Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-16 / 158. szám
nr r n •*., t *.*.>■ 10 38 Juliim 1 ft. mnmam MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ O EMNALUL: Calinescu miniszter csodálatraméltó munkát fejt ki a vezetése alatt álló minisztériumokban. Ritka alkalom adódik arta, hoRy dicsérő szavakat írjunk, ezúttal azonban két olyan dologról van s/o, melyet nem hagyhatunk figyelmen kívül: i. Az árdrágítás letörése, a. A nemzet nevelésügyi minisztériumnak a parazitáktól való megtisztítása. Ismetjük azokat a politikai közbenjárásokat, melyek minden tisztitó munkát elgáncsoltak. Tudjuk, hogy nem lehet csodát művelni egvik napról a másikra, mégis folytatni kell a tisztítást, bárkiről is van szó. 1 üzifa, cukor, vas ara egyformán leszállítandó es ne feledkezzünk meg a papírról sem, melynek 13.60 lejes romániai ára ’legmagasabb Európában. A közvélemény az igazságos munka továbbfolytatását kívánja. U NIVERSUL: Román középosztályt kell teremteni, de nem oly 4 könnyű ez, amint gondoljuk. A nagyipar és nagykereskedelem idejét éljük, mely külföldi kapcsolatokat tart. A kisiparos, kiskereskedő viszont a nagyüzemekbe van bekapcsolva, fud- rjuk, kinek kezében van a tőke és forgalom irányítása, Transzilvániában a helyzet még súlyosabb, mert a román üzlet, műhely ellen kisebbségi részről nyomban bojkott indul, összefognak és természetesen a maguk érdekében dolgoznak. Hiányzik a románok támogatása, nem tartunk össze eléggé, hogy támogassuk városi középosztályunkat. Kisebbségi kézben van a nagyipar és nagykereskedelem So százaléka, ily körülmények között nem lehet clőhala- dást felmutatni jelentéktelen támogatással. Egy egész évszázadra lenne szükség, hogy legalább 50 százalékos arányszámhoz jussunk a transziivániai városok középosztályában. Magánkezdeményezés csak régen mutathatott fel eredményt, de nem ma, mikor az ipar és kereskedelem minden bástyája őslakó kisebbségi kézben van és rajtuk keresztül külföldi befolyás érvényesül a termelésben és fogyasztásban. A transziivániai román elem csak úgy veheti fel a versenyt kereskedelmi és ipari téren a kisebbségiekkel, ha nagyarányú állami támogatást kap. Szabad versenyben nem a kisipar és kiskereskedelem falja fel a nagyot, de megfordítva. Egyenlő erővel kell vinni a harcot. Szövetkezetekkel kell behálózni az összes transziivániai városokat állami ellenőrzés mellett és nagy román vállalatokat kell lé* ' tesiteni a kisebbségi vállalatok szomszédságában. * Román ember keresete, román vagyon szaporitását kell szolgálja. Nem akarjuk tönkretenni ezzel a kisebbségieket, akik továbbra is saját vállalataiknál vásárolnak. A szövetkezeteknek természetesen tőkére és gyakorlott, jól felkészült, becsületes emberekre van szüksége s ami legfőbb: nemzeti Öntudat szükséges, mely az eredményt biztosítja. . „ R OMANIA: Véget értek az érettségi vizsgák, megindulnak a vá- • dák1 és bírálatok. A szülők a tanárokat okolják, akiket lehetetlen kér- 'dések % feltevésével és túlságos szigorúsággal vádolnak. Megszoktuk ezt. Őszszel aztán uj tanév kezdődik és megindul a tanulás. ■? Senki sem < törődik többé a vita lényegével, vagy a megoldással, mely javitást hozna. Mert ha igaz, .hogy némely esetben a tanárok nagyigényüek és szigorúak, számos esetben az érettségizők sem készülnek eléggé és tudásaik hiányosak. Az iskola nemcsak tudást ad, de az ismeretek megszerzésének módját is megtalálja. Kevés marad meg abból, amit az ember a középiskolákban tanul, de nem tűnik el az elsajátított gondolkozási mód, a figyelem, megértés módja. Az érettségi: — rosta a tapasztalatok szerzésének egyik forrása. Bucurestiben az érettségi bizottság egyik tagjának leánya is megbukott. Hihetetlen, de így van. A politizálás után csoda történt. Úgy látszik, más szelek fujdogálnak. IIMPUL: Mindig hangoztattuk, [ój hogy a Kékét, megegyezést és a ;;í szomszédokkal való barátságot kell szolgálja Románia külpolitikája. Érdekeink szoros közeledést kivánnak szomszédainkkal: — szövetségeseinkKözelebbről hatezer vagon búzát szállít Románia Németországnak BUCUREŞTI, július 15. A ncmzclgnzdusúgt minisztérium gabo- nnértékosilö bizottsága tegnap ülést tnr- tott, amelyen < Ihatározták, bogy engedélyi adnak kiviteli cégeknek (> ezer vagon buza kivitelére Németországba. Ez •a búzamennyiség egy része annak a 15 ezer vagonnak, amelyet a német román gazdasági egyezmény értelmében Németországba kell szállítani, de amely menynyiségbül a múlt évben csak ölezer vagont szálliloltak le. A gahonnérlékcsilö bi/ollság megállapításai szerint, a kukoricatermés is jónak ígérkezik és ezéri megengedték, bogy :i kiviteli cégek az elinuli évi {érmésből újabb kétezer vagon kukoricát szállítsanak külföldit4. - Az errevonatkozó kivileli engedélyeket még e hét folyamán szétosztják. Eltűnt egy huszszemélyes olasz repülőgép A jelek arra műfajnak, hogy a gép a lengerbe zuhant RÓMA, julius iţ. Az olasz fővárosban nagy izgalmat kelt egy hatalmas utasszállító repülőgép nyomtalan eltűnése. A gép a Sardinia- szigeti Cagliari és Róma között bonyolította le az utasforgalmat. Utoljára tegnap reggel hét óra 35 perckor indult el Cag- liariból Róma felé és indulása óta nyoirn1. veszett. Fedélzetén húsz ember: tizenhat utas és a személyzet négy tagja tartózkodott. Valószínűnek tartják, hogy a repülőgép a tengerbe zuhant. Későbbi jelentés szerint a nyílt tengeren valóban több halottat találtak, egyelőre azonban nem sikerült megállapítani, hogy az eltűnt repülőgép utasai közül valók-e. Kémek egymás ellen Lenyűgöző izgalmas film a kémek életéből. Fősz. William Powel és R. Russell. Kezdete 3.20, G.20 és 9.30. Ma, p.-ntektöl a Royal Mozgóban 2 nagy premier műsor. Műsor előtt legújabb Fox journál! A dzsungel foglya Fantasztikus dzsungel-film eredeti {elvételekkel! ! — Kezdete 5, 8 és 11 órakor A D. Gusti által vezetett csoportok „szociális munkaszolgálata“ BUCUREŞTI, július 15. A „szociális' n>unI " baszol gálát“ a XX-ik svázad uűigy eredménye az elmúlt évszázaddal szemben. A guizdasági szabadságból erős egyéni vetélkedés fakadt. Az emberek egymást marcangoló vadállatokká váltak. Octave Mirbeau, az ismert franciái író, a veté’.iked'ésck e századának tijpoisanip „Les affaires sont les affaires“ című drámai szatirájábu/u jellemezte, melyben ijesztő kegyetleanxégünek mulatta be az üzletembert. Az európai na'tunailizmus szabadsága szintén visszatükrözi ezt <a helyzetet, mely ellenkezett az emberi szívvel, az eszmény felé való törekvésével és minden erkölcsi széppel. A gazdasági vetélkedés szétrombolta a család, a céh és az emberiség érzelmi kapcsolatait. Férj és feleség között megteremtette a javak külön választásának rendszerét, holott a család elválaszthatatlan», közös sorsot tételez fel. Egyazon céh tagjai közölt már nem volt meg a természetes közös érdek, hanem monopoliisztikus és trusztifihációs törekvésű napi harc tombolt köztük. Ez ellen a helyzet elleti', mint egészséges visszahatás támadt a társadalmi icislszetacLás áramlata, mély a társadalom homogen voltát s az erőseknek a: gyengék iránt kötelességeit hangoztatta. Az osztály-harc helyére — társadalmi összhangot. A gyenge elpusztítása s az ebből a guerilte-harcbói fakadt gyűlölködés helyiére, 'vezető elvkép a mindenki testvér» összefogásának gondolatat állították, az általános jóiét érdekében. kel épp úgy, mint Magyarországgal és Bulgáriával. Gazdasági fejlődésünk feltételei közösek a körülöttünk levő közép- és kisállamokkal. Egyik gazdasági, vagy politikai függetlenségének csorbulását fájdalmasan érzi a több, gazdasági fejlődése viszont kedvezően hat az egész tájra. Ezért kell segitsük' egymást minden uralmi vágy nélkül. A közeledés és együttműködés csak becsületet