Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-17 / 159. szám

ÂSM 5 LEJ Szerkesztő-' ég és kiadóhivatal: Cluj, Galea Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda:; Sir. I G Duci* No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyv osztály; P. Uniri: 9 Telefon 11-99 UMUHOTK®*»«-- - * " L1X ÉVFOLYAM, 159. SZÁM. Julius 3i, A nagy csatára emlékezte!Cink ismét, mely nyitánya volt a szabadságharc bu­kásáriák. Ezt is Bem József, az egykori lengyel gróf és forradalmár veszté el, rrdnt csakhamar a* utolsót a délvidéken, ami Görgőit fegyverletételre biEa. Julius 3hike azonban más szempontból még fontosabb. Szabóság harcok és egyéb há­borúk bukását kiheverheti nép, vagy or­szág; még dicsőbb kor érkezhet nyomá­ba. A „kivágott olajfák újra nőnek“ — mondotta az elesettekről szóló beszédé­ben Periklek—, de nem a<kivágott emberi életek. Bem apó ebben a csatájában el­esett Petőfi Sándor és őt valóban soha senki, semmi nem pótolhatja. De kárpát- lásul idézni szoktuk július 31-én — ma­gunknak, mintahogy a régi nemzedékek idézték, hogy maradhassanak meg. Ben­ne és az Ő révén. A világ szabad sóig esz­méjében. A népuralom igazságában. Min­den nyelv egyenlő szent jogában. Julius 31. az Ő ünnepe. A polgár Petőfi sok mindenmást is jelentett. a dal édességet, az őszinteség tiszta lázét, a népiesség egy­szerű művészetét, a friss zenét , a gon­dolat fölséges röptét; a forradalmár Pe­tőfi, aki elesett, külön is a világszabadsá­got, a demokráciát, a szabadclvüséget je­lenti a megszenteltetett áldozatában. Jnl. 31-én ezeket az eszméket és ezt a Petőfit idézzük, magasztaljuk, hívjuk segítségül. \Ez a nap nem csupán a csata, hősiség, a honvéd költő — ahogy egykor mond­ták— a Tiryteus ünnepe, hanem ama egye­temes Petőfié, aki a négy legnagyobb vi- lágköllő oldalára szállott, mert meg tud­ta mondani, miért örökké való a szabad­ság, a nép, a nyelv, szerelem. Homeros, Dante, Shakespeare, Goethe, Petőfi... Jól vigyázzunk, hogy julius 31-én csak- uQyan ezt a Petőfit hívjuk és dicsőítsük. Megtörtént, hogy szűkre halárait politikus a néppoliíikus és irodalom-politikus Pe­tőfi helyett a csatatéren,p orhanyó szabad­ságharcos csontok és elrozsdásodott fegy­verek fölött andalítóan ismertette a sze­relem, családi éle)’, barátság és ki tudja milyen ártatlan lírák szelíd „kobzoséit“, de nem lázait a csatatéri költő eszméi­ről, melyek távol állanak a lira-perspck- tivótól, amely a Pctőfiek szerint a mara­di politizálás bölcséletében ,,kifeszül<c. A csatatéri ünnepet rendező és Petőfi emlé­két gondozó bizottság ama kis szász vá­roskában, mely a csatatér mellett emel­kedik regényesen, mlint egy második Salzburg, ahogyan e helyem már jelentet­tük, meleg szavakkal kérte a sajtót, hogy ismételten emlékeztesse a közönséget jú­lius 31-ikére és buzdítsa, hogy hatalmas zarándok-serecpgel vonuljon a szent me­zőre. Igen, mi már másodszor engedel­meskedünk. Ali buzdítunk e helyről min­denkit, hogy a rendezőbizottság hívását lelkesen teljesítse. Akinek ideje és pénze van, aki hagy távolt bír begyaíogolni, aki történetesen arrafelé utazik, aki a közelében lakik, tóduljon az ünnep szín­helyére, ahol eljegyzik leikéit ismét az emberi méltóság és a jobb lehetőségek biztosítékaival!; aj általános és örök sza­bad ság esz mikkel. Buzdítunk: magyarok menjetek jut. 31-ikén sokezren ama csa­tatérre ! . Ámde kérünk valamit. [Azt az igaz szel­lemet idézzék és magyarázzák, aki. örök­ké ott lakik a síkon. Mi reméljük, hogy a rendező bizottság, mely a sajtó segít­ségét kérik 0: juh 31-i ünnep valóságos kisebbségi nappá tételére, a világszabad­ALAPSTOTTA BARTH A MIKLÓS .Felelős szerkesztő és aztsalá : DR. GROIS LÁSZLÓ Ea*iiaEM8»fflSaf3HűC3 4 VASÁRNAP Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki Njs'tiromozllsi szám: 39. (Dos. 886/ 1938, Trib. Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 70, negyedévre '210. félévre 420, egész évre 840 lej. SBBaamaasnaimamKatys^BW^msssmi’vaa CLUJ, 1938 JULIUS 17. Spanyolországban nagy harcok dúlnak Az angol kincstári kancellár szerint borzasztó sors várakozik a legiilabb nemzedékre• ~ Az n\ spanyolországi harcok Madrid végzetéi idézhetik elő» Az angol vezérkari ionok állása megrendül a Sandys-ügy iolytán 1 «■—aBB—na—— .......... Úgy látszik, hogy a Szovjet nőm mérgesíti el a helyzetet Mandzsukuoban A pénz beszéli ... A zűrzavarosnak tetsző hétvégen Sir John Simon angol kincstári kancellár a költségvetési vitát pénteken este hatalmas beszéddel zárta be, mely világosan megmondja az igazat. Miután a harmadik olvasásban elfogadták a vonatkozó törvényjavaslatot,- Simon új­ból megerősítette a tényt, hogy Anglia pénzügyei továbbra is egyensulyozottak maradnak, ámde rettenetes erőfeszítést jelent a fölfegyverkezés és borzasztó lé­lektani nyomást a nemzetközi helyzet. Simon kertelés nélkül kijelentette, hogy a nagyhatalmak önellátásra való törek­vése s a politikai helyzet a nemzetközi együttélést fokozatosan rosszabbitja. A nagy beszéd óva intett, hogy az embe­riség térjen magához, mert ha nem sike­rül megtalálni a módot az oktalan fegy­verkezési verseny befejezésére, szörnyű következmények jönnek. Anglia legifjabb nemzedékére olyan sors vár, amelyre gondolni is borzasztó. Ez a beszéd mély benyomást keltett, de aligha járul hozzá a Chamberlain-kormány helyzetének megerősítéséhez. A benemavatkozási bi­zottság határozatának végrehajtása a spa­nyolországi önkéntesek hazaszállítása ügyében, a barcelonai kormány magyará­zata és az olasz kormány huzavonája kö­vetkeztében nehezül és igy súlyosbítja az angol premier helyzetét. Az kétségtelen, hogy a Churchillek oldaláról szított kis kanapé-forradalom a kormánypártban, az úgynevezett Sandys-ügy a kormányra nézve kedvezőtlen alakot kezd ölteni. Tegnap ugyan már nem beszéltek Hore Beiisha hadügyminiszter bukásáról, de vá­ratlanul intézkedés történt a vezérkari főnök ellen. Pénteken ugyanis ;megtör- tént a tábornok kihallgatása. Az „Eve­ning Standard“ úgy tudja, hogy Ironside tábornok elhagyja ezt a díszes állást és átveszi Gibraltár kormányzói tisztségét, még mielőtt a Sandys-ügy le­zárulna. Katonai fölfogás szerint a vezérkari fő­nök ilyen kirendelése nem jelent előlép­tetést. Igaz ismét, hogy a földközitengeri és a spanyol helyzet súlyos volta Gibral­tárnak különleges fontosságot kölcsönöz most s nem lehetetlen, hogy a vezérkari főnök áttelepedése Gibraltárba komoly fordulat lehetőségét jelenti. A spanyol tűzfészek különben ismét jobban kezd lángolni. Nyilván az utolsó i^||,|—jLmm'uwrngT-nfgl ság Petőfijét néni az iskolai rendszerezés Pélő fi jé t fogja elöszólitani. Az öröklét szabadság törvényeibe simult eszmeszóró Petőfi fog ott kisérteni, nem az irodalmi nappalik csöndjében idézett veszélytelen Petőfi. Ebben a szent meggyőződésben fölvonás kezdetéről van szó. Bilbaói táv­irat szerint Teruel és Sagunto között 48 óra óta elkeseredett küzdelem folyik Franco tábornok százezer és a köztár­saságiak százötvenezer embere között. Franco kétszáz ágyúja cs repülőgépei va­lósággal ontják a tüzet a köztársaságiak- ■ a, akiknek arcvonalát, tiz kilométeres szakaszon, több helyen átszakitották a nemzetiek. A véres közelharc egész éjsza­ka tartott ezeken a részeken. Franco tá­bornok itteni fokozott hadi tevékenysé­gének célja az, hogy a nemzetiek délről is bekeríthessék Madridot, ami eldöntheti a spanyol testvérharc sorsát. Hat nemzeti repülőgép különben az éjszaka bombázta Barcelona déli részét. Bombáik több há­zat romba döntöttek, harminc embert megöltek és több mint százat megsebe­sítettek. A köztársaságiak az utolsó két nap alatt ötszáz embert veszhettek. A spanyolországi eseményekkel kapcsolat­ban megcáfolták! azt a hirt, hogy Német­ország erősen megvetette lábát Marokkó­ban s a Gibraltárral