Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-14 / 108. szám

1 / ') 7 H m á } it % I 1. tii •. ■ _ ú ^'jwjr*OTBraiBu*/JMiw * mmam/nm tsbbwm ellenzék ____________________________ BsmnsKnnBiinc ***** ©*. »■■■■■■—mm rxsraxxetmturx ialló— itt Dicio­sa u martin! _ Egy óra az élő-halottak palotájában... Látogatás az ország egyik legnagyobb elmegyógyintézetében, amelynek komor Ja- ai között az élet szegény áldozatai várják a gyógyulási, vagy a megváltó halált Az enyhe vigasz és derengő reménység intézménye KHÄSANA a \ a k r u z s Az elegáns „feltaláló“, a festőművész, báró Fischer és a többiek... A férfiosizlályon már vlén-kebb kép fogad. „Különös jelentősége van a kisebbségi kormánybiztosság Íeláiíitásánakeí A bucureştii „Timpul“ cikke Facliseanu kinevezéséről I la-lka-n, kislányosan kérve mondja ezt. A 'Pö zao ipiroinániás szegény, gyujlngalív kezdeti, löb de már kezd eigy kis' 1' ja hl) csoport: egy fi; másik éneke!1, egy bér Ivedve iiA főorvos e!ö telte, hogy meg akarja jozóf úját. Napokig cien Tannit, iiilelligeas, o' mo-it ágya mellelL :f fe, moia! ÁHaláUmi a női ősz Iái MZ 'vetfacsaró csend botit fakó arcára és vizetnyi tlo-'.t kiteje.zévlelenscg és őrületnek olykor fel-fe gása árulja) el, hogy tél és nagyon szépen orvos mcgm.igya'áz- Mávfél évvel ezelőtt bizben rohama volt, javulás mul-atkoz'iii. dal 'leány táncol, a madik magába me­lt ez. többször kifej- dönteni Bergson fi- 1 bal ka ni a hangját, (vásott leány volt s jtáblán ez á'l: parti ­yon valami különös, rí? Csak a bentlakók is szemébe rajzoló- . néhány hs-ztérikus Isivitó eszelős kaca- jolydában vagyunk. csak kicsit b'zonytakrn. Udvariasan köszön, k'vánesatn, fordul felénk és inindjárL be is mutatkozik: — Báró Fischer vogyok (a beszélgetés so­rán ezt legalább tízszer, elmondja). „Cluj“ szóra felélénkül arca és egymásai tő,n sorolja fel 1 tteni emlékeit. Hajdan évekig élt itten, még a „békeidőben1', összefüggően ’Írja le, milyen volt egykor a város, melyik üzlet lm' volt. Hadarva mondja: — lágy ismertem kérem azt a (várost ré­gen, mint a tenyeremet. Itt most) küldönc vagyok, és jól megy a dolgom. Egyébként ŐTvendek, hogy volt szerencsém! Mégegyszer: báró Fischer vagyok*, c:e tessék kérem elfe­lejteni. Es- már megy is az Tatokkal, mert sürgős és várják az vrodában. A főorvos megma­gyarázza: mán! kiil dől ne öt, valóba n lehet használni. Szabad kijárása van. Valamikor kereskedő vo't egy kir.ebb ardea'j városban. Pár perc múlva elbúcsúzunk a főorvostól A kertben sétapálcás, jólöltözött beteg szó­lít meg: i — A nagy irodába mennek?. — Igen. — Felvétel? — Nem. — Fizeln-'.l akarnák:? — Igen. — Akkor ne siessenek. Ráérnek. A kapustól tudjuk meg, hogy a sétapál­cás megnemértett, mellőzött politikus. Va­lamikor parlamenti beszédekre készült. .. most köröket rajzol a földre, sétál a kerti virágágyaik között) és felnéz dónként az ’in­tézet ablakaira és ö terraszra, ahonnan az élet szegény áldozatai bámulnak néma csöndben a leáldozó nap felé,.. DI CIOS AN MARTI N. május 1.1. Még ogy utolsó kányáit vesz a hosszú s erpenticiulon k győző gépkocsi s <un:'nt fel- 1 a hegytetőre, egyszerire oi i ink likni k a völgyben elterülő város, a kiikiillümeníl', kiesfekvésii, N—9 ezer llikósu kisváros, ló­it r házaival, néhány templomával], hires üveg- ás' nitrogéngy/irával ős —- még híresebb h lio ydá já\ik. D ciosíuiwwarf'n cicin v olyan ív gon még inog\a székhely volt. Ma? C'.'