágiikat nem fogja aiz a szégyen ómi, hogy megfosszák az Isten talapjától,' a' vasár - maps munkaszümettöl. Kisiparosaink a berlini nemzetközi kisipari kiállításon AÍRlAD,, augusztus 2. Alibu Skniion, az aradi mnnkhkiamara elnöke, aki a romániai szás/z «és svábí kisipe«- rosok által; rendezett kirándulásisal Németországba utazott, hogy megtekintse a Berlinben rendezett nemzetközi kisipari kiáffitást. visszaérkezett Aradra. A mnnik'akamairai elnök útjáról a''következőkét mondottal:-— A berliníV kísúpari .-kiállítási román pavilion jában föklépem : olyan ájpiáni’- gyártaná- nyok kerültek bemutatásnál, amelyék spte- cráfeam romániiai nyersanyagok feldolgozásáról nyújtottak képet, másrészt pedig olyan tárgyakat szálüütbf’tak ‘Bérli’nbe, amelyek a román m3pmüpâs^eibt)eíl, áilottlak ölsSzefüggég- -ben. így kiállításra kerültek íbaisarabiaii szücsáruik, timisoaroi hangszerek, tair>gumu- resi laragonit és buza-uii borostyánkő ‘tárgyak. Nagy isiiként anaittiak'- a kialilitásian- uz« aradi ipari ilioeum növendékeinek készítményei. A líceum — amely tudvalevőleg Carpinisiam 'igazgató szakavatott vezetése alatt működik — Ízléses vasmunkákat, vllanylámpákat, va- i a minit faragott keresz tekét áMlitott ki. U§ haromSiienyészSés Irta: Winkler János. Harmadik kiadás, 181 ábra, több színes kép, 250 oldal, 252 lej az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. iáészii! az i«í ipartörvénykönyv, mely kódexe lesz az iparnak BUCUREŞTI, Qjuguşztuis 2. Az egységes ipari torvénykölntyv megszerkesztésére az elökkäsztüLetek meg történitek. A nemzetgazdasági minisztérium már bizottságot is nevezeti, ki eu:«uek a fontot» kérdésinek feldolgozására. A BizoLtság tagjai közt szerepel Bndeson Roşiori seanimifcőstzékti elnök, Victor Slavescu, a gyáriparosok arszAgios szövetségének elnöke, Orgludenn mérnök, a fémipari kiZ öt vétség elnöke, da*. Ernest Éne, AJ.. Negel', ü. Bugenliituniu a kereskedelmi «‘is iparkamaráik .szövetségiének elnöke. N. Cor- naie:uni, dr. Ratiu, Cezar Popescu, a elemző tgjazdatsági nuiiriLsztériaim i|pnriigyi> iigtizga - töjm, P. Patrioa\ a pénzügyminisztérium warn- igazgatóságátmk vezetője, Engem Calos és N. Arcadian mérnök aiz iptumigyi vezérig:) zgp- lóságból. ■ Az uj törvény valóságos kódexe lesz az. I iparinak, timely a Tonlos Iparágak számára a j ileginesszebbnijenö támogat tást Biztosítja. I Az ip'iu'pártolcuyi kedvezményeiket a lerve- ! zet szériáit a következő szempontok útlapján Î adják: ! Nélkülözhetetlen iparág, vagyis azok, oane. I tjeit n nean zet védelemmel állanak összefiig- i géslKM., Hasznos iparágak, vagyis azok', amelyek minden eiyertsany agukat Belföldön szerzik Ixí. ■* Es iiTytar nkkkülözhetelLen iparágak, ame■ lyek cikkeik gyárftiáto végett külföldről hoz- ! riak be tun ragot. A tönviny szigorú intézkedé-ekei fog tax- ! talnnozni a pturnziláciak (?) minösútelit ipar ( ielietetlenmé tétele érdekében. 1 A Bizottság munkáján rövidesen megkezdi. Munkában a kartell Uj kartell törvény készül BUCUREŞTI, augusztus 2. A központi kojntieMibizottság fontos ülésre hívta. össze togjaiiit. Az ülésen több olyuni vál- alát-csioíport kérelmévé} fogklkoztnk, amelyek kérték annak megálkiipálását, hogy rcm bániak kturtelilvjcLleggel s ennek megfelelően a kon teltek nyíl vüritatnlásá bői történő töriésii- sükre tettek előterjesztést. A bizottság a kö vetkező ilyen kérelmeket teljesítette: 1. Fém- tisztit áshoz és fényesüléshez használt grafit kartell, 2. vaslemez-termelő kartelk «3. ,,Berg- maon-dnboz“ kartell, 4. talpgyárak kartellje. Elhatározta még a bizottság, hogy a' cluji boripari szindikátust é skn bucureştii cukor- gyáraik szindtiikátusáb nem minősíti kant ellnek. Vizsgálat tárgyává tellek a jég-kar telitek a központi Irzottság megkerülésével eszközölt I á-omflését is EljLxn az ügyben bizottsági ! vizsgálat ü'dult meg s ennek során döntenek arról is, hogy milyen