Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-02 / 146. szám

áRA 3 LEJ Szerkesztő .-ég; és kiadóhivatal: Cluj,, Olea Macilor 4. Teíefon: 11—09. Nyomda} Str. I G Ducj No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály; P. Unirii 9. Telefon 11-99 ii iiaii L1X ÉVFOLYAM, 146. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS iFelelős szerkesztő és iaaztítttá í DR. GROIS LÁSZLÓ ivwrry r iTvramn — J> / Ó M BAT Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. Törvényszéki h-jstrorrjozísi szám: 39 (Dos. í 1938. Trib. Cluj.) Előfzetési árak: havonta negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 7°.' lei. uixuz'MM.'.nactnmrxi CLUJ, 1938 JULIUS 2. Nyári ieííegek 7~y eléptünk a jellegzetesem. nyári hónapba. fj Julius tombol. Perzselő hőség, mintha kemencéből ömlene, tikkaszt mindene­ket. De azért az időjárás nem egyenletes. Az ég csak olykor derült egészen. Felhők bo­rítják lépten-nyom on és gyako riul]; a vihar ok. Itl-ott pusztító jégverés, vagy rövid áradat okoz rettenetes károkat és ember ál dozat o-kat is követel, mint 0 derék plébános barátunk, a lelkes Németh Gellért dir. bucovinai csángó falujában. Ugyanígy van \a leüli politikában is. Kánikula perzsel, melyet a fegyverkezési ko­hók lövelnek. A légkör minduntalan megfe­szül. Mikor például Olaszország kijelenti, hogy a Bal cári-szigetek bárminő megtámadá­sát maga ellen irányúiénak fogja minősíteni, mert a sanda gyanú ebből már titkos an- nexióra következtet, vagy amikor a békítési kísérletekre Japán Csang-Kaj-Sek lemondását és újabb kínai területek átengedését követeli, ami mégis csat; sok a jóból. Természetesen gyors viharfelhők vonulnak föl ilyenkor az égboltozatra és pusztító jégverés: bombák, gránátok, torpedók vetése vagy kilövése tör­ténik, nem beszélve gátszakadásokról és ára­dásokról, melyek a történelmi méret miatt mind irtóztató nagyok. De lényegében a vi­lág nagyobb zavar nélkül forog tovább, mini a közönséges időpontokban: a munka seré­nyen folyik és csak szlépen elvonulnak q fel­legek: a diplomaták lehűtik magukat a tár­gyalások, engedmények, szerződések martfür­dőm, vagy hideg zuhanyok alatt. . . Egy kis kivétel, mint a spanyol és távolkeleti véres zűrzavar, nem sziámit e pillanatban. Az emberiség valóban most a külpolitikai kánikula idején és a két viharpont állandó elemi eseményei közt se fél a végső veszedel­met hozó itétet-időtőf. Elhúzódik 01 rövid zi­vatarok elől az ereszek alá és aztán föl-föl- csili anó szemekkel nézi, mint vonulnak el egyidőre a nyári jellegek. Boldogan gyönyör­ködik a derülő kék égben és a szép esti al­konyotokban, melyek ilytájt bíborosaik és na­rancssárgák, mig az ibolgakék éjszakában lágyulnak a csillagok: remélni és békülnil Számos jel biztatja rajté kívül is. Németor- szág, ügyi át szili;, főfigyelmét és munkáját Ausztria megbékítés ebe és birodalmivá átgyú­rásába fekteti. A szudéta-vidéki háborús üszők is mint hu kevésbé vöröslene már. Hodzsa szorgalmasan dolgozik a kisebbségi kérdés megoldásán; most már nemcsak a németek­kel, hanem a magyar vezérekkel: Eszter házi János gróffal, Ja,ross Andorral, SzüUő Gézá­val, Korláth Endrével és a lengyel kisebb­ségi vezérkarral is tárgyul. JJür szerint Anglia és Franciaország a Dunavölgy gazdasági és politikái föl entitásét a kisebbségi kérdés ren­dezésével köti össze szoroson, mint politikai nyelven mondják: junktimba kapcsolja. Ter­mészetesen \a leybizomßalanabb a spanyol ég­táj. Itt minden egyes nap „közveszélyes“,- isoha se tudhatjuk, mit hoznak az események. Mégis ugytálszik, hogy nem kell j]ßlni miatta; lassan kialszik — a magot elhatározásából — ez a tűzfészek is. A harci erőfeszítések egyre gyöngébbek má', a fenyegetések pedig egyre hangosabbak. Ez a vég kezdete szokott lenni De c legfőbb Adgh\x bámulatos hidegvére; tűri a bonyolultan ' veszélyes jelenséget iis. Talán érzi, hogy a jövő neki dolgozik csön­desen és biztosan? A legbiztosabb jel, hogy az emberiség nem izgatott már. Bízik bene, hogg őszig semmi lényeges fordulat nem jön. Mentői nagyobb a kánikula, hát annál inkább. Az aratás, be­takarítás, szüret, nyaralás a főgond. Szívesen hallgatják Európa legnagyobb derülátóját, Benefit, ki a foUró katlan mellől Prágában a békehit valóságos erőszakával hirdeti: a „hol­nap“ háborúja soha se tör ki, IDŐJÁRÁS “agy erőfeszítések*; a spanyol ügy megoldására A legújabb bombázások is nagyméretűek voltak. — A hadi tevékenység a spanyol földön általában megélénkült. — A cseh nemzeti kérdés lassan tovább, de Benes kijelentése szerint hamarosan kedvező megoldás várható Ro®s@&eíi haiámzoííasti s ikmSépa béke Bucurestíböl jelentik: Az időjárás­ban lényeges változás továbbra sem várható. Bucurestiben csütörtökön dél­ben a hőmérséklet árnyékban 37 fok volt. ami a déli órákban teljesen meg- bénította a főváros forgalmát. Minden oldalról feszítik a hurt egyes bomlasztó erők, de a helyzet mégsem vá­lik feszültebbé. Sőt ... Ez az angol kor­mány érdeme, amely bámulatos önura­lommal fogadja ezeket a szinte naponként ismétlődő kínos eseményeket, de áldoza­tok árán is meg akarják óvni a békét, amiben most Roosevelt segítségére sietett. Az Unió elnöke a newyorki világkiállí­tás alapkőletételének ünnepségét fölhasz­nálta, hogy beszédében nyomatékosan megismételje Amerika érdektelenségének felfüggesztését, de azzal a főcéllal, hegy a béke fönntartásában segédkezzék, mert Amerika tanúsága szerint a viszályok bé­késen megoldhatók. Chamberlain kemé­nyen tartja a béke gyeplőjét, pedig teg­nap ugyancsak izgató mozzanatok merül­tek fel. Mindenekelőtt az Ellenzék tegna­pi számában közölt valenciai bombatá­madás nagyobbméretünek bizonyult, mint eddig hiresztelték. A te?napclőtti szakadatlan repülőtámadások Valencia ki­kötője ellen nem négy, hanem hat kül­földi hajót értek, amelyek közül négy an­gol volt s kettő elsülyedt. Ezenkívül a rakódóparton fölhalmozott óriási hadi­szert is tüzbe bontották. Mindezeket a hireket a „Giornale d'Italia“ megerősíti, sejtetve, hogy az érdem az olasz repülőké. Az uj részletek fölizgatták az angol köz­véleményt. Csakhamar újabb balhirek ér- kaztek. Ezek szerint csütörtök délelőtt Barcelonát és környékét bombázták. Tiz Junkers-gép Barcelona külvárosaiban 30 bombát dobott le, amelyek negvven em­ber életét kioltották, száznál többet meg­sebesítettek. Ugyanekkor öt spanyol gép Barcelona környékén a vasútvonalat ron­gálta meg s fölrobbantott egy haladó személyvonatot, amelynek utasai közül tizenkettő meghalt és körülbelül ötven megsebesült. Másutt is voltak bombázá­sok. A polgárháború harci vonalán pedig óriási csaták tombolnak. Ugv látszik, mind a két fél a háború közelgő máso­dik évfordulójára szeretne döntő sikert előkészíteni. Lehetséges azonban, hogy a fokozódó harci tevékenység mind a két arcvonal, de különösen a nemzetiek meg­erősödését jelenti. Legalább is 3 levegő­ben nagyszámban jelentek meg uj gépek. Mindezek a jelenségek tagaihatatlanná teszik a fokozódó ellentétet London és Burgos közöftt. A nemzeti kormány mellé rendelt angol ügyvivő, Sir Eric Efodgson tegnap, Londonba érkezése után nyom­ban tárgyalt Buttler államtitkárral és ma jelenik meg kihallgatáson Halifax kül­ügyminiszternél. Kiszivárgó hírek szerint Franco csakugyan mossa kezén a repülő­gép-bombázások előidézte nagyhatalmi károk miatt, de nem hajlandó egyéb biz­tosítékot adni, mint egy semleges part­sávon a hadiszer dolgában ellenőrzött idegen hajók szabad kikötését. A közeli napokban a helyzet javulását várják, mert a benemavatkozási bizottság a semle­gesség ügyét kedvezően intézte el és most már a plénum is összeülhet julius 5=én, amikor csakugyan kimondhatják az önkéntesek elszállítását négy hatalom költségére. Leh^t, hogy a semlegesség! bizottság nagyjelentőségű ülésével egyidőben fog megjelenni Roosevelt elnök kiáltványa a világ valamennyi hatalmához, amelyben hivatkozással az amerikai elszigetelődés fel­függesztésére, föl fogja szólitani őket a béke megmentésére, a fegyverkezés kor­látozására és a hadviselés emberiesebbé tételére. Amerikai lapjelentések szerint az elszigetelődés hívei feltűnően me2k.eve.s- bedtek. A semlegesség ügyével kapcsolat­ban az egyetlen aggasztó körülmény, amiről tegnap már megemlékeznünk, hogy a francia szélsőbaloláal erősen támadja Daladier semlegességi politikáját. A szocialista párt határozatából, talán éppen Blum vezetésével, képviselői bizott­ság keresi fel Daladiert, hogy a legutóbbi olasz és német beavatkozásokra való te­kintettel, nyissa meg a Pireneusi. Az „In­formation“ szerint ez kényes helyzetet je­lent, amelyet a „Liberté“ is nagyjelentő­ségűnek mond. Az utóbbi szerint Dala- diernek hamarosan -szint kell vallani. Az angol közéletet még mindég erősen foglalkoztatja, bár most már kevesebb iz­galommal, a Sandys-ügy. Az alsóház teg­napi ülésén maga Chamberlain miniszter- elnök volt kénytelen megvédeni párthivé- nek, Sandysnek mentelmi jogát a vizsgá­lóbírói idézéssel kapcsolatban hozott bi­zottsági határozat vitájában. Chamberlain az immunitás! bizottság jelentésével kap­csolatban a vizsgálóbíró magatartását el­ítélte, viszont szükségesnek mondotta egy parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését. Churchill, aki Sandys képviselőnek apósas nagy hévvel védte vejét s minden továb­bi határozatot feleslegesnek mondott, mert bármely képviselőnek nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy a kormánnyal akár a legkellemetlenebb igazságokat is közölje. Sandys védekező nyilatkozaté ” utólag még azt is lelentik, hogy beszédében a leghatározottabban állította: semmit se tud a partvédő és légelháritó ágyuk elhe­lyezéséről és ezt a1 kérdést egyáltalában nem szándékozott érinteni a tervezett in­terpellációban. Simon kincstári kancellár a kormány nevében kijelentette, hogy a közhivatalnoknak sohasem szabad hivata­los titkot külső egyénnel közölni, össze­gezve a helyzetet, nyilvánvaló, hogy San­dys is és Hore Belisha hadügyminiszter is tulbuzgóan járt el. Az utóbbi egyre kap­ja a fenyegető leveleket. Abból az alkalomból, hogy a prágai műegyetem Benes elnököt tiszteletbeli doktorrá avatta, az ünnepelt beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy meggyőződése szerint a legközelebbi időben, hetekben, vagy napokban a nemzetiségi kérdés közvetlen tárgyalá­sok során megoldódik. A cseh állam lojálisán és jószándékkal van eltelve, hajlandó elmenni az ország szükségleteiben, lehetőségeiben és politikai viszonyaiban adott végső határig. Párisi, jelentés szerint a francia közvélemény éber figyelemmel kiséri a prágai tárgyalá­sokat. A jobboldali „Liberté“ elégedetlen a helyzettel, sze­rinte a félhivatalos közlemények hami­sak és Prága halogatja a döntést. Franciaországra kellemetlen meglepetés vár. Benes környezete szerint nem érdek: a sietés, mert a veszély elmúlt és a megol­dásban Prága tulajdonkép nem is hitt. Viszont Henderson Arthur munkáspárti képviselő, aki nemrég Budapesten és Prá­gában volt tanulmányúton, kijelentette, hogy a középeurópai válságban némi enyhü­lés következett be. A dunai kérdés magja a kisebbségi véde­lem megoldása. Ha ez Csehországban sikerül, akkor mindenütt gyorsan létre­jön a megoldás és általános enyhülés kö­vetkezik Középeurópában. A Sandys-ügy LONDON, julii'us 1. Az alsóháiz tegnap dél­utáni :i ülésén Chamberlain miniszterelnök közölte, hogy n parlamenti kdiváfttságli jogok (menteim ) bizottságának megállapítása sze- rnt Sasidys képviselőnek a katonai bíróság elv veié megidézése a képviselőiii mentelmi jog megsértését je’enú. Ki jelentéséhez azon* bari Ghcimbenkuin hozzáfűzte, hogy a bűzött - j rág nem ajánlott semmiféle magánakciót. Az ülésen Sandys képviselő is felszólalt s Gham- berlsuin utóbbi k-jelentésére célozva kijelen­tette, hogy a hadügyminiszterre nem gyeke- zet>t nyom,1 ást gyakorolni s ha fe'kér-ik erre, visszavonta volna hozzá hut’zett kérdését is. Végiül az alsóház kézfe.emelióssel egyöntetű­en elfogadta- Chambeníaiiin’ határozat, java&la- I tát, mely a Sandys-ügy kivizsgáláséra külön I bizottság -alakitasát ind-tványozza. Ugyané 1 bizottság fog dönteni' a parlamenti képvise­lőknek az áílliamtitkok véde’mére vonatkozó (törvénnyel- szemben:1 általános- helyzetének kérdésében is. LONDON, jul-us 1. A benemavatkozási bi­zottság ellnöki albizottságának csütörtöki ülé­séin elvi megegyezés jött létre a Spanyolor­szágban- küzdő idegen önkéntesek elszállítási tei vének egészére vonatkozólag. A teljes' sem, légesség' 1> zottság ikedden, juldus' 5-én dél- utáinj 4 ónakor ül) össze.

Next

/
Thumbnails
Contents