-öti- ti, s és bizony unalmas ívidéki kisváros, . me’vnek minimális n zsugorodott „idegen* i 'irgalmát" mindössze a kút gyártelep adja. IV m l is esináljou itt az idegen? Nappal még csak megy valahogy a dolog, de este —• gázlámpáknak örökösen „hangú’alvilág“' iá* a“ luilkitott álmosítóan derengő lényé­nél 'vajmi kevés látnivaló akad. Valami azért mégis feltünck az degennek, ha már itt vaci: a tébolyda, amely kétségkívül egyike az or­szág legnagyobb es leghíresebb elmegy ógy- intéze telnek. Mint elvarázsolt kastély mered a vasúti töltés felé hatalmas, fehér frontjával, mpo- zánis homlokzatával az elmegyógyintézet'. Az idegen, aki a nyári hónalpokban Sovaiaról döcög hazafelé a 'vioiin’álison. érdeklődve for­dul az egymaigábam áldó, köröskörül pairk- kal szegélyezett épülettömb felé s ami kor a vic'nális már rég elkanyarodott onnan és az egész épülettömb a nyári alkonyat homályá­ba vélsz, tovább kisért o gondolat, amely beledöbben az emberbe: T ébolyda! Mélységesen megrendítő elnevezés, amely­ből pállematra 'feltárul az élőhalottak 'viliá­ga... minden, ami e falak mögött van: em­berek, akiknek elborult elméje ’ tt keresi a gyógyulást s a komor termek, amelyek ta­lán közelebb vannak a sirhoz, mint az é’et- hez. Ped’g a vadóságban egész más képet nyer, aki meglátogatja ezt az intézményt. Gyógyító, jótékony élet a .tébolyda falain belül . . . Csak a kapu előtt döbben vissza, pillanatra, a belépő, de amint beljebb ’ nduL a< kavicsos kerti utón, inkább enyhe vigasz, derengő re­ménység árad a tavaszi virágágyakból, a fákról, amelyek vigasztaloam ölelik körül a szerencsétlen, esett, beteg embereknek ezt az oíthontnyujtó menedókházát. Itt együtt van minden. A közel t'zezer lelket számláló vá­rosnak is i Lt van, a kórháza, sebészettel, beí- gyógyászattal, .ideg- és elmeosztállyal. Az egész intézet igazgató-főorvosa Dumitrescu professzor, akinek a többi orvosokkad együtt gazi érdeme, hogy az ország egyik legmo­dernebb intézete ma et diciosanmartini kór­ház. Ami külön megragadja -a frigyeimet, a;z az ideg- és elmeosztály. ,Az alig három évti ze­des intézet, amelyet annakidején) Sándor Já­nos, volt magyar belügyminiszter építtetett, olyan1, mint egy szanatórium. Gyönyörű kert, az épület frontján hatalmas téri asz, példás t'sztaság kívül és belül. Csak néhány zavart- nézésü beteg, ciki a kertben Sétál, áruljál el, hogy elmegyógyintézetben vagyunk. Ennek az intézetnek a vezetője dr. Cabana Ma,res főorvos. iK váló specialista, feleségéVet, dr. Tatjana Gaheeíával együtll, aki maga is or­vosnő, önfeláldozó küzdelmet folytat az élő­halottak között ‘az elmebetegségek ellen. Hogy milyen eredménnyel, azt a statisztika mutatja. Évenként állag a betegek 40—45 százaléka hagyja el gyógyultan az intézetet. Az orvostudomány legmodernebb gyógykeze­lési módszereivel dolgozik az ‘ntézet főor­vosa, aki készséggel áll rendelkezésünkre és végigkalauzol a termeken. A női osztály betegei között . . . A villany csengő élesen sávit végig e; nő’ osztály folyosóján, amelynek ajtaja pillanat ■maiivá feltárul. Tisztán, rendesen öltözött ápolónő fogad. A betegek minden egyes cso­Filgvim: A nagy Napoleon A nagy ember legszebb életregénye. AtL henaeum-,kiadás, hatalmas kötet (472 lap), vászonkötésben 178 lej. A „Nagy­regények“ előbbi kötetei1: Földi: A há­zaspár, A viszony, A század 'asszonya. Zilahi: A fegyverek visszanéznek. Th. Mann: Jákob, József, slb. kötetje kötve 178 lej LEPAGE-nál Cluj. Postán után­véttel. Kérjen uj jegyzéket Lepagetól Cluj. ...... v o ^ s . v porijára küK'-n ápolónő ügye!'. A női bete­gek -bulnyomó ■i-é.s'/.e csöndes mélankólában szenved, de akadnak olyanok 'is, akikben tidloag :i temperamentum. Egyikük például, eigv ti/.iá-ns ö; ös, 25- 20 éves lány -a főorvost megkerülve, hirtelen elénk á l és hadarna mondja: Hogy jöttek ide? Repülőgépen?... autón, vagy kocs nV! Hu repülőgép, akkor repülje- ciek! Mi'iiidoz-(i egv szusizra mondja és karjával már segtene is1, ha Cabana főorvos nem szólna közbe: — Kisasszony, ez az ur gyufagyáros. A tempeuunenlumos lány erre -megszep­pent hirtelen le csendesedik és' lopva-, hogy a főorvos ne hatja, oda-síig ja: — Akkor adjon kérem szépen egy ska­tulya gyufát. Itt is van-iiak ugyan naphosszat egymaguk- ban ülő, csendes betegek, de a többséget 'va­lami lázas tevékenység foglalja el. Itt esak- inem mindeeik nek va,n valami „s-ürgös dol­ga". És mindegyiké fontos. Egv jómcgjolo- nésü, betegsége miatt idöelölt nyugabn-a'zolt katonatiszt például azzal kezd , hogy alapo- íUtn ö-sszeszidja a főorvost, amiért nem je­lent meg pontosan a megbeszél időben, hogy együtt menjenek fel a -miniszlénnmba egy „újabb“ szenzációs találmányát szaba­dalmaztatni. A főorvos védekező próbál, de a ...feltaláló zsenid“ hanyag eleganciával leinti, csendet parancsol fis/ — rádiókészülék sehol — tovább rádiózik. Heteken keresztiül veszi- a Ereket a- viliág eseményedül és rend*, kívül haragszik, ha megzavarják. Egy má­sik 45—46 év körüli férfi sztraloszférarepü- lés-re készül. Egész nap rendelkezik. Hango­san adja az ulasitásokat. Egyik közös terein o-blakmélyedésében lázasam- r egy szemüve­ges férfi. Néhány év előtt m'g kitűnő se­bész orvos volt. Rengeteget tanult. Most „regényt“ i-r. „Társadalmit és- egészen újsze­rűt“ — ahogy mondja. Világsikerre számit. Másodoszt ál'yu k ii I önszobá já-baci n-apli osszál dolgozk festményein egy 48—50 év körül1 szőke, nyúlánk férfi. VaÜ'amikor ügyvéd volt. Jelenleg „festőmiivéstz“ Dürerről és Holbein- ról beszél. összefüggően magyarázza a kü­lönböző Irányzatokat cg festményeit muto­gatja, -amelyeket i11 kés-zilett az idézetben. Vannak köztük egészen: elfogadhatók is. Lop­va a főorvosra nézünk: Háti ez mi? Hiszen ez az ember — a főorvos' int, aztán halkan- kérdez tőle valamit. S a .„müvésiz“ előadása egyszerre más irányt vesiz. Érthetetlen és zavaros lesz és üldözési mán' iájának fixa ideája köré csoportosít most már mindent. Egyébként egészen csendes és jómódom. Az emeletiről 50—52 éves férfi jön le. Ke­zében áratok. Tartása, járása- elég rendes, BUCUREŞTI, május 13. Bucureştii lapok mind többet foglal­koznak azzal a rendellettörvénnyel, mely általános kisebbségi osztályt szervezett a miniszterelnökség keretében. A „Timpul“ megállapítja, hogy a rendelet-törvény or­szágos kisebbségi kormánybiztosság rangjára emelte az eddigi kisebbségi igazgatóságot s -aiz uj (intézmény fontos­ságát növeli, hogy dr. Zenobie Paclisea- nu volt kisebbségi kultuszügyi vezérigaz­gatót bízták meg vezetésével. — Az uj -alkotmány életbeléptelése óta — írja a Timpul — mind több figyelmet szentelnek a kisebbségi kérdéseknek s az uj intézmény rendteremtésre és a rend fö­lötti őrködésre van hivatva. A rendelet­törvény alkalmat nyújt a szélesebb körű és nagyobb munkára annak a jelentésnek szellemében, mely ezt a hivatali szervet tág hatáskörrel! létrehozta, hogy az etni­kai kisebbségek és a lakosság többi része között; harmonikus együttélés lehetővé i tételét szolgálja, , > A Timpul külpolitikai szempontból rs n-agyfontosságunak tartja az uj általános kisebbségi osztály élelrehivását. A lap rámutat arra, hogy nemrég — még az Anschluss megtörténte előtt — tanácsko­zások folytak Londonban „azoknak a kisebbségeknek ügyéről, melyek Európa ezen részén zavarják a nyugalmat“ s mindkét tábor kiküldöttei résztvettek a tanácskozásban. — A kérdésnek ezt! az oldalát nem té­vesztették szem elől — hja a Timpul. — Ezt bizonyítja, hogy a kormány elé ter­jesztett jelentést Petrescu-Comnen kül­ügyminiszter is aláírta. Az is figyelemre­méltó, hogy a Sinaiaban tartott kisantant konferencia; küszöbén jelent meg a rendeletlörvény, mely megelőzte a ro­mániai és csehszlovákiai kisebbségi prob­léma megvizsgálását, Jugoszláviában ugyanis nincsesnek törvényesen elismert kisebbségek. TransziOlván'i'a kisebbségei élénk érdek­lődéssel várják a kisebbségi kormány" azonnal friss külsőt kölcsönöz és megszépíti arcát. Khasana- ojkruzs nem szintelenedik el. idő - viz - és csókálló — egy­szeri használat elegendő. A b különböző színárnyalat kö­zött minden hölgy megtalálja a tipusának megfelelő eickruzst. KHASANA arcpirosító csodálatos szépitőkrém, sápadt arcoknak rózsás, fiatalos, friss külsőt kölcsönöz. Vékony ré­tegben alkalmazva, Khasana- arcpirosiió egész nap tart, a- nélkül, hogy elszinfelenedne. biztosság munkáját s nagy reményt fűz­nek dr. Zenobie Facliseanu személyéhez, aki legutóbb a miniszterelnökség sajtó- osztályának élén értékesítette kiváló kép­zettségét és széleskörű tudását. Zenobie Pacliseanu dr. Transzllvániá- ban született s amellett, hogy jeles tan­ügyi férfiú, igen képzett egyháztörténeti iró ás, aki az irodalomban 'is számottevő sikereket ért élt Több kiváló munkát irt. Megírta a transzilvániai kolostorok tör­ténetét s a románság -történetét 1700— 1773 közölt. Az utóbbi müvét a Román Tudományos Akadémia adta ki, ezzel is kitüntette szerzőjét. * AZ ÜLŐ ÉLETMÓD KÖVETKEZTÉBEN JELENTKEZŐ BAJOKNÁL, kylönösen # renyhe bélmüködésnél, ör"nyeres bantamaknáí és emész­tési zavaroknál, reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ kese:ü- vizzel igen jó eredményeket lehet elérni. Kérdez­ze meg orvosát. FALUSI ZENÉSZEK SORSA. Aradról jelentik: A vendéglős szindikátushoz ér­kezett átirat szerint azok a falusi zené­szek, akik nem végezték el a zeneiskola négy alsó osztályát, nem kötelesek a ze­neszindikátusba iratkozni. öngyilkos falusi legény. Oradeáról je­lentik: Poiana Teodor iS éves sititelei le­gény öngyilkossági szándékból a kútba ugrott. Mire tettét észrevették, halott volt. Az eljárás megindult. HARC A DRÁGASÁG ELLEN. Bueu restiből jelentik: A kormány tovább foly­tatja a drágaság letörésére indított bar cot. Bizottságot állítanak fel, mely a pia coknak gyors és megfelelő ellátását fa nulmányozza. Ugyanakkor megszigori tolták a törvényes rendelkezések alkal mazását és a- büntetéseket a Frontul je leütése szerint a tisztviselőkre is kitér jesztik. akiknek hanyagsága folytán áll elő a drágaság. ÖNGYILKOS GAZDA. Soraidról jelen tik: Fülöp András ghiurghiirlazarea gazda a szénapadlásán felakasztotta ma­gát. Felesége és hat gyermeke gyászolja A csendörség nyomozásit indított az ön­gyilkosság okának megállapítására. A? ügyészség elrendelte a holttest felbonco­lását. Keli Granadában Ernst Sommer: „Kelt Granadában 1.492* ragvogó uj regénye a Tábor-sorozatnak Előbbiek: Glaeser: Hazátlanok, Sehalon Asch, A nagy fal. Schirokauer: Lasalíe Molnár: A hitehagyotl, stb. kötetje 300 400 lap, kötve 158 lej LEPAGE-nál Cin i - Kérjen teljes jegyzéket Lepagetól Cluj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents