Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-25 / 69. szám

I T ELLENZÉK 10 3 8 március 2 8. ahol a LEGENDA SZERINT ACHILLES LAKOTT Kemény harc kígyók és madarak között ~ ÍS32-ben hajóskapitány mérte ieS a szigetet Krotzhy orosz BUCUREŞTI, műre ms 21. A/ rgazságügynünisztiYium régen terv­be vette, hagy a politikai éli léi lek részé- ír különleges fegyintézetet létcsil. Ha­sonló intézet létesítését a közrend elleni wségekröl szóló törvény is előírja, erre azonban eddig még nem talalla.k meg­Közel öávesi 1891 nyarán a bucureştii egyelem böl­csészed karának diákjai Tocilescu ré­gésztanár vezetésével meglátogattak a szi­getet abból a célból, hogy a történelmi Alsó-Moesia pontos helyét megállapítsák. E kiránduláson, mint diák résztvett D- G. Popa-Liscanu is. aki a . Romanica' című kötetében meséli el azl a borzal­mas benyomást, melyet a társaság tag­jaira tett a sziget. A „Kígyók szigete1- a dobrudzsai par­toktól mintegy négyórai útra fekszik a Fekete-tengerben; az ókorban „Lefchi“ szigetének hívták és meglehetősen jó hír­névnek örvendett. A sziget tulajdonkép­pen egy a tengerben magányosan álló szikla és kiterjedése 17 hektár, kerülete azonban csupán 1973 méter. Északi ré­szétől déli részéig mintegy 440 méter hosszú sétaút ja van és leghosszabb a délnyugat-északkeleti átmérője, mely 6G2 méter. Partmagassága átlag 21 méter s a tenger vize körülötte sekély. Nagy ve­szély nélkül egyetlen hajó sem közelít­heti meg a szigetet. Kereken a tengerből kiálló kő és szikladarabok övezik, ame­lyek valószínűleg a sziklaszigetröl gör­dültek alá. Egyetlen építménye a ..Kí­gyók szigetén“ az ölven méter magas vi­lágítótorony, melyet a nemzetközi Duna- bizoftság. tart fenn. „Lakossága““ négy őrből, egy szakaszvezetőből és hat kato­nából áll. Kikötője nincs. Partra csak három meghatározott ponton lehet szál­lón i bárkák segítségével. A KRÓNIKA SZERINT VALAMI­* KOR ÉDESVÍZ ÉS NÖVÉNYZET IS VOLT A SZGETEN Minden kietlensége ellenére is a sziget nem teljesen érdektelen. Három nagyobb falnak és két egykori építménynek rom­jai ma is jól láthatók. Van a szigetnek két kútja, mely Ammian Marcellin, latin krónikás szerint valamikor édesvizet szolgáltatott. ((Ibi et aque sunt“...) Ma már a modern civilizáció annyiban ide is elhatolt, hogy a vizet ciszterna szol­gáltatja. A MADARAK ÉS KÍGYÓK HARCA A sziget érdekes condominiuma a ra­gadozó madaraknak és kígyóknak. A két ragadozófajta idővel felfalt mindent, ami a szigeten táplálékul szolgálhatod volna akár állatnak, akár embernek. A lágyénak egy különös f ehérsz inü fajtá­ja még az eml>ert is megtámadja cs a katonák lőfegyvereikkel védekeznek el­lenük. A két méter nagyságú kigyók ma­darakkal táplálkoznak, a madarak meg kígyókkal. Évszázados küzdelem folyik közöttük. Talán mindkettőjüknél ve­szedelmesebb az emberre nézve egy kü­lönös pókszerü rovarfajta (scolopendrae cingultae), melynek érintése azonnal fer­tőzést okoz s amely ellen igen nehéz vé­dekezni. A ,,KÍGYÓK SZIGETE“ A MI­TOLÓGIA TÜKRÉBEN A legenda, a krónika és a történelem gyakran emlékezik meg a ,.Kígyók szi­getéről“. Az emlitett Ammian Marcel­Komoty, szakképzett vegyész minden szakkönyvet, folyóiratot, min­den nyelven LEPAGE nál rendelhet. Kö­zölje milyen szak vagy kérdés érdekli, milyen nyelven ért és megkapja a meg­felelő részletes jegyzéket. Cím: LEPAGE Cluj. felelő helyet. Illetékesek most elhatá­rozták. hogy ezt az intézetei a Duna deltájnak Sulinni ágával szemben fekvő „Kigyók szigetén“ állítják fel. Nem lesz érdektelen tehát, ha a ..Kí­gyók szigetét“ részletesebben is megis­mertetjük olvasóinkkal. évvel ezelöíí Kohlcr és Murznchcuics orosz régiség- búvárok. 1839 ben Basarábiának akkori katonai kormányzója, Teodoroo és az odesszai Soloviev a „Kigyók szigetén“ fegyvereket, márvány tömböket és más kisebb tárgyakat talállak. E márvány- tömbök közül jóval később egy olasz expecheiós társaság tagja egyel magával is vitt Rómába. Ma már kevés érdekkel bir ez a gyér lin latin krónikáson kívül Arr.tinus és Pindaros ókori költők is említést lesz­nek müveikben a szigetről. A legenda és szájhagyomány szerint itt lakott Achil­les, mások szerint Menelous. Pindaros egyik versében azt írja, hogy „gyönyörű szigete van Acliillcsnek a Pontusban “. (Pontus Euxinus volt ugyanis a Fekete tenger régi neve) Mindenesetre a későb­bi látogatók nem dicsekedtek a sziget kényelmének gyönyörűségével. A mitoló­gia és a történelem tele van olyan aján­lásokkal, melyeket a mai civilizáció em­bere nem igen fogadhat el. Ugyan kit is hevítene ma az a „lény“, hogy a sziget­nek egykor Achilles, Szép Helénának ötödik férje voll az ura és Patroclus, meg Avar nevű hősökkel lakott ott. Modern kutatók közül elsőnek 1823- ban Krotzky kapitány kereste, fel a szi- gelet Greignek. a Fekete-tengeri orosz hajóhad parancsnokának rendeletéből. A kapitány felmerte a szigetet és a romo­kat, de Achilles régi dicsőségének kőma- radványit nem találta. Nem sokkal ké­sőbb ugyancsak ezt a munkát végezték el és szegényes nyom és rom, ami a „Kí­gyók szigetén" található. Napjaink szá­mára az a lényeges, hogy a szigetet sze­génysége. földjének terméketlensége, va­lamint éghajlatának egyenetlensége miatt még a kirándulók sem nagyon részesítet­ték előnyben. Letelepedésre nem volt alkalmas, mert földje képtelen annyit termelni, amennyi több család eltartá­sára elégséges lenne, bár az utóbbi idő­ben a szigeten szolgálatot teljesítő kato­nák próbálkoztak egy veteményes kert művelésével. Az ókorban Acliilléstől fél­lek. a jelenkorban a kigyók és madarak riasztanak cl. A ..Kiigyák szigete'4 igy magányosságra Ítélteiéit és magányos maradt napjainkig. 185G-ban a Kígyóik szigetét a törökök vették birtokukba. 1879-ben pedig Ha­bija badügyminisztersége alatt Románia foglalta el. A szigetnek azonban azóta sem vették semmi hasznát, még a turis­ták se tolakodtak annak megtekintésére. Most az újabb időkben a sziget végre olyan hivatáshoz jut, mely az ókorban tárgytalan voll. Öngyilkosság vagy véletlen szerencsétl enség? MAROSVÁSÁRHELY, március 24. A marosvásárhelyi nagy állomáson szerdára virradó éjszaka borzalmas le­letre bukkant egy vasutas. A 4773. szá­mú tehervonat kerekei alatt Catana Kor­nél 35 éves vasúti alkalmazott holttesté­re akadt, amint a Rasboeniről Marosvá­sárhelyre érkezett és Szászrégon felé in­duló tehervonat vagonjainak kerekeit és csapágyait vizsgálta felül a szerelvény indulása előtt. A tehervonat a vasúti gabonaraktár közelében, a negyedik sinpáron veszte­gelt. Amikor az egyik vasúti, alkalmazott 10 óra tájban a szokásos felülvizsgálást végezte, az egyik kocsi előtt, közvetlenül a sínpár mellett, véres ember fejet pillantott meg. Megdöbbenéséből felocsúdva, kutatni kezdett a kerekek között, ahol Catana nevű alkalmazott társa holt­testét találta meg. Az esetTŐl azonnal értesítette, az állomás főnökségét, amely viszont a rendőrséggel tudatta a történteket. A helyszínre érke­zett hatósági közegek megállapították, hogy Catana Cornel Balos községi ille­tőségű s nem régen költözött Marosvá­sárhelyre fiatal feleségével és bárom gyermekével. A házaspár a Calnrasilor- utcában a 71. szám alatti házban lakott. Kihallgatták a marosvásárhelyi vasútál­lomás alkalmazottait, de senki sem tudott felvilágosítást adni a történtekről. Ezekuián még megállapításra vár, hogy öngyilkosságról, vagy véletlen szeren­csétlenségről van szó Catana Cornel esetében? Az áldozat holttestét a helyi állami kórház halottas házába szállítot­ták a helyszíni vizsgálat lefolytatása után. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a vasúti alkalmazott ittas állapotban volt s így feltételezhető, hogy Catana, aki a sze­relvény beérkezése pillanatában a sí­nek között tartózkodott, nem vette észre a közeledő tehervonatot% amely aztán elgázolta. Az ügyben a vizsgálat még folyamatban van. A nemzetiek Haescáná! tovább nyomatnak előre BILBAO, március 24. Barcelonában tegnap véres események zajlottak le. Egy lövészszázad emberei, mikor parancsot kaptak, hogy a harctér­re menjenek, fellázadtak és tisztjeikre tá­madtak. Tisztek és katonák között véres harc fejlődött ki, melynek folyamán egy altiszt megölt egy őrnagyot. A küzdelem­ben többen megsebesültek. BURGOS. A nemzeti csapatok Hues- cánál megindított támadása sikeresen ha­lad előre. A nemzeti csapatok a köztársa­ságiak vonalát 20 km.