Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-10 / 153. szám
1938 Julius 10. ELÜteN Z ÉR VASÁRNAPI KRÓNIKA írja marai Sándor A DISZDOKTOU Két amerikai egyetem — a „Harvard“ és a „Yale“ — diszdoktori címmel tüntette ki Walt Disney-t, a rajzos trükkfil- mek világhírű tervezőjét. Diszdoktorsá- got, mindenütt a világon, a legkülönfélébb érdemekért lehet kapni; adják például azért is, ha valaki idejében elvesztett egy csatát, vagy ha idejében kitalált egy uj adónemet. Disney ur diszdoktorsága éppen azért rokonszenves és nemzetközi örömet kelt: a „mikimauzi“, a „hárem kÍ9 malac“, a „Hófehérke és a hét törpe“ s más, mindig mulatságos, mindig ötletes mozgó rajzocskák megalkotója nem akart semmi mást, csak megnevettetni az embereket. A „Három kis malac“ Kinában éppen olyan siker volt, mint Oslo-ban. Disney, mikor a jelen- és az utókor elismerésére számított, a nehezebb részt választotta: mert mindig könnyebb halhatatlanná válni, ha az ember nem nevettetni, hanem rikatni akarja az embereket. Ez a/ siker, Disney rajzos, tréfás mozgóképeinek világraszóló sikere az utolsó évtized egyik legérdekesebb 'lélektani mesterfogása. A „Yale“ egyetem rektora hansulyozta ünnepi beszédében, hogy az uj diszdoktor müveiben „lelket adott az álhatóknak“. A fogalmazás szerencsés; lehet, hogy csakugyan ez és ennyi volt Disney sikerének titka. E boszorkányos kézügyes- ségü rajzoló emberi tulajdonságokkal ruházta fel az állatot. Az ember ült a sötét moziban és nevetett a hőscincéren, mely egészen úgy viselkedett, mint egy huszár- atillás és ostort csattogtató cirkuszigazgató, megbámulta a hörcsögöt, mely a csalódásig emlékeztetett a Wall Street egyik hires bankházának tulajdonosára, hasát fogta nevettében, mikor megjelent a Dis- ney-szinen az élveteg Don Juan, aki a valóságban nem volt más, csak közönséges disznó. Igen, a diszdoktor emberi lelket adott az állatoknak. Szerencse, hogy az állatok nem járnak moziba; nem lehetetlen, hogy e fejlett érzékenységű világban tiltakozással fogadnák az emberi ajándékot. Tiltakoznának, mert ez az emberiesi- tett állatvilág, amelyen úgy nevetett az emberi világ, mintha a véknyát csiklandoznák, nem is olyan derűs, mint első látásra tetszik. Mint minden nagy, igazi humorista, Disney is komor lélekbúvár. Ez az emberiesitett természet, ez a polgáriaskor flora és fauna oly mulatságos, hogy az ember könnyeit törülgeti jókedvében; s csak később, sokkal később, mikor a mozgókép emléke elillan és jókedvünk elszállt, dereng a kétely, hogy valaki játszott velünk, emberekkel és állatokkal, nagyon fölényesen s talán nem is egészen jóindulatúan? Mint minden nagy humorista, Disney is kél az emberi fölött — mulatságosan és groteszken itél, de legalább olyan kegyetlenül, mint a nagy és zord moralisták. Disney megmutatta az állatban az emberit, de a kisérlet föltétele volt, hogy elébb felismerje az emberben az állatát. Ez az, amire a puritán „Harvard“ és „Yalle“ egyetemek tudorai nem gondoltak, mikor diszdoktori címmel tüntették ki az amerikai rajzolót; nem gondoltak, vagy, ha eszükbe jutott, a tudomány e tengerentúli fellegvárai rendkívül haladó' szellemű és elfogulatlan szellemi testületek, y .• Budapest egyik’ mozijában néhány esztendő előtt mintegy kétszáz napon át nem lehetett másféle műsort bemutatni, mint azt a mikimauzi-egyveleget, mely Disney élet- és emberszemléletének egyik legszerencsésebb csoportosítása. Kétszáz napon át; délután és este, sorba álltak a pénztár előtt az emberek: magasrangu katonák, elemísták, szigorú Ízlésű irók és művészek' hasukat fogták Mikimauzi emberiesitett kalandj'aí és csinytettei láttára. E sorok írója Bevallja, hogy a műsort legalább háromszor nézte meg. Mikimauzi és ai Hároríi kis malac: erősebben hatott ream, mint — az'egyetlen Chaplin kivételével — 'mindaz!, amivel a film valaha megajándékozott Először, természetesen, nevettem. Másodszor már nem nevettem, hanem figyeltem. Harmadszor már csak figyeltem s hozzá illedelmesen és komolyan figyeltem. Valami volt e filmekben, amit első látásra nem értett a néző; valamilyen rejtett, másodlagos tartalom, tehát az a rejtélyes anyag, mely minden nagy forradalmi, művészi tettnek igazi értelme. Valami volt itt, ami egyszerre volt keserű és édes; arra emlékeztetett, amit a legnagyobbak mondtak valaha az emberiségnek. Swiftre és Andersenre emlékeztetett. Igen, a mese és a játék jelképes nyelvén egy nagy és keserű szellem szólott e képekben hozzánk; s amit mondott, attól gurult az ember, de mikor letörölte kölnnyeit, később, sokkal később, valahányszor eszébe jutott ez a derűs műélvezet, észre kellett venni, hogy rejtett feszengés és zavar maradt az öröm és a mulatság alján. Ezek az emberbőrbe bujt disznók és farkasok figyelmeztettek, hogy aki szól hozzánk, a művész, csakugyan andersenbőrbe bujt Swift; enyelgő, de ugyanakkor kegyetlen ítész, játékos moralista, aki nem kegyelmez az emberinek, akármilyen tetszetős és mulatságos jelmezekbe iparkodik is elrejteni az állatit. Ez a felismerés figyelmeztet, hogy Disneynek sikerült valami, amit korunkban a szellem embere nem tud, vagy nem [ mer többé szavakkal kimondani: egy emberiséget, Kínától Oslóig, figyelmeztetett ceremóniáinak, hajlamainak, ünnepélyeinek, szerelmeinek, jellemének és szándékainak burkolt, jelmezekbe és szokásokba, rendszabályokba és kultúrákba göngyölt, de igazi tartalmában változatlan és nyers animalitására. A szellemi ember, aki e tapasztalást ma a civilizáció védett jogkörein belül szavakkal meri elmondani, becsukják, felnégyelik, s ezenfelül apró, higiénikus nikkel szögeket vernek mind a tiz körme alá, mellyel véleményét papirra merte rögzíteni. Swift ma börtönben ülne Angliában, tiz láb mélyen a föld alatt. Disney bohócsapkát nyomott fejébe s megint egyszer bebizonyosodott, hogy korszakokban, mikor a szellemi ember és a moralista hallgatásra kényszerül, a bohócnak mindent szabad. A Disney-filmen a szereplők elmondták Amerikának és a világnak mindazt, amit a nagy álomgyárakban gyártott mozgóképeken Greta Garbo és Adolphe Menjou nem mondhattak el; a cenzura tehetetlenül szemlélte ezt az emberiesitett és civilizált állatvilágot, ahol a szerelmes Sertés cilindert viselt és pénzzel csábitgatta az ábrándos süldő Vizilovat, ahol a Hörcsög mohón és leplezetlenül hordta össze odvábán a rabolt javakat s a Nagy Gonosz Farkas elfogulatlanul iparkodott felfalni a jámbor és sivitozó Három Kis Malacot — elparadeníozis egyik esete 3 Az ok ? N em ritkán: a fogkő í Következménye? Meglazult fogak ! Ezért harcoljunk ^ a fogkő ellen — Kalodont fogkrémmel, ez az egyetlen, amely Romániában a tudományosan elismert dr. Bráunlich-féle Sul- foriZin-Oleaiot tartalmazza. Eltávolítja a fogkövet és megakadályozza annak újraképződéséi. fogulatlanul, szószerint, szőröstül és bőröstül, tehát nem olyan szemforgatóan és udvariasan, esetleg részvények és tőzsdei manipulációk jelképes fogcsattogtatásával, mint az emberi világban. Disney mindent elmondott, vigan és teli tüdővel, amit a könyv, a színház, a film írói, kiadói és producerei már jó ideje pedzeni sem mernek; elmondta az „örök emberit“, minden művészet örök témáját s volt mer- sze, ravaszsága és bátorsága hozzá, hogy megmutassa emberlátásában az örök állatit. Mondom, utoljára csak Swift merte ezt. De amit Swift csak bátortalanul ajánlgatott — például, hogy a szegények egyék meg gyermekeiket, mert minden szociális válságnak ez a legegyszerűbb és legsimább megoldása, — azt Disney vigan és bátran meg is csinálta: e tréfás rajzokon a szereplők zsakettben és menyasszonyi ruhában, a közélet minden jelmezében, vigan és fesztelenül felfalják, megsemmisítik, kínozzák és csúfolják egymást. Boldog bohóc! Vagy boldogtalan bohóc? . . . Mindenesetre, hosszú idő után, valaki, aki végre elmondta; s egy friss és elfogulatlan szemléletű társadalom bátorsága kellett hozzá — amilyen az amerikai, — hogy ezt az embert disz- doktorrá avassák. légügyi minisztérium kötelességének tartotta ezen megállapításokat nyilvánosságra hozni a közvélemény tárgyilagos felvilágosítására és arra kéri a közvéleményt, előlegezze bizalmát annak a repülőnek, akinek törekvése a román repülés dicsőségét emelni. MA 57 ÉVE Papomt kapitány és herceg nagy terveiről hivatalos jelentést adott ki a légügyi minisztérium BUCUREŞTI, Julius 9. A légügyi és tengerészeti minisztériun Papana kapitány tervbe vett óceánrepiilé sével kapcsolatban az alábbi közleményt adta ki: Papana repülőkapitány, aki elismert, ki tűnő pilóta, 1936 junius i-én 9 havi sza ..badságot kapott, hogy Amerikában töké letesitse magát repülőtudományokban Papana kapitány számos repülő-meetin gén és versenyen vett részt ez idő óta és dicséretes eredményeket ért el. A kapitány keresztül akarta repülni az Atlantióceánt és a román királyi Auero Club, a newyorki román konzulátus utján 10,200.000 lejt küldött számára, amely összeget nyilvános gyűjtés utján szerez- teg meg, hogy repülőgépet vásároljon. Ez összegért hárommotoros repülőgépet rendelt a newyorki Beli'anca-gyárban, de a gép nem felelt meg a követelményeknek. Emiatt meghosszabbították szabadságát 1938 junius végéig, amely időpontja volt egy uj repülőgép elkészítésének, amelyet a detroiti Barklay-gyárban készítettek. Papana kapitány részére a fenti összegen kívül más összegeket nem küldöttek. A légügyi és tengerészeti minisztérium Papana kapitány óceánrepülése előtt, mint bátorítás! jelt, szükségesnek találta ezeket az adatokat a közvélemény elé tárni és rámuli'va arra, hogy úgy a légügyi minisztérium, mint a pénzügyminisztérium elismerte az óceánrepüléssel kapcsolatos kiadási tételeket Cantacuzino herzeg világkörüli útja A légügyi minisztérium, tekintettel arra, hogy birálatok érték C. M. Cantacuzino tervezett vdágkörüli repülőutjával kapcsolatban, amelvct el kellett halasztani, szükségesnek találjx az alábbiak közzétételét. C. M. Cantacuzino ur pilóta értékét bebizony’cotta eddigi érdemleges működése, tekintve, hogy öt év alatt 2800 órát repült, több hatalmas körutat hajtott végre elég súlyos körülmények között és 650 ezer kilométert tett meg a levegőben. Világkörüh útja 1936 óta halasztódik, mert „TipHon“ repülőgépe, amelyet a franciaországi Caugrin Renaud-gyárban rendelt, nem felelt meg a célnak. Cantacuzino a gyártól visszakövetelte a repülőgép árát, a világkörüli ut szervező bizottságának költségeit, valamint erkölcsi és anyagi kártérítést kért. A világkörüli ut alapját, amely 8,384.974 lejt tesz ki, egy bizottság kezelte. Az előkészületi költségek a fenti összeget jelentékenyen megapasztották és a különbséget Cantacuzino személyes vagyonából fedezte. A í881 julius 9-én aránylag csöndesen él- degéi az emberiség. Nálunk azonban izgalom von. Minapúban voltak a képviselőválasztások. Itt a függetlenségi párt két ifjú óriása, Ugrón Gábor és Bartha Miklós győzött. Éppen készülnek őket ünnepelni. Ugrón Gábor érkezik és a két jóbarátnak, valóságos Casthornak és Pal- luxnak a polgárság fáklyásmenetet és ünnepi lokomát rendez. A bíróság előtt is együtt szerepelnek. U gr ont a Bartha összekaszabMása miatt az Ellenzékbe irt öikke miatt sajtópörrel támadta meg a katonai hatóság, de a kitűzött esküdtszé ki tárgyalást a bíróság elnapolta, mig a vádlott mentelmi jogát föl nem függesz tik; felebbezés folytán a kúria Tóth Lőrinc, a kisfaludista költő előadásában utasította a törvényszéket, hogy tárgyalja le az ügyet, mert a cikk írásakor a képv\- selöházat már feloszlatták és Ugronnak már nem volt mentelmi joga. A választások hatásairól olvasunk: Szász Béla pót. ellenfelének lap jóiban, az Ellenzék- ben jelenti be, hogy a kormánypárti Kelet kötelékéből kilép, mert a választási vereség miatt ellentétbe került Békésy Károly ár. szerkesztővel. A Kelet különben megeszipdes>,[, a győzteseket, hogy „Kolozsváron egy mészárosmester (a nagy befolyású Benigni Samu) tette a képviselő? kei“; de az Ellenzék szerint Ugrón is, Bartha 'is csak tisztességet lát ebben. A politikusok nem sietnek. Helfi Ignácról azt olvassuk, hogy másnap Karlsbadba utazik és csak augusztus közepén keresi föl választolt, hogy Széli Kálmán pozsonyi beszédére válaszoljon. Garfield, 0$ USA elnöke, akit Guitean ügyvéd párt viszály rdiatt két revolverlövéssel megse- besitelt, már jobban van. A hírhedt Yil diz-lcioszkban, a kegyetlen Abdul Hamid szultán palotájában megfojtották a kegyveszett Midhát pasát. Salisbury marquis angol miniszterelnök beterjeszti az alsóházban Barbadves sziget kérvényét amely védelmet kér az osztrák—magyai cukoradó ellen. az ellenzéki felszólalók megvádolják a miniszterelnököt, hogy tulajdonkép váratlanul a vitába csempe szí a szabad-kereskedelem kérdését. Bel giumban tüntetések folynak az általáno választójog mellett. Spanyolországban di v<i\t} hogy egy-egy néző hirtelen beáll bikaviadornak; most már idegenek is pró bálkoznak; egg angol sikerrel állta meg helyét.
