Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-10 / 83. szám
1938 április IO. ELLENZÉK 9 Kétszáz asszony osîroma a fsisőház A >iői hillgatnHudisdiadala LONDON, április hó. A napokban sajátságos jubileumi énhez érkezett el az angol felsőhöz. Készáz éve múlt annak, hogy a mintegy hatszáz angol peert, lordot, earlt, baronetet, vis- countot és más magas előkelőséghez tartozó férfit magába foglaló felső házat ez előkelőségek feleségei megostromolták s részint fortéllyal, részint nyers érőnél diadalmaskodtak felette. A magas osztályokhoz tartozó angol nők az ellen tiltakoztak, hogy a nőket kizárták a felsőház karzatairól. Angliában ugyanis, mint köztudomású, egész sereg olyan intézkedés van még ma is érvényben, amelynek eredetére ma már nem is emlékeinek, másrészt pedig, amelynek jelentősége, vagy hajdani; indokoltsága már réaen elavult. Formaszerint azonban ezek az intézkedések, sőt néha törvények ma is fennállónak, egyszerűen csak azért, mert senkinek sem jutott eszébe megszüntetni azokat. így egyik kideríthetetlen okból származó egykori intézkedés szerint az angol alsóház ülései titkosak. Igaz, hogy a jelenben mégis az a helyzet, hogy az alsóház ülései a legnagyobb nyilvánosság előtt folynak le, ha azonban valakinek az alsóház tagjai részéről eszébe jutna, hogy érvényt szerezzen e régi rendelkezésnek, a ,,speaker1 kénytelen volna a „syping strangers“- ekei, — azaz a kémkedő idegeneket — a házból kitiltani és a karzatokat kiüríteni. Egy másik különleges és egykori szabály szerint a lordok, azaz a felsőház tagjai nem léphetnek be az alsóházba és annak ülésein nem vehetnek részt. Ugyanakkor azonban az alsóház tagjai bármikor résztvehetnek a felsőház ülésein. Innen származott az a bizonyos nehézség Halifax lordnak külügyminiszterré történt kinevezése folytán, amikor arról volt szó, hogy az angol birodalom külügyminisztere valószínűleg sosem szólalhat fel az alsóházban, miután neki, mint a felsőház tagjának, tilos annak ülésein résztvennie. Hogy miért zárták ki a lordokat az alsóházbót és az asszonyokat a felsőházból, azt ma már nem igen lehet megállapítani. Némelyek szerint az otthonukban nagyhanguan viselkedő lordok nem szerették volna, ha feleségeik előtt is kiderülne az, hogy az ország dolgában egyáltalán nem annyira nagy- hanguak. Az asszonyokra vonatkozó tilalom azonban forradalmian hatolt. Quens- beery hercegnőjének vezetésével kétszáz évvel ezelőtt kétszáz előkelő angol hölgy vonult fel testületileg a felsőház elé és bebocsáltatását kérte. Sir Wdliam Saun- derson, a magas testület háznagya tudatta velük, hogy a lordkancellár rendeleté értelmében nem léphetnek be a felsőházba. A hercegnő erre félre akarta tolni utjából a háznagyot. De mit tehet egyetlen férfi kétszáz asszonnyal szemben? Segítséget kellett tehát hívni, jöttek az alabárdosok, akik végeredményében mégis csak erősebbeknek Xmutatkoztak a legélesebb női nyelveknél is. A lordok hallották jól a kinti zajt és tudták, hogy mivel tartoznak a ház becsületének. Parancsot adtak, hogy az ajtókat tartani kell és be nem engedhetnek azon egyetlen asszonyi személyt sem. Az ostrom ellenben ennek ellenére is órákon keresztül folyt. Erre az ostromlók belátták, hogy erővel semmit sem érnek el, tehát cselhez folyamodtak. A hercegnő elrendelte nekik, hogy oszoljanak szét a különböző bejárati ajtóknál és legalább egy jó félóráig a legnagyobb csendben maradjanak. A lordok azt hitték, hogy az ostromlók feladták a helyzetet, mert ugyan ki gondolta volna, hogy annyi ideig csendben tudnak maradni? így elrendelték, hogy nyissák meg a kapukat. A kinyiló kapuk és ajtók nyomán a főúri hölgyek élénk dia- dalorditással benyomultak a termekbe és elfoglalták a tribünöket. A tényállással a lordoknak is számolniok kellett. Az ülést kisvártatva bezárták, de az asszonyt akarat mégis diadalmaskodott. Természetesen egész Anglia szívből nevetett a „felsőház ostromán " *■"** -- • " ' ' ...... ' A Muzeutnegyesüiet háromnegyedszázados működése Az egyesület megalakulása. — Hetvenötéves tevékenységének adatai.—Az európai tudomány nagy transziiván nevei. - íme a mü! CLUJ, április hó. A transziiván magyar tudományosságnak és tudományos irodalomnak legnagyobb eseménye az elmúlt Időkből annak a nagy összefoglaló és rendszerető műnek a megjelenése („A Muzeumegyesület háromnegyedszázados tudományos működése. J9Í9—1934- Szerk. Dr. György Lajos 1937“)» amely elsőnek ad áttekinthető képet ennek az országrészünk tudományos művelődése érdekében oly nagy és áldozatos munkát kifejtett nagymultu egyesületnek 7$ esztendős hangyaszorgalmú és vasakaratu munkásságáról. Az első lépés A Muzeumegyesület 1S 59 november 23-án alakult meg a Redout nagytermében, amikor gróf Mikó Imre bejelentette az egybegyűlteknek, hogy „uj templomot akarunk építeni a tudományosságnak egyesületi utón“. Első tudományos ülését a Muzeumegyesület i860 februárjában tartotta gróf Mikó Imre elnöklete alatt. Már ekkor felvetődött az a gondolat, hogy az egyesületnek szakcsoportjait is meg kell alkotnia, ami aztán az egyik ugyancsak 1S60 februárjában tartott választmányi ülésen teljesedésbe is ment. Ekkor alakult meg a történeti és orvostermészettudományi szakosztály, mely már kezdettől fogva maga köré csoportosította Tramszilvánia kimagasló tudósait és szellemi erőit. Később a munkakör nagyobbodásával, a csapatostul jelentkező megoldásra váró tudományos és transziiván jellegű problémák felötlésekor a Muzeumegyesület ismét két uj szakcsoportra, a bölcselet, nyelv és történettudományi, valamint a társadalomtudományi szakcsoportra oszlott és igy állott elő a jelenben is meglévő négy szakcsoportra való megoszlás. Amikor a Muzeumegyesület elérkezett alapításának és fennállásának félszázados évfordulójához, az 1909 márciusában tartott közgyűlésen határozatba ment, hogy az egyesület működésének eddigi | eredményeiről albumban fog beszámolni. Az értékes anyag nagyrésze egybegyült, mégis az album kiadásából nem lett semmi és azt évről-évre kényszerűen halogatni kellett. A világháború aztán végleg meghiúsította a jubileumi emlékalbum kiadásához fűzött reményeket. A mü há- I rom nagy fejezete kiváló irók szerkesztésében, pompás kiállításban és rendkívül gazdagon díszítve sohasem jelenhetett meg és nagy veszteség marad mindenkorra, ho gy bár torzókép is nem juthatott a nyilvánosság elé, mely sejette volna az igazi nagy mü arányait — azokat az arányokat, amelyeket valószinüleg megvalósítani többé nem lehet. így a félszázados fennállás irodalmi emléke mindössze az a 71 lapos füzet, melyet az egyesület megbízásából 1909-ben Kelemen Lajos állított össze a közönség tájékoztatása céljából. Hetvenöt év múlva Az első és a kívánt módon nem sikerült jubileumtól számított 25 év múlva 1934-ben a Muzeumegyesület ismét elérkezett egy nevezetes időponthoz: alakulásának 75. esztendejéhez. Hasonlíthatatlanul súlyosabb körülmények között kellett most az egyesületnek határoznia afelől, hogy mi módon róhatja le háláját a mult nagy jótevői és áldozatos munkásai iránt. Az egyesület függő ügyeinek elintézetlen- sége miatt ezt a jubileumot igazán méltó keretek között megünnepelni nem lehetett s igy megint az a gondolat nyomult előtérbe, hogy ez az alkalom olyan irodalmi emléket eredményezzen, mely a mult értékeinek feltárásával irányt szabjon a jövendő munkásságának. Az 1934 januárjában , megtartott választmányi ülés egyhangú helyesléssel látta jónak az emlékkönyv kiadására vonatkozó javaslatot. Ettői kezdve a választmány éveken keresztül foglalkozott a kérdéssel. Tekintve azonban a fennálló ren- ■ dezetlen viszonyokat, az egyesület történetének és muzeális tevékenységének méltatásától el kellett tekinteni és csupán annak kimutatására szorítkozhattak, hogy szorosan vett tudományos téren milyen működést fejtett ki a Muzeumegyesület s 75 esztendős munkássága milyen nyomoA férfigyengeség problémája Az orvostudomány, mninO minden téren, úgy a fűrfigyemgeség kezelésének terén is, erős haladást mutat feli. Sok ilzjgiattó szer hatott egy egyedüli alfea- lommai, de a szenvezet nyomottságán nem tudott segíteni és képtelen volt a felfrissítésre. Azomlhatn másít kerestek: egy oly szert, mely azáltal, hogy uj erőt tud adni, 'közvetve hasson a nemi neurastenia okaira. Ezen sajátságok bennefoglailtatnak a RETON tablettákban. A RETON-t a következőképen kell bevenni': naponta három tablettát, három héten át és ezután egy nyolc—tíz napos szünet következik. Egy RETON-tubus 25 tab'éttát tartalmaz, azaz egy nyolcnapos kúrám elegendő. A RETON-tabletták használatát mindenki megengedheti] magának, miivel leszállított ánra tubusonként 98 lej. kát hagyott a transziiván magyar tudó mányosságban és a közművelődésben. A jelenlegi jubileumi mü elsőizben rendszerezi fennállása óta az egyesület tudományos működését. Az eredmény, amely i megrövidített mü adataiból elénk tárul, igy is nagyszabású és tekintélyes arányú. Ebben a monográfiában a szakosztályok történetét és tevékenységét tudományos alapossággal dr. Rajka László, dr. Balogh Ernő, dr. Pataki Jenő és dr. Oberding József szakosztályi titkárok írták meg. A szakosztályok munkássága áttekintését Valentiny Antal könyvészeti leírása fejezi be. A hetvenötéves tevékenység számadatai Az egyesület bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztálya ötvenegy év alatt 36 r tudományos szakértekezést, 106 népszerűsítő és 85 vándorgyűlést, tehát összesen 552 előadást tartott, melynek nagyrésze 1874 óta a Muzeum folyóiratának külön köteteiként is megjelent. E szakosztály főként a magyar irodalomtörténet, a magyar nemzeti történet, a régészet terén fejtett ki kiváló tudományos munkásságot és olyan maradandó és a kutatás számára mindenkor nélkülözhetetlen müvekkel dicsekedhetik, mint amilyen a középkori latinság szótára, vagy a régi magyar irodalom bibliográfiája. A természettudományi szakosztály ez idő alatt 71 r tudományos értekezést, 207 népszerűsítő, összesen 918 előadást tartott. Tudományos működésének külön kötetben megjelent eredményei mintegy 700 ivet tesznek ki. E szakosztály keretei között működő nagy tudósok neveinek említése elismerést vált ki a világ minden tudományos fóruma előtt. Itt dolgoztak hajdan Apáthy István, Szádeczky K. Gyula, Fabinyi Rudolf, Hermann Ottó, Koch Antal és még számosán. Az orvostudományi szakosztály hasonlóképen 59 év alatt 1385 szakértekezést tartott 574 ülésen, ezenkívül 72 népszerűsítő és 103 vándorgyűlést rendezett, tehát összesen 1560 előadást tartott. A Muzeumegyesület legfiatalabb szakosztálya az 1906-ban alakult jog- és társadalomtudományi szakosztály, mely működését a babilóniai és hindu jogforrások feltárásával kezdette meg. E szakosztály tárgykörénél fogva igen hasznos társadalmi tevékenységet is fejtett ki és megszervezte az iparosok, kereskedők és magántisztviselők részére a népmüvelő- dési előadások sorozatát. A világháború alatt pedig jogi tanácsadó, úgynevezett néphivatalt szervezett, majd felállította a pártfogó egyesületet és a tüdőbeteggondozó intézetet. A jog- és társadalomtudományi szakosztály fennállása óta 255 előadást és három szaktanfolyamot rendezett. A Muzeumegyesület működése a könyvészet tükrében Talán legszemléltetőbben az egyesület tudományos működését a fentebb említett Valentiny-féle könyvészeti összeállítás mutatja be, bár a munka hatalmas arányára és költséges voltára való tekintettel csak az egyesület kiadványaiból készült különlenyomatok jegyzékét adja. S egy jegyzék bár még korántsem teljes, a tudomány különféle ágaiból mintegy 500 különlenyomatot tartalmaz. A folyóiratok 180 kötetet tesznek ki és többezer önálló tudományos dolgozatot tartalmaznak. Ha mindezeket a beszédes adatokat egybevetjük, megállapíthatjuk, hogy háromnegyedszázados fennállása alatt a Muzeumegyesület olyan arányú tevékenységet fejtett ki, mely tiszteletére válna, a világ legrégibb akadémiáinak, vagy főiskoláinak is. Ez összefoglaló műben felvetett müvek és nevek közül számos állandóan maradandó értékét jelenti a világ tudományosságának és felbecsülhetetlen jelentőségű vívmányaival gyarapitotta az emberiség tudásanyagát. Ecce opus! — íme a mü! Mindezek elismerése mellett azonban szerettük volna, ha a Muzeumegyesület 75 esztendős tudományos működéséről szóló beszámoló mü a magyar-francia- német nyelven kivül román nyelven is megjelent volna. Szerény véleményünk szerint nein ártott volna a román tudományosság számára is közvetlenül hozzá férhetővé tenni e hetvenöt év páratlan G egyedülálló tevékenységét. Szabó István.
