Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-27 / 71. szám
iff 1938 március 27. ellenzék Feng-Yü-Szeano, Afcok a iőporliismen a kiini keresztény ^ . „i, íabamok... „Nem vagyok áruló, csapcin Kína érdekeit szolgálom és nem az én hibám, ha ezek az érdekek változnak“ SANGHAJ, március lió. Mintegy ötven évvel ezelőtt szegény kínai kuli kopogtatott az egyik sanzi metodista misszió kapuján... A misszionárius (türelmesen meghallgatta a kiinai keserves panaszait, majd felöltve bő csuklyáját, nekivágott a szomszéd falu felé vezető útnak. Majd' nem kétórai gyaloglás után elérkezett a nyomorult vályogviskóhoz, melynek belsejében egy szalmazsákon heverő, rongyokba burkolt fiú küzdött a halállal. A misszionárius megvizsgálta a beteget, szájába erőszakolt néhány szem kinint, megvigasztal! a a siránkozó szülőket, és megígérte, hogy másnap visszajön. Mielőtt elhagyta volna a kunyhót, gondosan kiürítette a gömbölyű agyagedé- nyeket, melyekben a kínaiak a mágu' sok, a varásziók és csodadoktorok, mérges kotyvalékaiit tartogatják. Heteken át minden áldott nap meglátogatta a misszionárius a beteg gyermeket, akinek arcáról lassan-lassan eltűntek a lázégétte rózsák. Néhány hónap múlva a kuli fia teljesen meggyógyult. A misszionárius, akit meglepett a fiú élénk esze, tanitgatnii kezdte a kis kínait, aki i röviddel felgyógyulása után átköltözött a j metodista térítők házába, Nyolcéves volt, j mikor megkeresztelték. Tizenkét éves 1 korában visszatért falujába, ahol né- j hány esztendőn át csendben élte a kínai parasztok szürke, eseménytelen életét. Mikor azután torkig volt a pocsolyás rizsföldekkel, az eke előtt ballagó lomha bivalyokkal, a szaknafedeles viskókkal, gondold egy nagyot és szülei tiltakozása ellenére, felcsapott katonának. Néhány j hónap múlva puskával a vállán mene- ! telt a határvidék fenyegető hegyei kő- j zött, ahol a hires anyacsászárné csapa- \ tai. akasztottak tengelyt Tibet lázadó hü- J béruraival. Feng-Yu‘Sziang közlegény- ; ként indult a háborúba és őrmesteri I ranggal tért vissza. Feljebbvalói a béke- j kötés után tiszti iskolába küldték, ahol í az őrmesterből hamarosan hadnagyot fa- \ rágták. Feng-Yu'Sziang századosi rang- ! ban szolgált a kínai hadseregben, mikor | hirtelen összeomlott a mandzsu császárok évszázados trónja. Ettől a perctől kezdve Feng-Yu-Sziang mosolygó, pirospozsgás, kerek arca minduntalan feltűnik a modern Kin a lángokban égő horizontján. Kína és a Távol-Kelet ismerői több, mint negyedszázad óta vizsgálják ezt a hunyorgó arcod, kutatják Feng-Yu-Szlang titkát, anélkül, hogy rájöttek volna, milyen gondolatokat, eszméket, vágyakat és szenvedélyeket rejteget lelkének és agyának titokzatos mélységeiben ez a külö' nős ember, akiit „keresztény tábornok“ néven tanult megismerni Kina és a világ. Erős, mint a gorilla, bátor, minit az oroszlán, gyors, mint Mandzsúria tigrisei és ravaszabb, mint a legravaszabb róka. Feng-Yu-Sziang bikaalakjával ott mered mindamaz izgalmas, különös, fantasztikus események középpontjában, melyeknek eszeveszett kavargása időn" kénit a teljes anarchia zagyva hullámaival önti el a szerencsétlen Kínát. Feng- Yu-Száang biztos kézzel használja ki azokat az erőket, melyeket a kinai politika hullámverése zudit az ázsiai kontinens" re; huszonnyolcéves korában ezredes, harminckétéves korában brigádparancsnok és itábornok, harmincnégyéves korában hadtestparancsnok és két tartomány katonai kormányzója (két tartományé, melyeknek területe valamivel nagyobb, mint Francia- és Németország együttvé" ve), harmincnyolcéves korában pedig marsall és „tulajdonosa“ egy kétszázezer emberből álló hadseregnek, melynek ágyúi és szuronyai többet nyomnak a kinai politika mérlegében, mint a Kuomintang összes beszédei és határozatai. Feng-Yu-Sziang hadseregének ágyúit és szuronyait részint Moszkvában, ré- j szint Tokióban, részint Berlinben, ré- j szint Londonban öntötték és kalapálták. Mert Feng Yu-Sziang, mint a iöbbi kínai condüttiere, bámulatos könnyedséggel fordít köpönyeget; ma az oroszokkal fuj I I egy követ, holnap a japánokkal sző ősz" szeeskiivést, holnapután Csang-Kai Sek központi kormányával köt szövetséged , és csak Isten tudja, hogy a jövőben kit ; és meddig fog szolgálni. I — Azt mondják rólam, — mondta egy ízben a marsall — hogy áruló va" gyök. Szó sincs róla! Én egyszerűen Ki- ; na érdekeit szolgálom és nem az én hi- ,■ bám, ha ezek az érdekek változnak . . . ! ■ Mindamellett 'tévedés lenne azt hinni, hogy Feng-.Yu-Sziangot ugyanabból a fából faragták, mint a Kínát szipolyozó ; tucsunokat, haramiavezéreket és pénzre, hatalomra, zsákmányra éhes kalan- ! dórokat. A „keresztény 'tábornok'“ nem I iszik, nem dohányzik, nem szív ópiu- I mot és kizárólag rizzsel és főzelékkel I táplálkozik. Csang-Cso Linnek, Mongo- i ha koronázatlan királyának, aki köztu- I domás szerint gyakran itta le magát a i sárga földig, Feng-Yu-Sziang egy üveg I desztillált vizet küldött születésnapi ajándékul. A mongol „tucsun“ felköttette a küldöncöt, mire Feng Yu-Sziang agyonlövette Csang-Cso'Lin néhány hívét és rokonát. A két tábornok közölt háborúra ; került a sor, háborúra, amely körülbelül ; két évig tartott és hatvanezer ember éle- i tébe került. ‘ Feng-Yu-Sziang a legvadabb idegenek lenes agitáció idején sem titkolta, hogy meg akarja téríteni Kináí. Négyszáz tábori pap kíséri állandóan a „keresztény tábornok“ hadseregét és gyakran előfordul, hogy mise után a marsall szemé" lyesen mondja a szentbeszédet. Egy ilyen alkalommal mondta a következőket: — Ma reggel száznyolcvan fegyelem ellen vétő katonát végeztettem ki. — Amennyiben lennének közietek, kedves testvéreim egyesek, akik valamilyen véletlen folytán megmenekültek a büntetéstől, ezekre Isten haragját kérem .. . Én golyóval és kötéllel büntetek; Isten büntetése még szigorúbb lesz. Egy más alkalommal hírül hozták a marsallnak, hogy a katonák felgyújtottak és kiraboltak egy falut. A bűnösöket nem lehetett kézrekeriteni. — Ez azt jelenti, — mondta tisztjei" nek a marsall —, hogy az Ur szemében nem vagyok méltó a tisztségre, melyet viselek. Meg kell tehát, hogy büntessem magam... A katonák jelenlétében térOlvassa el a Scherk arcvix üvegen levä kis könyvecskét. Látni fogja, hogy esek vz alaposan megtisztított bőr friss és szép, esek ez bír az egészséges szépség von- , zóerejéveL Scherk areviz tökéletesen megtisztítja a bort és az arcot ruganyossá, gyengéddé sóssá teszi* Üvegek á 62,103,164,300,475 den állva fogok imádkozni mindaddig, amíg a fosztogatókat kézre nem kerítik .. . Mikor Csang-Kai-Sek tanácskozásra hívta össze a katonai kormányzókat, mindegyik tucsun szárnysegédeinek, ud' varoncainak tömegétől kisérve jelent meg a generalisszimus főhadiszállásán. A ragyogó egyenruhákba öltözött tábornokok vadonatúj amerikai autókon vonultak be Csang-Kai-Sek palotájába. Feng-Yu-Sziang csukaszürke zubbonyban, egy rozzant teherautóval érkezett meg. Esto nagy vacsora és bál volt. A bankett folyamán mindegyik tucsun mondott néhány szót; Feng-Yu-Sziang is. — A kifejezés talán nem udvarias, viszont helyes — mondta harsány hangon —, disznóság, uraim, disznóság, hogy Önök kaviárt esznek és pezsgőt isznak, a nép pedig éhen hal... Jó estét! Ezzel elhagyta a termet. Másnap irgalmatlan szitkozódások között elutazott, mert hajnali hat órakor azlt mondták ne' ki a pénzügyminiszter lakásán, hogy őexcellenciája ilyenkor még alszik és nem fogad senkit. íme, az- ember, akit Csang-Kai-Sek esetleges utódjaként emlegetnek. Sikerülni fog-e neki megegyezni a japánok" kai? Meg fogja-e tényleg téríteni Kínát? Cserben fogja-e hagyni Csang-Kai'Seket, mint ahogy cserbenhagyta Karakhant, Csang Cso-Lint és Wu Pei-Fut? Ezekre a kérdésekre senki sem tud biztos választ adni. Feng-Yu-Sziangnăl minden lehetséges. Egy ur a kávéházbam Reggel, jó hűvös friss reggel. A kávéház hatalmas üvegablakai párásak, az utcán gyerekek sietnek iskolába, ai kávéházban sietős idegiességgel kapják be reggelijüket a férfiak. Ilyen korán nem jön le a kávéházba még szállodai vendég, az érkező vonatok utasad szobájukban pihennek. A kávéház közönsége most csupa aktatáskás ember, csupa agglegény, ki,»hivatalnok, ügynök, olyan kávéháziban reggeliző emberfajta, olyan otthontalan, loholó, kenyérért szaladó, vendéglői, kávéházi törzsvendég, akinek számára a kávéház otthont is jelent, ahol télen meg lehet melegedni, az újságokat át lehet olvasni, üzleti ügyeket lehet elintézni s randevúkat lebonyolítani. Valami sajátos hangulata van ilyenkor reggel a kávéháznak, pincérek cikáznak a szűrt kávékkal, teákkal, félkemény és lágy tojásokkal, zsemlékkel és rozske- nyérszeletekkel. Mindenki mohón eszik és mohón olvas, gyakran egyszerre teszi mindakeítőt, cigarettafüst, papirzörgés, beszédfoszlány hangja úszik a levegőben s a pincér gépies: alázatossziolgája doktor ur és vanszerencsémjóreggeltki- vánok üdvözlete. A forgóajtó mellett a ruhatáros le- és felsegíti a kabátokat, szép és jólszabott kabátokat és szomorú, valamikor fekete és sötétkék, de most már bágyadt szürkére kopott darabokat, amelyek szinte hozzáöregedtek és hoz zákoptak a gazdájukhoz. És ebben a kávéházban, ebben a reggeli fisseségben bejön egy gyerek a) kávéházba. Táska van nála, de neon aktatáska, hanem isko latáska. Harmadik elemista lehet, nyolc és tíz év körüli. Nem a papáját keresi, dehogy. Nem is úgy jön be a kávéházba, mint egy gyerek, hanem mint egy fel nőtt és komoly ur, sőt agglegény. Leveszi sötétkék, aranygombos kabátját, diáksapkáját is odáadja a ruhatárosnak, aki ismeri s felderülő arccal köszönti. A kisBetegség ©setén először a lázat leéli legyoznänkl — Ismét magas láza van. Mit tegyünk ? — Alkalmazunk egy Carmol*)-os be- dörzsöiést az egész testén és a láz azonnal szűnni fog. *) Carmol a legjobb bedörzsölő szer hűtés, náthalúz, reumatikus fájdalmak és láz eilen. Egy üveg ára 22 lej. fiú komolyan visszaköszön, ksimitja világosszőke haját. Egészen kicsi és egészen gömbölyű kisfiú, valami nagy magabiztossággal és koraérett komolysággal. Ismerem jói, jóbarátok vagyunk, észrevesz és odajön hozzám. Most nem ül a rendes törzsasztalához, mert törzsasztallá van, hanem odajön, szépen, illedelmesen köszön, hogy kezitcsókolom. — Szervusz, Isván — köszönök vissza. István leül, a pincér két perc múlva hozza a reggelijét. Figyelmes ember, pincérek gyöngye, a törzsvendéget rendelés nélkül is remekül kiszolgálja. Hogy kerül egy iyen kis István a kávéházba? Elmondja: — Anyuka már három hete van kór házban, meglátogatom minden nap. Mtii nem vagyunk olyan rendes izék, mint mások, ho(gy van apa és nagyanya és cseléd. Mikor anyu beteg lett, akart nekem odavenni egy lányt, hogy felügyeljen rám. Mondtam neki, hogy rám nem kell felügyelni. Van az Ili a butorozott- ba, teccik ismerni, hivataliba jár és olyan szép szőke haja van neki. Az Ili elvállalta;, hogy rendbe tart, hogy járhassak iskolába s délben két adag kosz- tot hozat és én vele eszek. Ebből marad vacsorára. Az Ili a magynénjénél reggeliz a házban, engem is hívtak, de én kértem anyut, hogy engedje, hogy itten egyek a kávéházban, mert a szomszéd- házban lakunk, teccik tudni. Borzasztó an szeretek itten enni, úgy önállóskodok és mindig irigyelnek az iskolába, hogy kávéházba járok és azt eszek, amit akarok és hogy minden nap tejszínhabot eszek, az Ilitől nem is kaphatnám. Anyu adja nekem a pénzt és olyan büszke, hogy milyen ügyes fiú vagyok. Mikor először bejöttem, csodálkoztak rajtam, mintha a gyereknek nem lenne gyomra és nem kérhetne kávét, mikor azért kávéház, hogy kávét adjanak az embernek. Mindig jó korán jövök, hogy olvashassak. Itten két lapból is van gyerekmellékelt. van egy Mikj, Maus, teccik látni, ezek a kék-piros képek, minden reggel olvasom a folytatást, minden héten csak egyszer jön a folytatás, de nekem nincs sok időm olvasni, mert elkések az iskolából. A pincér el teszi nekem. És István előveszi, az újságját, mint egy nagy, megtörli a száját és olvasni kezd. Egyszerre elteszi a lapot és azt mondja: — Teccik tudni, borzasztóan! várom, hogy anyu meggyógyuljon, én ötét imádom és rengeteg pénzem lesz és veszek neki egy nagy piros autót és egész nap kocsikáztatom ötét és viszem a moziba. Akkor nem adjuk ki a but oroz ottot, de azért Ilit szeretni fogom, mert most az ebédből minden nap duplán adja nekem a lésztát. És ha borzasztóan gazdagok leszünk, akkor is kávéházban fogok reggelizni, sőt idehozom a feleségemet és az összes gyerekeimet, már ahogy járni tudnak, rögtön. Közel ha jól s uigy mondja, mint egy nagy titkot. — Sőt, megkérem anyut, hogyha kijön, a kórházból, adjon pénzt és enged jen továbbra kávéházazni. Ezzel veszi az újságját és tovább olvas. Egy ur a kávéházban. Olyan, mint a többi újságolvasó, azzal a különbség gél, hogy a többi ur Chamberlainről o! vas1, ő meg Miki Mausról. Martop l-iU.
