Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-26 / 141. szám

1 1 V J.ö j u n i u s if>. EL t \ /. E K *3 Jövendölés irta.- dr. kövess istván n agy emberek előre látnak. Ha költő „jövendőről“ álmodhat s évtizedek múlva valóság lesz az iró jóslata, miért ne jövendölhetne az Ss, ki, a napi eseményekéi) figyeli és az eljövendő tör­tén elinii fordulók előfeltételeit másnál ‘jobban ismeri? Nem tenyérből jósol, okoskodását nem áldozati kosok beleiből olvassa, bár tagadhatatlanul! különös adottság kall ehhez ás, nem könnyű fel­nyitni a történelem titkos zárjait, álllam- dóan kézben kell tartsa az események fonalát!,'-ka a szivnes anyagot tovább szö­vögeti. Benne kell éljen a valóságokban, ügyelve, nehogy elveszítse lelki egyensú­lyát, sztabályo's szívverését, lélekzetét, — hogy örvények, mélységek kikerülésével mentői1 tisztább, mentői áttekinthetőbb anagasságokba emelkedjék. Történelemtudóst, államférfi, publicista sokszor ugyanazon síkon tevékenykedik. Szava olykor halk, mint) a finom órake­tyegés, ilyenkor önmagába* beszél, — vagy égi háborúként zeng, dörög percen­ként, hogy megnyissa egy uj világ ka­puit. A nép a pusztulás okát ilyenkor „átoknak“ nevezi s a tehetséget, tevé­kenységet egyformán rejtély, és titokza­tosság köntösébe öltözteti. „Az ördöggel cimborái“ — mondják, miközben a tu­dós az ég angyalainak énekét hallgatja s ia másnak oly megfejthetetlen jövőt játszi könnyedséggel idézgeti. Bábjáték és hasbeszélés! — mondják a középtehetségek, irigyek és kételkedők, kik az első meredeken megtorpannak s nem tudnak csúcsokra érni. — Nem lát­játok? Dróton ránicigáljai a háttérből fá­ból faragott bábuit és hangját eltorzítva, ezek helyett maga beszél? Kos igazság van a nyilvánvalóan epés megjegyzésben is. A tudós valóban sok­szor gyerekes lelki fisz fals ágban önfeled­ten el-elkalandozik. Bábuknak látszó furcsa a lakokat, árnyakat jelentett meg, kérdez és felel, véd és vádol, ifiéi, száz vszemély helyett százféle hangon beszél miig a szinpadról lelépnek alakjai s közénk vegyülve, vagy felénk emelked- •, ;ve, munkához Gátnak, áldást osztanak, .vagy fejünkre zúdítják az üzönvizt; , M asaryk G. Tamás, a csehszlovák köztársaság volt) elnöke „Az uj Eu­ropei ‘ című munkájában megjegy­zi: „Azt mondják, hojgy a modern törté- netirónak a jövő történetét kell megírnia s a modem politikusnak előre kell lát­nia .az események fejlődését.“ Ezt a megállapítást mindenekelőtt ön­magára vonatkoztatta Masaryk. Beisme­ri, hogy ismét és ismét elolvasta, tanul- 'mányozta Oroszországról irt régi mun­káit, mind jobbam igyekezett a délszláv 'és balkáni problémákba behatolni, vé- ;g.iil figyelemmel kisérte a német bölcse­let és politika tanításait, Lagardeval — .Vilmos császár bizalmasával és a pán- |germámzmus egykori szóvivőjével leve­lezett, — úgy jósolta meg végső követ- kezóetéskép úgyszólván ma tematikai pon­tossággal a világháború eljövetelét. Ez volt az, első jóslás, aztán mind több jövendőmondás következett. Sok jóslatát három osztályba lehet sorozni, aszerint, hogy a világháború kitöréséről, annak befolyásáról, vagy. az ezt köveid későbbi időkről beszél. .:y?; *, ‘ jf& * Dr. Tătaru Coriolan Bucurestibe utazott a clují uszósport megmentése érdekében Cluj, jun. 25. Hirt adtunk már arról,, hogy a cluji városi tanács megtagadta a díjtalan strand jegyeket a versenyuszók- tól önző érdekekre vaEló hivatkozással. Ebben a szomorúan jellemző ügyben most fontos lépés, illetve fordulat várha­tó. Dr. Tataru Coriolan egyetemi tanar, a főszövetség kerületi elnöke ugyanis le­utazott Bucurestibe, hogy illetékes he­lyeken jelentse a cluji uszósport) végzetes helyzetét és hogy kieszközölje a strand­fürdő! s.abac/gj cAci- . ­Dr. Chetiaim a cluji aszókerület a\ elnöke CLUJ, juniiu-s 25. A cluji uszókeriilet eíbnökválsága megoldást nyert. Mint is­meretes, az eddigi elnök: dr. Russu Gáb­riel, az őt ért méltatlan bucureştii laptá- maidások miatt lemondott mindennemű tiszti) égerő II és igy az uszókeriilet is el­vesztette népszerű vezetőjét. A labdaru­gószövetség még mai napig sem adott kellő elégtételt Russu dr.-nak és igy he­lyét a* úszókorület kénytelen volt betöl­teni. Uj elnökké dr. Chetüanu Onoriu tanárt, az ismert kitűnő sportembert ne­vezték ki, aki. már ilyen minőségben kí­sérője is lesz a Prágába utazó válogatott csapatnak. , Városi liopa-mérKSieseh Cloj vasárnapi műsorán (A MARAD A FIATALSÁG- / / / . '/ / • te CLUJ. Vasárnap vár a.sarkban .folytatják a „V-- o&i Kupa“ liahclanigómérikőzésekot, mo­lyéi tiFk. infiáo:b a iköveKkező: Délután tó! 5 órakor Echo—K-MSC, fél 7 óraikor ÜLJ — CFR — A luipairnérköziésékböl eddig még csak egyet játszottak le a KAC és FaJio csa­pata". 2:2-ős eredménnyel. A vasárnapi m'>’r- főzések jó sportot 'génnek és ha 12 Echo győz, úgy megszerezheti a vezetést a kupá­ban. ’ s/ VASÁRNAP í A Közép e ttrópai Kapa nyitánya A Ripensia Bucuresíiben a FC Milan, a FC Rapid Budapesten Ujpsst ellen játszik CLUJ. A labda-mgó válágba joiolisog után vasárnap újabb nagy attrakció kezdődik: a Kö'Zépeurópai Kupa melynek első fordulóját a következő műsorral bonyolítják le: Bucurestiben FC Miltun—-TFpemiig biró Kién Árpád magyar. Budapesten FC Rapid Bucureşti--Újpest, bíró Biziiik cseh és/ JuveinitiDs/—Hugária, b:ró Vege’' Cseh. Brünnben Feicncváros—Zidenice, biró Scorzoná olasz. Milánóban. Kispest—Ambíroz;iktna>, b'ró Xi­faudo román, --- y ■ Genovában S]xa:(tn—Genova^ b ró Hertzti, magyar. Belgrádban Slava—BSK, biró Dattilo olasz. V lad noha n FASK—Kloidno, biró Iváncsics magyar. A FC Milan péntekem este repülőgépen megérkezett Rueureslibe, ahol nagy ünnepé­lyességgel fogadták. A mérkőzés favorit ja az oI'bjsk csapat, nem lehetetlen azonban, hogy a Rifjpcnsüa fog gyüz­KÉPVISELET:» SIDA' 'BUCUREŞTI CAL. CĂLĂRAŞI , 65 t:i. Fure szükség is lemne, m&á a .milánói >10 Födik mérkőzésen a Ripens-itának már sem­mi esélye sem lesz a „jav. tásma.“. A FC Rapid 15 játéko,s&a-l és. nagyszámú kiséiövei ugyancsak pénteken utazott el Bu­dapestre az Újpest elleni mérkőzésre Itt Új­pest győzelme várható ónnál és inkább, mert a Rapid játékosok fáradtságról panaszkod­nak. Aner szemeit, lm Budapesten nem szen­ved a bsáipiot ogygólosnát nagyabb vereségét, okkor a Rapidmik reménye tesz ’ airra. hegy Ív veri a. magyar csapatot a kupából. \7 OT.DBOY KUPAMÉRKŐZÉSEK VA­SÁRNAPI PROGRAMJA. Röggel 7 orrkor KAC —IIAOGTBROR. d Időit 9 ódáikor LÉR —-rSMC, délelőtt 11 óraikor Vct-öró— -Echo. CURÁTH BÉLA, a KAC vizpólócsapu- tának 'tehetséges kapuvédöje a szövetség meghívására Bucurestibe utazott, ahon nan párniaipos edzés után ő is Prágába utazik a válogatott csapat tagjaként Hosszú idő óta; Guráth az első cluji vizr- pólójátékos, akinek sákerült bejutnia a válogatott csapatba. fSLÍémet—szlávr ellentétekre vezeti vissza a világháború okát Masaryk. Nagy .adag gyűlölet, maró gúny tükrözik szavaiban: &tv • . 1 . ^ — A pángermánok élesztik és fokoz­zak az 'ellenségeskedést és gyűlöletet a •szomszéd népek, különösen pedig a szlá­vok ellen — irja, majd szóróli-szóra igy folytatja —: Sajátságos világhelyzetük­nél! fogva főleg a csehek vannak útjuk­ban. A pángermán irodalomban a csehe- iket, úgyszintén a lengyeleket kiirtással és erőszakos elnémetesitéssel fenyegetik. Ismeretes Moimmsen kijefenbése, hogy a németek verjék be a csehek kemény ko­ponyáját. Lagarde és a pángermánizmus más szóvivői hasonló brutalitással be­szélnek. A pángermánok a történelmet és szociológiát zoológiává és mechani- nékává ferdibük’. így irt, igy érzett Masaryk. igy kap­csolta egymásba az okot és okozatot, a magas feszültségek szikrázó áramvona­lait, melyek háborúban szoktak kirob­banni. A gyuk, gépfegyverek szólnak és Masaryk a győzelem kérdésével foglalkozik. •— A kisnemzetekkel épp úgy kell bán­ná', mint a nagyokkal — szögezi le az első feltételt — és siet a nemzetiségi el­vet tisztázná. Mindenekelőtt az (Pnpanyelv fontosságát emeli ki, mert a nyelv lehe­tővé teszi a népiség, nemzeti, szellem fej­lődését tudományban, művészetben, val­lásban, jog és erkölcs terén. ,.■>. — Az anyanyelv szere fete — álllap5it)ja meg — egyet jelent annak a földnek szeretetével, amelyen lakunk. Ez a sze­retet nemcsak közönséges szokásból ered, mint például a honvágy, hanem többé-kevésbé tudatos szeretet, sőt qgy ’eszme, patriotizmus, modem hazaszere­tet, nemcsiak régi értelemben vett lojali­tás. Ez az igazán átérzett nemzetiégi elv, nemzeti eszme és nemzeti ideál, tehát nemcsak afféle egyrszerii érzés, ösztön. A nemzetiségi elvett nemzeti érzést ál­lítja jövendőmondásának, a jövő kiala­kulásának tengelyébe és világosan ki­jelenti, hogy a nemzetiséget 0. társadalmi törekvések céljának, Oz államot pedig eszközének kelt tekinteni.. így ér el a né­pek önrendelkezésál jogának indokolásá­hoz: „Egy nemzet — ha kis nemzet fits', de népiességének tudatában van és kul­túrájában fejlődik — épp oly teljesjogu egység és lculturegység, mint valamely nagy nemzet. A kis nemz etek és kisálla­mok problémája ugyanaz, mint az úgy­nevezett „kisemberré: — arról van szó, hogy az emberi érték, az ember egyélű valója, tekintet nélkül az anyagi meny- nyiségre, teljesen figyelembe vétessék. Adassék védelem a gyöngébbnek és a gyöngének, a kicsinyeknek, az egyedül­állóknak, a testületeknek, osztályoknak, nemzeteknek és az államoknak. Ez az uj idők szava. Társulás a mi, időnk nagy programja: föderáció, sz.abad föderáció­ja kis népeknek és államoknak, e*, az elv az egész emberiség célszerű megszerve­zésének biztosítékát hordja) magában.“ ' • • * * I gy siklunk át szinte észrevétlenül arra a területre, melynek már a „jöven­dő“ a neve. Az első harcot tehát azok­kal kell megvívni, Masaryk szeriint, akik ellenzői kisállamok létének s nyíltan hir­detik, hoigy a nagy államok a kicsinye­ket elnyeJiiik s ugyanakkor a nemzeti mozgalmukat is eliléliik, mint a világpo­litika akadályait, pedig — jósolja Masa­ryk — „a nemzetek önállósága: fogja Európa népednek és az egész emberiség­nek szerves föderációját lehetővé lenni.“ A politikai önállóságot azért nem sza:- bad feláldozni — folytatja óvatosan. — A politika;] önállóság ugyanis elengedhe- tetlen kellék marad minden olyan mü­veit: nép számára, mely tisztában van je­lentőségével. „Becsületesen megvalósí­tott nemzeti önkormányzattal, a nyelv­nek elismerésével az iskolákban, hivata­lokban, parlamentben némely esetben“ — kívánja a nemzeti kisebbségek igé­nyeit kielégíteni! Tudta, hogy a megújult Európában is lesznek nemzeti kisebbségek, igy kevert népességűi államok is és a kisebbségi kér­dések számára külön „népszövetségi döntőbiróságot“ akart szervezni. — A szabad kisebbségek Európa meg­szervezésében nagy szerepet fognak ját­szani látnoki szemmel jövendöli —, az ő szerepük a határok jól megfontolt spiritualilzálását megteremteni. * A z általános megállapítás után lás­suk most már a csehszlovák állam helyzetéi. Masaryk jól ismerte Ris- mar.k mondását: is: „Európa urának az tekinthető, alti kezében tartja Csehorszá­got.“ Nem volt. titok, hogy Csehország Szlovákiával együtt? útjában áll a Berl in— Bagdad tervnek, vegyük elő a; térképet: Berlinből) Konsiűntinájméyha, Szalonok? be, itt visz a legrövidebb ufc. A kényes szomszédságra való tekintet nélkül Ma­saryk leszögezi: '• ;.>0 -^.ij — Ámbár a nemzetiségi elv elöharco- saj] vagyunk, mégis meg akarjuk kisebb ségeinket tartani, — kütömösen a néme­teket is. Ez paradoxonnak látszik — folytatja —, de éppen a nemzeti elv alap­ján aJzarjuk őket megtartóitD. A cseh­szlovák államnak centrális fekvésére való tekintettel nagyon is érdekében lesz, hogy a német és egyéb csekélyebb ki­sebbségeknek összes jogait biztosítsa. így kívánja a józan ész. Előrelátás, őszinteség .. . Atérzi, szmte átéli azt, ami halála után következik, keményen szembe néz a sorssal s végül a „homo europaus“-hoz fordult segít­ségért. A bölcsőt ringatja s felidézd a háború rémét \ „ — Legalább’ megközelítően igyekez­zenek tájékozódni arról, miképen bon­takozzék ki a fejlődés — ez a tanácsa. Tanács és nagy örökség. ; „Legalább megközelítően1 ... . ­A „homo europaeus“-ra hárította Ma­saryk még a távolabbi jövendölés nehe­zebb részét és az uj, helyes ut megkere­sését.

Next

/
Thumbnails
Contents