Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-10 / 153. szám

1938 Julius 10. ELÜteN Z ÉR VASÁRNAPI KRÓNIKA írja marai Sándor A DISZDOKTOU Két amerikai egyetem — a „Harvard“ és a „Yale“ — diszdoktori címmel tün­tette ki Walt Disney-t, a rajzos trükkfil- mek világhírű tervezőjét. Diszdoktorsá- got, mindenütt a világon, a legkülönfé­lébb érdemekért lehet kapni; adják pél­dául azért is, ha valaki idejében elvesztett egy csatát, vagy ha idejében kitalált egy uj adónemet. Disney ur diszdoktorsága éppen azért rokonszenves és nemzetközi örömet kelt: a „mikimauzi“, a „hárem kÍ9 malac“, a „Hófehérke és a hét törpe“ s más, mindig mulatságos, mindig ötletes mozgó rajzocskák megalkotója nem akart semmi mást, csak megnevettetni az embe­reket. A „Három kis malac“ Kinában ép­pen olyan siker volt, mint Oslo-ban. Disney, mikor a jelen- és az utókor elis­merésére számított, a nehezebb részt vá­lasztotta: mert mindig könnyebb halha­tatlanná válni, ha az ember nem nevet­tetni, hanem rikatni akarja az embereket. Ez a/ siker, Disney rajzos, tréfás moz­góképeinek világraszóló sikere az utolsó évtized egyik legérdekesebb 'lélektani mes­terfogása. A „Yale“ egyetem rektora hansulyozta ünnepi beszédében, hogy az uj diszdoktor müveiben „lelket adott az ál­hatóknak“. A fogalmazás szerencsés; lehet, hogy csakugyan ez és ennyi volt Disney sikerének titka. E boszorkányos kézügyes- ségü rajzoló emberi tulajdonságokkal ru­házta fel az állatot. Az ember ült a sötét moziban és nevetett a hőscincéren, mely egészen úgy viselkedett, mint egy huszár- atillás és ostort csattogtató cirkuszigazga­tó, megbámulta a hörcsögöt, mely a csa­lódásig emlékeztetett a Wall Street egyik hires bankházának tulajdonosára, hasát fogta nevettében, mikor megjelent a Dis- ney-szinen az élveteg Don Juan, aki a va­lóságban nem volt más, csak közönséges disznó. Igen, a diszdoktor emberi lelket adott az állatoknak. Szerencse, hogy az állatok nem járnak moziba; nem lehetet­len, hogy e fejlett érzékenységű világban tiltakozással fogadnák az emberi aján­dékot. Tiltakoznának, mert ez az emberiesi- tett állatvilág, amelyen úgy nevetett az emberi világ, mintha a véknyát csiklan­doznák, nem is olyan derűs, mint első lá­tásra tetszik. Mint minden nagy, igazi hu­morista, Disney is komor lélekbúvár. Ez az emberiesitett természet, ez a polgária­skor flora és fauna oly mulatságos, hogy az ember könnyeit törülgeti jókedvében; s csak később, sokkal később, mikor a mozgókép emléke elillan és jókedvünk el­szállt, dereng a kétely, hogy valaki ját­szott velünk, emberekkel és állatokkal, nagyon fölényesen s talán nem is egészen jóindulatúan? Mint minden nagy humo­rista, Disney is kél az emberi fölött — mulatságosan és groteszken itél, de leg­alább olyan kegyetlenül, mint a nagy és zord moralisták. Disney megmutatta az állatban az emberit, de a kisérlet föltétele volt, hogy elébb felismerje az emberben az állatát. Ez az, amire a puritán „Har­vard“ és „Yalle“ egyetemek tudorai nem gondoltak, mikor diszdoktori címmel tüntették ki az amerikai rajzolót; nem gondoltak, vagy, ha eszükbe jutott, a tu­domány e tengerentúli fellegvárai rendkí­vül haladó' szellemű és elfogulatlan szelle­mi testületek, y .• Budapest egyik’ mozijában néhány esz­tendő előtt mintegy kétszáz napon át nem lehetett másféle műsort bemutatni, mint azt a mikimauzi-egyveleget, mely Disney élet- és emberszemléletének egyik legszerencsésebb csoportosítása. Kétszáz napon át; délután és este, sorba álltak a pénztár előtt az emberek: magasrangu ka­tonák, elemísták, szigorú Ízlésű irók és művészek' hasukat fogták Mikimauzi em­beriesitett kalandj'aí és csinytettei láttára. E sorok írója Bevallja, hogy a műsort legalább háromszor nézte meg. Mikimau­zi és ai Hároríi kis malac: erősebben hatott ream, mint — az'egyetlen Chaplin kivé­telével — 'mindaz!, amivel a film valaha megajándékozott Először, természetesen, nevettem. Másodszor már nem nevettem, hanem figyeltem. Harmadszor már csak figyeltem s hozzá illedelmesen és komo­lyan figyeltem. Valami volt e filmekben, amit első látásra nem értett a néző; va­lamilyen rejtett, másodlagos tartalom, te­hát az a rejtélyes anyag, mely minden nagy forradalmi, művészi tettnek igazi értelme. Valami volt itt, ami egyszerre volt keserű és édes; arra emlékeztetett, amit a legnagyobbak mondtak valaha az emberiségnek. Swiftre és Andersenre em­lékeztetett. Igen, a mese és a játék jelké­pes nyelvén egy nagy és keserű szellem szólott e képekben hozzánk; s amit mon­dott, attól gurult az ember, de mikor le­törölte kölnnyeit, később, sokkal később, valahányszor eszébe jutott ez a derűs mű­élvezet, észre kellett venni, hogy rejtett feszengés és zavar maradt az öröm és a mulatság alján. Ezek az emberbőrbe bujt disznók és farkasok figyelmeztettek, hogy aki szól hozzánk, a művész, csakugyan andersenbőrbe bujt Swift; enyelgő, de ugyanakkor kegyetlen ítész, játékos mo­ralista, aki nem kegyelmez az emberinek, akármilyen tetszetős és mulatságos jel­mezekbe iparkodik is elrejteni az állatit. Ez a felismerés figyelmeztet, hogy Dis­neynek sikerült valami, amit korunkban a szellem embere nem tud, vagy nem [ mer többé szavakkal kimondani: egy em­beriséget, Kínától Oslóig, figyelmeztetett ceremóniáinak, hajlamainak, ünnepélyei­nek, szerelmeinek, jellemének és szándé­kainak burkolt, jelmezekbe és szokásokba, rendszabályokba és kultúrákba göngyölt, de igazi tartalmában változatlan és nyers animalitására. A szellemi ember, aki e tapasztalást ma a civilizáció védett jogkörein belül sza­vakkal meri elmondani, becsukják, felné­gyelik, s ezenfelül apró, higiénikus nikkel szögeket vernek mind a tiz körme alá, mellyel véleményét papirra merte rögzí­teni. Swift ma börtönben ülne Angliában, tiz láb mélyen a föld alatt. Disney bo­hócsapkát nyomott fejébe s megint egy­szer bebizonyosodott, hogy korszakok­ban, mikor a szellemi ember és a mora­lista hallgatásra kényszerül, a bohócnak mindent szabad. A Disney-filmen a sze­replők elmondták Amerikának és a vi­lágnak mindazt, amit a nagy álomgyá­rakban gyártott mozgóképeken Greta Garbo és Adolphe Menjou nem mond­hattak el; a cenzura tehetetlenül szemlél­te ezt az emberiesitett és civilizált állatvi­lágot, ahol a szerelmes Sertés cilindert vi­selt és pénzzel csábitgatta az ábrándos süldő Vizilovat, ahol a Hörcsög mohón és leplezetlenül hordta össze odvábán a rabolt javakat s a Nagy Gonosz Farkas elfogulatlanul iparkodott felfalni a jám­bor és sivitozó Három Kis Malacot — el­paradeníozis egyik esete 3 Az ok ? N em ritkán: a fogkő í Következ­ménye? Meglazult fogak ! Ezért harcoljunk ^ a fogkő ellen — Kalodont fogkrémmel, ez az egyetlen, amely Romániában a tudo­mányosan elismert dr. Bráunlich-féle Sul- foriZin-Oleaiot tartalmazza. Eltávolítja a fogkövet és megakadályozza annak újraképződéséi. fogulatlanul, szószerint, szőröstül és bő­röstül, tehát nem olyan szemforgatóan és udvariasan, esetleg részvények és tőzsdei manipulációk jelképes fogcsattogtatásával, mint az emberi világban. Disney mindent elmondott, vigan és teli tüdővel, amit a könyv, a színház, a film írói, kiadói és producerei már jó ideje pedzeni sem mer­nek; elmondta az „örök emberit“, min­den művészet örök témáját s volt mer- sze, ravaszsága és bátorsága hozzá, hogy megmutassa emberlátásában az örök ál­latit. Mondom, utoljára csak Swift merte ezt. De amit Swift csak bátortalanul ajánlgatott — például, hogy a szegények egyék meg gyermekeiket, mert minden szociális válságnak ez a legegyszerűbb és legsimább megoldása, — azt Disney vi­gan és bátran meg is csinálta: e tréfás rajzokon a szereplők zsakettben és meny­asszonyi ruhában, a közélet minden jel­mezében, vigan és fesztelenül felfalják, megsemmisítik, kínozzák és csúfolják egymást. Boldog bohóc! Vagy boldogta­lan bohóc? . . . Mindenesetre, hosszú idő után, valaki, aki végre elmondta; s egy friss és elfogulatlan szemléletű társadalom bátorsága kellett hozzá — amilyen az amerikai, — hogy ezt az embert disz- doktorrá avassák. légügyi minisztérium kötelességének tar­totta ezen megállapításokat nyilvánosság­ra hozni a közvélemény tárgyilagos felvi­lágosítására és arra kéri a közvéleményt, előlegezze bizalmát annak a repülőnek, akinek törekvése a román repülés dicső­ségét emelni. MA 57 ÉVE Papomt kapitány és herceg nagy terveiről hivatalos jelentést adott ki a légügyi minisztérium BUCUREŞTI, Julius 9. A légügyi és tengerészeti minisztériun Papana kapitány tervbe vett óceánrepiilé sével kapcsolatban az alábbi közleményt adta ki: Papana repülőkapitány, aki elismert, ki tűnő pilóta, 1936 junius i-én 9 havi sza ..badságot kapott, hogy Amerikában töké letesitse magát repülőtudományokban Papana kapitány számos repülő-meetin gén és versenyen vett részt ez idő óta és dicséretes eredményeket ért el. A kapi­tány keresztül akarta repülni az Atlanti­óceánt és a román királyi Auero Club, a newyorki román konzulátus utján 10,200.000 lejt küldött számára, amely összeget nyilvános gyűjtés utján szerez- teg meg, hogy repülőgépet vásároljon. Ez összegért hárommotoros repülőgé­pet rendelt a newyorki Beli'anca-gyárban, de a gép nem felelt meg a követelmé­nyeknek. Emiatt meghosszabbították sza­badságát 1938 junius végéig, amely idő­pontja volt egy uj repülőgép elkészítésé­nek, amelyet a detroiti Barklay-gyárban készítettek. Papana kapitány részére a fenti összegen kívül más összegeket nem küldöttek. A légügyi és tengerészeti mi­nisztérium Papana kapitány óceánrepülése előtt, mint bátorítás! jelt, szükségesnek találta ezeket az adatokat a közvélemény elé tárni és rámuli'va arra, hogy úgy a légügyi minisztérium, mint a pénzügymi­nisztérium elismerte az óceánrepüléssel kapcsolatos kiadási tételeket Cantacuzino herzeg világkörüli útja A légügyi minisztérium, tekintettel ar­ra, hogy birálatok érték C. M. Cantacu­zino tervezett vdágkörüli repülőutjával kapcsolatban, amelvct el kellett halaszta­ni, szükségesnek találjx az alábbiak köz­zétételét. C. M. Cantacuzino ur pilóta ér­tékét bebizony’cotta eddigi érdemleges működése, tekintve, hogy öt év alatt 2800 órát repült, több hatalmas körutat hajtott végre elég súlyos körülmények között és 650 ezer kilométert tett meg a levegő­ben. Világkörüh útja 1936 óta halasztó­dik, mert „TipHon“ repülőgépe, amelyet a franciaországi Caugrin Renaud-gyárban rendelt, nem felelt meg a célnak. Canta­cuzino a gyártól visszakövetelte a repülő­gép árát, a világkörüli ut szervező bi­zottságának költségeit, valamint erkölcsi és anyagi kártérítést kért. A világkörüli ut alapját, amely 8,384.974 lejt tesz ki, egy bizottság kezelte. Az előkészületi költségek a fenti összeget jelentékenyen megapasztották és a különbséget Canta­cuzino személyes vagyonából fedezte. A í881 julius 9-én aránylag csöndesen él- degéi az emberiség. Nálunk azonban iz­galom von. Minapúban voltak a képvi­selőválasztások. Itt a függetlenségi párt két ifjú óriása, Ugrón Gábor és Bartha Miklós győzött. Éppen készülnek őket ünnepelni. Ugrón Gábor érkezik és a két jóbarátnak, valóságos Casthornak és Pal- luxnak a polgárság fáklyásmenetet és ünnepi lokomát rendez. A bíróság előtt is együtt szerepelnek. U gr ont a Bartha összekaszabMása miatt az Ellenzékbe irt öikke miatt sajtópörrel támadta meg a katonai hatóság, de a kitűzött esküdtszé ki tárgyalást a bíróság elnapolta, mig a vádlott mentelmi jogát föl nem függesz tik; felebbezés folytán a kúria Tóth Lő­rinc, a kisfaludista költő előadásában uta­sította a törvényszéket, hogy tárgyalja le az ügyet, mert a cikk írásakor a képv\- selöházat már feloszlatták és Ugronnak már nem volt mentelmi joga. A válasz­tások hatásairól olvasunk: Szász Béla pót. ellenfelének lap jóiban, az Ellenzék- ben jelenti be, hogy a kormánypárti Ke­let kötelékéből kilép, mert a választási vereség miatt ellentétbe került Békésy Ká­roly ár. szerkesztővel. A Kelet különben megeszipdes>,[, a győzteseket, hogy „Kolozs­váron egy mészárosmester (a nagy be­folyású Benigni Samu) tette a képviselő? kei“; de az Ellenzék szerint Ugrón is, Bartha 'is csak tisztességet lát ebben. A politikusok nem sietnek. Helfi Ignácról azt olvassuk, hogy másnap Karlsbadba utazik és csak augusztus közepén keresi föl választolt, hogy Széli Kálmán pozso­nyi beszédére válaszoljon. Garfield, 0$ USA elnöke, akit Guitean ügyvéd párt viszály rdiatt két revolverlövéssel megse- besitelt, már jobban van. A hírhedt Yil diz-lcioszkban, a kegyetlen Abdul Hamid szultán palotájában megfojtották a kegy­veszett Midhát pasát. Salisbury marquis angol miniszterelnök beterjeszti az alsó­házban Barbadves sziget kérvényét amely védelmet kér az osztrák—magyai cukoradó ellen. az ellenzéki felszólalók megvádolják a miniszterelnököt, hogy tulajdonkép váratlanul a vitába csempe szí a szabad-kereskedelem kérdését. Bel giumban tüntetések folynak az általáno választójog mellett. Spanyolországban di v<i\t} hogy egy-egy néző hirtelen beáll bi­kaviadornak; most már idegenek is pró bálkoznak; egg angol sikerrel állta meg helyét.

Next

/
Thumbnails
Contents