Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-14 / 108. szám

ara 3 S 7. c r k c s 7. r ő s v. g cs k i a (] ó lu v s c a 1: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon: it—eg. — NyomdiC Strada T, G. Duca. No. S. Fiókki.:dóI:ivJtal cs- kÖnyvosztÜy: P. U.nir: g Telefon: j i—gg. IwîX !': V PÓLYÁM, 30 8. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DE. GROíS LÁSZLÓ SZOMBAT KiidóruBajdonos: ELLENZÉK R. T. Előfizcté.'i árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, évente 840 lej. Magyarországra: negyedévre to, félévre 20, évente 40 P. CLUJ, 1 93 8 MÁJUS 14. sa Maaiaa«MeBBB»aaBgtfl«MB3aMMB Városi nagytakarítás X fővárosba„ ley napelött kezdetét vélte a tisztasági kel.4 tulajdonosokat eleve föl- llclkcsil.eUék, hagy házaik egész környékét, jf/r udvarokat, a lépcső háza kát gondosan 1a. kariüassák, ha lehet, végezzék el a t ni ára­zás i munkákat N. legalább egg hétig úgy ra- gj/agjon a- tisztaság és áprilisáig révé a a ma- gárknr/otlun. mint a szép 'asszony, aki a fürdőből kilépve <: lehelő legnagyobb gond- "dal fölöltözik. Természetesen a főváros ve­zetősége jó példával járt dől. A tisztasági lhét előtt a községi tulajdonban levő házakat tnagytakaritásbn vonta be, mint ahogy sáto­ros ünnepek elölt szokták és azután a tisz­tasági hét Kitolt most ct lehelő legnagyobb gonddá,} végeztet) a szokásos külső söprése­ket és öntözéseket. Ez a hét Így f öl fokozot­tan a rend, csín. ügy elei hete. X~ ügyhuzga- iom némileg emlékeztet a hollandi városok 1és faluk állandó és könyörtelen takarítási szenvedélyére; tudjuk, hogy ott az ország­utak is ragyognék a tisztaságtól! és a legpo- rángibb hely tégla járóját úgy f ö1-sikálják, mint a házakba,,n a deszkapadlói: vem is tisztaságszaga mindennek, embernek, szobá­nak, istállónak. Sőt a rétnek is, melye} az cső vagy pára súrol végig szorgalmasan és, olcsón. Egg hét nem <t világ és nem is re- utélhctjük, sót nem is akarhatjuk, hogy ná­lunk szintén holland világ legyen e réven, ez a szappanfehérnemű-, tej- és rctszcgu világ. de azért az ilyen hét mégis csak üd­vös hatást gyakorolhat nálunk: kitűnő tün­tetés, nagyszerű hajtogatás. fokozatos r&nc- 'vetés lesz belőle, hogy házainkét és utcáin­kat, amennyire csak lehet és módunkban van, ci lehelő legtisztábbra ápoljuk, szolgál­ván szépség, nyugalom, egészség érdekét. Egyre több eredményt érhetünk el iassan- Íassort. x tömegnevelés, c: nqpf egy elme zés, a. sokaság kallcktiuizáfása csak idő, türelem, kitartás, szorgalom dolga Emlékezzünk visz- '■sza, az ókori görög-római, középkori arab •és újkor elején az északi ivaros rendezettség és tisztaság eme mily nehezen hódította meg a XIX. század nagy székhelyeit és aztán fo­kozatosan a népesebb lakhelyeket, viszont úgyszólván meghátrált a kis városok és köz­ségek mamái sage elől. Óriási vívmány volt xi kövezés és petrófeumvilágitás; majd roha­mosain terjedt az ujobb jellegű utcaburko- dás, gáz- és villany világítás, vízvezeték, csa­tornázás, öntözés, szeméthordás, fölsöpvés. j'házgondozás, közfürdés, pártolás. Községi ’egészségügy gondoskodó munkája terjede­ztél. Fásitoltok és kerteket létesítettek, ame­lyeket a legtöbb helyt a későbbi nemzedék tmegóv és fejleszt. I)e mennyi munka v'on anég hátra, még a legnagyobb városokban, ier olyanokban is, mint Becs, mely világhíres lelt a tökéletes tisztaságával és még a mi városunkat is verő ivóvizével: törik ott a fejüket a „eentumpaferek“ folytonosan. Igen, sok a tennivaló. A neveletlenség még jelen­tékeny; lappangó forradalmi ösztön készlet sokakat, hogy fíz utcai hulladékgyűjtők el­lenére szerteszét szórják a papírdarabokat és szivorkavégeket, hogy a szemetes ■ládával ungorkadvn, járókelők fejére ürítsék a ha­mutartókat. Mikor lelnek meg újra erkélyek és ablakok virággal? Mikör fogják az öreg fákat kímélni? De mindez enyhe túlzás és fékezhető követelés., ha kisvárosaink, még Inkább falvainh elhanyagoltságát és tisztái- iansúgát szembeszegezzük a vágy e tisztes idegességével. Ott is nagy öröm, hogy a ház lés- udvar tisztaságát előre fejlesztették, mi­után lassan az ember és' állat jelentékeny tisztasági szükségletét már tudatosították vagy igényét lassan fölismerik. De mennyit Kellene még fáradozni az utcák tisztasága és portalanítása érdekében, pedig a természet ugyancsak megajándékozott bennünket e iáéira legbecscsebb eszközzel, a kőolajjal. Örvendetes ez a tisztasági híg a főváros­ban. Váljék -a lehető leginkább javára. Óriási fejlődését kisérje mostantól a tisztaság és a szépítés szenvedélye. De üdvös volna ezt a divatos intézményt minden városba ültetni. j\. köztisztaság erősíti az egészséget és közre­működik az élet meghosszabbítóidban„ Ha JéSuláii lemond a magyar kormány Az uj kormányi Imrééi Béla, voii közgazdasági miniszter alakítja meg• Smrédí teljes egészében magáévá teszi etűdje programját —’ Az aj kormány tagjainak névsora BUDAPEST, május 13. Ma reggeli budapesti lapok szerint a Darányi-kormány ma, pénteken délután dö ntő fontosságú minisztertanácsot tart, melyen elhatározzák a teljes kormány le­mondását. Az uj magyar kormány — a lapok szerint — Imrédi Béla, a jelenlegi kormány közgazdasági miniszterének el­nöksége alatt fog megalakulni. A Dará- nybkormány lemondása és az Imrédi-kor- mány megalakulása rövid idő alatt fog végbemenni s azt uj kormány már a jövő hétcii bemutatkozik. Kormánypárti körökben hangoztatják, hogy az uj magyar kormány teljes egé­szében magáévá teszi elődje programját s 1 igy nincs szó irányváltoztatásról. Az uj kormány kifejezetten a jobboldali poli­tika hive lesz és súlyt fektet a gazdasági kérdések megoldására. Az Imrédi-kor- rnány elé ellenzéki körökben is rokon- szenvvel tekintenek — írják a budapesti lapok. A magyar miniszterelnökséghez közel álló körökben kijelentik, hogy Darányi másodszori miniszterelnökké való kine­vezésével egy kormányzási program va- ióraváiása fejeződött be, melyben a győri beszéd határkövet jelentett. Az újabb ter= vekben már hathatós szerepe volt Imrédi Bélának s igy természetes, hogy most az ő személye került előtérbe. Elhangzott olyan vélemény is, amely szerint Darányi azért kapcsolta be kormányába Imrédit — mint Bethlen tetite volt Károlyival —, hogy utódja legyen, ha majd lemond. Az uj magyar kormánynak — a lapok szerint — valószínűleg a következők lesz­nek a tagjai: Imrédi Béla dr., vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, vitéz Rátz Jenő tábornok, Kánya Kálmán, gróf Teleki Pál, Bornemissza Géza, vagy Banga altábornagy, Sztra- nyavszky Sándor, Reményi Schneller La­jos, Mikecz Ödön, esetleg PIóman Bálint. aiMAWwm« Még nem határozott a néptzővettégi tanács az abessziniai bevégzett fénv kérdésében beszéde. Halifax a szabad elhatározás jogának megadását kérte a népszövetségi tagok számára. — Petrescu-Comnen Haile Szelasszie is békiiiékeny hangon beszélt GENF, május 13. A népszövetségi tanács tegnap délelőtt és délután kél illést tartott Munters svéd de­legátus elnöklete aüaitt. Az ülésen' rész Ivett Akassz inja- volt uralkodója, Haile Szelasszle is, áfó. rövid k' jelentésében. Kik ül éken yn-ek mutatkozott, amit népszövetségi kötökben az exnégusra gyakorolt aingol befolyásnak tűin jdonitanak. A tanácskozás első érdemi szónoka Hal - fax angol 'Külügyminiszter volt, aki azt kér­te, hogy az abessziniai tényleges olasz ura­lom elismerésének kérdésében minden egyes állam szabadon döntsön saját helyzete, ér­deke' és kötelezettségei szerint. — Az angol kormány — folytatta1 Halifax lord —- nem óhajtja, hogy vita induljon meg a, jogi. és tényleges' elismerés különb­ségéről. Az egyebén eszköz, amivel a Nép- szövetség tagjai szembeszáll hatnának O kisz­ólsz ággal, az együttes katonai fellépés, más- szóval a: háború lenne. Nincsen azonban Európának olyalrr felelős á'liamférf ai, aki ilyen javaslatot tenne és' ezt aiz eszközt fl> Népszövetség 1930. július 4-üki határozatai kizárta a lehetőségek közül. Halifax lord 'beszéde további részében ki­jelentette, hogy értesülése szerint <az oosz kormány Abesszínia legnagyobb része fölött tényleges hatalmat gyakorol és szervezett beaszütött halóságokról sehol sem lehet be­szélni . Olaszország Abesszínia fötlött1 ural­nia befejezett tény, ezt tudomásul) kell ven- nj. Anglia' ózonban ezzel a tudomásulvétel­lel nem szentesíti azokat <1 módszereket, amelyekkel Olaszország a- hódítást megvaló- s tolta és nem akar eltávolodni az alapok­mány szellemétől1, amely szerint a 'viszályo­kat békésen kell' elintézni Bonnet francia külügyminiszter kijelentet­te, hogy Ff'ánc'nország hű rntwiirl a népszö­vetségi egyezményhez, de kénytelen elismer­ni. bogy az alapokmány rendelkezéseinek keresztülvitele az idők folyamán lehetetlen­né vált. Franciaország ezért támogatja Aö- gliiat. 'nditványát. • Litvinov sajnálkozását fejezte ki’ afölött, hogy a Néjpfszövetség már többször határo­zott: és nyilvánvaló támadások esetében meg­elégedett nzzal>, hogy piától határozatokat hozott a tárnod ás el1 nem ismeréséiről. Végül azt ban gőz tátit a, hog\' ezeket a Nélpszö vétség elleni támadásokat nem kellene iörvénye- s 'te ni. Románia és az angol indítvány A tanács délutáni ülésén folytatódott az abess zin-kérdés vitája anélkül azonban, hogy végleges határozatra vezetett volna. A délutáni ülés első szónoka. Petreseu-Comnen külügyminszter volt, aki beszéde bevezeté­sében hangoztattál a lelkes hétét, mellyel Románia, az együttes biztonság, az os'ztha- tatillau béke ügyét s az eszményt, mely felt' törekedi ni kellene, vagyis n; fajok jogának liszteletlbentnrtását a nemzetköz.'" élet szol­gálatában, majd rámutatott, hogy ezekért az eszményekért feji! közösségekből és közös harcok éls győzelmek emlékéből fakadó lé- 1 uyleges' érdekeket áldozott fel. Hangsúlyozta ezután, hogy a céh nem az alapokmánynak szószerinti alkalmazása, hanem az, hogy az alapokmány olyamélő eszköz legyen, mely­nek legfőbb feladat^ az összhang megvafó- sftása a nemzetközi rendben. Az enyhülés­nek ilyen légköre nélkül maga a Népszö­vetség munkája *em lehet tovább hasznos. Ebből a felismerésből iGindulvai hozta az angol kormány ■» Népszölvei.ség tanácsa elé. magának a Népszövetségnek érdekében is az 0'besszai-kérdésit s az Etiópia jelenlegi hely­zetéből fakadó következményeket. Kijelen­tette ezután Petrcscu-ComneM, külügyminisz­ter, hogy egyetért Anglia és Franciaország kepv selői'vel abban, hogy minden népszö­vetségi tagállamnak megadják a kérdés meg­ítélésének szabadságát. Ilyené, tel mii hatá- 'i\>zafc a jövőre nézve semmiben sem sérlfhet- rué az alapokmányi, rendelkezések teljes al­kalmazásának módozatait. A Népszövetség magatartását a vitai tárgyát képező kérdés-, 'ben elsősorban >a béke megmentésére 'irá­nyuló akarat/ kell hogy sugalmazza, azután az a gondolöt, hogy lehetővé legyék az in­tézmény számára küldetésének beteljesítését. Pehéscu-Gomnen utáni Komérncki len­gyel kiküldött bcszólll, 'hangoztatva, hogy az abes'szin-kérdésben a' döntés minden állam nemzeti szuvorénitásától' függ. A svéd ki­küldött üdivözölte az angol javaslatot s han­goztatta, hogy ez az Olaszországgal való nor­mális kalposolatok ujrafelvételét eredménye- • z'. A belga megbízott hasonló értelemben szólott. Ujzélánd meghzottjiv szerint, nem lehet fenntartásul semmi olyan javaslatot, mely növelhetné a Népszövetség felelőssé­geit. . iE quad 01* képviselője a tagállamok füg­getlen döntőse érdekében beszélt. Bolívia képviselője kijelentette, hogy nem fogadhat­ja el- az angol javaslatot. Irán megbízottja hangoztatta, hogy fenntartja cselekvést ■ sza­badságát. Utolsónak Lettország k küldöttje beszélt, a tagállamok független döntése ér­dekében). Még nem határoztak A felszólalások után MuOlhers elnök ösz- szegezle az elmondottakat, hangoztatva, hogy nem a tagállamok befolyásáról, vagy a népszövetségi közgyűlés határozatainak módosiíás\árá[ van szó, hanem arról, hogy tisztán lássák, az abcsszin-kérdésbcn való I magatartás az államok egyéni megítélésétől fiigg-e, ‘anélkül, hogy a tanácstól formális állásfoglalást kérjenek. A fejtegetések több­sége, úgy látsz' k, kedvez az államok egyéni szaka óságának arra, hogy a nemzeti szuve­rén! tásuknaik megfe'előleg szabadon döntse­nek az a'be ss z iö -k érd ésken. A kérdés vitája még folyik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents