Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-02 / 146. szám

*

COTEEmr-i J1,.imiin—

ELLENZÉK

wMwamm

Beszéd a Constantái nyaraláshoz...

Egy ötszázlelkes református gyülekezet figyeli a nyaralókat.

Kötelességek a tengerparton...

v * CONSTANTA, Julius i.

A Constantái állomás forgalma napról- napra nagyobb. A nyár melege az ors/ág minden részéből, sőt még külföldről is idecsibit embereket a tenger partjára. A város, mint az elmúlt esztendőben, most Ismét átvedlik fürdővárossá s benne az emberek fürdőhangulatban nyüzsögnek az utcákon, szállodákban, vagy éppen magánházak körül is. Több mint három hónapja készülődtek a constantaiak a fürdővendégek fogadására. A szállodákban

Az állomásnál

Kinn vagyok az állomásnál és figyelem az érkezőket. Azt figyelem, hogy Tsözöt- tük mennyi a magyar. Örömmel tapasztalom, hogy sok. Talán minden negyedik, vagy minden nyolcadik ember magyarul beszél. Tisztes öreg urak, fiatal leányok, gavallérok, gyermekek érkeznek és igy van ez valószinüleg minden vonat érkezésekor. Állok a tömegben és szeretném mindeniknek megragadni a kezét, hogy azt mondjam: Isten hozott kedves vendégünk, jöjj hozzánk, nézd meg a mi életünket, hiszen testvéreid vagyunk akik itt élünk ebben a városban télen-nyáron. De egyik sem vesz észre, egyik sem olvassa ki a szememből, hogy szeretem őket, hogy milyen nagyon szeretnék minde- nikkel beszélni, vagy legalább kezet szorítani. Tovatűnnek a siető emberáradattal és engem a vonatfütty ébreszt fel a valóságra: egyedül vagyok ismét s ha

kedvem van hozzá, várhatom a következő vonatot.., r. .

^ÍV -T'"5 ' PANASZOK

szobákat festettek, poloskákat irtottak, lószőrpárnákat javítottak; vendéglősök nagy áralakításokat végeztek, hogy minden maibb, divatosabb legyen; a/ üzletek uj cégtáblákat raktak fel és a kirakatok fénye, pompája valóságos ünnepi lormá- ba öltöztette az utcákot. Az érkezőké ez mind. Úgy tekintjük a1 fürdővendégeket, mintha mindannyiunknak amerikai nagybácsija jönne velük, hiszen pénzt hoznak nekünk s uj élet, jobb élet támadhat a nyomukban.., ,✓ ~ w — - szer annyi lélek imádkozik Istenhez nr Constantái kis 'ümaházban, hanem még a letelepedőit atyafiakat is elcsábítja a szórakozás és az életöröm keresés szelleme, melyet a fürdővendégek hoznak városunkba, mint ragályos betegséget.

í' FÜRDÖVENDÉGEK KÜTELESSÉGÉ

Minden református fürdővendég Isten és ember előtti kötelessége lenne e kis gyüllekezeti pártolása. A vasárnapi istentiszteleteken egész nyáron át üdülőket kellene, hogy lássunk, akik jelenlétükkel Ls biztatnának minket. Ez a becsületes református és maigyar kötelesség ma, amikor igazán annyira egymás segítségére vagyunk utalva. Ml lenne, ha a/ a többszáz für előző testvér egytől egyig meggondolná a dolgot és minidenik ezer lej adománnyal jelentkezne a mész raktár feletti bérelt imaházban, a Scarlat Várnav-utca 25-ös szánni palotájának

az emeletén?! Akik nyaralni jönnek a Fekete tenger mellé, könnyűszerrel áldozhatnának ennyit. Ok is jól.' járnának, mi

i.s. Adományaikból már p jövő nyárra is készen lehelne egy református fürdőtek*]) Constantán, csinosan berendezett szobákkal, közös étkezővel és itt otthonosan, testvérek közölt erezhetnék magukat a Fekete-tenger partjára) jövő nyaralók. A fürdötelvp mellé i mali ázat építhetnénk és igy egyszerre megszűnne a sok panasz, amivel telesrrjuk a világot és ami miatt egyetDem léleknek sem eshet jól a tengerparti üdülés.

Nem hiszem annyira elfásul fiiak és közömbösnek a magyar sziveket, bogy panaszunk csak annyit érjen, mint kiáltó szó a pusztában. Ma kell, hogy tudja, érezze mindenki árvaságunkat és a testvériség szükségességét. A Fekete-tenger partján ötszáz református magyar él, azayi nem is él, hanem vergődik testvéri és gyülekezeté élete fenntartásáért. Imádkozni szeretnének Istenhez és megszentelt életet akarnak élni, de Kihez templom ladl és papot keli1 fenntartaná, ök any? nyira szegények, hogy éppen emiatt vándoroltak a koldusbottal éppen a Feketetenger partjáig. Vájjon nem kellene segíteni ezt a maroknyi gyülekezetei imádsághoz és testvéri élethez! ebben az istentelen és testvérieken világiban? JÓL1 eshet-e a tengerparti üdülés, ha panaszaikat beleordi.ják még a süket fülekbe is? Hisszük, hogy Isten és ember elleni bűnnek mLnősiCi mindenki, ha a tengerparton üdülök közömbösen elfordulnak tőlük. Süay István.

Elgondolom magamban: Istenem, ma van julrus elseje és újra fizetni kell havi kétezer lej lakbért az im'aházért és papi lakásért. A hívek nem bírják már a terheket, hiszen ezen a nyáron is rosz- szul megy a munka, gyönge ai kereset és így. miből1 is tartsanak fenn papot, mikor még most nyáron is alig élnek egyik napról a másikra és mindennap előttük áll az eljövendő tél kétségbeejtő szegénysége és sivárságai? Három esztendeje vergődünk igy testvéri életünk fenntartásáért; három hoszu esztendő volt az, melynek minden egyes napját ki kellett líarcoiíni. És addig küz köd tünk, addig

imádkoztunk, hogy ime még ma is megvan, a Constantái református gyülekezeti, ftestvéri éÜet. De mi lesz holnap? Istenem, ká' tudná ezt megmondani?

HABZSOLÁS A SZÓRAKO

ZÁSOKBAN... „

íme megérkeztek már a fürdővendé- gek, éppenvm£ni az elmúlt nyáron. Pénzes emberek, magasrangu tisztviselők, kereskedők, gyártulajdonosok. A szórakozások és életörömök egész sora vár rájuk. £l Mamaia-i fürdő s a körülötte épitiit szállodák egészen európai jellegű fényűzést és pompát kínálnak számukra. Constantán minden éjjel hangos a város a tömérdek vendéglő és táncos mulató lármájától. Aki idejön, megszédül a sok életöröm kínálatától és mindenekéL valósággal betölt az élethabzsolás szelleme. Az emberek itt szinte féDreismerhetetle* nül átváltoznak. Az otthon filléreit ku- pcTgató uzsorás pazarlóvá válik, a tudományokba elmerült tudós tanár egyszerre kocsmahössé szeretne átalakulni, a jó- zanéletü berúg, a megfontolt szerencse- játékkal próbálkozik, a buskomor táncra perdül, stb., stb..,., szóvá! habzsolja itt az életörömöket mindenki <a maga módja szerint. Az csak természetes, hogy életörömök habzsolása közben nem érnek rá törődni az Istennel és lelkiéletükkel1. így történik, hogy nyáron nem tizDollárcápák

'A Nobel-díjas Sinclair Lewis legújabb' könyve, 271 lap. fűzve 132 lej, kötve 158 lej. Az iró megelőző könyvei Panthe- oounál: Pillék, 125 lej, Szegény lány, kötve 63 lej, Babbitt, fűzve 66 lej, kötve 92 lej, Dodswortih (512 lap), fűzve 99 lej, kötve 125 Lej LEPAGE-nál Cluj. — Postán utánvéttel. — Kérjen Pantheon- ujd. jegyzéket Lepagetól. C. II/. Scott,a hives repülő

London-Bucmreşii-London korrepüíésre készül

A román lipair oz utolsó l 7. '»Alton olyan nagyot kábult. hogy a> jövő a Jégtől jesebb lémé ny re jogosít. Újaid) -iparágakat honosítottak meg és az utolsó évek gyláirtm árnyai mi- n őség Leg igen magas sz a>vonailon /á(Uo link.

A petróleumipajr, Romániának legrégibb ős legfontosabb -iparága, meglepő rihmusban

jnt Londonban s kipróbálták és a szakértők teimitju/rtás n;é’ikiiil kiválónak iiumősitettek.

C. W. Scoli mßlatkozala C. W. Sajti, n li rés 'ie|>ü'ö, aki a Locution — Ausztrália rokodot áltliiilol'ln tjei, a „Noul LubolU-ról u következőkép nyilatkozott:

,Akindig az volt a véleményem, hogy Ro*

fejlődött. Mégis mindeddig nem sikerült ezen iparágnak olyan kiváló minőségű olajat gyártania, amelyet teljes bizalommal használhatnak azok, ak-k motorjük tökéletes olajozásánál törekszenek. >

Ma- megváltozott a helyzet. Az Unirea társaság, amely a petróleum! par terén óriási eredményeket ért el, ipiia-cra hozott uj olaj-at r,,Noul L-uboái“ néven; amely teljesen egyem- ra-ngu az idegek gyártmány okkal, minden le- kűtetbem. ' - ; *.|>..| ! i :

A lahor-atóié'iuni kisír eletek’, valamint Petre Cristea (praktikus kísérletei behizoiny tolták ez-t a kiváló minőséget. Ami azonban f gye- lemire méltó, az az a tény, hogy ezt az olamáln'la a petróleum termelő államok élén halad. Mégsem Jöttem!, hogy Romániia olyan kiváló ola jait raflinól, mint n „Noul Luboié“.

.Analizáltam a laboratóriumok jelentéseit a „NouiL Luboil“-t illetőleg, használtam motoromban' és kijelenthetem, hogy mánősége 'teljesen kielégített.

Egy ke azon olajoknak, amelyek nemcsak az automobilok motorjait, hanem a repülőgépek motorjait i.s> tökéletesen kielégítik. u Elhatároztam, hogy London—Bucureşti— London körrepiilési rekordot k seregek meg és csakis „Noul LuboüU-t fogok haszináluui.

Charles W. Scott s. k.“ Ez a nyilatkozat amelyet hires versenyre- ;

— ■ .........Ilim 1 t—CTBMfc—m

plilő ás u - < k© * I r<* I»** 1 <k felt- i< !<• i a :i j *<»- wan ismerő h/UikciiiIxrl- lel!, világos.ti in mutatja Mzóbaji forgó Ív IHiány értéin l.

De nme Heti, hogy ni gcm'üjük < gy ©t>-íiii kiváló olajnak -a, leclin Ua-i j< ). utó-.égét nini ■amilyen a „Nőid J.uWil“, még egy körülményre keLl riuniitaInunk: Romániában eddig Mik <legen olajai árultak, moha or.szá- guark, aniiiit uz-t C. \\r. Scott ós mondja, egyke a legelső ]>elró-lciiinlei íiiolö országok- urak. a „Noul l.ubod“ miriöség<- seg tségünk- "<■ Jesz, hogy ţ, jüvölx:ii ne kellj<xi külföldT« küldenünk pénzt cjyan termókokit-rt, uinelyt*. kel itthon gyárthatunk.

SZAMOS NŐI BAJNÁL gyjkran igen nagy megkönnyebbülést szerez reggé, éhgyomorra egy felpohárny termesz«es „FERENC JÓZSEF“ ke- serüvíz -[zaliaL. ))ogy a. béek gyorsan

fclhigtfj és ak:dálycabnul kiürirt fljzonkívíll pedig az emé-zitőszervck működésé^ lényegesen elő mocjditjn. Kérdezze meg -orvosát.

Hevesi Piroska és Kovács Kató bucsuhangversenye a katolikus gimnáziumban

A trópusi hőség el éné é, zsúfolásig megtelt terem b zony.tolta azt a nagy ezerelete!,

I onii a távozó Hevesi Piroskát az itteni kö- zöniséghez fűzi. Az emberek már belépésekor áradó ta-ps-val, a szeretet ivói!ósággal végig* érhele-Uen jeleivel árasztollLk el. Valósíigos várágendiöt kapott tisztelőilő.! ez n komo'y, nagy muzsikus, aknek bucsuhangversenye meghaló ünnepléssé fokozódott, ajhogy egymásután odta elő számaiit,

Jx*ge!őször Beetltiovem ojp 81 Szonátáját ad. 1a elő a. búcsúzó miüvíeisznő, azzal a mélységes átér zéssel, komolysággal és erővel, ami a Beethoven-szellemet átfogó és megértő kiváló ptituncisülk között is egy-k legelső helyet b ztositja számává. Ezuátr Chopin két gyönyörű darabját adta elő frenetikus sikerre'.

A műsor má.sodik mészében a nagyszerű zongoraművésznő, MLrceo Popz, a kiváló román zeneszerző kéz náthán levő népi táncait adta ©Lő 'teljes megértéssel. Popa érdekes, -színes, eredeti muzs kus-egyéniség, akinek mucikéit mindig szívesen hallgatja' és élvezi a zoneértő közönség. Uszt Mephi-ft o-vaVert volt a programszerimt' utolsó szám, omei vi í csillogó bravúrnál adott elő Hevesi Pirsakat akit ráadása és mnden száma után vihar© somi üiruepelt a közönség.

A tmcs/ukoncert második szereplője n fiatal Kovács Kötő, ak veJ tudvalevőleg együtt lila zik külföldre Heves! Ph^oska. A művésznő biztonsága; fölénye, feketeruhás komoly alak jj mellett ez a iéhé:ruhást, édesaccu kislúnv valahogy o!yarmak hatott, m’nt egy most felröppenő, szárnyalt (próbálgató madár. Rendkívül f atal s Igy hangja ás egy fiatal és 'érző) énekesnőé. Ideális mikrofon és ban- gostilmhuing, mcgdöb])o:i'tő üveghangjaival, magarssága szekd csillogásában. Még srkat fog tanulni Kovács Kató, .sokat fejlődn'1 s m büszkék leszünk, hogy innen indult világgá. Első szúniLbarr. a Szöktetés a szerályban áriájában még félénken írebben-t ez a z Istenad t i liánig, a,z első koncert lázában é-s- remegé-é- Ixai. De Bellini Casta Diva árújában mái magánai talált s a dal egész romam-t kus szépségét létnvényesBitetle. Verdi 'és T lm mos egy- egy átniájánúí már a közöns-ég csodálatált vívta ki elképesztően magas hangjá val s könv nyedségével. Román dalaival, Debussy éter • kus dalával. Drigo,. Marchest s Perez szerzeményeivel inű-gy sikert aratott s tőle is rá- adŐLSt 'követelt -:i közönség. Sok «virág, sok taps, .meleg -szeretet -uditotta őt is ubndk.

A ibucsubamgvcrseny egy uj fia'lu.1 tehetséget aratott — s azt ás> érezte a- közönr-iég, hogy miit veszít Hevesi Piroskáinál, oki o-uy- n-yi felejtbe-k-tlcn. konccrl-esillcl ajánld ék ozln meg ezt a várost. (—j

1938 lull un 2.

hogy a Margitszigeti Színpadon augusztiá végén rendkívül érdekes bemutatót tartani.!:. Szinrekerül Ujházy György Anpádházi Szöul Margit cimü ünnepi szabadtéri játéka A darab címszerepét Bajor Gizi alakítja;

hogy Húsz ka Jenő. a neves operett komponista, hosszú idő után uj darabot zenési- tett meg. Erzsébet királyné a darab címe s a jövő szezonban kerül színre Budajieslen;

hogy neyyvenlagu magyar müvészcsnpoit indul külföldi tuntéra. Népművészeti produkciókat mutatnak be c társulat tagjai a külföldi városokban; ,

hogy az aradi Nyári Színkör szombaton, nyit a Júlia című operettel, Krérner Marid játszma a primadonnaszerepet;

hogy Van de Velde, n hires holland nőgyógyász évtizedes kutatásait felhasználva, hangos film készült. Az eredeti szerelmi élet a házasságban dm helyett n filmbizottság a Tökéletes házasság mellett döntött;

'■* hogy Solti György, a fiatal pesti karmester Oslóban fogja vezetni a Figaro házassági;

hogy Rede Gabriellát a jövő szezonra. 1~ estére, Olaszországba szerződtették.