Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-30 / 73. szám
1938 március 3& ELLENZÉK 5 szerkesztik: Dr. VERESS ENDRE és MÁTRAI JÁNOS A ig.-niuresi iparosok tiltakoznak a köz- vniihelyek átvétele ellen TG.-MURES, március 29. Mintegy harminc éve annak, hogy a magyar kormány az ipar felsegélyezése érdekében a kisiparosoknak értékesebb szerszámokat és gépeket bocsátott rendelkezésére. A kormánynak ezt az intézkedését azonban a kisiparosság kedvezőtlenül fogadta, mert indokolatlan versengést idézett elő. Ezért aztán mozgalom indult meg annak érdekében, hogy a kormány az ilyen természetű segélyezéseket oly módon intézményesítse, hogy abból minden kisiparos kivehesse részét. A mozgalomnak eredménye nyomán épültek meg az úgynevezett ipari köz- műhelyek, hol a különböző ipari ágakat űző kisiparosság igénybevehette mindazokat a szerszámokat és gépeket, amelyekkel az egyéni műhelyek nem voltak felszerelve. A szerszámok használatáért aztán órabéreket fizettek és az órabérekből befolyt összegeket a közmühelyek felszerelésére és karbantartásáa fordították, emellett azonban az állam is jelentékeny összegeket áldozott a közmühelyekre, melyeknek működését és ügyvitelét a szakiskolák ellenőrizték. Targu-Muresen 1907. évben kezdtek hozzá a fa- és fémipari közmühelyek megépítéséhez, melyeket 1910-ben fejeztek be. Az impérium átvétele után a helyi fa- és fémipari közmühely továbbra is a helyi szakiskola felügyelete alatt maradt, de annak fenntartása most már teljesen a kisiparosságra hárult. Ennek ellenére a közmühelyek továbbra is zavaratalanul szolgálták rendeltetésüket, úgyhogy a 30—40 lejes óránkénti szerszámbér mellett mintegy 160—180 helyi kisiparos jutott a szükséges mühelykellékekhez és körülbelül ugyanennyi munkaadó a megye területéről vette igénybe a közmühely szerszámait. Az intézmény fenntartása mindvégig a legféltettebb ügye volt a helyi kisiparosságnak, mert létalapjait szolgálta. Érthető megdöbbenést keltett tehát az érdekeltek köreiben a helyi szakiskolának az a terve, hogy a közmühelyt házi kezelésbe veszi át. A napokban a targu-muresi ipari szakiskola igazgatója a közmühely épületében értekezletre hívta össze a helyi fa- és fémipari munkaadókat. Az értekezleten kifejtette, hogy az újabb rendelkezések értelmében a helyi alsófoku, négyosztályos szakiskolát nyolcosztályos ipari líceummá fogják közelebbről átalakítani. A törvény úgy intézkedik, hogy az ipari líceumok segélyezését a megye, a város és az illetékes iparkamara fogják eszközölni. Ez a segély azonban elmaradt és miután a szakiskolának a fenntartás és felszerelés érdekében bevételeit fokoznia kell, ezt úgy oldják meg, hogy a helyi fa- és fémipari közmühelyit a szakiskolához csatolják, illetőleg házikezelésbe veszik át. Ezenkívül az iskola növendékei részére még egy ilyen kiképző műhelyt fognak felállítani. Az érdekelt kisiparosokat váratlanul érintette Campian ipari szakiskolai igazgató bejelentése és annak megtárgyalása után határozati javaslat formájában elismerték a szakiskolának azt a jogát, hogy fejlődése és terjeszkedése érdekében bevételekről kell gondoskodnia, ez azonban nem irányulhat az iparosság és annak érdekei ellen. Tiltakoztak a terv kivitele ellen és elhatározták, hogy megvalósitása ellen minden törvényes eszközt fel fognak használni. E célból emlékiratot fognak terjeszteni az illetékesek elé. A határozat eredményeképen küldöttség kereste fel Dumitru Ion ezredest, a megye prefektusát, valamint Dimitriu polgárjáé«ért és Rusu Onisie iparkamaMegérkezett a kisiparosoknak a könyvvezetés alóli mentesítésére vonatkozó rendelet- CLUJ, március 29. Most már a pénzügyigazgatósághoz is megérkezett a pénzügyminisztérium rendeleté, hogy 200 lejes évi átalány lefizetése ellenében a kisiparosok és kiskereskedők mentesülnek a könyvvezetési kötelezettség alól. A pénzügyigazgatósg az érdekeltek tájékoztatására a következő felvilágosításokat közli: i. A 200 lejes illetéket éven- kén kell a kiskereskedőknek és kisiparosoknak leróniok, tehát 1937—38. évre az átalány összegét azonnal le kell róniok, mig az 193S—39. évi 200 lejes illetékátalány április 30-ig fizetendő ki. 2. Az átalány kifizetése alkalmával az érdekelteknek be kell mutatniok a pénzügyigaz- gatóságon nyilvántartásaikat (napló-leltár), amelyek után a bélyegilleték szabályosan lerovandó, mert a pénzügyigazgatóság a nyilvántartásokban feltünteti az illeték lerovását is. 3. Kiskereskedőnek minősül az, aki a patenta fixa megállapításánál 140 ezer lejig terjedő jövedelemmel szerepel, kisiparos pedig az, aki hat segédnél kevesebbel dolgozik. 4. Az átalány nem fizetése esetén az érdekelteket úgy kezelik, mint akik kihágást követtek el. ehhez megjegyezni kívánjuk, hogy tudomásunk szerint abban az esetben, ha a könyveket előirásszerüen veze- ! tik, az illető kisiparosok, vagy kiskeres- 1 kedők, nem kötelesek átalányt fizetni. Hamisított mestarkőnyveket fedettel*; fel Salajmeggyében Felülvizsgálják az összes ZALAU, március 29. Nagy feltűnést keltő leleplezés tartja izgalomban pár nap óta a salajmegyei iparosok egy részét. Mudura loan oradeai munkaügyi inspektor, az oradeai munkakamara körzetéhez tartozó Salajmegyé- ben végzett ellenőrző körútja alkalmával szenzációs felfedezést tett: az átvizsgált iparengedélyek, illetve mesterkönyvek között ugyanis több hamisitottat talált. Az eddig felülvizsgált mesterkönyvek közül az alábbi, valamennyi tasnádi iparosokéról állapította meg az inspektor, hogy hamisitottak: Szilágyi Elemér suszter, Nagy Sándor pintér, Szabó Gyula kovács, Lukács Károly suszter, Szakács Lajos kovács, Csorba János suszter és Puskás Gyula kovács. A mesterkönyveket egy régi félbélyegző segítségével hamisította egy, a vizsgálat érdekében még meg nem nevezhető volt ipartársulati tisztviselő, aki a félbélyegzőt kétszer egymás mellé iparosok mesterkonyveit nyomva, felületesen nézve épnek és valódinak tűnő pecsétet hamisított a mester» könyvekbe, amelyről azonban, alaposabb vizsgálat után könnyen megállapítható, hogy ugyanannak a félbélyegzőnek a kétszeri alkalmazásából származik. A vakmerő hamisító öt-tizezer lejt szedett ezért a szolgálatért a becsapott iparosok tóL A mesterkönyvekben szereplő adatok szintén hamisitottak, nem egyeznek az azóta feloszlatott Ipartársulat könyveiben levő vonatkozó adatokkal. A hamisított mesterkönyveket elkobozta a munkaügyi' felügyelő, aki a nagy szenzációt keltett hamisítási ügy további kivizsgálását a zalaui ügyészségre bízta. A leleplezett hamisítással kapcsolatosan valószínűleg felülvizsgálják az összes szilágymegyei iparosok mesterkönyveit, hogy megállapítsák, eredetiek és érvényesek-e azok. A közeli napokban, hir szerint, érdekes letartóztatás várható. Az Cpllclfcrfcicsci Qgaeben a szerzel! iégoM elismeréséi héric az £pf!#ipir@§©ü szövetsége Háromtagú fel ügyelőbizottság került a targu-muresi magyar iparos tanoncotthon élére TG.-MURES, március 29. A Targu-Mures és Vidéke Építőiparosainak Szövetsége vasárnap délelőtt tartotta meg harmincegyedik évi rendes közgyűlését a Szövetség székházában. Bustya Béla elnök nyitja meg a gyűlést és miután megállapítja a határoztképességet, felolvassa az elmúlt év működéséről szóló jelentést. Megemlékezett arról, hogy a Szövetség 1937-ben ünnepelte fennállásának harmincéves évfordulóját. Az elmúlt évben a Szövetség több esetben közvetített bérmozgalmak ügyében a tagjai sorába tartozó épitészmunkaadók és a munkásság között. Leszögezi a jelentés, hogy az építőiparossá^ helyi szervezetének egyik legfontosabb feladata a munkaadók és munkások közötti viszony szabályozása és hogy azt olyan mederbe terelje, hogy mindkét részről megelégedésre találjon. Az elmúlt év munkássága főként a kontárok elleni harcban merült ki, melyre körlevélben hívták fel a munkaadókat. Ismeretes, hogy az újabb, építkezésre vonatkozó törvény rendelkezik az építkezési tervezések készítésének jogosultságában 19. I rai főtitkárt, akiknek átnyújtották emlékiratukat. ígéretet kaptak, hogy az ügyet vizsgálat tárgyává teszik. Az emlékiratot egyébként a helyi munkakama- ! rának is megküldötték. Ezenkivül táviratban tiltakoztak az ipar- és kereskedelemügyi, valamint a munkaügyi minisztériumnál a terv ellen és elhatározták, hogy az emlitett minisztériumokhoz is részletes memorandumot fognak küldeni. A közmühelyeknek a szakiskolákhoz való csatolásával bekövetkezhetik az a helyzet, hogy a kisebbségi kisiparosság egyáltalán nem, vagy csak rendkívül magas bérért juthat hozzá a szerszámokhoz, amelyeknek használata annál is inkább nélkülözhetetlen, mert több román iparos, mint Rusu loan, Chea loan, Bobletes Trai an stb., felsőbb támogatásra egyénileg beszerezhették a legmodernebb szer- 1 számokat és szerszámgépeket és igy a kis* iparosság nagyrésze a közmühely és anyagiak hiányában nem veheti fel a versenyt a kedvezményben részesültekkel. Az emlékiratot közelebbről terjesztik az illetékes minisztériumok elé. Az Építőiparosok Szövetsége a szerzett jogok elismertetése ügyében a revíziós bizottsághoz fordult. Az ügy aktái jelenleg a bucureştii legfelsőbb reviziós bizottság előtt vannak. A helyi magyar iparos tanoncotthon egyre több ipari pályára készülő ifjúnak ellátásáról gondoskodik. A számbeli gyarapodás szükségessé tette, hogy ebben az évben a követelményeknek megfelelő alkalmasabb berendezésről, valamint újításokról gondoskodjanak. A jelentés elmondja, hogy a legutóbbi rendelkezések értelmében a tanoncott- hont támogató intézmények részéről az otthon ellenőrzésére három tagból álló felügyelőbizottságot neveztek ki. Az Építőiparosok Szövetségének részéről ezt a tisztséget Bustya Béla elnök tölti be. Kulcsár Lajos titkár által előterjesztett zárszámadást a gyűlés jóváhagyja, majd a megbízatások lejártával a végrehajtó bizottságba 2—2 éves időtartamra Frnda Károly, Hann Ferenc, Majláth Sándor, ifj. Komán Lajos, Pásztor József, Bram- bier Hermann, Váradi István, Kilyén Sándor, Sárosi József és dr. Joós Andor tagokat választják be. Az elfoglaltsága miatt lemondott Pásztor József pénztáros tisztségébe ugyancsak 2 évi időtartamra Várady Árpádot, zászlóvivőknek pedig ifj. Antal Imrét és Keresztes Gyulát jelölték. A közgyűlés a Kulcsár Lajos titkár által előterjesztett uj költségvetést elfogadta. Munkás baleseti alapra tovább is kell fizetni ; a 1.2 százalékos illetéket CLUJ, március 29. A munkásbiztositási törvény 48. art. alapján a munkásbiztositó pénztár a vállalatokat az általuk kifizetett munkabérek és tisztviselői fizetések összege után r.2 százalékos illeték lerovására kötelezte, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazottak kötelező tagjai a munkásbiztositónak vagy sem. Az Unirea petróleumvállalat ezt a törvényszakaszt alkotmányellenesség címén megtámadta a semmitőszék előtt, melynek egyesitett tanácsa most foglalkozott a kérdéssel és az Unirea azon indokolását, hogy ezen 1.2 százalékos illeték adónak tekintendő, mivel ellenszolgáltatással nem jár, viszont mint adó, ugyanazon adózási kategória kebelén belül csak egyes vállalatokat sújt és igy egyenlőtlen elbánást jelent, a Casaţia elutasította, kimondva, hogy ezen illeték nem adó, mivel a munkabalesetek alapjának növelését szolgálja. Nem büntetik a kezdőiparosokat, ha nem adnak be adóvaliomást BUCUREŞTI, március 29. A pénzügyminisztérium körrendeletben utasította a pénzügyigazgatóságokat, hogy korábbi rendelkezés értelmében ne vegyenek fel büntető jegyzőkönyvet azon kisiparosok, kiskereskedők és kisjövedelmű professzionális foglalkozású egyének ellen, akik üzletük, illetve működésűk megkezdésekor nem adták be az egyenesadó törvényben előirt deklarációt. Oly esetekben, midőn ténylegesen kisjövedelmű foglalkozások megkezdéséről van szó, a büntetés mellőzésével egyszerű adókivetési jegyzőkönyvet kell felvenniük.------ •MMMiaaBHnBHBMBnw-*”—---Bucureştii kárpitosok gyűlése. Bucureştii tudósítónk jelenti: A bucureştii kárpitosok König Mihály elnöklete alatt a napokban tartották meg évi közgyűlésüket. A közgyűlésen az elnök beszámolt a kárpitos iparosok szindikátusának háromévi működéséről és elhatározta, hogy arany diplomával tünteti ki azokat a kárpitosokat, akik iparukat már 50 éve gyakorolják. Elhatározták továbbá, hogy erre a célra vásárolt telkükön az elaggott iparosok részére aggmenházat épitenek. A közgyűlés ezután elnökké ismét König Mihályt választotta meg.
