Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-04 / 100. szám
1938 májas '4. ELLENZÉK Szigetet vásárolt a breton partvidéken Lindbergh A mesterséges szív töhéletesiíéséneh szenteli életét PÁRIS, május 3. Lindbergh ezredesnek, az óceán első átrepülő jenek titokzatos szigetvásái lása- ról .most érdekes részletek válnak ismeretessé. Lindbergh ezredes — mint) ismeretes —, nemsokkal azután, hogy elrabolták és meggyilkolták gyermekét s e bűntett miatt az amerikai biróság halálra Ítélte Hauptman Brúnót, búcsút mondott Amerikának, amely a diadalmas óceánrepülés óta egyik legnagyobb fiiiának tekintette ugyan, de a bandrtiz- mnsiól nem tudta megvédeni családját. Azóta a Dimdbergh-család Európában utazgatott s csak időközönként telepedett meg huzamosabban egy helyen, igy akkor, amikor megszületett második gyermekük. A szülés, merőben szokatlan biztonsági rendszabályokkal, Angliában történt. Úgy látszik, Lindberghék még Európában sem érezték magukat teljes biztonságban az amerikai' gangsterek elől. Lindberghék sehol sem lelték nyugalmukat. Ilyen körülmények között az amerikai aviatika büszkesége, aki nemcsak repüléseivel vált híressé, hanem mint repülőgép szerkesztő is a legkiválóbbak közé tartozik, nem tudott többé a szükséges nyugalommal foglalkozni az aviatikával. Talán az imádott kisfiának elvesztésé- ' vei járó nagy lelki megrázkódtatásnak is része volt benne, hogy Lindbergh ezredes érdeldődése mindinkább az emberi lét alapvető kérdései felé fordult és páratlan műszaki tudását az élettan tudo- dományának szolgálatába igytekezétt állítani. E célból] társult Alexis Carrell-lel, a newyorki Roekefeller-intéztet elnökével, akii korunk egyik legnevesebb biológusa és hosszabb idő óta Franciaországban kísérletezik. A kettőjük együttműködésének első világraszóló eredménye a Lindbergh— Gárrell-féie „mesterséges szív“ volt, amellyel csodálatba ejtették mind a műszaki, mind a tudományos világot. Carrellék régóta bérlik a franci a tengerpart. közelében fekvő kis St. Gildas - szigetet és itt kísérletezett hosszú ideig együtt Carrell és Lindbergh. Az a sziget, amelyet most Lindbergh megvásárolt, csupán néhányszáz méternyire fekszik a St. Giildas-szigéttől. A Morlaixnál fekvő kis, ILl'iec nevű breton sziget lesz, a jelele szerint, Lind- bergh-család tartózkodási! helye a jövőben. Ez a sziget azelőtt Thomas Ambroise- ( nak, a Mignon cimü világhírű opera zeneszerzőjének birtoka volt. A szigetet Lindbergh nem vásárolhatta meg a maga nevére, mert a francia hasimul a lábhoz! A finom harisnya feszöl és a selyem olyan simuiékony marad, mint az első napon. Nem csoda — harisnyáit kizárólag Lux szappanpehel- lyel mossa. ditengerésziet hadiövezetében fekszik és külföldi állampolgár csak különleges francia miniszteri engedéllyel vásárolhatta volna meg. A vételi szerződést egy társaság nevében Lindbergh barátjának, Alexis Garrellnek a felesége Irta alá. Bizonyos, hogy Lindbergh továbbra is a mesterséges szív tökéletes késének kívánja szentelni magát és éppen ezért választotta végleges léteiepési helyéül a St. Gil- dashoz oly közel fekvő Uiliec szigetet. hogy egyhónapos turnéra indul a Thalia Rt. társulata. Négy hétig úgy a prózai, mint operettelőadások szünetelnek nálunk. A társulat: visszatérése után még <sok érdekes bemutatót tart, majd nyár elején sor kerül a tavaly rendkívüli sikert aratott szabadtéri előadás sorozatára; hogy megírta az Ellenzék, hogy milyen kellemetlen baleset érte a kedves Czoppán Flórit a Kék nefelejt előadásán. A baleset leírása azonban téves információn alapult. Csóka Józsefnek, a népszerű komikusnak semmi szerepe sem volt a kellemetlenségben, mert tánc közben nem ö, hanem a hátán levő bádogdoboz ütötte meg a művésznőt. Csóka ugyanis bogárgyüjtő professzort alakit a darabban, aki ebben a jelenetben hátán hordja a bogaraiknak szánt gyűjtő dob őzt. Csóka vigasztalhatatlan volt az eset miatt, amiben különben még gondatlanság miatti része sem volt. Czoppán Flórinak különben semmi komoly baja nem történt és minden közbenjárás nélkül bocsátott meg művé szkollégá jónak; hogy a Thálta operett együttese nagy sikerrel szerepéi jelenleg 0 rad can. Legutóbb a Júliát mutatta be az operettegyüttes és a premier olyan érdeklődés mellett zajlott le. hogy a jegyazsiatőrök 60—SO iejes felárra! adlak el egy-egy jobb jegyet. Ilyen óriási érdeklődés régen nem volt a színházi előadások Ránt Oradean, mint most. Az operett-társulat j egyébként a Júliát jálsia minden este, de bemutatta azonldvül az Egyetlen éjszakára cimü darabot is és felújította & Mórica gráfnőt; hogy Guy de Chombre, Franciaország légügyi minisztere, színésznőt vett feleségül. A negyven éves miniszter felesége Cora Madou, az ismert párisi operett színésznő; hogy Marlene Dietrich helyére Nagy Katót, az ismert magyar filmszinésznőt szerződtették Berlinbe. Ugyanis nem sikerült az a német sajtókampány, amely meg akarta nyitni az utat Dietrich németországi szereplése előtt; hogy a nemrég elhunyt nagy olasz költő, D‘Annunzio titkára, Tomaso Antony ini érdekes könyvet 1irt a világhírű mesterről. Antongini úgy látszik nem rajongott gazdájáért, mert könyörtelen őszinteséggel jr róla, a többek között azt írja, hogy D‘Annunzio önző és könyörtelen ember volt, aki pillanatnyi szerelmi kalandokért családok, uriasszonyok. férfiak életét tette fördere, még akkor is, ha j azok a legjobb barátai voltak. Megírja a i titkár, hogy a költő féktelenül hiú volt, ! több mint száz mohája volt s naponta fél ! liter Cotjj kölnivizet használt el Egy koldussá lett cári tábornok regénye NIS, május 3. A dél jugoszláviai városban mostanában nem beszélnek az emberek másról, mint egy csodálatos sorsfordulóiról, amelyik két férfiút érte, akik hosszú időn át a legkeservesebb nyomorban és szegénységben éltek a város perifériáján. Ha nem akadnának élő szemtanuk, akik az alábbi regényes történet két főszereplőjét nagyon jól ismerték és mindent a legközvetlenebb közelből figyelték volna meg, az ember önkénytelenül valamilyen tehetséges regényíró fantáziaszüleményének tekinthetné Anastas Cserbin és Dragomir Radosavljevics históriáját. Cári tábornokból csavargó tábornok. Arról beszélt, hogy nem birja ki már tovább, visszamegy hazájába, Oroszországba, ha mindjárt a biztos ha tál vár is otthon reá. ÁLOMSZERŰ FORDULAT Egy szép napon el is tűnt az orosz nyomtalanul. Hetek teltek el, egyszerre csak levelezőlap érkezett egy ismerőséhez Istanbulból. A lapon közölte Cserbin, hogy jól érzi magát. Aztán megint nem lehetett róLa semmit sem hallani jó ideig. Körülbelül három héttel ezelőtt hosszú levelet kapott Teheránból Radosavljevics. A levélhez nagyobb összegről kiállított csekk is volt mellékelve. Cserbin közölte sorstársával, akr oly sokáig megosztotta vele nyomorát, hogy Teheránban összeakadt egy régi háborús bajtársával, akinek vezető állása van az egyik angol petróleumvállalatnál. Ez a barát azonnal kitűnő állást szerzett neki. Cserbin elküldte az útiköltséget nyo- morkorszakának barátjához, hogy azzal Radosavljevics Perzsiába utazzék. Cserbin állást is szerzett már neki. A mult hét végén azután ultrákéit Teherán felé Radosavljevics, aki persze előzőleg tető- től-tajpig kiöltözködött és igy ment az uj élet felé. Körülbelül öt évvel ezelőtt egy teljesen lerongyolódott csavargó érkezett Nisbe. Rongyos ruházata mellett még mosdatlan és borotválatlatn is volt, úgy hogy rendkívül szánalmas benyomást keltett. A buLgár határ közelében, tehát kívül a városon, kövekből és szikladarabokból kezdetleges kunyhót épített miagának és ebben lakott embergyülölő remeteként. A csendőrök persze hamarosan érdeklődtek a különös ember iránt és igazoló iratokat kértek tőle. A csavargó iratai azonban a legnagyobb meglepetésre rendben voltak és ezekből kiderült, hogy Anastas Cserbinnek hívják, aki valaha magasrangu vezérkari tiszt volt a cár hadseregében. A háborúban tábornokká léptették elő és mint ilyen, a kubáni kozákok hadtestét vezényelte. Apja] kormányzó volt, amikor meghalt. Cserbin az orosz összeomlás után Perzsiába menekült. Ott értesült róla, hogy feleségét és gyermekeit kivégezték a forradalmárok. Birtokait elkobozták a bob sevikiek. Cserbin mindazonáltal elég tekintélyes összeget vitt magával Teheránba. Az ezután következő éveket utazgatásokkal töltötte el és szórakozásai: felemésztették lassan minden pénzét. Cserbin, áld világéletében gavallér volt, különben sem tudott jól bánni a pénzzel. Végül azután az országútin került, így jutott el Nisbe, ahol egy időre letelepedett. Később megbarátkozott néhány földművessel, akik kt-ott segítettek is raja. Sokszor azonban keservesen éhezett az egykori' cári tábornok. Ha szerencséje volt, fogott néhány halat, amiket azután eladott jóindulatú paraszt- asszonyoknak. Minden álma az volt, hogy még egyszer életében jól felöltözzék és meleg szobáiban ülhessen. Aki százezer fontot lopott Vagy másfél évvel ezelőtt beköltözött a városvégi kunyhóba Cserbinbez egy ép olyan hajótörött egyén, mint ő, akii ugyancsak jobb napokat látott valaha. Dragomir Radosavljevics volt a lakótárs neve, aki igen jó családból származott és fiataíi korában a jugoszláv postához került. Ő látta el a szolgálatot a nemzetközi vonatok postakocsijaiban. 1920-ban Djevdjelinél, a görög—jugoszláv haltáron megszólította a fiatal postatisztviselőt egy ismeretlen ur, aki arra kérte, legyen segítségére, hogy egy kis csomagot átjuttasson a határon. Ezer dinárt ígért ezért a szolgálatért neki az ismeretlen. Radosavljevics belement az* üzletbe, de kíváncsiságból felnyitotta a csomagot, amelyben ezer darab száz- íonfcos bankjegy voltt. Radosavljevics képtelen volt ellentállni a kísértésnek és eltűnt a pénzzel. A fontok egyrészét beváltotta, de természetesen vigyáznia kellett arra, hogr el ne árulja gazdagságát és ügy zugbankárokra volt utalva, akik alaposan becsapták. Ott hagyta] a postát és Nis közelében Niska Bánjában kis szállodáit nyitott. Itt élt néhány esztendeig. 1927-ben azonban váratlanul jelentkezett a djevdjeliii ismeretlen, aki rá- akadt tolvajára. Feljelentette Radosavl- jevicset, akinél még húszezer fontot találtak angol bankjegyekben és igy tagadni sem tudott. Az egykori pos tahivá - talnokot tiz évi fegyházra ítélték. Elvesztette mindenét. Hét év múlva ugyan szabadlábra került, mert jól viselkedett, de addigra meghaltak gyermekei, felesége pedig nyomtalanul eltűnt. Nagy nyomorba került Radosavljevics és ily körülmények között találkozott az orosz- szál. A két szerencsétlen összebarálko- zott, Radosavljevics beköltözött az orosz kunyhójába és azontúl kettesben éltek egy ideig. Vagy egy fél évvel ezelőtt nyugtalankodni kezdett Cserbiu, az egykori orosz !ij «alaposa helyezték az ide geo valuták kiutalását BUCUREŞTI, május 3. Az idegen valuták kiutalására vonatkozó rendelet megjelent a hivatalos lapban. A rendelet rendkivül fontos újításokat tartalmaz. Vidékiek ezután nem autori- zált bankok, de a jegybank fiókjai utján terjesztik elő kérvényeiket az ott eladásra kerülő' kérvényblanketták kitöltésével. Külföldön tanuló diákok iskolai bizonyítványaikat csatolják. Németországban tanuló ifjak a nemzetnevelésügyi miniszter igazolványát is fel kell mutassák. Betegek —, akik külföldre utaznak gyógykezelésre — orvosi bizonyítványt csatolnak és útleveleiket is bemutatják, Az engedély 15 napig érvényes. A jegybankfióknál kell befizetni az engedélyezésért járó 'taksát. Húszezer vagon buza vár kivitelre ' BUCUREŞTI, május 3. A buzaértékesitő hivatal jelentése sze= rint Romániában a mult év folyamán 100 ezer vagon buza állt rendelkezésre kivitel céljára. Ezideig 80 ezer vagon búzát exportáltak, igy még 20 ezer vagon vár kiszállításra. IPARI KÖZMÜHELY LÉTESÜL ARADON. Az aradi líceum végzett növendékei szövetkezeti alapon egv közüzem jellegével biró ipari vállalkozást létesítettek, mely az „Aradi Ipari Szövetkezek' nevet viseli. Arad városi tanácsa e célra \ egy 1600 négyszögöles telket ad a szövet I kezetnek és erre Oresfeanu polgármester • már a belügyminiszter jóváhagyását i j megkérte. Ezen a telken épitSc fel a sz<" ' vetkező uii&elyét U
