Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-13 / 155. szám

2

I 0 3 H Juliim 13.

tf.LBN 7. fi.K It 'ftXXSXBEKBnam x.i'!. y'tX'

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ

EAiRA: Húsz óve lesz december l-'m iui- lKitk, bogy Transilvania ík tnxwidoUai az egyesülést. A jelenlegi nemzetközi helyzetben Miron Cristen patfrkweha a korma nyelnek. nagy hazai!i és negyedik matasd vauiul, kl nz eltelt busz év alatt ily felelősség teljes, aaagas közjogi. állásba került. Nem soroljuk fel wévs/.érint azokat a iransilvaniaiakal, akik két ék fii/edcn át szolgálták sí közügyeket. A közijeiben mindig első helyen állt a transilvaniar elein, mindenütt figyelemre méltatták ökot s a politika nem volt ké|>es a kapcsot s/étszn- kibaini. A nagy emlékünnep küszöbén igazi, nagy trausil vonlai 'vezeti ismét az ország ügyeit s bizonyítékot szolgáltatunk ezzel » világnak, bogy Románia területi meg- nagj’obbitásB/ tenmészetes, történelmi fejlődéi. nincsenek regionális kérdéseink. Nem lehet' más a helyzet, amikor maga a korona nyelnek is Iransiin ániai. Trnnsilvá- mäa lelkesen és egységesen vett rész t a népszavazásban, ivz itt lakó nép szive együtt dobog az uralkodóéval. IT a Ugrassuk meg a nép szívverését, adjunk elsőbbséget a helyi elemnek, támogassuk a transilvánitai elemet az ország életében, hogy busz év után erős, lelkes, határozott Transilvania ünnepeljen. Trnnsii várnai nagy 'polgári önérzetet képviseli, monarchikus érzelmű s na- cionálista szem p on! 1x51 fegyelme zeit.- Az Az kitellekLuelek elszekilheitatlan kapcsot tartanaik a kdvak népével, melyet nem bagyLak el. Gondoljunk december 1. napjára* áis oz eljövendő ünnepre. Adjunk választ azoknak, akik kételkednek az egy- s égben. M i n is/,! ériu mokba ni. p refek t u rákon és közigazgatásban, a jelszó Transüvánia: legyen.

F

RONTUL: Mind gyakrabban bálijuk:

— ismerjük meg szomszédainkat, örülnüiclk kiül, csak hasznunk lehet ebbői, n haszon pedig nem mindig jelent kárt -másnak, ellenkezőleg: a jó diplomácia legnagyobb sikere, mikor mindkét félnek előnyöket biztosít. Első felité Del, bogy men- löli jobban ismerjük egymást. Hogyan történjen ez? A vezető irotcllektuel osztályok utján, melyeknek az oihivatásuk, hogy az ország - ügyeit és a IközivtéUémíényt irányítsák. Gazdasági1 és kereskedelmi térem kéll a. munkát kezdeni. Csak nagy 'vonásokban ismerjük Jugoszláviát! Csehszlovákiát, Görögországot, Törökországot, Lengyelországot. — szövetségeseinket. A sajtó inkább történelmi-.vonatkozású cikket' közöl róluk, a magyarokat — Transilvania román- is ága 'k-iv- ételé vei, akik velőik együtt éltek — csupán Budai pestnél ismerjük, hol nyurgát felé .-vezető utunkba ti útközben rnegpi- - •benőink és ahol — el kel! ismerjük -- ' ■akad elég csodálni való. Tudjuk ,azt is, hogy írenTizianás/táik, de kevesen Arannak köztünk,,akik irodalmi, lés művészi aÍKotá- ■saikire! kiváncsiak. Mi hasznunk van ebből?

Hu 'tagadjuk — niegdöanfchetfjük-e külföldi sikereiket, melyeket becsületes) munkával, tehetségükkel és kitartásukkal- érnek el? Orosz-«.'»unsz'édiaiir.kTÓL1 nem sokat mond- hadujuk, ufisiradaliinluk még nem ért véget'. Kevés román van1, aki Németország és Oroszország gazdasági1, kereskedelmi és /pénzügyi kapcsolatait ismeri. Szomszédaink. közül legkevésbé a bulgárok'at ismer- íüV. Lássuk. *»« tévedéseinket és próbáljuk szonwzÄtfüÄ3toa.t megismerni.

r U KENTÚL: Nagy politikai jelentős é- G+á? gc vrin. unnak a beszédnek, melyet EioscasbvanofF bid-gár miniszterelnök cjo/^oti a felirati vita alkalmával. Bulgária-«ok1 eBentmoudási és megfontolás utáni i:j reális u-tra tért a külpolitikában. Kios- seiv-Miofl’ min i sz te r el a i ö kben nem lehet Jüsaléíbii. közeledni alkar Jugoszláviához, Torökeírszághoz és örömmel állapítjuk jaeg. hogy jóviiiszoto-yt keres összes szom- szédaá*r«5. Gzt ia nyilatkozatot 0! román lvííza?éíejeíény megelégedéssel fogadta., -mert tejsáhsíígos megegyezést kivan összes szóm- (íSédasval. A Bálikác.szövetség februári ülésén Petrescu- Comnen, Románia1 külügyj Bűvész, aki gyarmatot szerzett J Franciaországnak

I De Nevcau ezredes ötlete. — Kardcsapás nélküli hódi tás bűvészkedéssel

PÁR1S, jüli US 12.

A francia gyarmatügyi minisztérium érdekes aktát hozott most nyilvánosságra, amelyből kiderül, hogy 7ţ évvel ezelőtt meghalt Algírban Jean Robert Houdin, aki a fekete magia segítségével gyarmatokat szerzett Francaországnak. Az aktát és Kondin halálhírét mindczideig titokban tartotta a gyarmatügyi minisztérium, mivel a bensziilöttek még most is beszélgetnek Szaharában, Szudánban és a Kongo egyes vidékein Houdinról, aki mint halhatatlan, titokzatos büvészvarázslatokat mutatott be őseiknek.

« Megered az eső

De Neveau ezredes annak idején néhány napos szabadságra érkezett haza Franciaországba. Az ezredes az algíri politikai osztály vezetője volt. Az egyik délután sétálni indult De Neveau a bulváron. Egyszerre csak megeredr az eső. Az ezredes egy varieté színház előcsarnokába ugrott be a zápor elől, de miután az tovább tartott, mint gondolta, jegyet vásárolt és beült a nézőtérre. A színpadon egy kis kopasz ember produkálta magát. Különös bűvészmutatványokkal szórakoztatta a közönséget. Szétfürészelt egy ládába helyezett kislányt, úgyhogy a közönség gyilkosnak és szörnyetegnek nevezte, annyira élethü volt a mutatvány. — Azután megbihncscltette magát és nyomtalanul eltűnt a színpadról, hogy pár pillanat múlva a terem egyik sarkában jelenjék meg. Az ezredes más szemmel figyelte az előadást, mint a többiek és egyszerre csak eredeti ötlete támadt.

Az ezredes ajánlata

Amikor Jean Robert Houdin bűvész mutatványa végétért, De Neveau ezredes beküldte névjegyét a bűvész öltözőjébe.' Néhány perc múlva már barátságosan társalogtak a jól elzárt ajtók mögött. Az ezredes a francia kormány nevében azt ajánlotta Houdinnak, menjen el Afrikába a francia kormány megbízásából a nagy afrikai törzsek közé és mutassa be azoknak büvészetét.

Robert Houdin érdeklődve hallgatta az

ezredest és egy hét előtt bizonyára azonnal elhatározta volna magát, de három nappal ezelőtt eljegyezte magát egy fiatal leánnyal és ezt még sem lehetett csak úgy könnyedén elejteni. Az ezredes azonban nem tágított. De Neveau felbontotta az eljegyzést és Houdin újból érintkezésbe lépett az ezredessel. Ettől kezdve Houdin a francia állam számára bűvészkedett és többet produkált, mint a legkitűnőbb katonákból álló hadsereg.

Houdin bemutaikozik a feketéknek

iSjé-ban vagy egy tucat fekete törzsfőt hivott meg a francia kormány Algírba egy nagy ünnepségre, amelyen a nagy francia marabout fogja bemutatni művészetét. Az ünnepségen természetesen megjelentek az arab varázslók: marabout-k is, akik eddig kis kaliberű büvészetükkel tartották befolyás alatt az arab törzseket. Az ünnepségre összegyűltek láttak egy kis emberkét, aki egy látszólag üres kávésHoudin a

De Neveau ezredes számolt ezzel az eshetőséggel és figyelmeztette is Houdint előre. A bűvész egy előre elkészített lovassági pisztolyt nyújtott át az arab varázslónak és felszólította, hogy célozza meg a szivét. Az arab lőtt és amikor a füst eloszlott, ott állt Houdin mosolyogva és a fogai kölzött tartotta a golyót. Az összegyűlt afrikai törzsfők rögtön megállapították, hogy Jean Robert Houdin

minisztere, teljes jóakaratának adott kife- / jeziést Bulgáriával szembeni és Bulgária az- ótöi megállapít halt a, hogy nincs Romániában! olyorii felelős' állást betöltő személy, taki- a Dunát ne tekintene kapocsnak. Ütött az órája annak, mikor ai kisi és kö- r zóp dunai államok tisztán látják, hogy csialk szoros, komoly 'ős őszinte együttmü * köd,esek biztosi that jak ai jövőket.

R

OMANIA: A falusiaknak a városokba ; való özönjlése aggodaiotara: ad

okot. Genfi kimutatás szerint, ezen oj téren Csehszlovákiai, Ausztria és' Lengyelország után Transzilvánia1 következik & Du na völgyében, és Keleten répában.

A bizonytalanság okozza a falusiak vándorlását. A világháború előtt a földhiány volt ennek oka Fagarasban, Tarnava-Ma- Te és Sib’um egyébben, hol a román elem .5 47 százalékot foglalt el az akkori staliszti- 1 kai szerint. A világháború utóm ez iparosítással kezdődött meg a falusiaknak városokba) özönlése. Ha romám szemDontbói

bö gréből óriási mennyiségű kávét öntött ki. A kávésbögre sohasem ürült ki. Ez a férfi ezenkivül virágokat varázsolt elő zsebkendőjéből, madarakat lőtt le, azután kibujtatta őket elevenen a tojásból. Végül azután veszélyesnek látták az arab varázslók a francia illuzionista előadását. Az egyik felugrott a szinpadra és felszólította a francia varázslót, hagyjon magára lőni egy pisztollyal, ha olyan nagy varázsló.

halhatatlan

sebezhetetlen, illetve halhatatlan. Amikor azután elmagyarázta Houdin, hogy mindezekre a csodákra az egész francia népet megtanítja, az arab 'törzsfők any- nyiíai megijedtek, hogy bejelentették önként meghódolásukat.

Afrikán keresztül

Csak egy ember kísérte Jean Robert Houdint, amikor az első sikere után megegészségesnek látszik a transzilvániai városok felfrissítése, mégisi aggaszt/ó a falusi lakoság léleks zárnának csökkentése ési a) faluból; beköltözött elemek bizonylallain, helyzete. Transzilvániábm; érdekes helyzetván- ş; kul ki. Míg városckiboin mu(.kö-nélküliek > vausnak', addig falukban hi árnyaik ai munkaerő. A falusiak városokba való c/omlásét nem szabad ‘figyelmen kívül hagyni.

S

EMNALUL; Azt ajánlják, hogy minden román megyéből öt-hat földművest küldjünk Nyugati a, főleg Dániába: és Hollandiába, hogy (Lássák, miként élnek ezekben az országokban Nem terjed ki azonban a figyeltem surra: mit vesz majd Űszre a földműves, a csodákból s mily tanulságokkal tér vissza hazájába Ki hinné, hogy modern Robinson, Cnusoe lesz belőle? Magasabbra) emeli házát, magtárát, műhelyét? Emeleteket épít, higiénikus istállókkal? Mindezek a dolgok csodálatra méltók, de hogyan, miféle anyagi eszközökkel érjük el? Csak egyszerű ulánzásindult vándorutján az akkor még meg nem hódított déli Szaharába. Soha meg fehér ember nem tett meg ennyire veszélytelenül ilv nagy utat Afrikában. Ezt annak a körülménynek köszönheti, hogy megelőzte a hir halhatatlanságáról.

A Szaharán át Szudánba ment, majd Kongóba, ahol mindenütt kétségbeej- tette a törzsfőnököket és a forradalmár törzseket büvészetével. így azután egyik területet a másik után foglalta el és amikor egy szép napon eltűnt és meghalt Eszakafrikában, titokban tartották halálát. Még néhány évvel ezelőtt is arról * suttogtak Északaírikában a félvad törzsek tagjai, hogy van a franciáknak egy nagy varázslójuk, jean Robert Houdin, akit ember nem tud meggyilkolni.- POBOK rtt'GSZU//TETIK P

AFEJ-Éí FOGFÁJÁST,NATHALÁZf HÜLÉST

hogy az idén is megrendezik a híressé vált velencei filmversenyt. A filmverse» nyen résztvesz Magyarország is Vajda László uj filmjével, a Péntek Kézivel, amelynek főszerepeit Turay Ida, Págcr Antal, Erdélyi Mid, Egry Mária, Gázon Gyula és Juhász József játszók;

hogy véget ért a XI-ik nemzetközi színház-kongresszus, amelyet VI. György ki• rády fővédnöksége alatt tartottak meg Startford on Avonban, Shakespeare párosában;

hogy Avinoff, a Carnegie intézet iga;» gat ója, Jamadca szigetén színes filmet készített a rovarok életéről;

hogy Honlhy Hanna fs pályázik a pesti Művész Színház bérletére, ahol primadonna és igazgcüó akar lenni egy személyben;

hogy Khs Manyi, a: egyik pesli nyári operett sztárja, a legutóbb, amikor a rádió is közvetítette a darabot, szüld,t érte- • silette, hogy hallgassák végig itthon, J TranszilvániáUan az előadási. A kedves. j fiatal pesti primadonna különös izgalommal játszotta végig szerepét s előadás közben többször cl pityeredet. Szülei bizonyosan ugyanilyen meghatotlan hallgatták végig a közvetítési;

hogy az angol kormány első diplomáciai tanácsadója, Sir Robert Vansittart, filmre írja Anglia iörténetét. |

sál, mint a Hitellel:tuelek, okik sok külföldi könyvel olvasnak, aztán recepteket irmaik gazdasági és szociális bajaink gyógyi- ? 4S»áról-? Nem voh?,-! helyesebb meg vizsgál- td «Több, hogy «Bn-decz, ami jó angolnak, < dánnak sfb., megveSüsithalö-c román földön? Rendelkezünk-e gazdasági fércei évszázados munkával, amit egymásután kővetkező generációk folytattuk? Vájjon oly meggyőződéssel térnek vissza« n földművesek, hogy mindaz, arat Dániában, Hollandiában látlak, az oltani kormányok munkájának eredménye ® nem fognak-e hasonló munkát kivánni a, mi kormányunktól? Főleg ekkor, mikor a dcinsgó glia el akarta hitetni velük, hogy minden nyomban megvalósítható? Szerencse, hogy a földművesek nem Így. gondolkoznak nem sokat kívánnak. A legnagyobb sze rencse e,ónban az volna, ha egyes intcflek tuelek nem szeretnék annyira a panasz to kát. Ez a mi földműveseink legnagyobb kívánsága.