megtorlásokat ál- keim.tz/anak, ha líKgálflapdtást nyer az ár- üzérladis ténye. A karídJ-nyiivánlartásba ■ való iktatásra s é s innnyezte a bizotbág a 1 bucu-es,:i \-<i.sl>elon Kereskedők kartelljét és a cementkiD-karleilt. To* 1 * ábbi folyó ügyek telárgyalása után vi- i ta indult meg a jelenlegi kar telitől vénnyel j kapcsoUiu sa:i szükségesnek mutatkozó mó- I dositások eszközlésé! illetően. Az eddigi ta- I pusz taiatok alap iái: lényegbevágó módositá- ! sok esedékesek úgy a trösztök és kartellek I fogalmának megállapitása. vailfeimint a meg- I torié sok at lletően. Valószinüleg változás kö- I vetkezik Le a központi karteMibizolLság je- I len légi összxdételíbcn is. \Kcrííszch iüüliSűési cm|c.űcl3j€ az ut mezőgazdasági íönenu érielmcüen BUCUREŞTI, augusztus 2. A múlt évben megjelent mezőgazdasági törvény végrehajtási utasítása nemrégen lejre Lt érvénybe, melynek több szakasza a kertészeket is ériniti. A törvény, (illetve a végrehajtási utasítás értelmiéiben a jövőben várág és gyümlöflicsker- t esze tét csak az folytathat, akinek kertészeti képzettsége <van, vagy pedig akinek kertészetét szakképzett kertész vezeti. Egy másik fel tó tel az, hogy a kertldszek mindenben I eleget keli, hogy tegyenek a növiényvédelmi j intézkedéseiknek. A végrehajtási utasítás tíz napot tűz ki I arra, hogy az uj működési engedély elnyerésére kérvényt nyújtsanak be a földművelésügyi minisztériumhoz címezve. A kérvényben, illetve nz ahhoz csatolt iratokiban fel kell tüntetni azt. hogy a kérvényező vagy pedig a kertészetnek vezetője szakképzett, másrészt jiedlg hogy a kertészet a szükséges öntözési és fertőLfeamifésii felszerelésekkel* 1 rendelkezik. A magyar kisiparosság megszervezése CLUJ, augusztus 2. Hosszú idő ótia figyelve a dolgokat, arra a szomorú következtetésre jutunk,, ho/gy magyar iparosaink még ma is teljesen szervezetlenül, szanaszét elszórtan, minden- vezetés nélkül vannak. Szakmai»- lag úgy, ahogy, meg várni szervezve az iparosság, dle e szervezettek, e szindikátusok "is fejetlenül!, szétforgácsolva bo- lyongainak, mert ők sem tudják, hogy hová, melyik központhoz csatlakozzanak. Most, eltekintve a szakmai szervezkedéstől, Transzilvánia magyar Tpaíros- ságánlaik legsürgősebb és legfontosabb feladata, hogy ön-önmagát számba vegye, tudja meg, hogy milyen erőt képvisel, amiti az állal ér el, ha egy táborba, egy teljes egységbe tömörül. Nem politikai, sem műkedvelő egyesülésről van szó, hanem tisztán és kizárólag gazdasági alapon megszervezett és vezetett! társulásról, hogy ez által magyar iparosságunk közigaizdasági jelentősége a értékére és tekintélyére emelkedhessen. Például hozhatjuk fel a Gazdasági Egyletet, melynek kitűnő elnöke, dr. Szász Pál és munkatársai, mint gróf Teleki Ádám, alig két év alatt olyan politikamentes, 'tisztán .gazdaságii alapokon szervezték meg az addig csak elhagyottan élő gazdákat, hogy ma Egyesületük tekintélyt képez, munkájuk pedig eredményes. Ilyen példa mellett, ilyen alapra kell tömöríteni iparosságunkat is, hogy egy teljes egységet képviseljen és igv érvényesülését biztosíthassa a törvény és jog biztosította keretiek közt. „Segíts magadon és az Isten is megsegít“, mondja a közmondás, aminek minden szavai-igazság, mert, ha mi nem segtünk önmagunkon, ha nem mi vesz- szük kezünkbe saját sorsunk intézését, hanem másokra hízzuk, akkor soha, de soha sem érjük el azt, hogy önállóságunk és gazdasági létünk érvényre jusson. Felhívjuk ip árossá guükat, hogy gondolkozzanak e felvetett kérdésen, tárgyalják meg a helyzetet, szemeljenek ki olyiam iparos vezéreket, kik önzetlen lelkesedéssel átérezve az ügyet, a magyar iparosság megszervezését erökölcsi kötelességükké teszik. Lapunk e kérdés, ben készséggel áll iparosságunk rendelkezésére, hogy gondolataikat és az« ügy megviaiósitásánák lehetőségeit megvitat, haissák és e legsürgősebb ügyet a legrövidebb idő alatt megvalósíthassák. Dr. V. Et A bőrgyárosok a kész- bőrárak emelkedését akarják megakadályozni BUCUREŞTI, ímgusztíi-í 2. A nyersbőr drágulása következtében a k és zbő rá raknál isimét jeLenföv áreanelkedts mutatkozik. Az állandó áremelkedés megák«-, dályozásai érdekéinm a bőrgyárak «mtekirafot terjesztettek n ruházati cikkek áraioíkulásót tanulmányozó bizottság elé s az emlékiratban a nyersbőrei! át ás kérdésének megoldá'á ra érdekes ja vaslaitot tettek. A bőrgyárcsok azt ajánlották, hogy a kormány csak abban az esetben adjon engedélyt ólöáMalki vitelre, lm a kiszáilütó cég vállalja a kivitt állat nyersbőréinek visszaszállítását. Ha pedig ez a megoldás nem volna keresztül vehető, engedélyezzen a pénzügyminiszter megteldő vám- és iHetékkedvez- mónyt a külföldi nyens/börbehozatal számára. A bőrgvárosok csak ilyen módon látják megoldhatónak a kész-bőráruk jelenlegi magas árának letörését. A iiemzeKgc/desági miniszter, mint az árbizottság elnöke, megígérte a bőrgy-árosok küldöttségének, hogy tamulmáinyozal fogja a javaslatot. Cégtáblák i repülőbélyeg illetéke CLUJ, augusztus 2. Emlékeztetőül közöljük ez alábbiakat: Mindennemű cégtábla', valamin4 bármilyen j természetű közleményt tartalmazó függeszt- mény repülőbélyeg alá esik. Az illeték nagysága a következő: 20 négyzeteentíméterdg 10 báni. 40 négyzetcentímébenig 20 bamii. 1 négyzetméterig] l lej. 5 négyzetméterig 5 lej. 10 négyzetmúterig 10 lej. 10 négyzetméteren felül 20 lej. A bélyegillcték a cégtábla, vagy a füg- gesztimény első felhasználása' alkalmával rovandó le s azután# minden év január 1-én újólag lerovandó. A nem tartós1 hasznúié fer a- szánt függeszt- m nvekre a1 bélyeg felragasztamdó. Minden más függesztmény után jegyzékkel (borde- ro) rovandó le. A jegyzéknek tartalma zni a j kell az egyes függesztmiények. szövegéi, ter- j jede’mét, a kifüggesztés napját. A bélyegek úgy semmisitendők meg, högv ! azokra rá kell vezetni a fekragaBztás dátu- ! mát és rá kell ütné a bélyegzőt. Utóbbinak hiányában; a bélyegek aláináslsal semmisit'epes dők meg. v ^lefA bélyegek hiánya 2 ezer lej fixbün és érbékük ötszörös'ének megfizetési kötelezettségét vonja maga után. ARADMEGYÉBEN 52 KÖZSÉG KÖZÜJ CSAK 20-NAK ADNAK VÁSÁRJOGOT. Az aradmegyei vásárbizobtság egyik legutóbbi íilé- sém foglalkozott a nemzetgazdasági mínisz tórium 78426-—-938. számai rendeletével, amelyben a mlnnsztérium arra szólította fel a megyei vásáribizottságot, hogy állapítsa meg Aradmegye terütetén1 azokat a községeket! amelyek a jövőben is vas-árrendezés! joggal 'bírjanak. A vásálrbizoLtság javaslata ] szerint az 52 vásár joggal- rendelkező közslég közül 32-ujek a jogát megvonja ést így esek 20 községnek kívánja a jöyőben meghagy- mi. Ezek a k'özsfégek a következők: Halma-; I giuv Guraliociit, Seibis, Butená, Ineu, Oarmei,1 ! Zerind. Socodor, Ghísineu-Cris', Comlaus, Cuntiioi, Siriei, Paruaota, Tamova, Barzaya. Savarssn, Petris, Pecica, Nodlac és Arad. ÚJABB MESTERVIZSGÁK TARGU-MU- RESEN. Ismeretes, hogy az érvényben- tevő ipari törvény szerint az illetékes' munkaka- mamákíniál -mindm' évben, ősszel és tavasszal, képesdlővízsgákat rendeznek a1 szakmai: képesítési bizonyitványok elnyerésére. Miaibáin a folyó évi második vizsgaidő néhány hónapom belül kezdetét veszi, a oluji mimkaka- mami helyi fiókjához az érdekelték már megkezdték kérvényeik benyújtását. Az újabb vizsgákra jélemlkező mestereknek k;éri vényeik mellé csaitoin-iok kell egy bizony.it- vániy-t arról, hogy 1936 áprilisa előtt — amikor ^ törvény megjelent — már öt év óta önálló mesteriként működtek. úimennyiben miég hiányzó mesterikönyvük elnyerése végett állanak vizsgára. Azoknak, akik a fenti időről nem tudnak igazolványt szerezni, de a vizsgákon részt akarnak venni, igazolniok kell, hogy legalább 10 munkással és1 20 lóerővel- dolgoznák. A szükséges bizonyítva myokaţ a Kereskedelmi és Iparkamara ál Htja- ki.
