Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-13 / 155. szám

mik 3 LEI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj,, Csira Mödlor.4. Telefon: n—09. Nyomda^ Str. I G Duó* No. 8 Fiókkiadóhivat ed és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon n-99 OX ÉVFOLYAM, 155. SZÁM. Évfordulókra Szomorú évfordulók hónapfa julius, A: emberisedet közvetlenül érdeklő évfordulóké. Egy hete sincs, hogy letelt a kínai—japán összeütközésnek az első esztendeje. összeüt­közésnek xhondják, merj a nemzetközi jog alakiságai szerint ma sem háborús ellenfelek a háboríts felek. Japán fölfogása szeried a bizonytalan kínai viszonyok rendezése s a kínai népakaratnak megfelelő kormányzat érdekében kellett közbeléptetn$ a fegyvereket es látszólag néma népszaporulat, hanem az ipercikk-hálmarat címen terjeszti ki hatol- mád, amelyet végül is maid kedvezőbb idő­ben az érdekelt nagyhatalmak meg fognak nyirbálni, mert a hossza körmök n zsebük­ben vájkáinak. Más lapra tartozik, hogy 0 Komintern-ellenes háromszög itt is, mint Spanyol országban is föltétien győzelemre tö­rekszik. Természetesen mind a két fél az év­forduló alkalmából kiáltványoz, teli a legvé­szesebb fogadkozással. Utolsó lehellet unitig harcolni fogunk — mondja Csang-Kaj-Sek — és még ka csap egyetlen hihvelykny, te­ásonlmja­ALAPÍTOTTA BAR TU A MIKLÓS tFelelős szerkesztő és iaazgafá t DR. GROIS LÁSZLÓ a Msugawamaauaa it/ERDA Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R, Törvényszéki lajstromoz isi szi m: 39 (Dos. 88 6/ 1938. Trib. Cluj.) Előízetési árak: havonta 70. negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 'e/. i saaranm- » mameaamo CLUJ, 1938 JULIUS 13. LalSjJi&ka. rdTLLfi t ÍSzzétetóéic 1 benennavaikozási egyexifiéKyTOi szélé asigol ^Feher iáény¥eisí Százharmincöí nap alatt keíl elszállítani a Spanyolországban küzdő külföldi önkénteseket. Az elszállítást negyvenhatnapos előkészitő időszak előzi meg.« Kellemetlen kapcsolatok az elszállítási időszak elhúzódása és az angol—olasz megegyezés életbeléptetése között DBnio napok a csehszlovákiai nemzetiségi kérdés rendezésében rMetre is szorulnánk vissza és egyetlen kí­nai maradna jls életben. Egyben a lakosság önkéntes adományaiból ujább hadikincset gyűjt. Japán oldalról a császár és a minisz­terelnök fordul a néphez és világhoz, teli büszkéi kedéssel, mert áriád hadi'sákmán íj­ról és nagy elfoglalt területről számol be. Ál­lítólag 43 kínai hadihajói pusztítottak el. Erek a nyilatkozatok is tele vannak a végső diadalig védő kitartás fogadalmával. Csang- Kaj-Sekkel nem állnak szóba és nem fogad­ják el a nagyhatalmak közvetítését sem. A másik végzetes évforduló 4 nap múlva lesz: a spanyol polgárháború fejezi be a má­sodik, vértől iszapos esztendőt. Ez szabály szerű polgárháború s a: egyik fél már a nemzetköziség egy jókora részéről elismerést is nyert, a másik felet pedig szintén elfogad­ják majd de iure, mihelyt az önkéntesek el­szállítása megkezdődik és a határok nemle­geséi és e a benemAvatkozás fo-hjtán valóság lesz. Ez a polgárháború most kicsiny terü­leten folyik, úgyhogy föltehető, ha valóban meg is szűnik a külföldi beavatkozás mind a két oldalon, karácsonyra vagy tavasszal ön­kéntelen befejeződik, még pedig ct fokozatos előnyomulás folytán győztesnek Ígérkező nemzetiek javára. A nemzetközi politika rendkívüli méretű áldozattál követett el min­dent, hogy ez a polgárháború ne borítsa lángba világrészünket és hte igen változtassa meg c Földközi-tenger látható egyensúlyát. De különben felesleges minderről beszélni. Egy jókora svájci tő vizével fölérő tintái és írógép fest éket pazaroltak el a diplomaták Íróasztalánál és ® lapok szerkesztőségeiben e kérdésekről. Mindenki tudja, mi folyik a nyílt színen és még inkább, mi folyik a sivár háttérben, hogy ez a háború is mennyire hozzájárul a kész eszmék, fogalmak, kifeje­zések további összekuszálásához és elhorhá- Igositásáhoi. É pillanatban csak egy tehető­ség volna uj, ami a hintab—japán háborúnak is egyik mázsás következménye lesz, a beje- jazés után a meneküllek sorsa, főleg elhe­lyezése. Ez jrj gondolat annál is inkább föl­öt tik, mert most tanácskozik az eviani érte­kezlet, amelyet az amerikai neohumanizmus hívott életre. A világ emigránsainak Roosevelt páratlan szívóssággal érvényesülő megmentése érde­kében épp a keleti háború évfordulóján 29 állam képviselete gyűlt össze. Sajnos, már most látható, hogy az eredmény szűkmarkú lesz. Bár az USÁ-clnök a világért <sem akart semmiféle LTdpolitikai célzatot keverni — rgyérei Üen tudomásul kivárdm vétetni, hogy vannak és lesznek emigrációk és ex- jndr Iái ások amelyekkel törődni kell, egyedül ‘sok a hnzcvesztett elemek emberi köteles­ségből való oltalma címen — máris kényte­len megalkudni: az általánosság részlegessé tételével, mert aligha lehet szó az összes vi­lágszemléleti vagy pártpolitikai alapokon fu­tó elemek elhelyezéséről, hanem csak a zsi­dó-kérdés cgyrészének a megoldásáról, a né­metországi és cs volt ausztriai zsidók részére való kgrlúíozással. Nem kívánunk ezzfl a Az angol kormány tegnap este ,,Fehér Könyvet“ tett közzé arról a tervről, me­lyet a Spanyolországban küzdő külfö'di önkéntesek elszáll:tásának ügyében a be- nemavatkozási bizottság elfogadott. A terv, mely tudvalevőleg angol indítvány? nak köszönhet», 5geo terjedelmes s a „Fe­hér Könyv“ nyocvan oldalát foglalja el. Kiterjed az önkéntesek eltávolításának minden részletére és nem enged kétséget az iránt, hogy Anglia igyekszik komo­lyan végezni ezzel a kérdéssel, ha törek­vései elé váratlan akadályok újra nem gördülnek. Ezt a veszdelmet, az eddigi tapasztalatok után, természetesen ezúttal sena lehet kizárni. Az egymással szemben? I álló két spanyol kormány válaszai, me* J Ivek elfogadó hajlandósága nélkül, a tér* j vet nem lehet keresztülvinni, még nem I érkeztek meg Londonba, ami szintén j nem mutat különös beleegyezési hajlan- 1 dóságot sem Burgos, sem Barcelona ré- ! széről. Az angol hajók bombázásának I kérdésében sincs hir arról, hogy Franco j engedményre volna hajlandó, bár az utol- j só napokban újabb bombázás nem tör- I tént. Mindamellett valószínűnek tartják, í hogy a hatalmak közös nyomása alatt, ! az egyhangúan elfogadott benemavatko- I zási egyezményt végeredményben a spa- ! nyol hadviselő felek nem fogják vissza* 1 utasítani. Félévet igényel as egyezmény végrehajtása A „Fehér Könyviben közölt megegye­zés az önkéntesek kiürítésére 135 napot j ad és 141 napot arra, hogy a kiküldött S bizottság az önkéntesek elszállításának í megtörténtéről! a benemavatkozási érte-' jj kezletnek megtegye a jelentést. Ez már § magában majdnem öt hónap. Ha hozzá ! vesszük még azt a 46 napot, mely szin- I tén csak a megegyezés életbelépése után 1 kezdődik el s amely ia»? önkéntesek össze- I számolására s az 'elszállítás előkészítésére I van szánva, akkor megállapithatjuk, I hogy az egyezmény végrehajtása1 kedvező I körülmények között sem végződhetik be az év vége előtt1. A hosszú időköz bőven adhat újabb veszedelmes incidensekre al­kalmat, de súlyosnak tekinthető azért is, mert az angol—olasz egyezség föltételei szerint, ez az egyezség szintén nem lép­het életbe az olasz önkéntesek Spanyol- országból való elszállítása előtt. Érthető dolog tehát, hogy az egyezség I Ilivel, úgy olasz, mint angol oldalról igye* I keznek ezt függetleníteni az önkéntesek elszállításának kérdésétől. Olasz részről a helyzet ilyen alakulása látható kedvetlen­séget kelt és az angolellenes sajtómegnyi­latkozások újabb fölhangzásához vezet. I Angliában még élesebben szembeállítja a kormánypárt keblén1 belüli is érvényesülő irányokat, melyek egyike föltétien garan* ciát kiván a Rómával való megegyezés életbeléptetése előtt, másika pedig, min­den további lépése előtt, a brit külpoliti­ka elsődleges szükségletének látja az Olaszokkal való megegyezést. Chamberlain láthatólag az utóbbi irány feié hajlik, de nem akar szembekerülni az angol köz* véleménnyel, melyről tudja, hogy olyan meglepetések előidézésére Vs képes, mint annak idején Hoare külügymi­niszter megbuktatása volt. Ezért az olaszokkal folytatott tárgyalá­saiban is félfüllel állandóan az angolíköz? vélemény felé figyel. Kijelentései hol az angol közvélemény, hol ez olasz türel­metlenség megnyugtatására szolgálnak. Pár nap előtt egy parlamenti kérdésre még kijelentette», hogy az angol—olasz megegyezés gymrs életbelépését kívánja, de csak az abban foglalt föltételek tel­jesülése után. Tegnap egy hasonló kér­désre olyan választ adott, mely nem zán* ja ki, hogy megpróbálja a szerződés élet­beléptetését, még a szerződési föltételek teljesülése előtt, amelyekre a , Fehér Könyv“ tanúsága szerint sem kerülhet sor az év vége előtt. Chamberlainnek ez a taktikázása», me­lyet az angol belső viszonyok teljesen megmagyaráznak, nagyban nyugtalanítja az olaszokat. Az olasz sajtó újra harcias kényes kérdéssel most részletesen foglalkoz­ni, Egy bizonyos: az emberiség kötelessége volna, hogy a világháború következtében történt második nagy népvándorlás követ­kezményeit levonja s a megoldás legegysze­rűbb módját gyorsan, emberségesen, okosan, lehetőleg minden jogos érdek tiszteletével nemzetközileg, testvériesen megoldja. Mert ha nem, fölmerülhet az a szomorú eshető­ség, amit most Palesztinában látunk, ahol, úgy látszik, végleg egymásnak esik fogaival a két sémi nép, az egykor birtokló zsidó és a most birtokló arab. De fölmerülhet a distszi- miliációs politika következtében egy uj őrület a világon, hogy például az USA eltávolítja területéről a legfrisebben beköltözött eleme­ket, akik óriási műkőnélkidi tömege javaré­szét szolgáltatják. Íme, it,{ az idő, hogy tevé­keny, gyakorlati, elszánt humanizmus védje meg az emberiséget újabb embertelenségék­től, ráédesgetve az útra, amelyen a régebbi embertelenségek is jővátehetők. ban,gokat üt meg és Mussolini beszédei, megint olyan ünérzeltel telt szint öltenek, amely viszont Angliában ad félremagva-; rázásokra okot. Valószínűnek tartják te­hát, hogy Chamberlain igyekezni fog valamilyen módon változtatni ezen a helyzeten, mely könnyen elmérgesitheti újra a vi­szonyt Anglia és Olaszország között. Az olasz részről jól informált londoni „Daily- Mail“ azt is tudni véli, hogy Mussolini közelebbről újabb javaslatot juttat el Londonba, melynek alapján kérni fogja, hogy az angol—olasz egyezményt a be* nemavatkozási bizottság munkájának eredményétől függetlenül írják mielőbb alá. A Mussolini javaslatára adandó angol választól függ igy a London és Róma kö­zötti viszony további sorsa és az is, hogy! az angol—olasz egyezmény egyáltalán megvalósulhat-e, vagy sem. A csehszlovák kérdésben, amint a lon­doni Reuter-ügynökség jelenti, közelebb­ről döntő lépés fog történni. Hodzsa mi­niszterelnök a kormány által elkészített nemzetiségi statútumot szombaton kö­zölni fogja a nemzetiségek képviselőivel. A statútum tartalmáról bitosat egyelőre nem lehet tudni. Egyes kiszivárgott hírek szerint azonban nem tesz eleget annak a szudeta-német követelésnek, hogy Cseh­szlovákia újabb területi beosztásában i* tekintettel legyen a szüdeták önkormány­zati követelésére. Ez a karlsbadi követe* lések egyik legjelentősebb pontjának visz-« szautasitását jelentené, holott n szudeta- németek ezekhez a követeléseikhez t öl * tétlenül ragaszkodnak. Egyelőre azonban csak bizonytalan hírekről van szó és be kell várni a pár napot, amig tisztázódni fog a kérdés. Párisi jelentés szerint tegnap közzétet­ték a Franciaország és Törökország kö­zött létrejött barát- megegyezés szöve­gét. A szöveg, mdynek bevezetése kétol­dali baráti nyilatkozatot foglal magában, megfelel az egyezségről előbb közölt hí­reknek. Angol Fehér Könyv az önkéntesek hazaszállításáról LONDON, Julius 12. Az este „Fehér Könyv“ alakjában nyilvánosságra hozták a Spanyolországban levő idegen önkénte­sek visszavonására és a. hadviselő jogok­nak a spanyol polgárháborús felek szá­mára való megadására vonatkozó angol tervezetet, melyet a benemavatkozási bb zottság legutóbbi ülésén elfogadott. A „Fehér Könyv“ nyolcvan oldalból áll és három részre oszlik.

Next

/
Thumbnails
Contents