Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-04 / 100. szám

I I ell r N 7. f K / 9 3 H m i I u H 1. Junius 30-ig minden mester megkapja mesterkönyvét és iparengedélyét CLUJ, május 3. Stavri Cunescu munkaügyi miniszté­riumi vezérigazgató utasítást adott ki a munkakamaráik vezetőinek, hogy 193^ június 30-ig adják ki az összes munka- es mesterkönyveket, valamint az iparenge­délyeket, mert julius i-től kezdve olyan intézkedéseket léptet életbe a miniszté­rium, mely radikálisan megoldja a kon­tárkérdést. Remélhetőleg ezzel a gyöke­res intézkedéssel megoldást nyer a kon­tárkérdés, mert az uj rendszabályok a fogyasztó közönséget is súlyosan érintik, ha kontárral dolgoztatnak. Zavarok a cipész ortopédia körül ORADEA, május 3. A régi ipartörvény egyáltalában nem tett megkülönböztetést a cipészek és az ortopédia között s ezért az iparengedélyt csak „cipész“ megjelöléssel látta el. Az uj ipartörvény szintén nem tesz megkülönböztetést, amely csak a „panto­far“ és az „ortoped mecanic“ megjelölést tartalmazza. Egyes hatósági szervek azon­ban az utóbbi megjelölés alatt az orto­péd cipészeket értelmezik, holott annak a cipész iparághoz semmi köze sincs. Az „ortoped mecanic“ protéziseket, végtago­kat készíthet, de nem cipőt. Ebben az zavaros ügyben többen ke­resték fel az oradeai munkakamara veze- \ tőségét, hogy világítsa meg a kérdést, 1 hogy kik foglalkozhatnak cipész-ortopé- i diával, mivel a törvény nem intézkedik világosan. A kamara sem tudott katego­rikus választ adni, ellenben átirt a mun­kaügyi miniszterhez, hogy az tisztázza a kérdést. A Kisipar heiozefe CLUJ, május 3. A hosszú téli időszakon át tartó kere­seti pangás után, iparosaink minden remé­nyüket a tavaszi szezon fellendülésébe he­lyezték. Itt van a tavasz, de sajnos, a re­mények nem váltak valóra, mert a pan­gás egyre tart. Ezt bizonyítják legjobban a tavaszi építkezések elmaradásai. Már pedig, ha az építőiparban nincs mozgás, akkor ennek hatását nemcsak az ezzel szorosan összefüggő rokonipari szakmák, hanem a távolabb álló iparágak is meg­érzik. Clujon az induló szezonban semmi né­ven nevezendő komoly építkezés nem kezdődött. Mindössze csak olyan kisebb- szabású házikók építésére kértek engedé­lyeket, mely építkezések gazdasági szem­pontból egyáltalában nem jönnek számí­tásba. Ilyen körülmények közt természetes, hogy az építőiparosok semmiféle pénzfor­galmat nem bonyolítottak le és igy az asztalos, ács, bádogos, lakatos, szerelő, üvegező, festő és mázoló stb. iparágak is munkanélkül maradtak. Kisebb alkalmi javítások voltak, de nem számottevőek. Mindenesetre az építőipar most is erő­sen bizik abban, hogy a munkálatok meg­indulnak, annál is inkább, mert építkezési érdeklődés és hajlam bőven van, csak az épitkezni akarók elhatározásukban in­gadoznak. De ez a nagymérvű építkezési hiány nemcsak Clujon mutatkozik, hanem Transzilvánia valamennyi városában ész­lelhető. így csak egy néhány számottevő várost emlitünk fel, mint: Aiud, Blaj, Di- ciosanmartin, Zalau, Simleul-Silvaniei, Tg.-Mures, Reghin, Sft.Gheorghe, Si­ghişoara, stb. városokat, ahol szintén a teljes építkezési pangás mutatkozik. Remélhetőleg az enyhülő gazdasági helyzet a közeljövőben az építkezés lehe­tőségeit is megnyitja, mellyel karöltve valamennyi iparágban hatásos élénkülés fog mutatkozni. Uj Társadaiombiztositó-bélyegek kerülnek forgalomba A régi bélyegeket át kel! cserélni, msirl hiilónbzn értéküket vesztik CLUJ, május 3. Az Országos Betegsegélyző Pénztár ve­zérigazgatósága hirdetményt bocsátott ki, amelyben az érdekeltek tudomására hoz­za, hogy folyó évi március 31-én meg­szűnt az 1937—38. évi kibocsátási beteg- segélyzőbélvcgek érvényessége. Egyidejű­leg az úgynevezett tüdőbetegbélyegeket is kivonták március 31-ével a forgalomból. Azok a munkaadók és alkalmazottak, akik ilyen bélyegekkel rendelkeznek, je­lentkezzenek a kerületi betegsegélyző pénztárnál, ahol a régi kibocsátású beteg­segélyző- és tüdőbetegbélyegeket folyó évi május 31-ig átcserélik uj bélyegekre. Az uj betegsegélyző-bélyegek, amelyek az 193S — 39. költségvetési évben használan­dók fel, a folyó évi április elsejétől kez- dődőleg egyesitik a tüdőbetegbélyegeket is. A régi bélyegek átcserélése iránt kérés nyújtandó be az illetékes betegsegélyző- pénztárakhoz, a kérésben fel kell tüntetni a helyet, ahol a bélyegek a munkaadó vagy alkalmazott vásárolta, a vásárlás időpontját és be kell jelenteni azt is, hogy a biztosított tag miért nem használta fel ezeket a bélyegeket. ftönpef is Keli vadul es âfaiâny összegei is fteii ílzeini Végösszeg jelenleg: 300 lej CLUJ, május 3. A Repülői élyegalap igazgatóságának (Casa Fondului National al Aviaţiei) 106374—193S. számú rendeletével, ame­lyet a kereskedelmi és iparkamarák szö­vetsége 3025. szám alatt küldött meg a kereskedelmi és iparkamarához, elő­írja, hogy az összes kiskereskedők és kis­iparosok azért az engedélyért, hogy az előirt üzleti könyveket ne naponkint ve­zessék, a Banca Naţionala Romana-nal kötelesek évenként 100, azaz Egyszáz lejt lefizetni. Ez az újabb 100 lej nem tévesztendő össze a pénzügyigazgatóságnál befizetendő 200 lej általány összeggel. A helyzet tehát az, hogy a kiskereske­dők és kisiparosok — azok, akik 75.000 lejig vannak megadózva, tehát inclusiv a VIII. patenta fixa kategória — kötelesek könyveket venni, azokat rendesen felbé­lyegeztetni, vezetni, csak nem naponkint s e nemnaponkénti vezetés engedélyezése végett, illetve ennek megváltásaképen kö­telesek évenként 200 lejt a pénzügyigaz­gatósághoz és évenként 100 lejt külön az aviatikái pénztár alap javára lefizetni. Végeredményben tehát könyv is kell, ve­zetni is kell s a 300 lejt fizetni is kell. A Banca Nationala-hoz a következő declarációval kell lefizetni: Subsemnatul am onoare a Va achita pentru Fondul National al Aviaţiei cont. T. 118. suma de lei xoo adeca Unasuta de lej, dela 1 Aprilie 1938 pana la 31 Martie 1939, pentru ingaduinta* * 1 ce li se acordat de a nu avea efectuate inregistrarile operaţiu­nilor la zi pe baza ordinului Casei Fon­dului Nat. al Avietiei Na. 106374—1938. Dátum, aláírás, foglalkozás. Kereskedőik részére siIJ;miií adó: J. 5000 lej kereset g 300 lej. 11. 5.001—10.000 lejg 700 lej. Hl. 10.001—15.000 lejig 1.200 lej. IV. 15.001— 20.000 lejig 1.800 lej. V. 20.001 25.000 lejig 2.300 lej. VI. 25.001 40.000 lejig 3.500 lej. VII. 40.001 50.000 lejig 4.000 lej. Vili. 50.001 -75.000 lejig 6.800 lej. IX. 75.001— 100.000 lejig 9 eze lej. X. 100.001 150.000 lejig 14.000 lej. XI. 150.001— 200.000 lejig 19 ezer lej. XII. 200.001— 250.000 lej g 25 ezer lej. XIII. 250 001— 300.000 lej g 30 ezer lej. Iparosok részére iiliia.mi odó: I. 5000 lej keresetig 240 lej. II. 5001—10.000 éjig 360 lej. III. 10.001—15.000 lejig 960 lej. IV. 15.00—20.000 lejig 1.440 lej. V. 20.001 — 25.000 lej'g 1.840 áej. VI. 25.001—40.000 lejig 2.800 lej. VII. 40.001—50.000 lej g 3.680 'ej. VIII. 50.001—75 000 lejig 5.440 lej. IX. 75.001—100.000 lejig 7.200 lej X. 100.001— 150.000 lejig 11.200 lej. XI. 150.001— 200.000 lejig 15.200 lej. XII. 200.001— 250.000 lejig 20.000 lej. XIII. 250.001— 300.000 lejig 24.000 lej. Ebben az évben az emelés egy példa szerint a következő: Vegyük a negyedik kategóriát. Kereskedőknél: 1.800 lejnek a húsz százaléka kitesz 360 Uejt s a nem zetvédelmi alap a 20.000 lej után 2 száza­lék, kitesz 400 lejt, összes emelés 760 lej. Iparosoknál 1.440 lej után húsz százalék emelés 288 lej, nemzetvédelmi aílap 400, összesen 688 lej — plusz mindenütt a régi kivetésnél megállapított járulékos adók. Módosítja a pénzügyminisztérium a kisiparosok forgalmi adó törvényét BUCUREŞTI, május 3. A Munkakamarák Uniójának elnöke, személyesen járt közbe a pénzügyminisz­tériumnál, hogy a kisiparosokra vonat­kozó forgalmi adó törvényt módosítsák és pedig az ország kisiparossága érdekei­nek megfelelően. Molin Gheorghe, az Unió elnöke, kérését azzal a kézenfekvő ténnyel támasztotta alá, hogy az uj ipar­törvény i 51. szakasza pontos meghatáro­zást ad a kisiparos fogalmáról és ezért azt tartja szükségesnek, hogy a kisiparost érintő forgalmi adó törvényt hozzák összhangba ezzel .a szakasszal. Vagyis: mentesítve legyen a forgalmi adó kötele­zettsége alól az a kisiparos, aki tiz mun­kásnál és 20 motorikus hajtóerőnél nem használ többet. A pénzügyminisztérium most 26669 számú körrendeletével az alábbiakat hozza az egyes munkakamarák tudomására: „Közöljük, hogy a Munkakamarák Uniójának közbenjárására a kisiparosokra vonatkozó forgalmiadó kötelezettsége ügyében a törvény módosítása alkalmával tekinlcbttel leszünk a. kisiparosság sérel­mére s annak megfelelően helyesbit­jük azt.“ Nyilvánvaló tehát, hogy a pénzügymi­nisztérium a közeli napokban újabb ren­delkezést közöl a pénzügyigazgatóságok­kal s ebben ismertetni fogja, hogy me­lyik az a kisiparos kategória, amely nem köteles a forgalmi adót fizetni. Az egyenesadótöpvény módosítása és a kisiparosság újabb adóterhei CLUJ, május 3. Az egyenesiadótörvény módosítása, amely a Monitorul Oficial 76. számában jelent meg, különösen a kisiparosságra nézve tartalmaz súlyos intézkedéseket. Nevezetesen ez a módosítás eltörölte a patenta fixa iparosokra vonatkozó táblá­zatot s igy ezentúl az iparosok is a ke­reskedőkre vonatkozó táblázat szerint lesznek megadóztatva. Tekintettel azon­ban arra, hogy ebben az évben nem lesz­nek kivetések, csak átvitelezések, ebben az évben a kisiparosság adóját a régi táb- | lázat szerint megállapított összeg után emelik fel húsz százalékkal plusz két szá­zalék jövedelem után a- nemzetvédelmi alapra, ahogy azt lapunk előző számában pontosan megirtuk. Azok a kisiparosok azonban, akik most váltanak iparengedélyt, most kezdenek munkához s igy uj kivetésben részesül­nek, már a kereskedőkre vonatkozó táb­lázat szerint lesznek adóval megróva. Tájékoztatás végett közöljük a patenta fixa 13 kategóriájának az adóösszegeit a kereskedőkre s az iparosokra nézve, még egyszer hangsúlyozva, hogy az iparosság- ■ ra vonatkozó táblázat az uj módosítás szerint nem létezik s igy minden iparos kiszámíthatja, hogy jövőre, amikor uj ki­vetések lesznek a húsz százalékos emelé­sen kivül, a kereskedőkhöz viszonyított különbözet milyen összeget fog kitenni. Ebben a táblázatban csak az állami adót tüntetjük fel, ehhez még hozzá jöínnek az úgynevezett járulékos adók (aditionalék), amely majdnem kilenc százalékát teszi ki az adó alaniául szolgáló jövedelemnek. Tizenegy varrógépet osztott ki az oradeai munkakamara a román iparosok közt ORADEA, május 3. A munkaügyi minisztérium a román kisiparosok támogatása céljából még a mult esztendőben dijmentes ipari szerszá­mokat bocsájtott rendelkezésünkre. Most a bihormegyei prefektus értesitette a munkakamarát, hogy a régebben jelzett varrógépek megérkeztek és azokat tizen­egy iparos közt osztotta szét. az asztalosiparosok gyűlé­se. A Romániái Kisipari Szövetség he­lyi fiókjának asztalosipari szakosztálya folyó hó 5-én, csütörtökön este hat óra­kor gyűlést tart a Piata Cuza Voda 16. szám, II. emeleti helyiségben. HÚSÁRAK TIMISOARAN. A mészá­ros és hentes iparostársulat elnöke a kö­vetkezőkép állap Bottá meg a húsárakat: I. oszt. marhahús 25 lej, I. oszt. leves- hus 22 lej, II. oszt. 20. borjuconb és ka­raj 32 lej, egyéb borjúhús 30 lej, II. oszt. 26 lej, I. oszt. sertéshús (karaj) 35 lej, comb 28, II. oszt 26, nyersszalonna 30, háj 34, zsir 36. Juh-hus hátulja 19, eleje 17 lej, bárányhus egyenlő a borjúhús árával. Kongresszus a: Ipart est ül etek feltá­masztása érdekében. Nagyszabású kon­gresszus volt a fővárosban, melyen az évekkel ezelőtt feloszlatott ipartestületek elnökéi vettek részt. A gyűlésen a kis­iparosság helyzetét vitatták meg és meg­állapították azt. hogy az ‘ipartestületek feloszlatása mérhetetlen csapást hozott a kézmüiparosságra. A kongresszus három pontban fogliailta össze határozatát, ame­lyet a munkaügyi minisztérium elé fog terjeszteni. Ezek szerint követelik: 1. Az iparosság átszervezését ipartestületekbe és kollégiumokba. 2. A társadalombizto­sító reformálását. 3. A kisiparosság tá­mogatását és a fölöttük való őrködését. HÁNY MESTERKÖNYV KELL EGY ASZTALOSNAK? Az uj ipartörvény az asztalosipari; éppen ötfelé darabolta, ami azit jelenti, hogy az asztalosiparos, ki műhelyét az eddigi mederben akarja tovább vezetni, öt mesterkönyvet kell váltson. Az sszta Jós iparosok tehát a munkakamarák felfogása szerint a mes­terkönyvekért egyedül 1250 lejt kell fi­zessenek, mert a munkakamarák az első mesterkönyvért 50 lejt számítanak, mig a továbbiakért darabonként 300 lejt. Az oradteai munkakamara ebben 07 ügyben átirt a munkaügyi miniszterhez és azt kérte, hogy az asztalosiparosok a továb­bi könyvekért is 50 lejt, illetve összesen 250 lejt fizessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents