Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-01 / 98. szám

to ELLENZEK I 9 38 májún I. UJ UTON Irta: Hr. KÖVESS ISTVÁN Ir uj alkot mu ni/ íi/. szakasza követ­kezőként intézkedik: ..A képviselők tes lulele a:okból <i választott képviselőikből ail. akik román állampolgárok, ,'lü ones '■'mikor: betöltötték és ténylegesen a: alábbi csoport valamelyike szerinti fog­lalkozást ázik és pedig: 1. Földművelés és kézimunka. 2. ipar és kereskedelem. ,'j. Szedetni fogUdkozások. (id. szakasz: ,..l szenátus összetétele: A király által kinevetett tagok, a jogszerinti szenáto­rok és a választási törvényben megál­lapítandó feltételek szerint és számban az államban tdkötött testületek tagjai citál titkos és kötelező szavazás utján megválasztott szenátorok.“ ,L~ alkotmány rendelkezéseihez a nép­szavazás befejeztekor, illetve a/ ered­mény ünnepélyes jelentésekor őfelsége a kővetkezőket fűzte: ..Földművesek, munkások. a termelés tényezői és intek lekti&dek ezután szót emelhetnek érde­keik védelmében, mert munkakörükből választott képviselők által foglalnak he­lyet az ország parlamentjében. Aki dol­gozik és termel, beleszólhat a közügyek­be. Íme az aj itt, melyet a-< alkotmány nyit meg. Mint a nemzet érdekeinek leg­főbb őre. mindig ügyelni fogok arra, hogy minden csorbítás nélkül fenntar- tüssék az ország uj rendje és az mentői gyümölcsözőbb legyen.“ Az annyira hangsúlyozott királyi sza­vak testületi rendszer alapját tették le a valóságban. Ezt egyébként Miron Cristca pátriárka-miniszterelnök is megerősí­tette. ..Az uj alkotmány — hangoztatta — más alapra helyezi az ország parla­mentjét. a választópolgárok ugyanis nem pártérdek, de foglalkozási ágak szerint jelölik ki képviselőiket. Így: mezőgaz­dáknak csak mezőgazda, iparosoknak, kereskedőknek, diplomásoknak szintén saját képviselőjük tesz. akik természete­sen több tudással és orr aval ó sóig gal hoz­zák majd a törvényeket, hogy megvéd­jék saját osztályaikat, összhangban azok­kal, kik a nép jólét és haladás érdekében más téren dogoznak.“ Mindenekelőtt a „testületi rend“ kiépí­tése szükséges a cél eléréséhez, hiszen a ■testületek koronáját kell jelentse az al­kotmányban megjelölt parlament. Az épitőmunka pedig alulról kell elindul­jon, hogy a képviselet aj formája való­ban ennek kifejezője legyen. A kifejezés magja: ,,épitő-munka“, — nyilvánvaló­vá teszi, hogy nincs sző pusztításról, to­vábbra is fenmarad a magántulajdon, magánüzemek, szövetkezetek, gazdasági tényezők közötti egyensúly nem borul fel, ellenkezőleg: — az „épitö-munka“ folyamán mindezt megvédik, meg kell hogy védjék az uj törvényekben lefekte­tett alapelvek. Van azonban mélyreható különbség is: — háttérbe szorul az) egyén és egyéni érdek s ennek helyét elfoglalják a „kol­lektiv“ testületi érdekek, melyek viszont nem állhatnak ellentétben az ország leg­magasabb érdekeivel. Az uj alkotmány nem elégszik meg az „állampolgár“, „szavazópolgár“ fogal­mával. de tovább megy és foglalkozás szerinti meghatározást is ad, aszerint, hogy ki-ki mily szerepet tölt be a kollek­tiv keretben. Az alkotmány reformot te­hát speciális törvények kell kövessék, melyek a foglalkozások szerinti tagozó­dás, helyesebben: a testületek körülhatá­rolása felől pontosan intézkednek. A kérdés csak látszólag egyszerű. A szó igazi értelmében vett kenyérkerese­ten, foglalkozáson kívül ugyanis más fontos tevékenykedések is lehetnek, mint pld. pénzintézeti-igazgatósági, iskol'aszé- ki, egyházi vezetőségi tagság, stb. S fon­tos kérdést képez az is. mi történik a nőkkel, háztartásokban tevékenykedők­kel? foglalkozásnak, művészek testületé. Az egyes csoportok testületi szélességét, ma­gasságúi és mélységéi törvény fogja sza- bályozni s végső formában az (diám a legtágabb kört kell jelentse. \ választójogi reform feladata lesz, hogy o testületek tagjainak szavazási módját előírja, a: uj közigazgatási tör vény rendelkezései viszont a községi és megyei tanácsok felállítását, végered­ményben a falu és megye lesi ülőiének munkakörét írják elő. A választójogi-reformot ma még rész­leteiben sem ismerjük. Az alkotmány fentartja a kél kamarás rendszeri, ugyan- tikkor azonban a parlament lúgjainak sztámát nem közli. Azt sem tudjuk ez- időszerinl: vájjon a lanácsválaszitások eredménye lesz-e irányadó? Azaz: a községi és megyei tanácsok tagjai az ál­taluk választott tartományi tanácson ke­resztül jutnak-e a parlamentbe, vagy kü­lön választási tartanak e célból? Az előb­bi esetben valószínű, hogy a tanácsta­gok, az általuk képviseli lest üldi tagok számúhoz képest plurális szavazati jo­got kapnak. * Az első és legszámottevőbb foglalko­zási ág a mezőgazdaság volt és maradt Romániában, igg a gazdaosztály vezet majd a kamarában, mely meglehetősen széttagozódott. A vita anyaga továbbra is ugyanaz marad: — Helyes e a birtok elaprózá- sa? A törpebirtokos szegénységével szem­ben a módosabb gazda szívósan védi birtokát, a specialisták pedig nem a leg­kedvezőbb képeket festik a falu (75 szá­zalék) életszínvonaláról. A falumunka szerzője: Stirbu professzor állítása sze­rint számos szegény földműves-család van. melynek asztaláról hiányzik a bú­zaliszt, cukor, hús, túró. sőt — a tej is. Oly földműves-család is akad, melynek évi jövedelme 11 ezer 283 lej. kiadása viszont 12 ezer 2SS lej. igy 843 lej a „de­ficit“' évente, ami annyit jelent, hogy a 6 tagú családban 5 lej 50 bani jut egy főre naponta. Az eljövendő parlamenti munka első feladata, hogy a termelés egyensúlyát biztosítsa. A békés fejlődés és összhang föleiét elei a boldogabb korszaknak. A kérdés körül mos/ Garoflid és Mihalaehe vall miniszterek közöli igen érdekes saj­tóvita indult. A a előbbi: ,, nagyobb, az itlóbbii viszont a kisebb birtokok értleké­ben emel szól, nem lesz könnyű dolog a kél felfogás Közös nevezőre hozatala. Reif (»/ásóit mindkettő hivatalos statisz­tikai adatokkal igyekszik bizonyítani. Néhány hónappal előbb statisztikái év­könyv jelené meg, mely az 1030. évben tarlód népszámlálás adalai alapján Ro­mánia földművelés alá veit területét ismerlelve, a következő kimúláfást tar­talmazza: .Szánló: 13,866.102 hektár, legelő 3,857.102 hektár, szőlő és gyümölcsös 502.712, erdő 0,448 473, termékellen te­rület, viz 4,770 511 hektár. Összes terü­let 29,504.900 hektár, melyből az erdők és hasznavehetetlen területek (11,218.984 hektár) levonásával tehát 18,285.910 hektár művelhető terűiéi marad. Hogyan oszlik meg ezekután az or szág művelhető földje? 2 millió 400 ezer főre tehető azok száma fa mezőgazdák 75 százaléka), kiknek 5 hektáron aluli földjük van. 500 ezer főre rag azok szá­nta (17%/). akiknek 5—10 hektár föld­jük van. 180 ezer (5.5'“/) gardának 10— 20 hektár, 55 ezer (1.7%) gazdának 20— 50 hektár, 12.800 (0.4%) gazdának 50— 100 hektár. 5500 (0.2%) gazdának 100— 200 hektár. 4000 (0.1%) gazdának 200— 500 hektár. 2700 gazdának (0.1%) több, mint 500 hektár birtoka van. Meg kell jegyezni, hogy az 5 hektáron aluli birto­kosok összesen 5.535.000 hektárt (a mü­vei heh") föld 28%‘-(t), az 500 holdon fe­lüli birtokosok pedig 3,375.000 hektárt (17%) mondhatnak magukénak. Ha pe­dig tovább visszük az összehasonlítást, kiderül, hogy a 100 hektáron felüli bir­tokosok a művelés alá vonható terület­ből összesen majdnem annyival bírnak, mint a 2 millió 400 ezer főre rugó 5 hektáron aluli csoport. Itt, ezen a ponton uj, nagy feladat vár a specialistákra. A feladat: békés fejlő­dén feltételének megteremtése, az érdek­ellentétek kiküszöbölése, magasabb né­zőszempontból: bizonyára törvényes utón rendezendő keretben történő egy befogás alapján, mely még fokozottabb összhangot és figyelmei parancsol. Amerika egyik legfontosabb iparága, kiviteli cikke a film. Gyártása egész vá­rosokat mozgat meg, fart lendületes, for­rón mozgalmas életben. Ennek az ipar­áginak, mely elsősorban ez és csak má­sodsorban művészet, fő sikertényezői a nagy filmrendezők, a filmmese-írók és főleg a. filmszínészek, a ma bálványai, romantikus hősek akiknek nevét és mo­solyát a Fokfőldtől Egyiptomig, Bom­bájától Sydneyig s Newyorklól Rómáiig ismeri a világ. Az amerikait film a maga naiv és szórakoztató, kalandos és happy- endes valóságában olcsó és édes narko­tikuma a szórakozni, önmaguk kis éle­tét felejteni akaró nagy tömegeknek. S ezek ia tömegek — mint a londoni Pictu- regoer statisztikája bizonyítja — nyolc­van százalékban nem a film Írója, vagiy rendezője kedvéért, hanem a film női főszereplője milattt nézik meg a filmeket. Tehát az amerikai női; filíncsillag, a ma­ga területén nagyhatalom., vele bukik és emelkedik a gyár, ő a napja és főbolygó­ja a filmgyártás izgalmas mesterségé­nek. Vannak férfi-bálványok is termé­szetesen. mint a múltban a latin-szépsé­gű, álmodószemü és romantikus Valen­tino', akinek tragikus sorsát egy egész világ megsiratta és mint Amerika mai legnagyobb férfi-filmcsillaga, a fiatal, szép és kisportolt Robert Taylor, az uj nő-bálvány, rajongó szerelmeslevelek cél­pontja. De furcsa — ez derül ki; a sta­tisztikából —, a nők is inkább nők ked­véért járnak a moziba s jobban rajon­ganak ,ai vászon elérhetetlen hősnőiért, mint maguk a férfiák. Amerika a filmgyártás alig negyedszá­zados történetének ideje alatt időről-idő­re kitermelte és divatba hozta a maga nőtipusailt, amelyeket aztán — s ez vi­lágsikerük elképesztő arányait bizonyít­ja —- nemcsak a többi gyárak női tagjai, de a polgári nők tömegei i;s utánoznak külsőben, öltözködésben, mozgásban, sőt Az uj alkotmány — mint előbb ismer­tettük, — három csoportot ismer: 1. Földművelés és kézimunka. Tehát: me­zőgazdák. állattenyésztők, szőlő- és gyü­mölcstermelők és kézimunkások testü­leté. II. Ipar és kereskedelem. Tehát: nagyipar és kisipar, belső fogyasztást és kivitelt szolgáló ipar. malom, kőolaj, fa­feldolgozó ipar. kereskedelmi, szállító, bank és biztosító vállalatok. III. Szabad­Az amerikai Hím nóiipusai a hangosfilm kora óta hanghordozásban is. Hogy minden idők leghíresebb film- szinésznőjén, Greta Garbón kezdjük, akii még ma is változatlan fénnyel tün­dököl! a film égboltozatán — nem min­den második uj filmcsillagot uj Greta Garbóként hirdettek-e a plakátok? Min­den filmstatiszta Greta Garbo-szemöldö- köt tépett magának, haját hozzá hason­lóan viselte s igyekezett Garbo-szerüen karcsú lenni. Az uj Greta Garbók sorra buktak meg, mert csak megközelítették az eredetit, de művészetben el nem ér­ték. Garbo igazán nagy művésznő, ez si­kerének titka és értelme, ő nem azért lett világhíres, mert egyéni ruhákat, egyénii szemöldököt és hajviseletet hor­dott. Finom és sápadt, kicsit dekadens északi lényéhez külsőleg hasonló szí­nésznő nem egy akadt, hozzá hasonló csodálatos kifejező-erejű s érzékeny lelkű művész — senki. Nem egy Garbó- utánzatból lett ismert színésznő Ameri­kában, igy Carole Lombard, aki pedig tipikusan amerikai nő. De felsorolni hosszú volna azoknak a neveit, akik a Garbo-tipust testesítették meg. mert egy- időben,, a svéd sztár nagy sikerein fel­buzdulva', minden gyár ezt a típust ke­reste és foglalkoztatta. Majdnem ez történt Marlene Dietrifch-el is, akiinek csillaga1 lehanvatlóban van, mert utolsó filmjei sorra buktak Ameri­kában. Dietrichet annakidején uj Garbó­ként emlegették, aztán később valóság­gal önállósította magát, más lett a fil­men, egyéni, fanyar, különös, Garbónál démonii'bb, a „végzetes asszony“, akinek mély, rekedt hangját utánozza ma -s minden kávéház kis „úrnője a zongorá­nál.“ Marlene jó színésznő és érdekes asszony, inkább szerencséje nincs, olyan hihetetlenül rossz és fantasztikus filme­ket forgattak vele, hogy egyiknek sem lehetett maradandó sikere. De a Marlene- tipus diadalmaskodott azért s űz ameri­kai Dielrich csontos area bágyadt ./ me, egész lényének szóiakozotl l:ib-j</é se ezer és ezer utánzóra laláll mindenül! A film ké|; végzetes asszonyán, leélni > sebb démont ipusan kiviil a közeim ni legkedvesebb amerikai nőlápusa a , good girl“, a jó kislány, a szelíd, a kedves, a házias, akinek Janet Gaynor vo!| : meg (testesítő je. Gaynor már Mary Rich [ord utódja volt és rohammal vette be Ann­iik a szivét. Charles Rarrellel egyiin. ö voll a nagy tömegek kedvence, rendsze­rint szegény és jó kislányokat já1 zott, akit végül elvett a milliomos fin. Janetet imádta Amerika, ahogy Mary Pick l ord annakidején Amerika „Sweetheart ja“ volt. Ez a jókislány-lipus ma már ril káliban szerepel. Helyüket a pillanatnyi töm egliangulatnak megfelelően, más tí­pus foglalta el. Amerika ma az intellek­tuális, érdekes lelkiéletet élő európai nő­ért rajong. Nem véletlen a bécsi Louise Rainer nagy sikere. Louise nem szép nő, legaláho -iis akadémikus értelemben nem az. Nagy és lelkes szeme van, arcán va­lami csodálkozó és döbbent kifejezés, ideges, mint egy versenyparipa, keze vib­rál, hangja halk és nyugtalan. Érző nő­ket játszik, párjának hűséges társát, aki gyönge fizikumával a harcoktól sem riad vissza, kész az önfeláldozásra, az áldozatra, maga a jóság, az érzékeny lel­kiség. Amerika ebben a pillanatban ra­jong érte. S rajong még mindig Joan Grawfordért, aki az amerikai lány leg­tipikusabb képviselője a vásznon. Leg­főbb tulajdonsága, hogy érdekes, min­denben egyéni s igazi asszony, ak; gyak­ran üzleties és anyagias 'énye mögött is mindig romantikus. Joan kihangsúlyozza nagy, érzéki, száját, néha inkább csúnya, mint szép, remekül sportol, van benne humor, de sir is, igazi könnyeket. F'lm- jei kilencven százalékban amerikai luxus- környezetben játszódnak le, fényűző ott­honokban, luxusyacblon, óceánjárón, ö az a lány, aki tüzön-vizen kérésziül megszerzi magának a férfit, akit szeret, bátor, határozottság és puha nőiesség amerikai keveréke. Nagyon szeretik, őt is utánozzák, az ő típusa is tucatjával szaladgál a gyárak környékén. Az amerikai film eddig felsorolt nő- tipusain kívül egy magyar színésznő diadalának híre érkezik át most az óceánon. A színésznő, a teljesen egyéni amerikai filmeken eddig nem látott tí­pusú Gaád Franciska, a budapesti Víg­színház volt „enfant terrible“-je. Min­den valószínűség szerint Bánkv Vilma után ő lesz a második világhírű holly­woodi magyar filmcsillag. De mig Bánky Vilma omló szőkesége és szentimentáliz- musa miatt aratott sikert annakidején, úgy a mostani felbukkant magyar film­nagyság egész más tulajdonságaival hó­dította meg az amerikaiakat. Gaál Fran­ciska mindenekelőtt egészséges és vidám típust jelent! a film vásznán, sok humor­ral és kedvességgel. Igaz, hogy most Eu­rópába jön és hirek terjedtek el arról, hogy ez a hazatérés végleges, de való­színű. hogy a vasakaratu és tehetséges Gaál Franciska kiverekszi magának azt a helyet mégis, amely friss akaratereje, újszerűsége s rutinja miatt kijár neki a filmvilágban. Marton Lili. .... ......... .......... KHA! Kha — ez egy ideig rettentően lené­zett, háromezer főből álló törzis Bengá" li'ában. Még a páriáknál is embertele­nebb sorsa volt annak, aki a Kha-nem­zetségből származónak vallotta magát. Az üldözés oka az, hogy a Kha-törzs va­lamikor elhagyta a sivahitet és rnioha- medánussá vedlett. Most az angolok jó- vólából és Gandhi közbenjárására, meg javul a szerencsétlenek helyzete, ameny- nyiben India nagy reformátora és Indo­re maharadzsája, Gandhi jóbarátja s kö­vetője kierőszakolta a kasztoknál, hogy a Kha-nemzetség előtt, megnyitják mind­azon foglalkozási ágakat, amiből eTi g ki voltak zárva. Még azt is megengedik, hogy Kharférfi nőül vehessen hindu Lányi. Megfordítva nem történhet. Még tavaly ás oly mértékben élt a gyűlölet a Kha-emberekkel szemben, hogy akit egy Kha megérintett, az hosszú évekre el­vonult a magányba szégyenében. Most. hogy az angolok ezeket a megkínzott Kha-embereket a hadseregbe is besoroz^ hatónak vélik, megszűntnek tekinthető Indiában a Kha-kérdés és a kincses sziget brit urai 1200 katonához jutn-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents