Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-19 / 135. szám

ÁRA 5 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Olea Morilor 4. Tcîefon: 11—09. Nyomda: Str. I C Duo* No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvoszcály; P. Unirii 9. Telefon ir 99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS .Felelős szerkesztő és igazgató a DR. GROIS LÁSZLÓ LiX ÉVFOLYAM, 135. SZÁM. M—BWM VASARNAP Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T. Törvényszéki Njsliromozáisi szám: 39 (Dos. 886/ 1938. Trib. Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 lej. * BWBBWiaBWWWWa* *w nw LU.J. 1938 JUNIUS 19. üradaS aj cm tudjuk, mi a szavuk a gazdáknak * « a szerűden arányú esőzésekhez. Hely­zet és érdek szerént bizonyára több­féle. ezért célszerű megvárni, micsoda összefoglaló képet adnak majd a földmű­velésügyi minisztériumnak hivatalos je­lentései. Viharok és jégesők nagy pusztí­tásai természetesen — nem kell bizonyi tflni — fölötte állanak minden kétely­nek. Mi, „laikusok“ azonban mindenkép sokaljuk a tömérdek csapadékot. Rend­ellenesség ez szerény véleményünk sze­rint: nem vezet jóra ez .a túlzás. akár más hasonló sem. A termést féltjük és félünk az árvizektől. Ilyenkor a „rendes“ árvizekhez csatlakozni szokott a „zöld­ár“, mely a hegyekben megeredt vizeket zúdítja le a váratlan. E:i az év amugyis szerfölött rendetlen, vagy tudományosan szólva: szabálytalan volt. A tél vége meg­lepően tüzeskedett, a tavasz viszont oly hidegbe burkohklzott, aminőre csak Ma­tuzsálemek ha bírlak visszaemlékezni. Sok a csapadék. És közben vérontás is itt-ott bőven, Egyaránt megnyíljék^ az ég. és a pokol csatornái. Vájjon hóimét in­dították cl azt a borzasztó árvizet, melyet Hoang-ho. a „kínai bánat“ óriási folyó­ja zúdított Shantung félsziget felé, me­lyet régi és uj medrével körül ölel. Azt olvassuk, hogy d ezer négyzetmértföldnyi rizsterületet öntött cl eddig a 12 m. ma­gas és 200 m. széles os[ gátak repedésein kizúduló áradat és már 100 ezer kinal pusztult el, nem beszélve a hanyat-hom- lok menekülő japán hadsereg vesztesé­geiről; de mindez csak a kezdet és egész Honanra, Şantung deltás félszigetére és más területekre sor kerülhet. A „Sárga“ folyó értf a dolgát. lS51-bcn megváltoz­tatta medrét és a világ legnagyobb iszap hordalékától megfestett „Sárga“-tenger helyett elképesztő nagy vargabetűvel a Pecsili-öböl felé vette útját. Ezzel 1855-ig növekvő árvíz katasztrófát okozott, mely- nek példaképe a bibliai vízözön volt. Ak­kor öt nagy tartomány vált szennyes ten­gerré és többmdlió volt az áldozatok száma. Ezt akarja megismételni most, Imgy egy aránylag nem nagy mérelü ja­pán sereget is vízbe fojtson? Fölmerül a kérdés, kinek a keze van ebben a kísérteties dologban, a termé­szeté vagy a: emberé? Vagy mind a keltőé? Japán részről azt mondják, hogy a kínaiak átváglak a gátakat, mint a belgák cselekedtek a világháborúban Y per-n vidékén. Addig emlegették, hogy a japánokat messzire becsalják, egész a hegyvidékek lábaihoz, mig a vékonyra és gyengére kije Szült arcvonalra minden oldalról vcysö csapást mérhetnek, mint Kufusoff egykor Napóleonra. TJgy lát­szik izeidül adnak belőle ürgeöntés alak­jában. Ezek után semmi joguk többé, bogy föl hány forgassák a nyílt városok bombázása révén pusztuló polgári éle­tet, mer; a leslvérkéz sokkal több „ár­tatlant“ fullaszt az iszapos áradatba. A kínaiak természetesen visszautasítják ezt a vádat. Hivatkoznak az előzetes felhő- szakadásokra és arra, hogy a japán bombázások sok helyt megrongálták a gátakat. A válasz hitelképes. Világszerte szakad az eső. Nem is valószínű, hogy a kínaiak olyan katasztrófát zúdítsanak most már a japánokrat mely életben és anyagban szörnyű és több kárt okoz nekik. A visszavonulás, amit ígértek, viég csak a kezdeten van és q japán erő lényege lejebb áll, a Y^ngcse