Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-06 / 53. szám

2 ELLEN Z BK T 938 már el un 6. HÉT VILÁGPOLITIKÁJA EURÓPA az 1938-as döntő év kezdetén „Németország nyugodt, mint egy meg­töltött ágyú.“ Egyik nagy londoni lap tudósítója kezdte ezzel beszámolóját, mi­kor a február 4-iki események után a ne­met rend változatlan, további fennmara­dását állapította meg. A „megtöltött ágyú“ hasonlat kitünően talál Európa mai nemzetközi helyzetére, ha nem ^ is a hasonlat első felével, a nyugodtsággal kapcsolatban. Az 1938-ik év tavasza, minden jel szerint, a nemzetközi megbé­kélést kereső tárgyalások jegyében indul. Ilyen nekiindulás a fölzavart Európa nemzetközi helyzetében az utolsó evek alatt többször történt. Most azonban hat­borzongató objektivitással lehet megálla­pítani, hogy a nagy összeütközés kikerü­lésére irányuló utolsó, vagy egyik utolsó nekiindulásáról lehet csak szó. Ennek megfelelőleg eddiginél is fokozottabb erővel folynak a fegyverkezések. London Fehér Könyvet jelentetett meg az angol fegyverkezés mai állásáról és további, fo­kozott menetéről, ami kétségtelenül szin­tén hozzátartozik a földközitengeri békét kereső angol—olasz tárgyalások előkészí­téséhez. Paris állami költségvetésétől füg­getlen, külön hadipénztárt létesített, amelynek utján újabb milliárdokat bo­csáthat szárazföldi, légi és tengeri fegy­verkezése szolgálatába. A diktatórikus államok szintén éreztetik, hogy fegyver­kezésük erejük szélső megfeszítésével fo­lyik anélkül, hogy adatokat szolgáltatná­nak erről. Európa nagy vitás kérdései ma olyan kibékithetetlennek látszó ellentétekkel vannak terhelve, hogy a megegyezési tár­gyalások is csak a fegyverkezési háttér éreztetésével képzelhetők ma el. Európa békéjét ma úgy keresik, hogy békehajlan­dóságát mindenik hatalom fegyverkezési szintjének lehető legmagasabbra fokozásá­val támasztja alá. Anglia, mely egyideig más alapra helyezte külpolitikáját, most vezet ebben a versenyben. S az áldozatok gyakorlati érvényesitéséhez hozzászokott angol államférfiak azt hiszik, hogy a brit fegyverkezés mai állapotában sem arra való, hogy a londoni diplomácia tétlenül várakozzék mellette későbbi lehetőségek­re. Más hatalmak részéről szintén az a felfogás jut előtérbe, hogy a nemzetközi ellentétek szövevényének kibonyolitása döntő lépéseket kiván. 1938 tehát igen jelentős évnek készül Európa nemzetközi helyzetének tovább fejlődésére. Nagyje­lentőségű nemzetközi tárgyalások vannak előkészületben és nagyjelentőségű tárgya­lások lehetősége érzik a levegőben. Ha a tárgyalások sikerülnek, a békés kibonyo- lodás alighanem nagy lépéseket fog tenni az év végéig. Ha nem sikerülnek, akkor vagy tovább tart, sőt fokozódik a min­den pillanatban kirobbanásra kész feszült helyzet, vagy az események menete és az érdekeltek képzelt vagy valódi szükségle­tei szerint megtörténik a nagy kirobba­nás is. Hogy áll ebben a pillanatban Eu­rópa nemzetközi helyzete? Előzmények és következmények 1938 első hónapja külpolitikai szél­csendben folyt le. A szélcsend gyanús nyugalma alatt érezni lehetett azonban, hogy fontos események érlelődnek. Feb­ruár azután gyors iramban hozta a szen­zációkat is. Február 4-én Hitler paran­csára a német hadsereg és a német külpo­litika vezetése átalakult s a berlini külügy­minisztérium élére a kizárólagos nemzeti szocializmus legtevékenyebb diplomatája, Ribbentrop kerül. Február 12-én követ­kezik a berchtesgadeni német—osztrák megbeszélés. Február 20-án tartja meg POROK MEGSZÜNTETIK Hitler nagy beszédét, melyben a biroda­lom határa mellett, más államok keretei­ben élő tízmilliós német sorsának irányí­tásába jelenti be igényét. Ugyanaz nap mond le Eden angol külügyminiszter, hogy tartózkodó külpolitikája helyett Chamberlain külpolitikájának adjon he­lyet, mely gyors tevékenységet kiván az Olaszországgal és Németországgal megin­dítandó tárgyalások érdekében. Pár nap­pal később Schuschnigg kancellár tartja meg bécsi beszédét, melyben Ausztria függetlenségére vonatkozólag elterjedt reményvesztett hírekkel szemben bátor fölegvenesedéssel hangoztatja újra, hogy az osztrák ncp német küldetése nem je­lenti függetlenségének föladását. A fenti események eredményeképen Európa nemzetközi vitáinak előterébe az Szülöolf vány okát x:,m: „Caspar!“ szulőtelep utóda: Ing. lose}' Hüfner Iroda: Bucureşti V/., Sir. Si e letör 29. Telefon 4.07—48. — Rendeléseket és számlásokat Medgyesről is hljesitjiik. Árjegyzék ingyen. osztrák kérdés és a Földközi-tengeri kér­dés került. Egyik magában foglalja az egész földgömbre elszórt angol világbiro­dalmi érdekek s az előretörő uj olasz bi­rodalom érdekei kiegyeztetésének, vagy kiegyeztethetetlensége végső megállapítá­sának kérdését s emellett érinti Franciaor­szágnak és a Földközi-tenger kisebb parti országainak életbevágó érdekeit is. Má­siknak mélyén a francia—német viszony rendezésének, vagy rendezhetetlenségének kérdését találjuk, mert a mindkét oldal­tésóre. Ez számukra annál könnyebbnek látszik, mert az uj külpolitikai módszer felelőssége teljesen az angol miniszter­elnökre hárul és sikertelenség esetén a franciák még mindiig szoros egye/tóntés- ben működhetnek együtt a megváltozott angol külpolitikai) módszer irányitól vad is. Franciaország és Anglia szoros együtt működése ina az európai helyzet olyan niegváMoz/hathatatlan tényezőjének lát­szik, mint az olasz-német tengely. A francia-angol együttműködés, melyet, tel­jes joggal lehel szövetségnek is nevezni, Nvugateurópában bevallott kalonaüj au­tomatizmussal működik a kél hatalom. Bár melyikének megtámadása cselén min­déül további nélkül működésbe lép. Ugyanilyen automatikusan működik az angol francia csoport katonai kapcsola" ta a Földközi-tenger fontosabb kérdései­ben is, ahol Angiin föltétlenül készen áll a francra gyarmatokhoz vezető utak biz' tositására s a franciák ugyanígy vállal­ják az angol Földközi-tengeri utak meg­védésének kötelezettségeit. Ilyen szoros kapcsolat mellett bizonyos fokig auto" matikus jelleget ölt az a szövtíbségi együttműködés is. mely a két ország olyan érdekeinek megvédésére vonatko­zik, amelyek együttműködési megegye­zésükben kimondottan nem szerepelnek. Mégis megállapítható s ennek az angol parlamentben illetékesek többször kife­jezést is adtak, hogy Franciaország kö' zép- és keleteurópai kötelezettségei tá' volabb nyúlnak el. mint azok a kötele­zettségek, melyeknek teljesítését Anglia is vállalta. Ez a megáll api lás áll főleg az osztrák kérdéssel és Közép- és Kelet- e.urópa többi kérdéseivel kapcsolatban. Csehszlovákiára vonatkozólag, amelyhez Franciaországot szövetség fűzi. Sir John Simon belügyminiszter pár nap előtt az alsóházban kijelentette, hogy Anglia kö­telezettségei ugyanazok, mint minden' más népszövetségi tagéi a Népszövetség­gel szemben. Delbos francia külügymi­niszter röviddel rá ugyanezzel a kérdés' sei kapcsolatban kijelentette, hogy Fran­ciaország pedig adott esetben minden körülmények között teljesíteni fogja VACUUM J>EN A Renaissance Ptuisío, Budapest szivében, IV., Brânci u ca 21, a legtökéletesebb konfortot, a legkitűnőbb konvliát, kívánatra diétás ellátást is nyújt mér.íéhed árak melleit. A legideálisabb tartózkodás családoknak. — Minden szobában hideg és meleg folyóvíz. Lift éjjel és nappal. Autóbusz és villamos közlekedés minden irányban Telefon 182-527, k FEHí FOGFÁJÁST,NÁTKAUZT HULEST ról támadhatatlanságig megerősített rajnai vonal helyett a francia—nemet ellentétek mérkőzési területe Közép- és Keleteuró- pára helyeződött át. Emellett érinti a du­nai Európának, Középeurópának, Észak- keleteurópának és a Balkánnak minden fontos kérdését is. Természetesen ezekbe a kérdésekbe szintén beleszövődnek angol érdekek, ha nem is olyan mértékben, mint Franciaország érdekei. Úgy az Ausz­triával kapcsolatban időszerűvé vált kér­dés-komplexum, mint a Földközi-tengeri ellentétek kérdés-komplexuma távolabbi, de el nem hanyagolhatóan jelentős kap­csolatban van a világpolitika más nagy kérdéseivel, a szélsőkclcti válsággal és az Egyesült-Államok nemzetközi tevékeny­ségre való hajlandóságának újraéledé­sével. Anglia kivezető utat keres Az egyezkedési tárgyalások megkezdé­sének lehetőségét nemcsak a londoni kormány kebelében töriént változás ké­szítette elő, hanem az a nem kevésbé je lentős változás is, mely a francia kor­mány kebelében már egy hónappal előbb végbement. Amikor Chautemps január közepén átalakította kormányát, nyíl" vánvalóan nemcsak az újabb belpoliti kai lehetőségekkel számolt, hanem a kül­politikai szükségletekkel is. Londonban és Párásban egyaránt érezték, hogy az események veszedelmes körforgását, melyből már jó idő óta semmiféle kive z.etö ut nem adódott), valamiképpen meg kell szakítani. Ezi a külpolitikát képvi­selte Eden is, ő azonban a circulus vitio- sus megszakításának kötelezettségét az olasz, német csoportra, vagy a csoport egyik vagy másik tagjára akarta rá­kényszeríteni Chamberlain Edennel el lentétben, Anglia számára vette át ebben a kérdésben a kezdeményezést s a fran­ciák, kétségtelenül az ausztriai esemé' nyék hatása alatt is, különös ellentmon dás nélkül mutatkoznak hajlandónak a Chamberlain által vállalt uj politika köve Csehszlovákiával szemben vállalt kötele zettségét Röviddel rá Chamberlain mi niszlerelnök visszatért a kérdésre, hivat kozva Eden külügyminiszter június hó 25-én tett nyilatkozatára, mely a Sir John Simon által föntebb említett határ­nál valamivel tovább ment Cscbszlová kiával kapcsolatban. Ezek a diplomáciai meghatározások néha a nemzetközi jogi dialektika hajszál finom meghatározásait követik, ami nem jelent annyit, hogy az Európa belsejében meginduló háború Gyomor- cs béüe iuvódás eseteiben, epe-, vese- és máj zavaraiban, gör­csös székrekedés, SAVTULTENGÉS. gyomor­égés, hányinger, ideges állapotoknál az or­vosok legmelegebben ajánlják a világhírű amerikai GASTRO D gyógyszer!. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban1., vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógy­szertárában, Buciuesti, Catea Victoriei 124. esetén is érvényesülhetnek. Franciaor­szág belesodródásA egy európai háború­ba Angliát is feltétlenül magával sodor' ná, mint ahogy Anglia esetleges hábo­rúskodása szintén magával sodorná Franciaországot is. Angol és francia kötelezettségek Ausztriával szemben Ausztria kérdésében Franciaországnak és Angliának nyíltan csak olyan kötele­zettségei vannak, melyekre népszövet­ségi tagságuk kötelezik őket. Kötelezett­ségeiknél azonban nagyobb szerepet ját­szanak az érdekek és diplomáciai kö­rökben nem tekintik kétesnek, hogy a két hatalom között Ausztriára vonatko zólag megegyezés áll fönn. Edén lemon- j dásában alighanem szqpepöt játszott azi is, hogy a francia kormány és Chamber lain közt véleménykülönbség volt ennek Szabadalmazott, garantált szerkezet az egyezménynek érvényesítése kérdésé' ben. Chautemps és Delbos novemberi londoni látogatása alkalmával a két ha­talom megállapodott abban, hogy Ausz­tria katonai megtámadása esetén közö­sen lépnek fel. Ez a megállapodás to vábbfejlesztette volt a strézai megállar podást, mely erre az esetre csak konzul­tációt irt elő az angol és francia kormá nyok között. Az Ausztriára gyakorolt berchtesgadeni nyomás igv valósággal az angol—francia együttműködési köte­lezettségek kihivásának borotvaélén tán­colt. Hitler éreztette Schuschniggal Né' metörszág minden pillanatban igénybe vehető, óriási katonai erejét és érvénye­síteni igyekezett követeléseit anélkül, hogy ezt a katonai erőt valóban igénybe is vette volna. Anglia közbelépési kötele­zettségét azonban csak az Ausztria ellen alkalmazott katonai erőszak tényleges megtörténte Írja elő. Chamberlain tehát a hozzáintézett kérdésekre joggal vála­szolhatta azt, hogy a berchtesgadeni megegyezés nem lépett túl azokon a sza­bályokon. melyek ma Európa nemzet' közi rendjét biztosítják. Az Éden által is lámogalott francia igények, hogy a meg­egyezés ellen Angira és Franciaország nyíltan tiltakozzék, igy visszautasításra találtak Londonban. Kulisszák mögött valószínűség szerint mégis történt vala­mi. Schuschnigg kancellár váratlanul gyors fölegyenesedése alighanem azok­nak a biztosítékoknak következménye, melyeket Ausztria külpolitikájának irá­nyítója London és Paris részéről s alig" hanem Róma részéről is kapott. A7 angol—olasz megegyezés lehetősé­ge ugyanis erősen érezteti hatását Euró­pa legtöbb külpolitikai kérdésében, az osztrák kérdésben is A külpolitikai lég­kör újabb megoldási lehetőségekkel ter­hes Tárgyalásokról és tárgyalások elő" készítéséről beszélnek 'nemcsak nagyha­talmak közölt, hanem egymással eddig kibékíthetetlen ellentétben álló kisebb országok, és nagyhatalmak és kisebb or­szágok között is. Remélni kell. hogy ezek a tárgyalások sikerbe? vezetnek. Ellen­kező esetben csak egyengetnék az utat a katasztrófa felé. Háború előtti esemé-. nyék ismerői bizonyára nem felejtették még el, hogy Haldane lord emlékezetes közvetítése Németország és Anglia kö" zött ahelyett, hogy megakadályozta vol­na. végeredményben siettette a végső ősz szeesapást. —s. E fogadta a francia kéo­mselőház a hékéílető- birósági törvény végre- hastáss fj£as#!ásᣠPÁRfS. március 5 A francia szenátusban tegnap a törvény­javaslat h'atodik olvasásánál 191 szavazattal 71 ellen, végérvényesen megszavazták a kö­telező békéltetöbirósági törvény végrehajtási utasítását. BUCURESTBE ÉRKEZŐK szánjanak meg ('napokra is) az újonnan megnyílt és legmoder­nebben b e r en d e z ett PENSIUNEA V2CT0RÍEI-W, Str. Regală No. 1. Sarok Academiei 33-35 Vil.-ik emelet. Telefon 5.37/43.

Next

/
Thumbnails
Contents