Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-16 / 158. szám
ÁRA 3 Szerkesztő îi ég és kiadóhivatal: Cluj* Qailea Mof'lor 4. TeíLefon: ír—09. Nyomdai) Sţr. I G Duaa, No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosz-ály: P. Unirii 9. Telefon 11-99 LIX ÉVFOLYAM, 15 8. SZÁM. A székesegyház .4 regés hírű rheimisf templom, egűkor a francia királyság karcmázó helye, ujraépült. A műemlékek ezt a csodálatos szépségű képviselőjét a világháború alatt ia vüksoré a tűz- vonalba állította, akár egy olcsó közlegényt és a pokoli négy év alatt ismételten lőtték ■mind a kiét oldaliról. Állítólag tüzérségi megfigyelők használták a két 81 méteres magasságú csonkatornyot. máskor pedig hadifoglyokat szállásoltak volna el hajóiban. Már szinte rombadőlt egészen, még inkább, mint a XV. százaid végén, amikor tűzvész 'hamvasztotta. Hálóit cement- és homokzsákokkal igyekeztek ekkor megóvni. Hasztalan. A mennyezetek bedőltek, az ősi üveg- fexmények összetörtek, az oltárok leomol- tnk és a csak a homlokzaton 500-*®s tömegben 'nyüzsgő szobrok egész som szétzúzódott., A müvlÁszet minden hive, le íj légyen semleges, nagy bármelyik hadakozó fél embere, mélységesen fájlalta e fölség pusztulását. De a háború végeztével általános örömre megállapították, hogy az ős kotedrálisl helyreáll Hitest jók. Még pedig javarészt, saját darabjaiból. Elkezdődött a hatalmas munka. Míg a nagy tűzvész lilán századokig kelteit dolgozni, most húsz év alatt megbirkóztak a rűlyos feladattal. A költségek javarészét az első békehetek mámorában az Eggesült-ÁUdm.ok ajánlotlák fel. Ezért szónokolhatott a nagy f öt-avatási ünnepségeken Budit, az USA párM nagykövete, alci goromba szavakba! tört pálcát a háború oktalan pusztításain és amerikai bo^sizima! fenyegette meg a békét most körühiongó fékteleneket. Helyes volt megint idézni, hogy a habom egyéb irtóznotok melciţ, mily nehezen jóvá- tehető, de legtöbbször pótolhatatlan kárt okoz a mükin,ősiekben. Hiába <az egyezmények, hiába, intő zászlók. Most a l'élek és szellem durvulmában még nagyobb veszély készülődik ellenük. íme, látjuk a ‘Spanyol polgár- háború vandalizmusát —■ nem csoda, hisz Andaluzia nave megőrizte, hol jártaik át a vandalWc, — ártatlan műtárgyak elveszejtc- sének hősi szenvedélyét. A jövendő világháborúban a ‘tégiharc egész városok romba- döntélséu/ej ígér még nagyobb — elképzelhetetlen — pusztítást. Pedig a művészet nem egy népnek és a folyó kornak tulajdona, hanem az emberiségé és lehetőleg a végtelen időé. Amely cselekedet nem tiszteli a földi alkotás ezt az alaptörvényét, az főbenjáró 'zendülés az emberiség és töri énetem ellen. >A 1 mit kor növekedő rombolása ijesztő elfa- ijulás: a vfsszocsökkenés rémítő bizonyítéka. '■A durva középkor egy sötét eleme visszia- ■ surrant. Most még az uj idő ,,kohhPi-s1 dúsa*', a mért cm; tökéig, a modernség ördöge és iiz1- Icti hóbort sugallatára háború nélkül is bélkésen'és ,.haladva’“ rombolunk. Régi városok ,patináját letöröljük, ős titkokat őrző fákat kid öntünk, könyveket égetünk, okiratokat stélnekszárunk. Valami ellen mindig .harcban lángolunk, s politikai békét han- cjoztatva, állandóan robbantjuk a mindnmpi ■és szép élet összhangdGtfi békéjét. Íme, városunk: szivében most 2—3 régi takaros épületet döntenek te — jajgatnak a bolthajtások — hogy az uj rkoldús építészet“ bizonyára kiáltó stílusában hatalmas áruházat '.építsenek fel, mely ki fog ríni az utca ódon történeti csöndjéből. Mások tudták volna egyeztetni az uj üzlet, o város jelleg 1 és hagyomány érdekeit. De itt nincs remény, akol mellékutcában szerényen meghúzódó empire*-palotácskát pityre leborotválnak, ahol kegyelembe részesülő régi házak homlokzatát is „modernizálják“ az élelmesek, akik vz erkölcsi és szellemi f,dijak sáfárjaiként aggodalmaskodhatnak. Pedig ha nem segítjük és tiszteljük a szépet és történelmit, akkor a szépség, uj nagy órái majd elkerülnek bennünket. Csúfságban és kis szerűségben vidrád unk. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS iérztclös szerkesztő és igazgatós DR. GROIS LÁSZLÓ mxtwasaxtu* mwasBaag—B«M1IBBB SZOMBAT Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R, í*j Törvényszéki 1‘ajgtiromozísi szám: 39. (Des. 836} 1938. Trib. Cluj.) Előí-zetési árak: havonta 7P> negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 lej. RBt IMUKSBHiHKKSOnROBflBBQnUSESHBl CLUJ, 193 8 JULIUS 16. Németország hajlandó icSzvelitoiii lL©ffid®ü és Kóma kozott Diplomáciai fáradozások az újabb feszültség enyhítésére. — Francia tiltakozás a helyzet elmérgesítésének vádja eüen. —■ Moscicki lengyel köztársasági elnök találkozni fog Mussolinivel és Oianoval Döntő időponthoz érkeztek a csehszlovákiai nemzetiségi tárgyalások A külpolitikai helyzetben újabb esemény, mely bármilyen irányban fordulatot jelentene, nem történt. A légkör feszültsége, bizonyos nyári pihenés-kívánalmakkal vegyítve, tovább is fönnáll, de érezhető, hogy a külpolitikai fáradozások a légköri feszültség óvatos csökkentésére irányulnak minden oldalról. London, Párig és Berlin felől békés kijelentések hangzanak el és Rómában, hol az utóbbi napokon a helyzettel való elégületlenség éles megnyilatkozásai hangzottak el, szintén bizonyos megnyugvás tapasztalható. A spanyol kérdéssel kapcsolatban a helyzet változatlannak látszik. Anglia ragaszkodik az olasz önkéntesek jelentős részének visszahívásához, mielőtt az angol— olasz egyezmény életbeléptetését vállalná. Rómában viszont nem mutatkozik hajlandóság arra, hogy az egyezség életbeléptetésének gyorsítása érdekében kivételesen gyors ütemben akarnák visszahívni a Spanyolországban küzdő olasz önkénteseket. Az a látszat, hogy London és Róma között valami tiirelmijátékszerü diplomáciai manőver indult meg, amelyet időnként a türelmetlenség kirobbanásai tarkítanak. Közben Londonból eresen hangsúlyozzák az angol kormány erős hajlandóságát arra, hogy az egyezmény életbeléptetését a szélső lehetőségekig siettesse. Franciaország is szükségesnek látja, hogy tiltakozzék a Rómában elhangzott vád ellen, mintha az ő közbelépésének szerepe lett volna a husvétkor aláirt angol—olasz békeegyezmény életbeléptetésének elhúzódásában. A francia külügyminisztérium félhivatalos nyilatkozata szerint Paris semmilyen formában nem avatkozott bele a Róma és London között folyó tárgyalásokba. Minden amit tett, csak az volt, hogy a Londonhoz való bizalmas barátságára való hivatkozással azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretné, ha az angol kormány közvetítene a régóta szünetelő olasz—francia tárgyalások ujrafölvéteie érdekében. Franciaország — folytatja a párisi nyilatkozat — soha nem gyakorolt nyomást Angliára az olasz—angol megegyezés kérdésében, ellenkezőleg, a maga részéről ís mindent megtesz az olasz— francia tárgyalások mielőbbi újrakezdéséért, ezt is azonban nem intrikákkal, hanem egyenes utón akarja elérni. üié&net lészíől hojlanJénok muíaikoznak Kóma és London között közveisieni IDŐJÁRÁS. ’Az időjáráskutató intézet jelentése szerint, átmenetileg némely helyen még esőzések várhatók. A hőmérséklet azonban ismét emelkedik. Diplomáciai körökben elterjedt hírek szerint közelebbről a német diplomácia erősebb tevékenysége várható a Róma és London között kifejlődött vitával1 kapcsolatban is. Német részről ugyanis, e hírek szerint, bizonyos hajlandóság nyilvánul meg, hogy London és Róma között, illetve a Berlin—Róma tengely római súlypontja és London között közvetítsen. A májusvégi emlékezetes külpolitikai feszültség óta a német külpolitika nagy nyugtalanságot és óvatosságot mutat, amit Németország londoni barátai fölhasználnak, hogy kedvező hangulatot teremtsenek Berlinnel szemben. A Reuter- ügynö'kség pár nap előtti félhivatalos közleménye és Daladier békebeszéde, melyeket mi is közöltünk1, ennek a kedvezőbb hangulatnak a következményei. Azonban tényleges közeledésre ezen a vonalon csak akkor lehet gondolni, ha a Csehszlovákiával kapcsolatos nemzetközi válság végleg tisztázódik. Egyelőre erről még nem lehet szó, mert a válság külpolitikai részét egyelőre közös, csendes megegyezéssel szünteltetik, amig a nehéz kérdés belpoliti- tikai téren tisztázódik. A csehszlovákiai nemzeti probléma belpolitikai vitái viszont, úgy látszik, elérkeztek a döntő időponthoz. A prágai kormány tárgyalásai egyes kisebbségi képviselőkkel, de főleg a csehszlovák parlamenti pártokkal izgalmasan folynak. Pár nap. előtt Anglia és Franciaország, melyek külpolitikailag bizonyos mértékben garanciát vállaltak a csehszlovák nemzetiségi kérdés megfelelő rendezéséért, követeik utján ismételten közbeléptek! a tárgyalások siettetése érdekében. Világosan még mindig nem lehet látni, hogy ezek a tárgyalások milyen ponton állanak. A látszat azonban pillanatnyilag az, hogy a Hodzsa-kormánynak nem kisebbek a nehézségei a cseh parlamenti pártokkal, mint a nemzetiségekkel. Ezeket a pártokat ugyanis rá kell vennie, hogy a külpolitikai szempontból is elmaradhatatlan nemzetiségi reformot az alkotmánymódosításhoz szükséges többséggel megszavazzák, de eddig még semmi határozott jele nincs, hogy a prágai kormánynak ez a törekvése sikerült. Ellenkezőleg, a kormánytöbbség koalíciós pártjai is olyan módosításokat tettek a nemzetiségi kérdésre vonatkozó kormányinditványon, melyeket a kérdéssel foglalkozó politikai miniszterek tanácsa most visszaküldött a pártoknak, mint clfogadhatatlant. Valószínűnek látszik, hogy a pártok vezetőit a beterjesztendő, kormányjavaslat elfogadása érdekében tanácskozásra hivják Benes köztársasági elnökhöz, aki szintén nagy erőfeszítéseket tesz a megoldás létrehozása érdekében. Ez a megoldás azonban, amint kiszivárgott hírek és illetékesek nyilatkozatai mutatják, nem fog eleget tenni a nemzetiségek önkormányzati követeléseinek, ami helyett bizonyos helyi és közigazgatási autonómiákkal igyekszik közeledni a fölmerült kívánságokhoz. Most az a nagy kérdés, hogy a nemzetiségek hajlandók lesznek-e elfogadni ezt a megoldást és hogy a követeléseknek legalább 60—70 százalékos teljesítését jelenti-e ez a megoldás, amint azt pár nap előtt Londonban is föltétlenül szükségesnek jeleztek. A csehszlovákiai nemzetiségek kiküldöttei, akik a tárgyalásokat bizonyos megszakításokkal tovább folytatják, egyelőre teljes hallgatásba burkolóznak, amit azzal lehet magyarázni, hogy a tervezett kisebbségi statútumot végleges alakjában a saját párthiveivel is küzdő Hodzsa-kormány még nem terjesztette eléjük. Hosszú ideig azonban már ez a hallgatás sem tarthat és rövidesen tisztázódni fog, hogy az egész világ figyelme között folytatott nemzetiségi tárgyalások a megoldás, vagy a szakitás felé haladnak-e. Római jelentés szerint Imrédy magyar miniszterelnök és Kánya külügyminiszter római látogatását nagy érdeklődéssel várják nemcsak olasz politikai körökben^ hanem a Vatikánban is. Amint a „Tribuna“ írja, XL Pius pápa különös rokon* szenvvel tekint Magyarország felé és isméteken a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a magyar kormányról az! eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban. A Vatikán és Magyarország kapcsolatai — irja az olasz lap — a legmélyebbek és igy a magyar államférfiak látogatása elé érthető várakozással néznek a Szentszék köreiben is. Az olasz tengerparton nyaraló Moscicki lengyel köztársasági elnök, amint! Rómából jelentik, rövidesen találkozni fog Mussolinivel és Ciano külügyminisz- terrel. Hire jár annak is, hogy Beck lengyel külügyminiszter, aki a múlt héten sorozatos látogatást tét a skandináv álla1 mok fővárosaiban és látogatásának ered menyéről jelentést akar tenni a köiztársa sági elnöknek, szintén részt fog venni ezen a találkozáson. Széleskörű nemzetiségi reform, de nem önkormányzat Csehszlovákiában PRÁGA, julius 15. A „Narodny Politika“ cimü lap tudni véli, hogy a prágai kormány által most előkészítésben levő reform, anélkül, hogy tulajdonképeni ön- kormányzatot adna a nemzetiségeknek, olyan széles tartományi, helyi önigazgatást alapot teremt, melyet elfogadhat valamennyi önkormányzatot kérő nemzetiség. A reformot előkészítő szükebbkönl bizottság szombaton befejezi munkáját, úgy, hogy a tervezeteket tizenöt napon belül már a parlament elé lehet terjesztem. (Folg tat ás a ny olcadik oldalon } 4