folyó vi­Eles mim Néihefország és m nyugati nagyhatalmak kozott az eszirálc államadósságok ©isíemismeffése kérdésében Hodzsa tárgyalásai a szudéía-németekkel elérkeztek az ütköző ponthoz. — A prágai kormány községi, kerületi és tartományi önkormányzatokat hajlandóadni,de anemzeti önkormányzatot visszautasítja. — Négy hónapra haza küldték a francia kamarát---- in.......unci innw.il Szí®iadínovics Itsgosziáv mmiszíereinök nagyieíeníoségü íárgyaiásoka ioíyíaioü Ciano olasz küliigymmisztefrel A nemzetközi viták előterébe rövid időre újabb kérdés került a hónapok óta megszokott és változatlanul súlyos két vál­ságos kérdés, a csehszlovák és a spanyol kérdés helyett. Németország ugyanis, mely Ausztriát teljesen magába olvasztotta, nem h: k landó az osztrák állam külföldi adóssá­gait vállalni. . Ez a) visszautasítás nagy .ellenérzést vált ki a hitelező államokban, Angliában, Franciaországban, az Egyesült-Államok­ban, de a kisebb hitelező államokban is. A kérdésben, különösen Anglia részéről, he­tek óta tárgyalások folynak német vezető körökkel. Pár nap előtt azonban Fűnek né­met gazdasági miniszter a nagy nyilvános­ság előtt jelentette ki, hogy Ausztria ál­laméletét az osztrák népakarat szüntette meg, az osztrák államiság nem szállt át a német birodalomra s igy Németország nem hajlandó viselni a volt osztrák ál­lamnak a külfölddel szemben fennálló kötelezettségeit, melyeket 3 múltban is ál­landóan kifogásolt. Eunck miniszter kije­lentéseire angol részről erélyes tiltakozás volt a válasz, amihez mostan Franciaország és az Egye­sült-Államok is csatlakoztak. A három hatalom sajtója élesen támadja a német álláspontot, hangoztatva, hogy a kölcsö­nök Ausztria gazdasági helyzetének javí­tására szolgáltak, ezeket az előnyöket Né­metország átvette s a velük járó kötele­zettségek teljesítését meg akarja tagadni. Az angol kormány egyelőre további tár­gyalásokkal akar megpróbálkozni. Mint a londoni külügyminisztériumhoz közelál­ló „Daily Telegraph“ jelenti, a német szakértőket Londonba hívják meg és eré­lyesebb rendszabályokhoz csak akkor nyúlna az angol kormány, ha kiderül, hogy a német tárgyalófelek a teljes visz- szautasitas álláspontjára helyezkednek. Eb­ben az esetben , , Anglia június végére fölmondaná a két ország közötti fizetési egyezményt, a kölcsönös kereskedelemben életbe lép­tetné^ a kontingens-rendszert 19 ennek alapján a német beviteli többletből igye­keznek kárpótolni magát. Francia részről délién, Sanghajból kisugározva. így a Hoahgho-mentén a mesterséges katasz­trófa hadászali szempontból is érthetet­len volna. Rt elemi csapás történt: a ter­mészet határozott és aligha mint a sze­gény kínai barát ja, vagy szövetségese, mert ha pillanatnyi könnyebbség jutott a Hoangho, vagyis Sárga-folyam két ol­dalán, halul elhelyezkedett kínai ha­daknak, a japán, megszállás alá került ugyanilyen tervvel foglalkoznak'. Ez a lé­pés azonban a német kivitel károsítása révén olyan súlyos következményekkel járhatna, ami végeredményben vámhábo- ruhoz hasonló helyzetet teremthetne Né­metország és a nyugati hatalmak között) Londonban remélik ezért, hogy sikerülni fog a kérdésben átmeneti megoldást lét­rehozni. Az Egyesült-Államok berlini követe különben, mint Washingtonból je­lentik, tegnap a német birodalmi kor­mánynak újabb jegyzéket adott át, mely­be a volt osztrák állam adósságainak el­ismerését követeli. A legújabb németor­szági hírek szerint a berlini birodalmi kormányban nem sok hajlandóság mutat­kozik az angol—francia—amerikai állás­pont elfogadására. Göbbels propaganda­ügyi miniszter Königsbergben elmondott tegnapi nagy beszédében az osztrák köl­csönök elismerésével kapcsolatban kijelen­tette, hogy ezekre a kölcsönökre nem lett volna Ausztriának szüksége, ha a béke- szerződések nem akadályozzák meg ab­ban, hogy idejében Németországhoz csat­lakozzék. A szudeta-német kérdés A csehszlovák miniszterelnök tárgyalá­sai a szudeta-németekkel, úgy látszik, el­érkeztek az ütköző ponthoz. Amint Prá­gából jelentik, a megbeszéléseken most már sorra került a szudeta-németek által követelt önkormányzat kérdése. , Hodzsa miniszterelnök a követelést nem elvben utasítja vissza, de az ön- kormányzat elfogadására csak olyan értelemben hajlandó, mely távolról sem felel meg a német követeléseknek. A prágai kormány ugyanis hajlandó­nak mutatkozik a községek, kerületek és tartományok részére legszélesebb önkor­mányzatot megadni, de ar nemzetiségi te­rületek szerint megszervezett önkormány­zat követelését visszautasítja. Most az a kérdés, hogy lehet-e esetleg a. tartományi határok uj beosztásával és a kerületi és községi autonómiák megfelelő kiépítésé­vel a két álláspontot egymáshoz közelí­teni. A vita mindenesetre nagyon ké­nyes s rövidesen ki fog derülni, hogy nem akad-e meg teljesen ezen a nehéz ponton. kínai tömegekre viszont váratlan és „hiábavaló“ pusztulás zúdult. Az ember- szeretet abban reménykedik, hogy az eddig érkezett hírek, mint rendesen a messzi Ázsia katasztrófáiról, szintén tú­loznak és nem száz és százezer ártatlan polgár, hanem csak a tömérdek hadiko­csi, ágyú, repülőgép és egyéb csúf holmi fulladt az iszapba, amiért nem fáj a fejünk, Amint szudeta-német részről jelentik, ä Kundt képviselő által benyújtott emlék­irat egy záradékot foglal magában, mely a követelt önkormányzati jogok, mellett, kimondottan elismeri a központi államigazgatás elvét és lemond a meg­előzőleg hangoztatott kívánságról, hogy. a csehszlovák köztársaság külpolitikai irányát változtassa meg. Az önkormány­zati követelések kérdésében azonban a szudeta-németek ragaszkodnak eredeti ki* válságaihoz. Bizonyos tekintetben külpolitikai jelen­tőséget lehet tulajdonítani a Daladier- kormány elhatározásának, melynek alap­ján a párisi kamara ülésszakát tegnap Be­zárták s a képviselőket valószínűleg no-; vember elsejéig többé össze sem hivják. Daladier főleg a kormány külpolitikai szabadkezének biztosítása érdekében ha­tározta el, hogy a parlament előbbi sza-, vazatai által ráruházott rendkívüli meg­hatalmazást ilyen értelemben érvényesítik Szélsőjobboldali részről ugyanis újra eré­lyes akció indult meg, hogy a spanyol polgárháborúval szemben vállalt benem- avatkozási politikán változtassan a kor­mány. A Daladier-kormány viszont szi­gorúan ragaszkodik ebben a kérdésben is az Angliával való együttműködéshez és nem akarja az Olaszországgal szemben fennálló feszült helyzetet tovább is ki-' élezni. A frania közvélemény általában, helyesli Daladier erélyes politikáját. Sztojadinovics jugoszláv miniszterei-, nők velencei tárgyalásait Ciano olasz kül­ügyminiszterrel nagy figyelemmel kisérik Európa külpolitikai központjaiban. Különösen Londonban tulajdonítanak komoly jelentőséget ezeknek a tárgya­lásoknak. Az angol fővárosba érkezett, jelentések' szerint Ciano állítólag fölajánlotta Jugo­szláviának, hogy Olaszország vasérc-szük­ségleteinek nagyrészét Jugoszláviában fogja beszerezni, amit Sztojadinovics el is fogadott. Ugyané hirek szerint megái- lápodtak abban is, hogy Olaszország cir­kálóhajókat fog építeni Jugoszláviának, amit Jugoszlávia részéről fával fognak fi­zetni. Ez a megállapodás nagyban föllen- ditheti a trieszti kikötőnek Ausztria Né­metországhoz csatolása óta legyengült forgalmát. A két államférfi, ugyané hirek szerint, kicserélte a csehszlovák nemzeti­ségi kérdés fejleményeivel kapcsolatos in­fo rmációit is. Sztojadinovics és Ciano tárgyalásai VELENCE, .június 18. Szt-ojadinovio jugo-; ez'Óív m nisztcrekiÖk és kü.laigymiivis'zter pé>n,- íÜKCni déleiült és délután megbeszéléseket folytatóit Ciano ol'nsz külügyminiszterrel. Ma este <a jugoszláv miuistzte):teiuiök visszautazik Belgrádit, ■ . .

Next

/
Thumbnails
Contents