Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-29 / 121. szám
8 ellenzék / 9 3 H mi4 / ií ä 2 9. knrarmw * *-«m * wa1 w Ă^ok és pusztulás Jár xix«i|€x minden (épie nyomán ismeretlen adatok Leibnizrol, minden idők legcsodálatosabb ezermesteröröl BERLIN, május hó. Aki csak munkámból ismer engem, az nem ismer: mondja valahol Leibnil/., 1 XVII. és Wlíl-ik század Németországának alighanem legátfogóbb, leg- egy ütemesebb elméje. Nagy Frigyes pc dig azt mondta róla1, hogy egyetlen személyben egyesíti a tudományoknak egész akadémiáját é.s ez valóban igy is van, mert eltekintve azoktól a korszakalkotó elméletektől, amelyeket a matematika, fizika és filozófia terén leszögezett, egészen elsőrendű szerepe volt a gyakorlatit élet terén is, mint minden idők egyik legkitűnőbb diplomatája, államférfia és közgazdásza1. Leibniz alakjáról mindenki hallott már valamit, de lényegileg senki semmit sem tud róla: és igy nem is csoda, ha egész könyvtár bontakozott már ki alakja körül. De ezek a könyvek mind csak egyik vagy másik oldaláról mutatták meg Leibniz alakját, az átfogó fénykép mindezrdeig hiányzott. A történeti életrajzoknak mai divatja mellett előrelátható voLt, hogy sorsát Leibniz sem keregényiró, vállalkozott a nem könnyű feladatra és hatalmas, több, mint hat- száz oldalas kötetben fórja az olvasó elé a német tudományos életnek ezt a mindmáig messze kimagasló alakját. A gyerekkori kisebb-nagyobb csínyekkel kezdődik a történet, azokkal a csínyekkel, amelyek löbbé'kevésbé minden ember gyermekkorában előfordulnak. De a kis Leibniz ebben a tekintetben is külön utakon járt és amikor egy napon látszólag minden ok nélkül nekiindul a nagyvilágnak, hogy megismerje azt. ami addig szemmértékén kívül esett: már mintha a későbbi filozófusnak az ismeretlenek világába való útját szimbolizálná. Csodagyerek volt, a szónak a jobbik értelmében és könyv nélkül fújja a Li- vius fejezeteit abban a korban, amelyben az osztály még nem is tanult latinul. Tizen ötéves fejjel pedig már ;>. lipcsei egyetem hallgatója és a filozófiát választja szaktárgyául. Mellesleg azonban minden érdekli. Euklides geometriája csakúgy, mint a mechanika és termé- szattfilozófia rejlett titkait, vagy a csűrül menyek között a legtöbb emberi cselekedet indító oka szokott lenni. Leibniz szereti ai női társaságot, különösen az okos nők társasagai, de talán cgyeden egyszer ötlik agyába, hogy a nőt más célokra is teremtették e világra, mintsem hogy mélyenjáró filozófiai vagy nagypolitikai! vitákban a partner szerepét jáT sza. Es igy elmúlt ez a nagyszerű élet, tele rengeteg, világviszonylatban is döntő jelentőségű eseménnyel, de ez események között semmiféle szerepbe/ nem jutott a nő. (Egészen más lapra tartozik. de itt kell megemlíteni azt is, hogy ez !;d nőnélküliség súlyos tehertétel lehetett Golems regénykolosszusánál is. H;‘ szen hatszázoldalas történelmi életrajzot irni olyan valakiről, akinek úgyszólván nincsen semmiféle magánélete, valóban nem tartozik a könnyű feladatok közé. ..) A VALÓSÁG LEGKISEBB RÉSZECSKÉI Ami, ezután következik: a monas-el- mélet feltalálása (ezek voltaik Leibniz szerint a valóság legkisebb részecskéi, teóriája tehát bizonyos vonatkozásban a mai átomélet előfutárjának tekinthető), azután egész sor diplomáciai kiküldetés, majd a differenciál-szánfi/tás körül robbannak ki 3üi> elsőbbségért heves harcok Nevdlonniall, megalapítja az első német tudományos akadémiát, amelynek elnökévé választják — és igy tovább: mintha magánéletének hiányosságait vagy magánéletének elmaradását is ezzel a fokozott. példátlan közéleti agilitással akarná pótolni. Colerus meglepő precizitással és a Leibniz-tlanitásokban való maradéktalan felolvadással rajzolja meg hősének érdekes életútját. Ez a rajz természetesen meglehetősen nehéz és súlyos követelményekkel lép fel azokkal! az olvasókkal szemben, akik nem járatosak a magasabb matematikai és elvont filozófia terűidéin: de azért akadnak a hatalmas munkában olyan fejezetek is, amelyek szuggieszliv közvetlenségükkel még a laikust is magukkal! ragadják. Ilyen például az a fejezet, amely a hires Leeu- wenhooknél tett látogatásáról számol be. Elmúlik néhány év, Leibniz a lipcsei egyetemen a filozófia ,.magisterec‘ és húszéves korában doktorátusra jelentkezik. Nagy szenzáció ez a főiskolán, ahol huszonbat-liuszonhebéves fiatalemberek iegész sora vár már évek óta a felavatásra. De Leibniz biztos a dolgában, elvégezte a kívánt tanulmányoka t, letette az elŐiiü vizsgákat, az avatásnak már nem lehet akadálya. Annál jóidban lesújtja a válasz, amelyet jelentkezésekor kap: túl fiatal még, várjon néhány évig... Ha ez a visszautasítás nincs, Leibniz talán sablonos életpályát fut be. De igy a vüsszautasitás feletti sértett önérzetében, össziaszoritotbt foggal lát a munkához. Két hónappa! később summa cum laude avatják a filozófia doktorává Aldorfban. És az üdvözlő beszéd dicsekedve említi: milyen nagy megtiszteltetés az aldorfi egyetemre, hogy onnan indul az életbe a német filozófiának eljövendő újjászervezője. Huszonöléves korában már nagy politikai! vitákban vesz részit A diplomáciai sakkhuzások minden titkával tisztában van és valóban megérdemli, hogy szinte gyerekfejjel kerül fontos párisi pozícióba. Csak akkor hökken meg egy pillanatra, amikor a szemébe vágják, még hozzá legkedvesebb óamitványa részéről: — Ön olyan, mint a kígyó, Leibniz ur és nincsen támadó felülete. És Ön elveszi a kedvemet, minden tanulástól, mert minden lépésnél érzem, hogy ezerszeresen felettem áll. Lehet, hogy apáinknak imponál, joggall imponálhat, de a fiuk előtt örökké gyűlöletes lesz. Ön nem példakép többé, hanem vándorló vádirat minden ellen, ami a közönséges, átlagos ember elérhet. Átok és pusztulás jár majd minden llépte nyomán. AZ ÖRDÖNGÖS CSODAMESTER Egyelőre azonban ai pesszimizmus nem látszik igazoltnak. Előáll találmányával, amelyet hajlandó — amint mondja — Franciaország szolgálatába állítani, de hajlandó azt meg ;s semmisíteni. Sokféle terve van. Aiz egyik a hajózásra, a, másik a tengeri rablók elleni védekezésre, a harmadik a teleszkóp K idén —Bandrow fki: iaT::es5 tábo^noic A mai Lengyelország hatalmas regény:', két kötet, fűzve 205 lej, kötve 251 lej. Uj Franklin-könyvek még: Montherlant: Agglegények, kötve 178 lej; Keöpe: Titokzatos Kína, kötve, 59 képpel, 8 térképpel, 204 lej; Jankó vies Marcell: Kikötők, f űzve 152 lej, kötve 191 lej LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvéttel Kérjen teljes jegyzéket Lep ágétól. megjavítására vonatkozik, de mindennél fontosabb az q konstrukció, amellyel nagy titokzatosságok közepette áll a külön erre a célra meghívott társaság elé. És az egybegyűltek megdöbbenéssel figyelik az ördöngös számológépet, amely- ivei összeadni, kivonni, szorozni, és osztatni, sőt hatványra emelni és gyököt vonni! is lehet. Aztán, mint teológus szerepel a nyilvánosság előtt, aki a különböző keresztény felekezet eket egyesíteni szeretné, hogy alig néhány hónap múlva az infi- niiltezimális számítás alapvető teóriájával döbbentse meg a tudományos világot. Ebben a folytonos hajszában bizony nem marad egyetlen pillanata' önmaga számára. És nem marad egyetlen pillanata a szerelem, vagy mondjuk úgy. a nő számára sem. Szinte csodálatos ez az életpálya. amelyben teljesen hiányzik az, ami századokon keresztül és rendes köA mikroszkópok uránál Napolcon keresztül hiábavaló kisérle teket tesz Leibniz, hogy a nagy tudós elé kerüljön, pedig éppen ezért érkezett Delftbe, a kis hollandiai! városkába. Leeuwenhook nem mutatkozott és amikor már semmiképen sem tudta kikerülni, sz/olgát küldött a látogató elé, hogy megkérdezze, miit akar tőle a vendég. Leibniz természetesen ábra hivatkozott, hogy Qiz angol tudományos akadémia hívta fel a figyelmét a hires mikroszkópokra és azért jött, hogy azokat személyesen is megtekinthesse. 0 egyébként a filozófla és matematika doktora és most éppen Hannoverbe utazik, hogy a hercegi könyvtár vezetését átvegye. Hjosszu idő muliva jelentkezik ismét a szolga: a címzések és állások Leeuwenhook urat. nem érdeklik, hiszen ő maga is tagja az angol akadémiának, amit az idegen ur bizonyára tud is. Nincs semmi kívánsága a világból, mint az, hogy hagyják őt békében. Éppen ezért már sokkal nagyobb urakat is -kiutasított. Egyébként azonban nem irigy természetű és Leibniz ur Londonban 'meggyőződhetik arról, hogy ö szegény ember létére, minden ellenszolgáltatás nélkül, a jelentések százait küldte már az akadémiának. Ezzel szemben egyszersmind megszűnt a szükségessége annak, hogy személyesen diskuráljanak, ott vannak a jelentések, abb'atn mindennek utánanézhet. Leibniz persze nem hagyja annyiba a dolgot. Apellál a tudós kollegiális érzületére. Két-három alkalommal még a szolgán keresztül bonyolódik le az üzenetváltás, végre megérkezik ai megváltó válasz: Leibniz ur mutassa be okmányait, hogy valóban az akadémia tagja. Mert annyi kém és svindler mászkál errefelé ... Az iratokat Leeuwenhook ur mlajd átnézi és gondolkozik a dolgon. Mindenesetre szüksége van egy-két óra gondolkodási időre. A tudiós — úgy látszik — jó hangulatban lévén, a kétórás gondolkodási idő-BUDAPESTEI AZ István Király Szallndla ba n (VI. Podmaniczky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. |J Teljes kényelem, központi fűtés, állandó Telefon : !| meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. 2©2-45, 294-24. | _______________ Megnyili . junius elsején üorsec fürdőn a fürdő park centrumában Dr. T. DR A GORÁI fit üdülő- és qyógypenziój«*. Gyönyörű uj épület, pazar berendezésű erkélyes, parket- tes, folyóvizes szobák, fürdőszobák, nyugateurópai kényelemmel berendezett hallók és társalgók, napozó és bridzs- terrasz, elsőrangú luxus és d étás konyha, orvosi felügyelet, telefon, rádió. Kívánatra fürdőszobás lakosztályok. — Sürgönyeim: Vila Dragomir j Borsec. — Érdeklődni lehet I Clujon Dr. T. Dragomirnál, * Str. Samoil Micu 2. 2—5-ig. leteltével kimondta a boldogító igent. Leibniz, mintha szentélyben járna, úgy lép be a mikroszkópok csodálatos világába. És a látogatás végén, mint jóbarátok válnak el egymástól. Mert mind a kettő tisztán látja kivel áll szemben. A diplomáciai sikerek után balsikerek következnek és a fejedelmek nagyon hálátlanok. Azt is elfelejtik, hogy milyen nagy eredményekhez vezetett Leibniz államférfim zsenialitása. Kegyvesztetten éldegél a kis wolfenbütteli könyvtári szobában és ironikusan idézi VII. Gergely pápa szavalt: „Szerettem az igazságot. gyűlöltem minden méltánytalanságot, azért kell számkivetésben meghalnom.“ Szinte prófétai szavak ezek. Alig múlik el néhány hét. Leibniz utolsó útjára indul a wolfenbütteli temetőbe. A koporsót csak hü szolgája kiséri'. Hannover előkelőségei nem merik kikisérni az egykori hatalmas politikust: hátha rossz vért szülne az utolsó tiszteletadás a fejedéi mii udvarnál. .. Gy. I. M&sssmssBMass&misemami Két francia asszony expedíciója a languszták szigetére PÁRIS, május hó. Saint Servani kikötőjéből pár nap múlva expedíciös útra indul a kis René Mo- reaux vitorlás a máig is kikutatlan Samt Paubszigetre. Az expedíciónak nyolc férfi és két nő tagja van, akik három esztendőre tervezik gyarmatosító életüket az Indiai-óceán kis meseszigetén. A madagaszkári kormányzóság hatósága alatt álló Saiitot Paul és Amszter- dam-sziget a térképen két apró pont a tenger kék alapján Madagaszkár és Ausztrália között. Az apró Saint Paulnak még neve se lenne, ha hét esztendővel ezelőtt francia halászok langusztokat nem fedeztek volna fel sima szikláin. De nem sokáig tartottak ki &i szigeten a halászok, felerészüket elvitte valami ismeretlen láz, a megmaradt rész visszatért halfájába. Azóta Saint Paul újra elhagyatott földdarab, amelyen milliószámra napoznak pingvinek s amely a legizesebb langusz- tok hazája. A napokban elinduló expedíció tulajdonképen két párisi asszony gondolata. Az egyik asszony Madame de Boer, akinek az ura hires krokodil- és rozimárva- dász és Amszterdam-sziget és Saint Paul halászati jogának tulajdonosa, a másik asszony egy gyalrmatí orvos és specialista felesége. Az expedíciót a két asszony vezeti s természetesen elviszik a három- -esztendős kalandra urukat is. A René Moreaiux már ládákba halmozza a konzerveket és a tudományos műszereket1. Jelszó: „Visszatérés nincs!“ A cél. 1942 re Saint Paulnak gyarmatosítható francia szigetnek kell lenie. Uj könyvek: Demény P.: Kiina küzd. 40 lej; Sándor Pál: A történelmi materializmus története, 92 lej; dr. Földes: A fejlődés ugrás- szerűsége, 40 tej, stb., stb. Kérjen teljes jegyzéket. Leon Homo: A római kultúra; Croiset: A görög kultúra, kőt etje kötve 198 lej LEPAGE-nál Cluj. Postán után Lipcse helyefó Aldorf
