Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-06 / 53. szám

W Szerkesztőség é s. k i a d ó h ii va t a 1: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. •— Telei önszánt: xi—09 — Levélcím: Cluj, posufiók 80. Fiókkiadóhivital és könyvosztlly: P. Unir-i 9, Telefon: 11—99. LIX ÉVFOLYAM, 5 3. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BĂRTHA MIKLÓS Felelős szerheszÉo: DR. GROIS LÁSZLÓ fmsamssziwmmxit VASÁRNAP ami Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io; félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiör.böze'Dtel több. rrcwaiMBiim? CLUJ, 193 8 MÁRCIUS 6. „A békéi keressük, de nem fogadunk el parancsot a világ egyetlen népétől sem“ Előkészítő lépések az oiasz-ango! tárgyalásokkal párhuzamos német-angol tárgyalások megindítására. » Schuschnigg szerint nincs ok borúlátásra Ausztria jövőjét illetően «a Hodzsa miniszterelnök Csehszlovákia álláspontját védi Hitlerrel szemben Készülő nagy nemzetközi tárgyalások jegyében zajlik változatlanul tovább az európai külpolitika. A rövidesen megin= dúló olasz—angol tárgyalások mellé most a közelebbről felveendő angol—német tárgyalások lehetősége is csatlakozik. Kö­vetelések, engedmények, megegyezési le­hetőségek és cáfolatok hírei egymást kö­vetik. Világosan egyelőre csak annyit le= hét látni, hogy a nagy megegyezési tevé­kenység még a tapogatózás stádiumában áll, hajlandóság azonban a megegyezésre, ami alatt természetesen mindegyik fél el­sősorban saját érdekeinek megvalósítását érti, kétségtelennek látszik. Amint tegnap jelentettük, a készülő angol—német meg­beszélések első lépése képen Henderson berlini angol nagykövet ki= hallgatáson jelent meg Hitler vezér és kancellárnál. £z a kihallgatás két óra hosszat tartott és kiterjedt úgy a német követelések részle­ges megbeszélésére, mint annak az elkép­zelésnek főbb pontjaira, melynek alapján Anglia képzeli el a megegyezés lehetősé­geit. Németország mindenekelőtt és minden ellenszolgáltatástól függetlenül háborúban elvett gyarmatainak vissza­adását követeli. Ez Hitler régen hangoztatott álláspontja, melytől éppen azért, mert nyilvánosság, előtt , is többször kötötte magát hozzá, nehezen térhet el. Angol részről viszont egyelőre csak elvben hajlandóak erről a kérdésrőt tárgyalni és minden enged­ménnyel szemben ellenszolgáltatást is kö­veteinek. Az ellenszolgáltatás az volna, hogy Né­metország mondjon le újabb változások előidézéséről a középeurópai helyzetben. E követelés teljesítésére viszont német részről mutatkozik kevés hajlandóság. Londonban mindamellett azt hiszik, hogy a két álláspont ilyen leszögezése után sem lehet elzártnak tekinteni az utat a to° vábbi sikeres tárgyalások előtt. Anglia a következő alapon képzeli lehetségesnek a tárgyalások közeli megindítását: 1. Megegyezés a gyarmati kérdésben. 2. Légi egyezmény. 3. A légi háború emberségesebbé tétele. 4. Középeurópaí kérdések. A négy kérdést azonban angol részről nem látják egymástól függetlenül meg­oldhatónak. Az angol békés hajlandóság erős han­goztatása mellett azonban Londonban úgy látszik elérkezettnek látják az időt annak kijelentésére, hogy a békés megol­dás visszautasítása esetén Anglia minden más lehetőségre is készen áll. Sir Sámuel Hoare volt külügyminiszter, a Chamber- lain-kormány jelenlegi belügyminisztere s a miniszterelnök bizalmasa, tegnap lon­doni választókerületében nagy beszédet mondott az angol külpolitika terveiről. Hoare szerint valóságos megkönnyebbü­lést jelenthet minden békeszerető ember számára Chamberlain miniszterelnök kül­politikai koncepciója, melynek közép­pontjában Európa megbékélésének célja áll. Ăla az a helyzet — folytatta Sir Sá­muel Hoare —, hogy mindinkább nő a békét kívánó, de a valóságban háború fe­lé sodródó nemzetek tehetetlenségének érzése. Ezt a sodródást föl keli tartóztat­ni és vissza kell adni a népek önbizalmát a béke lehetősé­gében. Anglia ebben a törekvésben vezető szere­pet kivan magának. Ugyanakkor azonban készen áll, hogy a békés törekvéseinek ki­vihetetlensége esetén, álláspontját más módon is megvédje. Büszke és bátor nép vagyunk — folytatta beszédét Hoare bel­hisses ©k isQysaláiásra A hét végén szinte már megszokottság alapján bizonyos idegességgel tekintenek újra Bécs felé. Nem valószínű azonban, hogy ez a hétvég Ausztriában újra meg­lepetéseket hozzon. A Schuschnigg-kor- mány a veszélyesnek látszó linzi „német napot“ betiltotta. Schuschnigg kancellár maga a bécsi ujságkiállitáson megnyugtató kijelentéseket tett Ausztria helyzetéről. „Nincs ok borúlátásra Ausztria jövőjét illetőleg sem — mondta Schuschnigg kancellár. Olyan fejlődés előtt állunk, amely termé­szetesen átmeneti nehézségekkel jár. Eb­ben a fejlődésben azonban nem uj fordu­latról van szó, hanem arról, hogy minden erőnkkel olyan uj időszakot nyissunk meg, mely Ausztria régi és változatlan alapél vem épült fel“. Ausztria függetlenségének kérdése kü­lönben újra szóba került a londoni al­sóházban is. PRÁGA, március Hodzsa miniszterelnök elmondta teg­nap a csehszlovák képviselőházban nagy érdeklődéssel várt beszédét, melyben a józan politikus mérsékelt hangján, de lé­nyegében erélyesen védelmére kelt Cseh­szlovákia külpolitikájának. A beszéd be­vezető részében Csehszlovákia barátságai­ról beszélt különös melegséggel, hangoz­tatva Csehszlovákia és Franciaország ba­rátságát. Majd a dunavölgyi népek meg­békélésének szükségességéről szólt, ami után áttért a beszéd tulajdonképeni cél­jára, Németország és Csehszlovákia viszo­nyának vázolására s arra az álláspontra, melyet a csehszlovák kormány Hitler leg­utóbbi beszédének Csehszlovákiára vonat­kozó részével szemben elfoglalt. — A1 két ország között egyes kérdések bé­ügyminiszter — s amint fenyegetnek a veszélyek, mindent elkövetünk, hogy ezekkel a veszélyekkel sikeresen szembe­szállhassunk. Gondoskodunk biztonsá­gunkról és nem fogadunk el parancsot a világ egyetlen népétől sem. Angliát aggo­dalommal tölti el a modern háború mód­szerei, a békét már ezért is akarja, de be­leegyezni a bármilyen áron való békébe így sem fog — jelentette még ki Hoare belügyminiszter. Ezzel a beszéddel egyi­dejűleg, amint a londoni lapok feltűnő helyen közlik, Anglia Földközi-tengeri hajóraja és Gibraltárban állomásozó hajó­raja összevont hadgyakorlatokba kezdett a Gibraltár előtti vizeken. A hadgyakorlat tok a jövő hét végéig fognak tartani. Az összevont hajóraj élén az angol tengeré­szet egyik legkiválóbb egyénisége, Sír Dudley Pound tengernagy áll. Ellenzéki szónokok Chamberlain minisz­terelnök ellen folytatott kérdező hadjá­ratuk folyamán újra fölvetették ezt a kér­dést. Chamberlain kijelentette, hogy Ausztriára vonatkozólag Anglia a saint- germainei békeszerződés rendelkezéseinek alapján áll. Egy további kérdésre pedig, mely Ausztria mellett egész Középeuró- pára is vonatkozott, kijelentette az angol miniszterelnök, hogy Nagybritannia poli­tikája ezen a területen semmiben sem változott s a londoni kormány erősen fi­gyeli azokat az eseményeket, melyek Eu­rópának ezen a részén lefolynak. Olaszország és Anglia között előrelát­hatólag jövő hét első napjain indulnak meg a tárgyalások. Lord Perth római an­gol nagykövet, akt kormánya utasításai­nak átvételére egy hetet az angol fővá­rosban töltött, tegnap kihallgatáson jelent meg György király előtt és ma visszauta­zik Rómába. Hir szerint a-nagykövetnek kés elintézésire vonatkozólag már folytak si­keres eszmecserék — mondta Hodzsa mi­niszterelnök. — Nem kételkedünk abban, hogy- más 'kérdésekről is a jó megértés szel­lemében folytathatunk majd eszmecserét, sajnos o legutóbbi hetek eseményei, különö­sen Göring marsall március elsejei beszéde, aggasztó térre terelheti a dolgokat. Hitler kancellár legutóbbi beszédében a német ha­láron kívül élő tízmillió németről beszéd. Csehszlovákia azok közé az országok közé tartozik, melyekben különböző nemzetiségi lakosság egész nagy területrészeket népesít be, úgy. hogy v> békeértekezlet sem lehetett mást, minthogy ezt a több évszázados álla­potot a világháború után is meghagyja és megerősítse. Ezért természetes, ha mi o ki­jelentés horderejűnek teljes tudatából) hang-' súlyozzuk, hogy határaink érinthetetlenek'. Ebben az irányban Hitler kancellár sem ha­gyott fed a- kétséget, mert ö maga jelentette adott utasítás ötven pontra vonatkozólag kívánja tisztázni az Anglia és Olaszország között fölmerülő kérdéseket. A Földközi-tengerre vonatkozólag újabb úriemberi megegyezésről van szó, amelyben Anglia kötelezettségvállalásával szemben, hogy nem erősiti meg Ciprus szigetét, Olaszország viszont vállalná, hogy megszünteti a Pantellaria szigetén megkezdett erőditési munkálatait. Pante- laria szigete a Földközi-tenger legszűkebb részén fenyegetheti Angliának kelet felé- vezető I aldközi=tengeri útját. A ciprusi angol erődítés pedig a Földközi-tenger keleti medencéjében segítheti elő az angol tengeri erő kizárólagos uralmát Olaszor­szággal szemben. Hir szerint szó van ar= ról is, hogy a Szuezil-csatorna felügyelő bizottságá­ban Franciaország és Anglia mellett Olaszország is részt kapjon. A felügyelő bizottsági 'tagság kizárólag a csatorna gazdasági adminisztrációjára vonatkozik, katonai szempontból a csa­torna védelmét Anglia és az angol véde­lem alatt álló Egyiptom tartják kezük­ben. A külpolitikai eseményekhez/ tartó' zik, hogy Plymouth lord angol külügyi államtitkár, a benemavatkozási bizottság elnöke tegnap fogadta a francia és szov­jetorosz nagyköveteket. Szovjetoroszor- szág tudvalevőleg szintén elfogadta a spanyolországi önkéntesek visszavoná­sáról szóló angol indítványt. A nagykö­vetek látogatása után kijelentették, hogy nincs szó a bizottság, újabb összehívá­sáról, a fölmerülő kérdéseket továbbra is a rendes diplomáciai kapcsolatok utján kí­vánják tárgyalni. A külpolitika megemlítést kívánó napi eseményei közé tartozik, hogy Beck len' gyei külügyminiszter ‘tegnap este .Var­sóból Rómába indult eL lifiiSlk ireszéáe ki: tudjuk, hogy Európában, nincsen olyan határ, amely mindenkit kielégíthetne. Hodzsa ezután Hitler kancellárnak leg­utóbbi kijelentésére válaszolt. Azt mondotta Hitler, hogy Németország érdekkörébe tar­tozik azoknak a niás államokban élő német nemzetiségű állampolgároknak a védelme, akik az illető ország határán belül saját ere­jükből nem tudják megvédeni emberi, poli­tikai és világnézeti jogaikat. — Hitlernek ez a kijelentése — mondotta — nem vonatkozik Csehszlovákiára, Azért, sem. mert a Csehszlovákiában élű német nemzetiségű csehszlovák állampolgárokról nem lehet azt állítani, hogy saját erejükből ne tudnák mindennemű jogaikat megvédeni, de azért sem, mert Csehszlovákia kezdettö’ fogva igyekezett a minden nemzetiségű T lampolgáráívci' való megértő együtt mii ködé '"e és tovább is igyekezni fog a nemzetié.: jogainak biztosítására. (Folyt, a 16-ik o\!

Next

/
Thumbnails
Contents