szemben fekvő par­tokat nemcsak messzehordó német üte­gekkel, hanem német csapatokkal is meg­erősítették, sőt állítólag már lovasságot is elhelyeztek. Viszont újabb hirek nem ér­keztek az orosz, a mandzsukói és koreai határ csomópontján történt veszélyes mozzanatról, vagyis arról, hogy szovjet­csapatok mélyen benyomultak mandzsu területre és állásaikat megerősítették, ami az orosz—japán viszály kitörését idéz­heti elő. Úgy látszik, csak jelentéktelen esetről van szó, amelyet talán már sike­rült is rendezni. Egyre szaporodnak a Ja­pán és Kina közti békeközvetitós hírei. A legutolsó svéd közbelépésről szóltak. Egy stockholmi távirat szerint azonban a svéd hivatalos hirszolgálat a leghatározottab­ban cáfolja, hogy Svédország közvetíteni óhajt Japán és Kína között. A külpolitikai életet egy pár kisebb hir is tarkázza. Egy varsói távirat szerint Beck lengyel külügyminiszter Rigából ha­za érkezett. Jólértesült körök légből ka­pott koholmánynak mondják a hirt, hogy Lengyelország a balti államoktól a Fekete­tengerig húzódó nagy szövetséget akar lé­tesíteni a német és az orosz nyomás ki­védésére és hogy ebben a szövetségben magának akar vezető szerepet biztositani. Mint tegnap jelentettük, az eviani mene­kültügyi kongresszus véget ért. Mindad­ismét közvetítjük a rendezőség meghívá­sát és kérve-kérünk mindenJcif, aki teheti: vigye kitárult s-:iv ét-le! két a Pető fi-t is zie­let nügy szabadság-miséjére. Ahol talál- kozhatik a romáin lelkiséggel, mely fogé­kony a Petőfiek iránt való kódolásra, dig, amig augusztus 3-án lord Winterton elnökletével meg nem alakul a nemzet­közi menekültügy állandó szervezete Londonban, az értekezlet két legfőbb szereplője, Taylor amerikai és Beranger francia kiküldött viszik tovább az ügye­ket. Az eviani eseményekkel kapcsolato­san megjegyzik, hogy bár az angol bel­ügyminisztérium ötszáz menekült osztrák' orvosnak engedélyt adott a működésre/ az angol orvosi szövetség sztrájkkal való fenyegetésére való tekintettel ötvenre szállította le a létszámot, úgy, hogy két év alatt mindössze százötven német és, osztrák orvos kapott engedélyt, ami az; angol támogatásnak nem túlságos jele.; Érdekes, hogy a záróértekezleten Taylor jelentette, hogy bizalmas értesülések sze­rint egyes országok lényegesen hajlandók emelni a bebocsátható menekültek azt a számát, amelyet az eviani értekezlet első napjain hivatalosan bejelentettek. Egy másik érdekes fordulat volt továbbá^ hogy Amerika ma már a menekültek va­gyonának nemcsak egy részét, hanem az egészet kívánja szabaddá tétetni. j A mandzsuriai és japán hadsereg be­avatkozásra készül j TOKIÓ, julius 16. A japán külügymi­nisztérium szóvivőjének sajtónyilatkoza­ta szerinit, a mandzsuriai kormány eré­nyes tiltakozó jegyzéket intézett Moszkvá­hoz a hunsumi határsértéssel' kapcsolato­san. A tiltakozó jegyzéket Kutzenov tá­bornoknak, a szovjet k hadarni főkonzul’ jónak adták át megfelelő előterjesztés vé­gett. A mandzsuriai kormány követeli, hogy, azonnali hatállyal vonjódz vissza a ha* tárvonalakról a szovjet csapatkirendelt­ségeket, a hasonló incidensek elhárítá­sára. Hir szerint, a szovjet csapatok birtokuk­ba akarták venni a Hancsuntól 40 kilo­méterre fekvő Csiang-Csu-Fen hegységet, amely jefenitős stratégiai pont, teljesen uţ Yuki és Tűmén körzeteken, valamint Ra­sim kikötőjén. Hsinking, mandszu főváros- 1 hói érkező távirati jelentés szerint, je­lenleg a szovjet katonák lövészárkokat és Q hegység keleti részén, a tengerpart fe­lől biztosított állásokat készítenek. Az „Asaki Shimbun“ lisinkingi tudósító­ja az incidenssel kapcsolatosan hangsú­lyozza), hogy jólértesiilt politikai körök véleménye szerint, a mandzsuriai csapa­tok, a japán haderővel együttesen, Kuan- tungban készen állanak a beavatkozásra abban az esetben, ha a Szovjei-Unio a tiltakozó jegyzékre nem ad kielégítő vá­laszt.

Next

/
Thumbnails
Contents