Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-19 / 135. szám

;ellenzék

10 3 8 I ti ni ui IO

emMu*ra*jSMtawaD

Őszülő haj öregít! Kluinol a loglorméüztíleíebl» ajfesték.

A H

fn Grot I Firm* Doltharor Sfr. polari 7 Bucuroffl I«

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ

Ü

NIVERSUL: Arra a kérdésre: Nálunk is van kisebbségi probléma? — igennel kell felelni, mert hiszen kisebbségek is laknak Romániában. Állandóan lesz elintézni való az etnikai kisebbségekkel és egyházaikkal kapcsolatban. Romania a többi államokkal szemben — ebben a kérdésben jóval kedvezőbb helyzetben van, itt ugyanis a szudeta-németekhez hasonló igényeket egyetlen kisebbség sem támaszthat, ha szem előtt tartjuk a történelmi tényeket és szerves egységben feltalálható kisebbségi lakosságot. A Dnyesz- ter és Tisza között csupán a románság beszélhet történelmi jogokról. A dákok már a történelem előtti időkben itt laktak, a többi elemek később szűrődtek be, midőn a román nép már nemzeti államot alkotott. Magyarok, szászok, ukránok, oroszok, bulgárok történelmi jogokra nem hivatkozhatnak. De nem hivatkozhatnak arrai sem, hogy egységes tömegben laknak az országban valahol. Nincs oly vidék, vagy tartomány, hol többségben volnának, mindenütt a román elem túlnyomó. A helyzet igy más országok helyzetéhez nem hasonlítható, nem lehet szó tehát nemzetközi jellegű kérdésekről, külföldi közbenjárásról. A kisebbségi kérdés egyszerű belügyi kérdés Romániában s mentői őszintébben látják be, hogy nem lehet szó határokon túlról érkező segítségről, annál könnyebb lesz a kérdés megoldása. Nem tagadjuk a kisebbségek kulturális, gazdasági, szociális jogait, az előadottakból csupán azt a következtetést akarjuk levonni, hogy nem lehet szó itt nemzetközi problémákról, sem az egységes román nemzeti állam1 jelenlegi összetételének megcsonkításáról. RDíNEA: A „Principele Carol“ kul- turalap gazdasági csapatainak 1937. évi jelentéseiből idézünk vidékek szerint, néhány mondatot. Basarábia-. „Egyetlen földműves sem tud megfelelő termelési rendszerrel védekezni a szárazsággal •szemben.“ Brudaria község: „A földet folyton használják anélkül, hogy valaha trágyázták volna.“ Lunca Calnicului: „Árviz teszi tönkre úgyszólván minden évben a vetést.“ Conop: „A szegénység és hitelhiány miatt 2—3 holdas gazdák sem művelhetik kellően földjeiket. Nincs szerszám és gép.“ Caianul Mic: „A földművelés elég primitiv módon történik, a szántás felületesen folyik, nem tiszta a vetés.“ Prisacani: „A cséplést lovakkal primitiv módon végzik.“ Olanesti: „A búzának 40 százaléka szemét.“ Bucsoaia: ,.A gyümölcsöt betegségek támadják meg. A gyümölcsfák a véletlen szeszélyeire vannak bizva.“ Ioita: „Az összefogás szelleme teljesen hiányzik. A parasztok nagyon bizalmatlanok. Attól félnek, hogy becsapják őket.“ — Ezeket a megjegyzéseket lelkiismeretes helyszíni szemle alapján tették meg a királyi-alap kiküldöttei. Felesleges ezekhez további megjegyzéseket fűzni, csupán azt kell leszögezni, hogy a szomorú állapot tovább nem tartható. A súlyos helyzetet politikai pártok 20 éves uralma okozta. A választási demagógia semmit sem tett, csak mindent ígért. A fentebbi megjegyzések abban az országban hangzottak el, ahol mezőgazda a lakosság S5 százaléka. A kormány hosz- szu időre szóló programot készített a helyzet javítására. Nem . lesz könnyű a politikusok álltai húsz év óta felhalmozott sok rosszat eltüntetni.

D

REPTATEA: A közigazgatási reform körül állandóan harcok folytak. A távozófélben levő kormány megakarta tartani embereit, hogy továbbra is hivatalban maradjanak, a nyomdoxába lépő kormány viszont saját embereit szerette volna elhelyezni. így aztán be sem iktatták, vagy elmozdították a választott pri- márokat. Ami nem sikerült akkor, talán most sikerülhetne: — jó községi háztartás a nép által választott primárokkal, akiket a prefetkusok ellenőrizhetnek. A lényeg az, hogy a nép válassza a primárokat. így .rckták meg a falusiak, méltóságukhoz

okuluv f innek) minis/lerclnök n párisi kü- mnrui |»ér./iigyi b'//oll.ságábaii nemrég ki- jelenítette, hogy „pár hét elöli Európa csak kél ujjnyira volt a háborútól'* Más adatok ugyancsak h zonyiilják, hogy május utolsó lur.iin adó mail; kritikus cnnpjaán. 71 -én és -'2-én katasztrófával fenyegető fordiiUpou• Um ment át -a föld rés/ somsa. Május 21-én, annlsnl a fmlncli kormányhoz közelálló egyik eVükéiő publicista árja, Do'adiier iniinis/terelniük asztalán feküdt egkz nap a mozgósító síi rendeltet', melynek é lel belé p t e t ésiéhe z csak a közilárspsüg elmükének aláirásá/h) volt szükség. Ugyanná/ nap háromszor 's látogatást telt a be'iíliinl angol nagykövet ;i német küliigy- miiolilsztóriumlitoin s utolsó k'ntogailásónál az események súlyos menetét föi'ln.ntóz'li.tó, döntő bejelentésit 1e!l RiLlaentttrop kül'ügymiivisiz- Iennek. \ nagyhatalmak clp'lomácai kajicso- Jalaé Varsó, Bucureşti é.s Belgrad felé színién erősen igfinyhe voltaik véve s ni nhogy külpoilitikniii eseményeket ni'aímvpság nem bo- r tjn. olyoni soiká’g homiálly, mini régebbi id ük Item, előbb utóbb alglxmem világosság fog derülni e/c'krc a kéindésekre is. Azóta, szeren csóró, enyhülés ítelé hulad Európa n e mzetikó zt be 'y zc te.

„H EMI; NY K r; D NT, FF. N NT AR T A SS A L“

! llisconti Veiiovta, (1 v-lágháboru előtt!' idők j y lures olasz külpolitikuA) a nagy knlasz- I trófát megelőző egyik sikeresnek látszó nemzetközi éitekez'.et utóin mondotta az újságíróknak: „Siele ottimisti can ri-sernn“ (legyetek oplm slák, de fenn torBássai). Ma is minden optimizmus csak sok fenntartással jogosiult. Nem szabjd elfelejtem!, bogy ez év kezdete <V|j. vtifiiságról-válságra halkul az európai külpolitika és hugy ezek a válságok szün

télén fokozódásban követték egymást május 1 •tol.'ió nap ja/, g. amililor majdnem k i‘: obbeaiás- b.oz vezoitloik. A két európait váK;igkiözpon.l, fi spiainyol és « esehsz bvák válság közül az utóbbi matedkozoü (veszedelmesebbnek. — Egyiket sem 'lehel helyileg körű'líra tárolt vál- s ági na-îi toki 1,'lemi. Mindkettő katüiszb ófális Je- liH0sVgiiikke.il fenyegette és fenyegetheti még egész Európát. A vitás kérdésiekben hatalmi érdteke ükkel és to’titi v lágnézeti ellen tóté Ükkel Is érdekelt nagyiratiai’iirvalkiat és rajtuk keresztüli Európa kisebb á liliomait, sül amint Amerika közvéleményéinek az európai cse- nvéniy ekikel szemben muiulbolt iiomdkivilii ér- dteklödéáe mulatja,, az llgyesíi'/Jt•Államokat is. A háborútól mindenhol 'idegemlkednek. ezt élésmken hangoztat jók a.z ösiszes érdekelt felek vezetői. Dakudlcr mégis bevallotta, és nem túlzott vet. hogy Európa nemrég két ujj - nyara volt a háborútól, mely midii viszonyok között alighanem még borzaImaisabi' világháborúvá fejlődne, mint a rövid 'd•» elölt lezajlott gyászos cmVkii másifk világhábo iu. Valahol hiba, súlyos b'biai voirr a népek egymás melhé I éli Lsének poli'líilkaii irányi Iá sóban. Tuíkágosian szűkre sza holtaik cj habár ok, me- R-tek között reálpoll fkává!' lehet u tényleg fönnálló é rdckr-UcnIélőket kiegyenlíteni. Az adóit helyzetei. m<gürizni óhajtó országok statikus politikája és az olégíi'etlter.ek változást kívánó, dinuműkus poll kaja között sz áthidalás lehetősége még UáVolról sincs a 1-át- h a-táron!. Emóp.i ma főleg a csehszlovák é,s ti spanyol kérdés körül kialakult lázas ú Mi - pót miatt szenved. A két ké kíts mögött a/ónixán egész sor más ellentét sorakoz k föl egymással szemben, amelynek feszültsége: s/imlén .‘azonnal lángia lobbanhatnak amint az olőléinben álló két nagy vitás kérdés zzúsu veszedelmes, magasságot ér el.

Az angol fevlhcnpcgohai

E

z az oka', bogy uz európai btlkc fcrmtai- lásáU, n egyelőre rendkívül érdekelt Anglia clvr.si nagy erőfesz'léseké* lesz nemcsak -. sjxinyol kérdéssel kapcsolatos ellentéteknek, hanem a középeurópai eMei:téteknek elsőm it ásói: a s. A brit fegyverkezés befejezéséhez még évek szükségesek, London erőfeszítései ezért, az atugo^ batlantim szó hangoztatásul helyett, inkább a kuegvezíctés lc- liUctén mozognak. Llkerülbetetlen esetekben (azonban mar elég erősnek érzi magát Angi*a, hogy a lármás külsőségek kor ülésével ugyan, de szükség esetéti a „Quos ego!“-t is hangoztassa-. A Csehszlovákiával kapcsolódós nemzet, közi válságban kiilöntösen föltűnt a nagy dingo! tevékenység, mely tulbaladta a Prágávn’. szövőtsléges viszonybam levő fixun-cia kii'-polb iiktii tevékenységét s. Sőt Pál'Is mindezekben e kérdésekben, kétségte’.femül politikai számi- itásból, lálhaltóicg mago előtt is engedte Londont. Anglia békét akar, de tisztlába:i van az- '/•el, hogy Párstsal fönnálló szoros kapcsolatai *-‘távén, d ? a magia számára fedtétlenül- s:.üV’séges(nek tartott Ha'bnlimii egyensu y biztosi tájának érdekében is1 elkerülhetetlenül sz interi belesodródnak minden; olyan háborúba, mely a középeirópa-i válsággal kaipcsolaitbaíi' törne ki. Viszont ma már nyugaton is elég világosan 1 a I nak ahoz, hogy ne bi zz antik a béke megőrzésének lehetőségében, egy kiirtható tlan helyzet rnei-den á) on 'Való kői ize r váló- sán'aik áráiri'. Ezért ma nemcsak London hanem Paris is teljes erővel sürgeti Prágában a nemzeti -/égi; kérdés méltányos megoldását. IdejJ'lt múlta, az idő, mikor ezit a kérdést egyphla.lu'liag belpo’iit kai kérdésnek deklarálták a méjKszövetségi közbelépésekkel szemben ás. Pedig nemr égen még a Népszövetség hsinjvillásóból igen sok helyen sz vesén kö- %'elkeztetlek arra, hogy genfi intézmény el* ■temebé síével el teme teltnek tokinithotő ,-i k sebh- si g.i kérdés is. A legújabb európai válság tapasztalatai, mutatják, hogy tévedné ugy"an efoberi doling, de bizonyos tévedéseknek ki- szúm Ihliial 1 inul kotacsizliotYiil'is következményei lehetnek.

A SPANYOL KÉRDÉS VESZEDELMEI

sehszlm áki.-i nemzeb'Jsiég kérdésén ele méltányos rendezcsióvol nemélhotőfleg el téliét kerülni a katasztrófát, amelybe' nemrég „két ujjnyi távolségna“ jutott Europa. A tárgyalások most folyrtak s a mego ldás 1 idek'ében külsőleg megnyilvánuló jóakaróit is juktr eKiiyhülésit hozott az eurőpa1 feszültségbe. Ezzel egyidejűleg azonban a másik vúkságközponfniák o spanyol válságnak fc- sizüdtisiógeiii kezdtek nyugt/alían/tóam növekedni. Argói kereskede'nr! hajókat bombáz lak és sülyeszitettek el spanyol repülőgéjpek és fran c la batórtorületek szenvedtek ugjlalnesa.k Spa- nyolbrstzág felől érkező légitámadástól1 A spanyol kérdé'g kiipoJ tiklali szempontból ön- maigáhao kevésbé veszedelmes, mimt a os-eh- szlcnktk kérdés. Veszedelmei az európai ha- lalmlalk egymáshoz való feszült vászonyá-nák! uj-aibib megierliel'ésében alAainak. A spanyol ‘inoidensek az amugysem nagyon, barátságos .fnatnioila—olasz és ti taincie—német v-szomyt

'veszélyeztetik és kü-iönösen megterhelik az angol'—olUrvz megegyezést, mely még életbe sem lépett s amelynek életbei'épésb a spanyol! kérdés előzetesen, végrehajtandó rendezésétől van függőivé téve Az év elején nyélbeütött

tartozott ez cs szabadságérzetükből fakadt. A primárválasztás felelősségérzetüket fokozza és alkalmat ad arra, hogy kiválaszszák a legjobbat. Ennek a tradíciónak álpolása alkalmat ad arra, hogy falusi bízzon magában. A központban nem ismerhetik úgy a községi bírónak való, alkalmas személyeket, a választás tehát jó közigazgatást, megelégedést és nyugalmat hozna. Amennyiben hibát követnek el a falusiak, a prefektus egybehivhatja őket és rámutathat a hibákra. Sok esetben jól hangzik az elmélet papíron, mégis szem előtt kell tartani a valóságokat. Az elmélet nem mehet oly messze, hogy gyöngítse ezt az igazságot.

II REMEA: A szudeta-németele ügye foil leg a csehszlovák—orosz szövetség miatt lett nemzetközi kérdés. Németország azt állítja, hogy Csehszlová'kia Oroszországnak Nyugateurópa felé vezető útja. Ezzel szemben felhozható, hogy Csehszlovákia független állam és szabadon választhat szövetségeseket magának. A szudeta-németek azonban máskép Ítélik meg a kérdést. Hűséges állampolgárai Csehszlovákiának, ugyanakkor azonban

nem 'akarnak német testvéreik ellen harcolni egy elkövetkezendő háborúban. A csehszlovák—orosz szövetség kizárólag Németország ellen irányul és a szudeta- németeket igy tragikus dillema elé állítja: Vagy el kell árulják német testvéreiket, vagy el kell árulják azt az államot, melynek állampolgári hűséggel tartoznak. 1914 óta ilyen óriási problémája nem volt Európának.

T

IMPUL: A Duna feltámad álmaiból, életre kel és hív bennünket: — vegyünk részt ebben az életben. Ezekben a sorsdöntő órákban nem könnyű dolog. Elhanyagoltuk dunai kikötőinket, veszélyben van a tenger felé kijáratunk. Befektetésekre, áldozatokra van szükség s összhangba kell hozni az összefutó érdekeket a Duna torkolatánál. A kérdés elintézése a külügyminiszter, közlekedés- ügyi miniszter és belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az aldunai vidék vezető személyiségei segítségére lehetnek a kormánynak, rámutathatnak arra, hol hiányzanak az utak és milyen hibái vannak a hajózásnak. Maradéktalanul meg kell őrizni a dunai hajózás szabadságát.

Szenvedéseim majdnem 20 évig tartottak ...

i! jnölybck közölt Olar u János, Cluj Sr, I’crrovici 7.. majd igy folytatja; . . . hosszú eveken kerr /.tüli na^y nyomortújda ma npól liá:i I»lennek és Catr D. or vonásnak, v; lakára teljeven gyógyult 'állapotban írom e pár &ort. habár megkésve, de kö/önettcl uriozom. Szenvedéseim majdnem 20 évig tartopak, t sok orvo sá*; és diétáza's orz utolsó időben nem ba;znáij már semmit. Az ujságb n olvaaym 3 Gastro D. elekeket. magam is vettem egy üveggel, amc'yne’c elhasználása után mér éreztem >jvu á*t és -gy még 3 üveggel vettem, melyeknek használeri uoán telje:-cn egészséges lettem. fogyaszt!) r k bármilyen ételeket, isméié ten mondok köszönetét gyógyszerész urnák é a G stro D.-nek.

Go.vtro D kapható gyógyszertárrkba-n és drogériáikban, vrgy pópán megrende belő 135 lej vu Ilin vét mellett Császár E gyógyszertárában. Bucureşti. C'-üc-a Victon-ei 124.

íWv.

U'ngok—olasz megegyezés 1 él.ejöttének pilín- uail/álxin ezt liillclk, hogy I'raneo tábornóii végiilegcsi győzelme S])anyol<)rszá"l).m kű-zöb előtt áll. A megegyezés Spanyolországgal kajpeslolűtos r.'szenek be nem vallóM, de le: y- leges alapja, különösen o'iaisz részről, ennek, a végi eges gvöze’tnmek a Ijekövebkezén* volt Az események fejlődése sem felelt meg ennek ű. várak ozásnak s bár Fratnco végleges győzelme ’.ovábbn is a legnagyobb mérték- ben vaiiószmiii a bábom győzelmes bev gzés0 még mindig be’albalallan jövőben mosódik* <!. Hogy igy történi, azért olasz részrő' legnagyobb mi'rlékisen a foamciákct okolják1 akik a többi spapyol liallár c’lenőrzésérek megszüntetésére bivalkozva, .szántén megnyitották Spanyolország felé eső határukat Az olasz-francia tárgyal ások megszaik1 iása nagy- •részijein cnUck az olaisz clégülel1 len ségnek íu* lajdonithaló. Ha a spanyol rep ü lő-gjőpíiá niadó - sokkell kapcsolatban Franciaország és Anglia e. lélyesebb megtorló i'í-.ridsz-abályokra szánjak; el magukat, az olasz, elégülctlenséget tekint - ve, ez sulvo/obb következmilínyekhez vezet- betett (volna és különösen megterhelte vo!ru az angol—olasz megegyezést, melynek mielőbb1. éle'be'cptetcsé-hez pedig aingol részről erősen ragaszkodnak. Chainílaerlaián legutóbbi beszédében, orz amigo! -közvélemény nagy idegessége (rllencre, ezért óvalosap elkerülte, hogy megtöri.» rendszaBá K’okat jelentsen be. A iiteigy érdéi; kockáztatását tudomásul vevő angol ellenzék .szintét) tartózkodott attól, hogy az ningol büszkeséget komoly telicrju'ó- bára tevő ntlnisztcre'nöki kijelentéseket nagyon élesen b rá!ja . Sőt, francia részről s bizo-njyos megél lésre l'aJált Chambcríorn ól- üásfog'liaíláisa, mely más körülmények közöt’' 'legalább is éles sajlólámiadásokiat vont volna maga után. • _ _

z ellenté.lek kiélezésétől igy láthatóiig óvakodnak minden oldalról. De nz ellentétei-; valtozatimmil fönnáll amik és éppen váUozii'.l-m fönnállásuk miatt, elég gyök- rati maguktól éleződnek ki. Az általános külpolitikái légkör mindenesetre enyhült. A sorozatos euí'ópai ellent éteknek pillanatnyi gyújtópontjait képező csehszlovákiai t-s spanyolországi vnlsÜgoküJt azonban egv pllanat- ru sem szóibad szem elől téveszteni. —r•

AKINEK VÉRNYOMÁSA MAGAS ÉS SZÍVMŰKÖDÉSE RENDETLEN, ugv érhet el erők ködés nélkül megfeielő könnyű székelés, ha reggel éhg3romorra. egy kje pohár termeize.es „FERENC JÓZSEF“ keseTüv'zct űzik. Kéruezze meg orvosht.

hogy meghalt fíárd Ferenc, n híres pesti zcnemükiadőoúllalat szenior főnöke. Búrdnak nagy érdemei vannak a magyar zenei élet terén. Ö volt az, aki sok patai zeneszerző müvét elsőnek kiadta s így nem egy tehetség ütját egyengette a siker felé. Többek között Huszka Jena Bob hercege és Kaesúli Pongrúcz János vitéze is az ő keze nyomán jutott el a világsikerhez;

hogy a pesti Nemzeti Színházban a napokban furcsa epizód zajlóit le. Előadás közben — az Úrhatnám polgárt játszották —I 'egyszeresük vaksötétség borult a nézőtérre. A közönség eleinte azt hitte, hogy a sötétség is az előadáshoz tartozik, de mikor Gázon Gyula kilépett a rivalda elé és elnézést kért a söl él ség miatt, csaknem riadalom tört ki. Valaki ugyanis clkiáltotta magái, hogy, hiz van! A közönség egy része rémülten tolongott rt vaksötétben a kijáratok felé. A helyzetet PeAhes Sándor ment ette meg, aki kedélyesen beszélgetni kezdeti a közönséggel, majd humoros konferanszot tartott s egyik tréfát a másik után mondotta el. A közönség igy a helyéi maradt, majd néhány perces szünet u'á felgyűlt a villany s az előadás lovát f ni utat ód ott: