Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-03 / 173. szám

• &■' ■ 19 38 augusztus 3. ellenzék Az első angol adatok a japán flotta „CSODAHAJÓIRÓL“ LONDON, augusztus 2. Japán titokzatos flottaépitési program ja foglalkoztatja hónapok, sőt évek óta legerősebben a nagyhatalmak tengeré­szeti vezérkarát. Japán csodahajóiról félelmetes hirek száilonganak és leg­utóbb például azéi’t kellett a többi ten­geri nagyhatalmiaknak megváltoztatniuk .a csatahajók tonnatartalmának feiső ha­tárát;, mert tokiói hírek szerint Japán uj, 45 000 'tonnás csatahajókat kezd épiteni, amelyek A5, sőt 50 centiméteres ágijuk­kal lesznek felszerelve. Angliában, Németországban és Olasz­országban a hajóépitési szakértők egy­formám1 érthetetlennek tartották, hogyiain akar Japán, ilyen súlyos fegyverzetű csa­tahajókat vizre bocsátani, amikor ezzel szükségszerükig vagy ,a sebesség csök­kentésének vagy a szükséges páncélzat lefaragásának kell együttjárnia. Japán voltaképpen nem most épit elő­ször olyan hadihajókat, melyeknek fegy­verzete nincsen arányban a tonnatarta­lommal. A legújabb japán cirkálók szin­tén ilyen veszedelmes elvek alapján épül­lek és rengeteg fejtörést okoztak világ­szerte a tengerészeti szakértőknek, akik hiába próbálták összeegyeztetni a/ .japán cirkálók ágyúinak súlyát a hajók térfo­gatával. A „TOMODURU“ FELBORUL Angliába most teljesen megbízható forrásokból olyan hírek érkeznek, hogy a japán hadiflotta uj cirkálói, a gyakor­latban egyáltalán nem váltak be. Any. nyira nem szilárd járásuak, hogy már kisebb viharokban is állandóan a felborulás veszedelme fenyegeti őket. Már két év előtt mutatkozott agyszer ez a veszedelem, amikor a japán tenge­részeti gyakorlatok során a legmodernebb japán torpedórombo­ló, a Tomoduru, a nyílt tengeren fel­borult. A Tomoduru szintén egyike volt azok­nak a rejtélyes hajóknak, amelyeknek konstrukcióját az angol hajóépítő mér­nökök sehogyan sem tudták megérteni A Tomoduru tonnatartalma pontosan ugyanolyan nagy voll, mint az angol hadiflotta modern torpedóromboióié, azzal a különbséggel, hogy a ja>pá®, ha­dihajón öt darab 12 centiméteres ágyú, volt, írtig az ango.1 torpedórombolóra se­hogyan sem tudlak négy darab 10 cen­timéternél nagyobb kaliberű ágyút fel­szerelni. Az eredmény mindenesetre az angolokat igazolta, mert az angol1 torpe­dórombolók kitünően beváltak, viszont a Tomoduru felborulása után a japánok ennek a torpedóromboló osztálynak mind a hat hajóját kénytelenek voltak teljese® átépíteni és könnyíteni kellett a fegyverzeten is. A „MOGAMI“ ÉS A .SOUT­HAMPTON“ CIRÁLÓK Tengerészeti körökben szenzációt kel­tett, amikor 1934-ben Japán hozzákez­dett a Mogami tipusu cirkálók építésé- hez. Ezek rendkívül erős cirkálóknak készültek, amennyiben a 8500 tonnás japán hadihajókat! 15 darab 15% centi- méteres ágyuvcd, 8 darab 12 centiméte­res légelháritó ágyúval és 12 darab tör­pe dóvető csövei akarták feliszerelni. Anglia a Mogami-cirkáltók hallatára egész flottaépitési programját megvál­toztatta. Eredetileg csak 7000 tonnás cirkálókat alkart abban az időben An­glia építeni, a japán fegyverkezés miatt azonban ezek helyett 9000 tonnás cirká- •lók építésébe kezdett. Ez llett azután1 a hi­res Southampton tipusu cirkáló osztály, amely ai tengerészeti szakértők szerint a legmodernebb, legfélelmetesebb cirká- lótipus az egész világon. Annak ellenére, hogy a Southampton tipusu cirkáló ton® a tar talma nagyobb, mint ai japán Mogami-osztály hajóié, az angol hajóépítő mérnökök kénytelenek voltak többet, miitat 12 darab 15 centi- méteres ágyút, 8 darab 10 centiméteres légelháritó ágyút és 6 darab torpedóvető csövet ezekre a cirkálókra szerelni. Ez- zej a fegyverzettel, amely sem számban, sem méretben nem éri el a japánokét, az uj angol hajók kitünően beváltak és általános síikért arattak. A Japánból most érkező hirek szerint a Mogami tipusu cirkálók súlyos csa­lódást okoztak. A hat hajó közüli egyik sem készült el idejére ées nem tudtak rész tv enni; a japán flotta kitűzött gyakorlatain. Egyes ha­jók több mint egyesztendős késedelmet is szenvedtek, mert a(z első Mogami-cir­kálókkal szerzett tapasztalatok alapján a még el nem készüli hajókat teljesen át kellett építeni. A magyarázat megint a régi: a hajók fegyverzete túlságosan súlyosnak bizo­nyult. Az uj japán cirkálók nem voltak elég stabilok ahhoz, hogy viharokat Is králljanak. Amikor Tokió láttái, hogy másképpen nem lehet segíteni: fájó szív- vei leszereltettek a cirkálókról egg hú- romlöveges ágijutornyot. Végeredmény­ben tehát a japán javított. Mogami ti­pusu cirkálók majdnem pontosan ugyan­olyan fegyverzettel vannak ellátva, mint az angol haljók, viszont a tengerészeti szakértők tisztában vannak azzal, hogy semmiféle utólagos változtatás nem te­heti jóvá azt, amit a tervezésnél elhibáz­tak. ' A GIROSZKÓP PROBLÉMÁI A japán haditengerészet úgy próbál most a bajokon segíteni, hogy giroszkó­pokkal kezdett nagyszabású kísérleteket. Ezek aiz óriási „pörgő csigák“, amelyek : a hajó belsejébe vannak beépítve, olyan j sebesen peregnek, hogy még bizonyta­lan és ingadozó hajókat is függőleges helyzetben tudnak tártani, épp úgy, mint ahogy a gyerekek csigái is függő­legesen állva maradnak, bár csak egyet­len ponton érintkeznek a földdel. Olasz­országban már kísérleteztek ilye® stabr- lizátorokkal és egyes olasz óceánjárókba hatalmas giroszkóp oka, t\ építettek, de nem szereztek valami jó tapasztalatokat, jóllehet a kitünően tervezett és épített olasz hajók amúgy is rendkívül nyugod­tak és stabilok voltak. A Tokióból káiszivárgó hirek szerint giroszíkopókatt akarnak épiteni Japán két uj repülőgép anyahajójába, a Hiryu- ba és a Soryu-ba is. Ezek a tizezer ton­nás egységek ugyanabban ,a bajban szén- vednek, mint a többiek: a tengerből ki­emelkedő részük magában olyan súlyos, hogy állandóan felborulással fenyegetik a hajót, nem ffls beszélve a repülőgépek­ről és a repülőgépeik leszállóhelyéről. Ezek a repülőgép-anyahajók tizenkét darab 12 centiméteres légelháritó löveg- gél vannak felszerelve. A stabilitás a repülőgép-anyanajóknál még sokkal, fontosabb, mert ha a hullá- mo.s tengeren ingadozik ai hajó, akkor a repülőgépek sem fel, sem leszállani nem tudnak. A japán hajóépítő mérnökök el van­nak szánva arra, hogy mindenáron megoldják a problémát. Nagyon bíznak a giroszkópokban és tapasztalataik alapján aréa a meggyőződésre jutottak, hogy a giroszkópok súlyának legalább a,z egész hajó 3 százalékát kell kitennie. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Hiryu és a: Soryu giroszkópjainak egyenkint 300 tonna súlyt kellene je* lenteni. Ez a nagy, gyorsan forgó tömeg természetesen magára a hajótörzsre is kemény megpróbáltatást jelentene. Egyenesen félelmetes elképzelni, hogy mi történik egy ilyen 10.000 tonnás re- pülőgép-anyahajóval, amikor a viharos Csendes-óceánon egy háromszáztonnás forgó giroszkóp tépi a belsejét. A legtöbb anigo’J hajó.szakértő szerint — nem lehet olyan erős hajótörzset épi­ff érit, amely kibírná ezt a belső harcot. Az angol adatok világszerte nagy fel* tűnést keltettek. .............—....... KARUKON/ rek haíá/a o ^.. FUT Kiirtott a családiét az életunt magyarországi orvot BUDAPESŢ, augusztus 2. Megrendítő családi dráma történt szombaton éjjel Egerben, ahol Schwartz Sándor, 63 éves orvos megmérgezte feleségét és 42 éves leányát. Az orvos meghalts felesége halállal vívódik, leányának állapota is életve­szélyes. A leányt sikerült eszméletre téríteni, aki elmondotta, hogy közös meg­egyezéssel akartak a halálba menekülni. Szombaton este a vacsoránál beszélték meg a közös öngyilkosság részleteit. Az apa először feleségének, majd leányá­nak adta be a halákhozó mérget, utoljára pedig ő mérgezte meg magát. A vég- metes tettre súlyos anyagi gondok és a kilátástalan jövő indította a családot. A hallgatag y­Nyugalomba vonuit Sir Maurice Hankey, aki millió titkot tudott, de egyetsem árult el. — Hankey uj állása LONDON, augusztus 2. Sir Maurice Hankey, az angol kor. mány titkára hosszú évek után visszavo­nult a politikai élettől. Hankey elhatáro­zása valóságos niadal'mait keltett az an­gol kormány tagjainak körében, mert Hartkey tényleg pótolhatatlan, annyira az, hogy Chamberlain alighanem há­rom részre osztja Hankey állását és ez­után három ember végzi majd el azt a munkát, amelyet Síit Maurice Hankey egymaga végzett el eddig. Felszedte a földről a papírdarabokat Hónapokkal ezelőtt történelmi ülése volt az angol kormánynak ái Downing Streeten. Ami a legnagyobb ritkaság: ke­mény szavak pattogtak a tanácskozás során, izgatott nézeteltérések keletkez­tek és megtörtént az a hallatlan, dolog, hogy Neville Chamberlain, angol mi­niszterelnök öklével az asztalra ütött. Anthony Eden, akkor még Anglia kül­ügyminisztere, izgatottan gyűrt össze egy papírlapot, amely telve volt feljegy­zésekkel és azután a földre dobta. Ez volt az a hires minisztertanács, amelyen Eden alulmaradt. Amikor a vihar elvonult és a minisz­terek eltávoztak, egyetlen egy ember maradt csupán a teremben, aki gondo­san megvizsgálna a,z asztalokat, székeket és végül a padlót. A legkisebb papírda­rab sem kerülte el sólyomszemeinek fi­gyelmét. Gondosa® összegyüjtögette a papirszelleteket és bedobta a kandalló­ba. Megvárta, mig azok hamuvá válnak. Ez a férfiú Sir Maiurice Hankey volt, őfelsége .kormányániatk titkára, aki sem­mitől sem fél jobban, mint az indiszkré­ciótól, mert nagyon könnyen lehetséges voinţa, hogy egyik, vagy másik papír- szelet, valamelyik szenzációéhes újság­író kezébe kerül és akkor másnap na- gyón kellemetlen leleplezések kerülné­nek nyilvánosságra. Aki mindent tud A kis hallgatag férfi, akin, nem Ját­szik, hogy 61 éves és húsz évet a legsú­lyosabb felelősségi mellett töltött el hiva­talában, érdekes jelzővel dicsekedhetik. Hankeyt ugyanis a millió titkok embe­rének nevezik. Senki sem ismeri úgy ki magát az angol személyi; politika 1 abi- rintusairban, mint ő. Senki sem élt át annyi válságot (nemzetközit és angol belpolitikait), mint ő, 1912 ben a brit birodalmi véderőtanács titkára volt, 1917 ben pedig aí kabinet titkára lett és 1923-tól tisztviselője a Privy CounciL nek. ö volt a versaillesi angol delegáció vezértitkára,. Ö szervezte meg és vezette azokat a gyakran eredménytelen konfe­renciákat, amelyekkel annak idején tele volt a világsajtó. Ezek közé sorolható a génuai konferencia, a londoni és hágai jóvátétedi tanácskozás, a londoni és new. yorki flottaértekezlet, a taussannej össze­jövetel! és sok más. Elég volt apolitikából Azt mondják, Sir Maurice Hankey az­ért- lépett vissza, mert nyugodtabb életet akar élni. A valóságban azonban aligha­nem más okok bírták rá Hankeyt, hogy Lemondjon állásáról, illetve nyugalom­ba vonuljon. A „pótolhatatlan“ férfiú alighanem meghasonioü kissé, amikor látó, hogy mindazok a konferenciák, amelyeknek létrehozója és úgyszólván agya volt, rossz eredménnyel végződtek és látnia kellett, hqgyan omlott össze Versailles és mi lett Genfből. Most az­után visszavonulva a politikától, igazga. tója lesz a szuezi csatornatársaságnaik, jövedelme pedig, amely eddig három­ezer font vollt évente, most ötezer font lesz. Eddig 16 órát dolgozott naponta, most már csak egy évben három ülésen keli rész tvennie, ami kétségkívül nem rossz csere. Gladstone és Disraeli utódait megtalál­ták. Az egyszerű hivatalnok, akinek szür­ke titkár a rangja, pótolhatatlan. Innen van, hogy Chamberlain Hankey állását három ember közt akarja megosztani. Alig van Nagybritánmának hivatalno­ka, aki annyi kitüntetést kapott volna, mint Sir Maurice Hankey. Megkapta a legnagyobb kitüntetéseket az angol, az olasz és a belga királyoktól. Lovagja a be­csületrendnek és Lloyd George azt mond­ta róla, nincs a világon még egy ember, aki oly gyorsan és oly kristálytisztán tud­na megfogalmazni egy jelentést, mint Sir Maurice. Baldwin pedig egyenesen abban a hiszemben volt, hogy Hankey nélkül egyáltalán nem létezhet angol kormány. Fischer, a hires angol tengernagy azt •mondotta, hogy eszméi napóleoniak — gondolkodása pedig cromwelli. A hallgatás virtuóza Sir Maurice Hankey nem barátja az újságíróknak. Igaz, hgy az újságírók sem lelték nagy örömüket benne. Egyetlen egy se tudott sohasem kiszorítani belőle vala­mit. Magánéletéről sem lehetett hasábokat írni. Mindössze annyit tudtak róla, hogy nagyon szeret tenniszezni, de rosszul ját­szik és szeret napfürdőzni. Egész 1917-ig, amikor a háborús kor­mány titkára lett, tüzérezredes volt. A háború után szolgálataiért külön 25 ezer font nemzeti ajándékban részesült. Ha a hallgatag Hankey egyszer kinyitná száját, vagy elhatározná, hegy megírja emlékira­tait, az bizonyára legérdekesebb könyve volna a világnak. De Hankey továbbra is hallgatni fog. A könyv nap szenzációját Enés- tudomnmws köwwtárt nótol! KIS ENCIKLOPÉDIA (A tudományok és művészetek össze­foglalása.) Világtörténet. Vallások. Filozófia. Lé­lektan. Társadalomtudomány. Közgaz­daság. Csillagászat. Meteorológia. Föld­tan. Biológia. Állattan. Növénytan. An­tropológia. Földrajz. Kémia. Fizika. Orvostudomány. Technika. Irodalom­történet. Zene. Képzőművészet. 700 süni szedésü oldalon, tartós vá­szonkötésbe®, könyvnapi ára Lej 224,— 4

Next

/
Thumbnails
Contents