Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-28 / 168. szám
ám 3 lbs Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj* Calea Mot'-lor 4, Telefon: ii—09. NyomdasJ Sfr. T G Duoj No. 8 Fiókkiadó hivatal Telefon 11-99 LÎX ÉVFOLYAM, 168. SZÁM ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS {Felelős sxefkeszíő és igazgatót DR. GROIS LÁSZLÓ a/mmmermmma CSÜTÖRTÖK mm Kiadó tulaj do nos: ELLENZÉK R. fi] Törvényszéki h'jsl-romozási szám: 39. (Dos. 835/ i 1938. Trib. Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 70, ' negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 lej. J MnHgzBBegBasBresgMWWw^rjaKiagsaaBEaBaga j CLUJ, 1938 JULIUS28. tBMaMBBBMMMtBBBMBMBBaaMMWMŞMiMa a a—M ,4 „Prager Tageblatt“ szerint, ez a: aoBBET3Be**aeai CSCESSZEOV *3b iciiicSiscii stamm _ A lap közli a síaíuéum eg yes részieíeif* -* Rendkívül nagy érdeklődés Runciman küldetése iráni, aki tanácsadó és közpefilő lesz Prágában, ahova szombaion érkezik* ~ Chamberlain bizalmai kapóéi az alsóházban. ~ Jeienioseh Bonnet-Morgenihan és Ciano-Iord Peréh iárgyaiésai Lényegesen enySiiili az esifépai légkör Tegnap az európai politikában kirutnő fejlemények alakultak ki. Ezeknek két focusuk van. Az egyik a hires staitutum- terv legfőbb pontjainak közlése, a másik lord Runciman küldetésének a nagysze- rüsége. Prágai közlés szerint a „Prager Tageblatt* közli a statútum alapelveit, vagyis bevezeti a kormány rész,, ői a fokozatos fcllvilágositás munkáját. Eszerint a statútum három bevezető szaku-zlko és tizenhárom rendelkező főrészből állana: az I. főrész kimondja és pontosan megállapítja, hogy minden állampolgár egyénileg és mint a közület tagja egyenlő. Valamely nyelvhez, vagy faihoz, vagy valláshoz való tartozás nem lehet ok arra, hogy az állammal szemben megbízhatatlannak minősítsenek bárkit s ezzel megcsorbitsák polgári vagy kisebbségi jogait; t a n. főrész rendelkezik a nemzetiségi hovatartozandósig igazgatásáról, A tizennyolc évet betöltött egyén a hatóságok előtt bármikor más nemzetiségűnek valihatja magát, mint amilyennek az előtt bármely hatóság nyilvántartotta; a III. és IV. főrész a nemzetiségi ho- vatartozandóság büntetőjogi) biztosítékait iktatja be. Aki valakit erőszakkal, vagy fenyegetéssel megkísérel rábiírn:, hogy másnak vallja magát, mirü tizennyolc éves koráig volt, vagy azután magát törvényesem vallotta, vagy, hogy más iskolába, mint óhajtja, írassa be gyermeked, hat Hónaptól egy évig terjedő börtönnel bűnhődik; az V. főrész az egyes nemzetiségeknek a közéletben és kÜzaíkalmazások- ban való arányos képviseletével foglalkozik. ^ Azok a közintézmények, amelyek bizonyos nemzetiségek által kizárólagosan lakott területen szolgálnak, uj alkalmazottakat csak az illető nemzetiség pályázói közül vehetnek föl; a VI. főrész a közgazdaság terén; a VII. társadalmi s művelődés tekintetében adja meg az arányos, illetve kizárólagos elhelyezkedés és munka biztosítékait; , _ a VTII. főrész a nemzetiségi kulturális önkormányzatról rendelkezik; a IX. a felekkel való érintkezésben minden kisebbségi nyelv szabad használatát, továbbá a hivatalos életben való alkalmazását írja eiő, mig a többi pontok kisebb jelenetcségü elveket szegeznek le. A mai nap folyamán a statútumról még pontosabb közlemények fognak megjelenni. , • A másik jelentős mozzanat, hogy lóid Runciman küldetése, illetve meghívása pontos megállapítást nyert s láthatólag rendkívül fontos lesz a további fejleményekre. Mai londoni jelentésünk szerint a külügyi hivatalhoz közelálló körök lord Runciman szerepét nem tanácsadásban, hanem közvetítésben látja. Fő törekvése a cseh kormányzat és a szudeta-német képviselők megnyerése arra, hogy most már teljesítsék a Parisban és Londonban •részükről tett Ígéreteket. Runciman a^há végén utazik Prágába s a kétoldali megbeszélések után valószínűleg a jövő hét végén résztvesz Hodzsa és a nemzetiségi képviselők közt létrejövő tárgyalásokon. Ezek alighanem döntő megbeszélések lesznek. Londonban úgy tudják, hogy ezek a tárgyalások most már széles mederben fognak folyni. Parisban rendkívül nagyjelentőségűnek ítélik meg Runciman „homo regiuscM szerepét. Úgy vélik, szavának döntő súlyai lesz. Franciaország teljes mértékben támogatja Angliának ezt a lépését, amelyről Németország azt hiszi, hogy utálna Runciman jelentésének megvitatására mégis létre jonn az általa a statútum ügyében indítványozott négyhatalmi értekezlet. Páris hivatalos helyein cáfolják azt a hirt, hogy Runcimanéhoz hasonló küldetéssel francia tekintélv is menne Prágába. Runciman a francia kormány hozzájárulásával fog dolgához, úgy, hogy közös akcióról van szó. Ehhez hozzá tehetjük, hogy úgy látszik, Runciman a kisebbségi területen a két nagyhatalom épp olyan bizalmi kiküldöttje lesz, mim* amilyennek gondolták egy évvel ezelőtt Van-Zeeland megbízatását a gazdasági világbéke ügyében. Egy prágai távirat szerint dr. Kunde, aki Hodzsával többizben tárgyalt a kisebbségi kérdésben, nagy ö'römmel üdvözli Runciman kiküldését. Ez fontos esemény, annál inkább, mert a kiküldött minden kormánytól független. A szudeta- német képviselők készek nyiltan és becsületesen közölni vele álláspontjukat, segíteni fogják, hogy Csehszlovákia viszonyait a valóságnak megfelelően ismerje meg. Még fontosabb a szudeta-német párt az a nyilatkozata, mely szerint elfogadja Runcimant tanácsadónak és közvetítőnek, amiről Chamberlaint értesíti. A cseh kérdés újabb történései közt fontos, hogy a ruszinszkóiak hét pontból álló követelést adtak be Prágában, amelyben a társországnak megfelelő önkormányzatot követelnek. A másiik, hogy Henlein szerint, szükség és lehetőség van a nemzetiségi viszály békés megoldására, de ennek véglegesnél; kell lennie. Úgy látszik, a Runciman küldetése Prága és Berlin kölcsönös nyomásától fölszabadította Henleint, mert bár továbbra is teljes önkormányzatot követel, már nem kívánja a külügyek módosi- tásái és a honvédelmi megszorításokat Ellenkezőleg, rendkívül erőteljesen hangsúlyozza ragaszkodását és lojalitását az állam iránt. A nemzetiségi béke szempontjából kedvező jelenség Sztojadinovicsnak Spalatc* ban egy pártvacsorán mondott beszéde, amelyben kijelentette, hogy hajlandó Macsek horvátaival megegyezni, ha elismerik a monarchiát, a királyi családot, az állam egységét s az alkotmány változatlanságát. Egyébként kijelentette, hogy Jugoszlávia hü marad régi és uj barátaihoz és szövetségeseihez, de élni és meghalni csak Jugoszláviáért szabad. Az Adrián teljes békének kell lennie, ezért fontos az Olaszországgal kötött megegyezés, amely külpolitikájának tartós alapja marad. Páris és Róma szerepe. Chamberlain alsóházi harca a béke érdekében PÁRIS, julius 27. Bonnet francia külügyminiszter kedden délután hosszas megbeszélést) folytatott Morgenthau amerikai kiíncsiílári államtitkárral. Megbeszélésükön — hir szerint — külpolitikái kérdésekről) volt szó. Bonnet részletesen tájékoztatja! Morgenthaait Európa általános helyzetéről, különösen, a 1 spanyol háború és a cseh-szudéta kérdés állásáról, úgyszintén a francia—angol együttmüköidésröí. Morgenthau ma este a Cote d‘Azur-re megy üdülni. A Sandys-ügy LONDON, julius 27. A Sandys-ügy megvizsgálására kiküldött alsóházi bizottság kedden este közölte jelentését, amely szerint a szünet előtt nem tud végezni a nagyon) bonyolult üggyel. RÓMA, julius 27. Ciano kedden hosszabban tárgyalt lord Perth-el. Illetékes körök kijelentik, hogy ez a megbeszélés nem függ össze a korábbiakkal, amfelyek az angol—olasz egyezmény érvény behelyez ésével voltak kapcsolatosai;. Valószínűleg a dunai kérdést vi- találták meg a Mussolini—Imrédy találkozása után. Az angol alsóházi vita LONDON, julius 27. Tegnap az angol akóházban nagy külpolitikai vita) volt, amelyben sir Archibald Sinclair a szabadelvű dtUenzék részéről megindokolta bizalma ti an sági indítványát! Chamberlain küipoiitikájai iránt. Kifejtette, hogy ez a külpolitika a parancs urak erejét növeli, akik tehetetlennek hiszik a demokráciákat és így a szabadság és béke híveit végül' is bábomba: sodorják. Chamberlain válaszbeszédében tagadta, hogy a békeakarásában föláldozza az angol becsületet vagy Anglia érdekeit. Ez alaitt az angol fegyveres erő egyre hatalmasabb lesz. Hrvatko-. zott az angol királyi pár párisi, fogadtatására. Lord! Halifax s a francia államférfiak minden kérdésben megegyeztek. Spanyolországban, azért nem lép közbe Anglia, mert ennek sikeréhez még nem érkezett meg a pillanat, de az angol—olasz egyezmény életbeléptetése előtt a béke felé kell terelni a spanyolkérdést s mindent) elkövetni az idegeit önkéntesek elszállítására. Majd kifejtette, hogv vitásnak látszik, létrejöhet-e a‘ megegyezés Csehszlovákiában külső közvetítés nélkül. Az angol kormány nem gyakorol nyomást Csehszlovákiára, ds? helyes volna, ha a prágai parlament’ összeillését megelőzőleg a cseh kormány és ai szudéía-németek megegyeznének. Azután a független. Runciman szerepével foglalkozott, amely értékes tájékoztatást szerezhet a közvéleménynek, másrészt a szemben álló felek makacsságát eddig lábúként kezelt kérdésekben a közvetítő javaslattal enyhíthetik. Lord Runciman nem düníöbiró. — Churchill erre megkérdezte, hozzájárult-e küldetéséhez mind a két fél, amire Chamberlain még akkor csak a cseh kormány beleegyezésére hivatkozott. — Miután Chamberlain kifejtette, hogy a hat hónap óta tartó feszültség enyhült kormányának a segítségével, az. alsóház befejezte 01 vitát s 275 szóval, 128 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. SicHseîaazoBOssăgi Hazo!- vá!3ü$ Hei; liiágBühai vin- fli8Et az utasoSinaB BUCUREŞTI, julius» 27. Az államvasutak vezérigazgatóságának rendeleté értelmiben, a vasút utasainak ezentúl a menetjegyen kiviül személyazonossági bizony ttváln.yukait is magukkal kell vinniük. A .négy évnél] fiatalabb gyermekek, amennyiben- külön helyet nem igényeinek, ingyen utaznék, a Uz évnél fietalaibbeik pedig féljeggyel utazhatnak. Jegy nélkül', nem érvényes jegy- gyei, vagy a megtett utnáli rövidebb távolságra szóló jeggydli rendelkező utasoknak, a rendeltet érteiméiben, a jegy árán ’ás a feláron kívül, 1500 lej büntetést is kell fizetnie. —■ Ötezer lejnyi büntetéssel sújtják azt; aki cse. tárd utón szerezte meg jegyét), vagy idegen személy nevére szálló szabadj egyet, vagy kedvezményes jegy tválllfására szolgáló igazolványt vesz igénybe. Ha a jegyen javítások, vagy hamisított pótlásiak 'vannak, az ultra tartozik a jegy árait és a felárat megfizetni. Részeg, vagy illetlen viselkedésű egyéneket a vonatsztmiélyzet nem engedhet be a kacsákba.