szerez Romániának. Jószándék és szép szónoklat azonban nem elég, nem szabad egy lépést előre, — kettőt hátra tenni. Meg kell őrizni az elért eredményt oly kitartással, mint a harctéri állásokat. Nem elég a nemes gondolat, ha az nem kerül megvalósitásra. C URENTUL: Május 20-án egész Csehszlovákia mozgósított. A cseh nemzet parancs nélkül önmagát mozgósította. Ilyesmire még nem volt példa. A szokol-ünnepségek aztán megmutatták, mit tud felmutatni a nemzeti öntudat. A szokol-ünnepség a' szláv \összetartást is bizonyította. Többezer jugoszláv ifjú jelent meg az ünnepségen, hogy Jugoszlávia rokon- szenvét tolmácsolja. Bizonyára csodálaD'mitrie Gusti egyetemi tanár társadalomtudománya — gyakorlati céljaiban — a mai időknek ebből uz általános légköréből fakadt. Gusti szociológiái módszere első sorban a román valóságok megismerését ajánlja. A monografidíus módszert e megismerések módszerének tekinti. Több mir.it egy évtized alatt, évrül-évre és nyárról-nyárra bőséges anyagot gyűjtöttek össze a romániai földmű vés-életről s ez az anyag ma; eg'-sz Európában egyedül álló do- kumentáris értékű könyvtárat képez. Az ösz- ■szegyült nyersanyagot Guşti egyetemi tanár tanét ványai, köztük lí. II. Stahl, Mircea Vul- canescu, Victor Ion Popa, Oclav Doicescu mérnök, T. Ilerseni, Oclavian Nefamtu, Ia- cobescu tanár és mások dolgozták fel monográfiába, melyek a kérdés különböző oldalait ásmerletik. Az évi társadalomtudományi szemináriumból született meg az egyetemi hallgatók munkacsapatának gondolata, mely tudással és bemutató ipléldá'kikail' kíván a falvak segítségére sietni. Ezek a munkacsapatok őfelsége II Károly király legmagasabb védnöksége állatit állanak, akii védőszárnyai állá vette a diákság legnagyobb részét adó földműves osztály segítésére .siető tanuló fiatalság törekvését. Évről-évre gyarapodnak ezek a munkacsapatok. A Királyi Alapítványok munkacsapata inlak tagjai számára külön iiskolát is lé- tesítéltek!, melyben elindulásuk előtt megismertetik a 'fiatalokét a felgyűli t anyaggal és tot keltett ez a német fővárosban. A szokolistákkal jugoszláv katonai küldöttség is felvonult Prágában és részt- vett a sportgyakorlatokban. A szlávok részéről a bulgár szokolisták is ott voltak s a fehér-oroszok küldöttsége együtt vonult fel a szovjetorosz küldöttség tagjaival. Elfelejtették a jelszavakat. Csehek, szlovákok, ruthének, szerbek, horvátok, szlovének, bosnyákok, mon- tenegróiak, buigárok, oroszok, mind ott voltak, csupán a lengyelek hiányoztak, különben a prágai ünnepség pánszláv kongresszus lehetett volna a valóságban. A német imperializmus ellen a szláv imperializmus egységesen mozgósítható. Ami bennünket illet, elszigetelten élünk a szláv és germán világ között és meghatóban csodáljuk azt a nemzeti erőkifejtést, melyet Prága mutatott. Csehszlovákia gátat jelent a német terjeszkedéssel szemben Románia számára. / IITORUL: Angol és német lapok Keleteurópa gazdasági megszervezésén vitatkoznak. A német sajtó ellenséges érzülettel nézi, hogy Anglia és Franciaország kimélyitik gazdasági a s/íilc'. i mei. tel. I.e| A/ egyetemi hallgatók munkai .j*. lámák nviirulcitjíi a lúi\:iil:i.'iiii iiiim-kaszolgálat 'u- bilim i b ./Intik b< V. J./. a inunk 1 ki 1'o.jf terjediii <1/ egész or.zágra. A/. if ju-ú #<»t elhívják, hogy tudásának év karjának Céltudatos erejével járuljon ho/zá «1/ or./ ;; ugarainak virágos kertié való szép Ítészhez. Uj KÖNYVEK ÉVE CURIE, MADAME CURIE. Vannak életek:, amelyek olyan liiú'nytalanul és tökéletesen. fejezik ki önmagukat, hogy ugyszób van fölöslegessé teszik n biográfnxt: munkáját legalább is lefokozzák azzal, hogy o lényeik közlésére, ;i száraz, leírásra- utalják. Madame Curie hiografusu mindeneseire ilyen, önmagát teljesen kifejező életnek látta Marie vSklodowska-Curie életét, amely nem szorul bizonyításra, védőiemre Us maigyatá* zalro,, mint egy hi'bátflünni Sitkerült fizikai kisérlel, mely önmagával beszeli cl a tételt, amelyeket bizonyít. Eseményekben, — nem: eredményekben gazdag élet, — a va-'.ag könyv,'amelybeszámolt róla, úgyszólván ctak elmondja a tartalmát annak az életnek. A példakép, sok női nemzedék példaképe. Madame Curie, az. eleven mítosz, akinél: sorsát évtizedeken át figyeltük öt világrész, diáklányai, a példakép most ill' -vaci elöltünk egés-z éleiével s oldalról oldalra, követve ezt az életet, valami olyasmit' érzünk, min-t amikor egyetlen zenei szótant változatait hallgatjuk, válla mit, ami mindig ugyanaz,t< akarja kifejezni és mindig máskép. Mint fiatal lány fiiletlcci és bulortaClan szobáiban- tanul Parisban, sajnálva ez időt és pénzt ormi, hogy egy teát főzzön magának. Huszonhéléves, amikor megismerkedik Pierre Curie-vel s „Mad amc Curie“ igazi élete voMuikéjpen itt kezdődik, amikor a történetbe belép u művik Ülőfoglalko'zásu egyének, akik idült székrekedésben és aranyeres bántalmakban szenvednek. vegyék a Herrn észetes ..FERENC JÓZSEF“ ke'erü. vizeit egy pohárnyi naipi adcvgokbsn esetleg kissé felmd'egitve. de mindig réggé;'- éhgyomorra. — Kérdezze meg orvosát hős, nem több és r.öm kevesebb súllyal, mint az asszony, akit társnak vá Reszt ott s> ez a házassági keret rugalmasé és- tág les-z a mindkettőjüknek. letgtfontosabb munka számára. A fiatal házaspár nemcsak bölcsök felett néz egymásra, de egy sugárzó holt anyag fölött is s a háztartási naplóban a gyerekek első szavalnak lejegyzése után megjelenik a mondat: „A felsorolt okok arra engednek következtetni, hogy az uj radioaktiv anyag egy uj elemet ta-rtatlimaz, amelynek a rádium nevet akarjuk adr.li.“ És közben megint hősi évek, 'ai nagy kísérlet évei: évek egy nyomorúságos hangár bon, ahova beesik az eső az udvaron fazékban fortyogó sizut ökleire, amelyet óriási vasrudUkkal éveken át kavargót a fia lati -asszony, sikertelenség és akadályok, letörléseik és kudarcok. A siker már ugyszó'- v'iín csak akadálynak jön: a világhír beleszól a munkába és megnehezül ts áhöll ui siker nem akadályoz^ ott ők maguk akadályozzák a sikert, lemondva- az eJnyagi haszonról s a tudomány kezébe helyezve eredményeiket kibuj'va -a sál ághit alól, hogy nyugodtan dol- gozh-assa'niak tovább. A melódiába özvegység és háború szövődik s ei melódia megint csak áh italos és határozott: Madame Curie férjének utolsó mondatával kezdi első előadását a Sorbonme-on. Madame Curie Röntgen-készüléket szerel toherautókral ég kórliázról- kórházria' száguld velük s az utolsó eredmé nyék egyike: egy igtrom -rádium Amerikát A. a varsói rád hímin1 tézclinek', — a hazának. — Révai Testvérek kiadásar. Franciából fordította Jusf Béla, Ára egészvászon kötésben 23Ó lej. Kapható minden köngvkereskedcs- ben, vagy az Ellenzék könyv osztályában. kapcsolataikat Középeurópa és a Balkán államaival, melyeket — úgy látszik ’ — saját kereskedelmi céljaira tartott fenn Németország. Úgy látszik, fontos gazdasági értéket jelentenek a dunai államok. Romániára nézve életkérdés, hogy terményeit jól értékesítse, a Fekete-tenger és Duna szabad hajózásáért ezért harcol. Nem egyezik tehát Románia érdekeivel, ha „zónákra“ osztják! Európát. Nincsenek itt nagykorú és kiskorú országok, az összes európai államok egyenlőségnek örvendenek, akár kicsik, akár nagyok, akár öregek, akár fiatalok1. Nem lehet egyiket sem gyarmatként kezelni. Egyforma érdek fűzi Németországhoz, Angliához, Franciaországhoz, Dáliához, Hollandiához, stb. Meg akarjuk tartani és fejleszteni akarjuk külföldi piacainkat, de nem adhatunk terményt olyan árukért, melyeket nem használhatunk. Annyivá í inkább, mert Németország aranyért továbbadja a Romániából vásárolt árukat. A német—angol sajtóvitákból annyi hasznunk van, hogy felhívja a figyelmet a román termények értékére és fontosságára.
