Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-10 / 153. szám
19 3 8 j ul i us 10. ELLENZÉK ■H rin A VÁLTÓ írta: HARSÁN Yl ZSOLT "l A szereplőket a világháború után is- ./ mertem meg, társaságban. Az infláció esztelen ideje járta akkor, a mulatóhelyeken hallatlan dáridók pezsgőszagu füstjében soha nem látott arcok bukkantak fel máról-holnapra újsütetű tőzsdei héroszok nevét kellett megtanulni, maga a pénz úgy viselkedett, mintha egy ridegnek ismert méltóságteljes urihölgy mindenki megdöbbenésére nyilvánosan berúg és kacérkodni kezd ismeretlen járókelőkkel. Abban a régesrégi társaságban is feltűnt egy ilyen újgazdag tőzsdei nagyság. Kellemesen különbözött az általános újgazdag típustól, szerényen viselkedett és jól btrta a sikert. Valami jelentéktelen kis üzeme volt neki, amely egyszerre bámulatos gyárteleppé változott, részvényeit bevezették a tőzsdén és eszeveszetten hajszolták felfelé. Ez az ember úszott a pénzében és boldog volt. Nem alakoskodott, nem igyekezett önmagának szobra lenni, hihetetlen sikerén együtt csodálkozott a szemlélőkkel. És ugyanebben a társaságban észrevettem egy házaspárt. Nagyon fiatalok voltak mind a ketten, úgyszólván gyerekember és gyerekasszony. Az keltette fel figyelmemet, hogy feltűnően csinos volt a férfi is, a nő is. Megtudtam, hogy kétéves házasok, van egy kislányuk, nagyon szerény sorban éldegélnek, a férfi gyengeíi- zetésü magántisztviselő, az asszony vagyontalan. S tanúja voltam annak, mikor az újgazdagot, aki már nem volt fiatal ember, bemutatták ennek a rendkívül csinos és kívánatos szőke asszonynak. Az újgazdag arról a villáról beszélt, amelyet a Svábhegyen kezdett épiteni. Az asszony szomjasan hallgatta. Beépitett fürdőmedencéről volt szó, rózsaszínű márványoszlopokról, ételfelvonókról, parkról, faburkolatról, hall közepén csobogó szökőkutról. A fiatal férj a szegény emberek megszégyenitett szerénységével ült ott harmadiknak, a fiatal asszony szemében pedig láttam valamit megvillanni, amitől azt kellett mondanom magamban, hogy ennek a bemutatásnak nem lesz jó vége. Három hónap múlva azt hallottam, hogy a fiatal házaspár válik. Az asszony hozzámegy az újgazdaghoz. Ahogy az a vendéglátó háziasszony, akinél megismertem őket, elmondotta, a fiatal férj rettenetesen odavolt. Előbb öngyilkosságot kísérelt meg, de a tízszeres altató-adag kevésnek bizonyult. Életben maradt. És lassanként beletörődött abba, amin nem tudott segíteni. Felesége mindenáron válni akart és azt hangoztatta, hogy halálosan szerelmes a nála húsz évvel idősebb újgazdagba. Még a gyerekről is hajlandó volt lemondani. Dunaparti szállóba költözött és onnan irta meg férjének a végső levelet. Ebben ez a mondat foglaltatott: — Embertelenség és megvetésre méltó komiszság annak az útjába állani, aki halálosan szerelmes. Esküszöm mindenre, ami szent, hogy hasonló helyzetben azonnal félreállanék. A válást kimondták. Mikor a felek elhagyták a tárgyalótermet, a volt férj odalépett volt feleségéhez: — Ne félj, nincs nálam revolver. Csak akarok valamit mondani. Hogy engem tönkretettél, azt megbocsátom. De hogy a gyerekkel ezt meg tudtad tenni, azt nem bocsátom meg soha. Ezért még megfizetsz. Ezt a váltót én egyszer még meg- óvatolom. Isten veled. Az asszony vállat vont és nem felelt. A biróság kapuja előtt hatalmas, uj gépkocsi várta. II. Mindezt a közös ismerősöktől hallottam, akikhez az elhagyott férj olykor elment kipanaszkodni és kisírni magát. Aztán jó darabig nem hallottam a szereplőkről semmit. Hogy az infláció után mi következett, azt tudjuk. A társasélet úgy érezte magát, mint aki fejfájással ébred az átdorbé- zólt éjszaka után. Az uj vagyonok többnyire eltünedeztek. Némelyik ügyes ember a felszínen tartotta magát, a zöme elszegényedett és akadt, aki börtönbe került. Az az újgazdag, akiről beszéltem, a középső csoportba tartozott. Tisztességes ember lévén, nem került a bíróság kezére, de kurta pünkösdi királysága után mindenét el kellett adnia, hogy baj ne legyen. A svábhegyi villát nem tudta befejezni. Hogy befejezze és ottlakjék, ahhoz hatalmas vagyonra lett volna szükség. Neki pedig annyija maradt, hogy a szőke szépasszonnyal négyszobás lakásba költözhetett és kispolgári szerénységgel elláthatta. Gépkocsi, ékszer, Riviera és bunda nélkül, villamossal, Balatonboglárral, hetenként egyszeri mozival és kint vacsorázással. Az elhagyott férj újra megházasodott. Elvett egy irógépes kisasszonyt, aki ott dolgozott, ahol ő. Szegény leány volt ez is, de csinos, jókedvű és jólelkü. A kislányt mintaszerű gonddal nevelte. Az évek múltak. Az elhagyott ember nem nagyon gyorsan, de annál biztosabban haladt a maga hivatalában. Mindenesetre átugrott négy-öt embert, ha előléptetésre került a sor. Két éve aztán nagy dolog történt vele. Valahogyan belcseppent egy külföldi csoporttal folytatott tárgyalásokba. Olyan ügyesen viselte magát, hogy a külfödi cég fiókot alapított Budapesten és rábízta a vezérképviseletet. Kitűnő szerződést sikerült kötnie. Sokat keres, annak jórészét félreteszi. Ma gazdag embernek nevezhető. Villát vett a Pasa-réten. Gyakran utazgat külföldre s mindig a feleségével. A serdülő leányt drágán nevelteti, erre semmi pénzt nem tsajnál. Alantasai keménykezü embernek ismerik. Azt szokták mondani, hogy a legmegbízhatóbb adós: nagy kamattal adja vissza a jót is, a rosszat is. III. A másik házaspár is megvolt valahogy. De haladás nélkül, egyforma gondok, egyforma szerény örömök kökt. Él vagy két-háromezer ilyen házaspár Budapesten. Csak baráti környezetük tud róluk, különben elvesznek a tömegben. Az asszony felett húsz esztendő szaladt el közben. És nem nyomtalanul. Szépsége nem a tartós fajtához tartozott. Hamar hervadt. De ez nem busitotta jobban, mint akármelyik más asszonytársát. Az öregség felé haladni mindenképen fájdalmas, de a nyugalmas és megbízható házasélet sokat el tud venni ennek a fájdalomnak éléből, ök pedig elég jól éltek. És neki titokban megvoltak a maga külön utjai. Szóval megvolt valahogy. Egészen a legutóbbi időkig. Ekkor a férj, hatvanadik évében, egyszerre megváltozott. Elmaradozott hazulról, otthon hallgatag lett és mogorva. S egy szép napon előállott a megdöbbentő bejelentéssel: válni akar. Beleszeretett egy fiatal lányba. Még pedig végzetesen. El akarja venni, ha az egész világ összedől is. A hajdani szépasszony megkövültén hallgatta a vallomást. Aztán hidegen csak annyit mondott, hogy ha az egész világ összedől is, ő nem válik. Szerelem ide, szerelem oda, első a tisztesség, a kötelesség, a házi tűzhely. ^ Az öregedő férfi könnyes szemmel, tehetetlenül vállat vont. — Jól van, hát akkor igy fogunk élni egymás mellett. Én azt a leányt szeretem. Ő is engem. Ebben nem tudsz bennünket megakadályozni. És uj életformát kezdtek. A férfi csak aludni járt haza. Egyetlen szót nem beszéltek egymással. Heteken keresztül. Az impotens férfi nem betegf hanem hanyag Elképzelhetetlen, hogy egy férfi, aki érzi, hogy nemi képességei csökkennek, ne tegyen meg minden lehetőt az impotencia megelőzésére. Ez annál természetesebb, mert a RE- TON-tabletták a nemi neuraszténia komoly kezelését teszik lehetővé. A RETON-t a következőképen kell bevenni: naponta három tablettát, három héten át és azután egy nyolc-tiz napos szünet következik. Egy RETON-tubus 25 tablettát tartalmaz, azaz egy nyolc napos kúrára elegendő. A RETON-tabletták használatát mindenki megengedheti magának, mivel leszállított ára tubusonként 98 lej. ***************************** TELJESEN INGYEN KAP EGY KIS ÜVEG KITŰNŐ parfümöt, a COTY gyár legutolsó alkotását, ha most vásárol a rendes 120 Leies árban egy doboz összehasonlíthatatlan púdert Ne felejtse el, hogy a COTY pudert a COTY krémmel együtt használják. Nappali krém . . . . Éjszakai- és lemoso-krém EREDETI COTY-PARIS KÉSZÍTMÉNYEK IV. A szerelmes öregember, aki temérdek munkája mellett még alkalmi üzleteket is vadászott, bevetődött annak a bizonyos külföldi cégnek vezérképviseletéhez. És mikor a főnök szobájában helyet foglalt, szembe nézett azzal az emberrel, akitől valaha elvette a feleségét. Egy pillanatig habozott. De aztán kitört belőle, amit érzett. — Üzletről kellene beszélnem, de neked még tartozom valamivel. Tudom, hogy egyszer régen nagy fájdalmat okoztam neked. Azért most töredelmesen bocsánatot kérek. — Ugyan kérlek — legyintett nevetve a másik — az életben neked tartozom a legnagyobb hálával. Ha te fel nem bukkansz, akkor én nem vagyok olyan boldog, megelégedett, jókedvű ember, mint ma vagyok. És ti hogy vagytok? Az öregember felsóhajtott. Aztán elkezdte boldogtalanságát panaszo’ni. Kiöntötte szivét. Elmondta ügyét a oanaszko- dó szerelmesek bőbeszédű részletességével. A másik élénk figyelemmel, elgondolkozva hallgatta. Az elbeszélés végén felállt, kinyitott egy beépitett fali acéhzekrényt s onnan elővett egy régi levelet. Előbb aláhúzott benne piros ceruzával egy mondatot, aztán odanyujtotta a látogatónak. — Nesze egy váltó, neked adom. Mondd meg a feleségednek, hogy az óva- tolás elérkezett. Az öreg férj olvasta az aláhúzott sorokat: „Embertelenség és megvetésre méltó komiszság annak az útjába állani, aki halálosan szerelmes. Esküszöm mindenre, ami szent, hogy hasonló helvzetben azonnal féreállanék.“ Izgatottan felállott. — Ezt nekem adod? — Neked. — De mi lesz, ha még sem akar válni? — Akkor mondd meg n~ki, hogy éveken át figyeltettem detektivvel. Takarékos ember vagyok, de erre volt pénzem. A jelentések ugyanebben a széfben vannak. — Add ide, rögtön add ide — Nem, azt nem teszem. Te csak mondd meg a feleségednek, hogv váljon el, ne okoskodjék, a biróság majd a te terhedre megítéli atartásdijat. Elvégre a lányom anyja, nem engedhetem, hogy az utcára kerüljön. Csak fizess neki valami szerény tartásdijat. De ha nem hajlandó elválni, kiszolgáltatom neked a detektivjelentéseket és akkor nem kap senkitől egy krajcárt sem. A másik meredt pillantással nézett maga elé és hebegett. — Hát megcsalt? Ez ... ez . .. De hát kivel csalt meg? Mikor? — Miután másba vagy szerelmes, ez neked most már mindegy lehet. Te csak mutasd be neki a váltót. Most térjünk rá az üzletre, amiért jöttél... V. Az asszony otthon elolvasta saját régi levelét. Aztán dermedten hallgatta első férje üzenetét. — Rendben van. Beleegyezem a válásba. Aztán sarkon fordult és visszavonult a saját szobájába. Az öreg férj még utána akart eredni, hogy faggassa és becsmérelje. De meggondolta. Csakugyan mindegy. Nemrégen váltak el s a férj azonnal megnősült. A hajdani szépasszony szerény tartásdijat kap. Hónapos szobát bérelt fürdőszobahasználattal. Sokat szenved, mert epebajos. A gondos diéta pedig drága. Úgy megöregedett, hogy a'lig lehet ráismerni. SIOCKDÂLE A sors NéU Sokszor nem határoz a kor, kihűlni látszó férfiszúvek nagyot dobbamnak olykor, igy Nilson Meese 47 éves stoedalei kereskedő esetén sem csodálkozunk, hogy beleszeretett: a nálánál 30 évvel fiatalabb, szép Nollás Nellybe. A megtelszés pillanata szomorú tragédia elindítója lett, melyben a sors mindkettőjüket halálra Ítélte. Már ki volt tűzve esküvőjük s minél jobban közeledett házasságkötésük napja, Meeset egyre inkább nyugtalanította végzetessé váló sejtése, hogy menyasszonya túlságosan hasonlít ifju* kérj szerelméhez, akit annak idején hagyott el egy másik nő miatt. Nyomoztatott és kiderült a borzalmas valóság, hogy saját gyermekéről van szó. Lelki összeroppanásában nem talált kivezető utat, menyasszonyának, illetve most már leámyának feltárta sorsuk szomorú alakulását és közös elhatározással öngyilkosok lettek. Egyetlen golyóval kioltotta leánya életét, utána golyót röpített agyába. A sors Ítélt.
