Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-03 / 173. szám

!*- a. ö- ™ Ji l* ti 6 aUyUSJitUS 4. L j . ^ 3 •a licr clDjl háKulajűonos megf clebbezfc a KcménpcprcsHlldchchcí Beadványt intéztek a beíügy miniszterhez is. » 200-400 százatékkal drágította meg a kéményseprést a városi tanács CLUJ, augusztus 2. A kéményseprőszabályrendelet körül tovább áll a harc. Mint közöltük, a leg­főbb közigazgatási tábla megváltoztatta a szabályrendelet első és utolsó szakaszát s ahogy a városi tanács az erről szóló hiva­talos értesítést kézhez kapta, a város ősz- szes háztulajdonosainak kiküldötte az ille­tékek kivetéséről szóló felhívást azzal, hogy az illető összeget a városi adóhiva­talhoz fizessék be. Ez a tény az összes háztulajdonosok között meglepetést kel­tett annál is inkább, mert a kéményseprő illeték sokkal drágább a réginél. A kivetés ellen eddig már körülbelül ezer felebbezés érkezett be. A háztulajdonosok álláspontja A felebbezők előadják, — ez külön­ben a Háztulajdonosok Szövetségének is véleménye, — hogy a legfőbb közigazga­tási tábla olyan értelemben módosította a szabályrendeletet, hogy a háztulajdonosok igénybe vehetik a városi tanács által a szabályrendelet életbeléptetésével egyide­jűleg szervezett városi kéményseprői ügy­osztály közreműködését, ez azonban a háztulajdonosokra nem kötelező, mert kéményeiket sepertethetik az eddig működő kéményseprőmesterekkel is, akik­nek működését a legfőbb közigazgatási tábla döntése nem érinti, amennyiben a ..városi szabályrendelet 30-ik paragrafusá­val ellentétben, iparengedélyeiket to­vábbra is meghagyja. A végső konklúzió tehát az, hogy a háztulajdonosok seper­tethetik kéményeiket úgy a városi ké­ményseprőkkel, mint a régi kéményseprő­mesterekkel. Tekintettel azonban arra, hogy a városi kéményseprőszolgálát ille­tékei igen magasak, felebbezők a városi kéményseprői szolgálat igénybevételéről lemondanak és magánkéményseprőmeste- rekkel végeztetik el a kéményseprési munkálatokat. Ettől függetlenül is azon­ban hangoztatják a felebbezők, helytelen volt az illetékek megállapitása, mert a sza­bályrendelet 14, szakaszának rendelkezése szerint a városi kéményseprői szolgálat minden háztulajdonos részére úgynevezett ellenőrzési lapot kellett volna előzőleg , kiállítson, amely feltünteti a füstvezető ké- >!t, 'nyékét és megállapítja azokat az idő­ig .antokat, amelyekben a kémények tisztí­tását végre kell hajtani. Nem tünteti fel a városi tanács értesítése azt, hogy a ki­vetett illetéket milyen alapon állapította meg. A hat pontból álló felebbezés 4. sza­kasza hangoztatja, hogy hiányos a sza­bályrendelet, mert csak a kémények évi 6, illetve i2*szeri seprését irja elő, a főző- és fürdőkemencék tisztítási időpontjáról azonban nem intézkedik. Az 5=ik pont le­szögezi, hogy a városi szabályrendeletet csak a kémények, seprésére léptették élet­be, ezért a főzőkemencéknek a kémény- seprési szolgálat által való sepertetése nem is kötelező. A felebbezés azzal végződik, hogy. '-'tiy- ' i . a városi tanács nem követelhet többet a kémények sepréséért, mint amennyi- be azok tényleg kerülnek. * A városi tanácsnak a kémények sepré­séből nem lehet hasznot hajtó szolgálati ágat szervezni s csak a tényleges költsé­geket szabad a polgároktól beszedni. < Beadvány a miniszterhez Függetlenül1 az eddigi felebbezésektől, a kétYi.zközt lakó háztulajdonosok pana­szukkal a közös kérdésben a belügymi­niszterhez is fordultak. A kormány — mondja a panaszos irat — az ország egész 'akosságának nagy megelégedésére erőteljes harcot inditott a drágaság letörése érdeké- oen. Ezzel szemben a kéményseprési szabályrendelet a ké­ményseprési illetékeket 250 százalékkal emelte fel. , . ■ Kötelezett — .....’v rehol a vi­ágon nincs érvényben —, hogy főző- Kemencéket is a községi kéményseprő üzem általi végeztessük el azzal az indoko­lással, hogy ezek a füstvezető kémények hozzátartozói. Ezután több esetet sorol fel a panasz a nagymérvű kéményseprői illetékek eme­lésére. A Mátyás-szanatóriumra például, amely eddig 3000 lej kéményseprési dijat fizetett, a városi tanács 18.000 lej kémény- seprési illetéket vetett ki, Pamfil profesz- szór, Hasdeu-utcai háza után eddig 308 lejt fizetett évente, moslé a kéményseprői illetéket 1296 lejre emelték fel. Szilágyi György kisgazda Grabei-utcai háztulaj­donos eddig 36 lejt fizetett, most 592 lej illetékkel terhelték, még hasonlóan szem­betűnő az esete özv. Benke Bálintnénak, akit évi 48 lej helyett 296 lej illetékkel terheltek meg. Általában a városi tanács a kéményseprési illeté­keket 200—400 százalékkal emelte fel. Házi tűzhelyeket mindig mi tisztogattuk, most a szabályrendelet arra kötelez, hogy ezt a munkát havonként a városi ké­ményseprőszolgálat által végeztessük el. Erre nincs szükség. Ha a házitüzhelyek seprését nem is a városi szolgálat végzi el, az illetéket könyörtelenül mégis behajtja. Egy háztulajdonos havi 20 lejes seprési il­letékkel lakóját terhelte meg, aki erre három évi lakás u*án felmondott és most a lakás üresen áll. Ez a helyzet városunk­ban. Házunk jövedelmeinek 30 százalé­kát állami, 10 százalékát pedig a városi illetékek emésztik fel. Ilyen körülmények között elviselhetetlenek a felemelt kéménysep­rési illetékek. Mi sohasem tiltakoztunk a normális te­herviselés ellen, most azonban arra va­gyunk kénytelen kérni a Miniszter Urat, hogy vizsgálja meg jóindulattal panaszun­kat. Addig is, mig kérésünk érdemi elinté­zést nyerne, fogadja tiszteletünket és nagy­rabecsülésünket. Még abban az esetben is, ha az adóié- l'ebbezési bizottság, illetve másodfokon a törvényszék helyet ad a háztulajdonosok kérésének és leszállítja a kéményseprési illetékeket, nagy árat fizetnek az érdekei­tek, mert minden kérésre 32 lej bélyeget kell felragasztani és ha minden háztulaj­donos él felebbezési jogával, az igazságos döntés kihívása is tetemes költségeket emészt el. például a szállítás, az élelmezés é9 az egész­ségügy kérdései. Egy határozott újjáalakítás a befekteté­sektől és a termelőképességtől függ. Azok a tájékoztatások, amelyeket Ar- getoianu elnök a tanáccsal egyetemben a gazdasági összefüggéseknek olyannyira tudós megvizsgálása után adott, biztos vezetőül szolgálnak mindazok számára, akik a román gazdasági életben felelős he­lyeken állanak. KM meral gaztfa a zárlat mm is lejei ár ásított varosaimban CLUJ, augusztus 2. A M-era község lege­lőjén töírltént lehóniveszetts-óg ügye Cluj vá­ros közönségében vaíHáságos pánikot idézett elő. A község tejes-gazdái uigyainliis nemesük egyik legjobb szállítói voltaik a helybeli piac. utak, de tejszínné! is ők dlállták el a lakosiaá- got, sőt a cukrászdák egyrészt! is>. Ez a témiy .annál nagyobb aggodat omr;ai adott okot, mivel éppen a zár alá helyezett tehén:tulaj­donosok közül majdtiiem valamennyien a cluj! lakosságot látogatták tejtermékeikkel. Ezzel kialpiosiolö'tban tegnap újabb döbbe- neítes’ eset jutott a ha’t’óságlok tudomására. Az elrendelt ziüriat elleniére két meral tehénfu ­lajjdonos még mindig piacra hordta a> meg­figyelés alá vett. tehenek tejét. Egyikük, Bo- dó Rezső a kávéháziak szükségleteinek fe­dezéséire, a másik pedig, Szilágyi iKiiiss György családoknál — többek között Camanaiseseu Vaisiile táblai ügyész családjánál — helyezte el lálruját. Amikor a, dologra rájöttek, Gamlai- rasescu szigorú vizsgálatot rendelt .el. Egyben pedig a fertőzésnek kitett egyéniek beoltására szintén intézkedések történitek. — Mivel a kritikus nalpiok még nem múltak el teljesen, valószínű, hogy az esetleg fertőzött személteket gyors gyógykezelése minden ko­moly veszélyt elhárít. Összhangba hozzák az ország gazdasági tevékenységét Argetoianu királyi tanácsos nagy előadása ' BUCUREŞTI, augusztus 2. A legfelsőbb gazdasági tanács ülésének jelentősége a rendesnél sokkal nagyobb volt. A tanács elnöke C. Argetoianu ki­rályi tanácsos kifejtette az ország uj gaz­dasági irányítására vonatkozó terveit, szemlét tartva az összes függő kérdések felett és levonva még a törvényhozással kapcsolatos következteéseket is. Ritkán lehetett alkalmunk, hogy egy ennyire bő­séges és tárgyát teljesen kimerítő előadást hallgassunk. Az ország legfelsőbb gazdasági fórum- jának dobogójáról elhangzott beszéd álta­lános nagy érdeklődést keltett s a lapok igyekeztek ezzel a tárggyal minél kimerí­tőbben foglalkozni. Argetoianu elnök a terv nyilvánosság­ra hozásának késését azzal indokolta, hogy megelőzően tökéletesen tájékozódni kívánt a vonatkozó kérdéseket illetően és óvakodni kívánt! attól, hogy elhamarko­dott kijelentéseket tegyen, mielőtt a kér­dést meg nem Ítélte annak minden vonat­kozásaiban. ' işs?*-•"* Előttünk fekszik tehát egy teljesen ki­dolgozott tanulmány, amely mindennél jobban mutatja a közgazdász hozzáértését e9 tudását. A gazdasági tanács elnöke előadásának bevezetőjében meggyőzően beszélt a terv egységének és az eljárásoknak egymással való összhangba hozásának szükségessé­géről. Vannak olyan területek, ahol önmagá­tói következik, hogy irányított közgazda­sággal kell eljárni, például a mezőgazda­ság és a bányakihasználás területén, ahol minden kapkodás károsan hat vissza az ország termelésére. Természetesen az irányított közgazda­ság olyan vezetőket igényel, akik úgy a hozzáértés, valamint a becsületesség szem­pontjából kifogástalanoknak bizonyulnak, de ugyanakkor kivételes felelősségérzetről is tesznek bizonyságot. v Ez inkább átmeneti állapot s a gazdasági szabadság bevezetése, amikor az egyéni kezdeményezés lép porondra és kéri a ma­ga ,ogát- , . , Apgetoianu elnök a decentralizáció ér­dekében kedvező magatartást tanúsít, de ezt gazdasági és közigazgatási téren egy- értelmüleg kell végrehajtani. Jó hírünk érdekében nem szabad meg- csorbitani a megkötött szerződésekbe ve­tett bizalmat. Magától értetődik az idegen tőkével való együttműködés. Ezzel párhuzamosan meg kell valósítani az eljárások egyszerüsitését szigorú vizs­gálatok utján, a köztisztviselői kar újjá­szervezését, hogy a román állam szilárd közigazgatási lépcsőzetre támaszkodhas­son; nagyon időszerű e tekintetben a fi­zetéseknek egységesítése. De még mi mindenről nem beszélt Ar- getoianu elnök! Nem felejtette cl azokat a kérdéseket sem, amelyek mellékeseknek, vagy kevésbé fontosaknak látszottak, mint A kormány tevékenysége a munkanélküliek elhelyezése érdekében BUCUREŞTI, augusztus 2. A koimány programot készíteti a kézi- munkiáis és értelmiségii munkanélküliek elhe­lyezése érdekében. A munkanélkülieket munkakörük szerint fogják elhelyezni (különféle minisztériu­mokban, intézményekben és más szolgálati ágakban, llymódoci ö'S'zig megoldják, sőt fel­számolják a munkanélküliség problémáját. A kezdet kezdetén már elhelyeztek 202 végzett munkan'éQík.ülit rendőrtiszti minőség­ben. Ennek a lénynek fontosságára jellemző hogy az uj tisztviselőknek eskütételén meg jelent Armand Ca Lines cu belügyminiszter is. — Ezek e kinevezések — mondotta a mi­niszter — az iíjusiáígirJak újólag való behato­lását jelenti a rendőrség keretei közé; igy a bizatlimi állásokba elhelyezett munkanélküli­eknek gondolata és le'ke állandóan őfelsége II. Károly királyra keli! hogy figyelmezzen, az ország érdekében'. Az 'fii-telmiiségiékbek ezen első sorozata után gyors ütemben kerül sor más kategó­riájú flatat m un ka nélküliek elhelyezésére. Ez &z ifjúság, melyet megmentettek az otthonokat pusztító munkanélküliségtől, uj életkeltö iáiramlato-t fog bevinni a közigaz­gatásba . A megújított közigazgatási keretek' közié iüiymódccr. uj elemek hatolnak be; 0z ország nagy reménységet helyez az ők Talá­lós erejű mumkakedvükbe, a közért velő ál­dozatkészségükbe, becsületességükbe ts ere­jükbe. Az uj kormányzati elgondolás becsületbeli kérdésnek tekinti, hogy minél rövidebb idő atett az arra érdemes képzetteknek tömegét elhelyezze, hogy ezáltal Románia olyan or­szággá váljon, amelyik nem ismeri a mim- kainélkül'kséget. A kormányzat felállította te­vékenységének uj logikáját: az értelmiségi p r öle t ári z-álódá s f elszá m ol á s á t. Augusztus 28—29.-én atakul meg az „iparos Front“ CLUJ, augusztus 2. Az Iparos Front országos kongresszu­sát augusztus hó 28. és 29-én tartja meg Stghisciarani az alábbi napirenddel: 1. S. Mairgulrus Bucureşti: Az iparos­ság gazdasági proMémáií. 2. Balog Ludovic Oradea: Az ipartör* vény és annak gyakorlati alkalmazásai. 3. Ing. PiintéiT István Oradea és Coros Petru Tg.-Mures: Az iparos ifjúság neve­lésének kérdése. 4. Vaslle Bodola Bucureşti és Bustya Kálmán TgrMures: Kézműves-köm arák fellállitásának kérdése. 5. Lepadatu Ţeodor, Galati: Hitel és árubeszerző szövetkezetek létesítése. 6. Asocratîia Meseriaşilor Romani ki­küldöttje (Or.aldea) és Laczkovits Ada!» bért (Sighişoara): Iparosok hitelkérdése 7. Ionescu Dumitru Galati és Benczik Ferenc (Salomf-a): Betcgsegélyzö-problc» mák.. * amikor egy egész varos megnéz EGY FILMET. Shiefield angliai 85.000 la­kosú város lakói közül 52 ezer személy nézte meg Pearl S. Buck világhírű regényé nek filmváltozatát a>z ,.Edes anyaföld‘‘-et. Bírni azt jelenti, leszámítva, a- csecsemőket és kisgyermekeket., hogy 0 város minden lakója (végignézte a- filmet, GhijoW ai mai naptól kezdve vetíti a Thalia -mozgó ezt a filmet, amelyben a főszerepeket Paul Munl és Luise Rainer jáls-zák. Egészségügyi razzia az oradeai korcs­mákban és bodegákban. Órádéiról jelen­tik: Az egészségügyi hatóságok a piacté­ren és környékén több, mint 200 korcs­mahelyiségben és bodegában egészségügyi razziát tartottak. Nestorescu alpolgármes­ter kijelentette, hogy a közegészségügyi szempontból kifogás alá eső helyiségeket haladéktalanul bezárják. * BARÁTSÁGOS ARC és egészséges-, tiszta arcbőr, mindig kellemes benyomást tesz. Mindenki szerelne barátságos lenni és ezt az j-s elérheti, akinek nem kifogástalan az arc­bőre, melyet rendszeres NTVEA-krémmel való ápolássBil könnyen elérhet. ú

Next

/
Thumbnails
Contents