-es szélességben tör­ték át és mintegy ezer foglyot és nagy ha­dianyagot zsákmányoltak. A harcászatiig fontos magaslatokat már az első órákban megszállták a nemzetiek. Saragossai jelentés szerint a spanyol nemzeti csapatok Saragossa és Caspe vá­rosok között Vintonnál átkeltek az Ebro folyón. Szerdán délelőtt 11 órakor a soanyol nemzetiek tüzérsége ágyutüz alá vette Madridot. Igen sok lövedék a főváros központi ne­gyedére hullott. A nemzetiek újabban ismét bombázás alá fogták Barcelonát. Alverez del Vayo, a köztársasági Spanyolország külügymi­nisztere, több nevezetes személyiségnek táviratot küldött, amelyben a legnagyobb créllyel tiltakozott Barce­lona bombázása ellen. Del Vayo azt áilitja, hogy ezek a bom­bázások borzalmasságukkal felülmúlták á légi háborúkról szóló legrettentőbb jós­latokat is. Vatikánvárosból érkező jelen­tések szerint a Szentszék salamancai kép­viselője utján arra kérte Franco táborno­kot, hogy szüntesse be a polgári lakosság elleni rcptilotámadásokat. A FEJFÁJÁS ÉS A MIGRÉN ekkor, Ka ezek * bélmüködcs és a gyomoremésztés zavarából erednek, gyakran már egy kis pohár természetes „FERENC JÓZSEF? keserimz ha:znäl‘:fca után is megszűnnek. Kérdezze meg orvosás. Az Alsó feli ér vár megyei Gazdasági Bank és TakairékpénzIár Rés zivény társaság, XXXIV. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT Aliidon, az intézet helyiségében, 1938. évi április 13-án délután 3 órakor tartja meg. melyre ti 'részvényesek tisztelet tel meghi­vat natk. Határozatképtelenség esetéin' a közgyűlés április 28-án délután 3 órakor lesz ugyanott megtartva, in kor >s a megjelent tagok szá­mára va'ló tekintet nélküt érvényes határoza­tok hozhatók. TÁRGYSOROZAT: 1. EJnöki megnyitó, o gyűlés határozóik pességének megállapítása és két jegyző­könyv!) teles-tö kiküldése. 2. Az igazgatóság és felügyelőbizollság je­lentése. 3. A mérleg megállapítása, nyereségfelosz­tás és felmentvény megadása. 4. Igazgatósági Ó's felügyelöbizottsági tagok megválasztása. .5. Indítványok. Aiud, 1938 március 18. Az Igazgatóság. Alapszót)ái]y 7.5. §.: A közgyűlésen esek olyan részvényes gyakorolhatja szavazat' jo­gát, lőnek részvénye a közgyűlést megelőző év utolsó napjáig nevére állítatott s ki a köz­gyűlést megelőzőleg 3 nappal a részvényeit a még le nem járt szelvényekkel együtt a társaság pénztáránál letette. Alsófehér vármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Részvénytársaság And, be­jegyezve a bankok, cégjegyzékébe Albü-Iulia NT. 3/1935. sz. alatt Mérlegszámla 1937 december 31-én: Vagyon. Pénztár: 106.776 lej. Bankokná rendelkezésre álló tőkék: 1.3.795 lej. Érték­papírok: 22.200 lej. Váltók: 567.522 lej. Vissz leszúrni tolt váltók: 720.883 lej. Konver­ziós adósok: 6,182.515 tej. Ingatlan: 940.000 lej. Folyószámla többek sz.-la: 100.641 lej. Átmeneti tételek: 1.029 lej. Összesn: 8 millió 717.301 lej. Nyilvántartási számlák: A’á)pszabályszerintL óvadékok: 450.000 lej. Kezességi adósok és bankok álfái adott garancialevelek belföldön: 13.500 lej. Jelzálogengedmények, áruk és egyá) fedezetek: 10.646.700 lej. Megőrzésre letelt értékpapírok és más értékek: 2 mik ló 4015 lej. Kikölcsönzött címletek adósa: 1200 lej. Összesen: 13 115.415 lej. Teher. Részvénytöke: 1,560.000 lej. T i1-- taJékaloip: 4.570 lej. Konverziós veszteségek fedezete 382.127 lej. Betétek: 1,685.125 lej. Értékpapír: árfolyamkülönbözet: 10.060 lej. Hitelezők: 1.666.642 lej. Visszleszámitolási érdekeltség: 2.671.325 lej. Folyószámla töb­bek sz.-lta: 690.451 lej. Átmeneti számlák: 3.031 lej. Tiszta1 nyereség: 1936. évről áthoz­va 26.946 'lej, folyó évi tiszta nyereség: 17.084 lej. Összesen 8,717.361 lej. Nyilvántartási'számlák: Alapszabálysserinti óvadékok letevői: 450.000 lej. Kezesség és bankok által adott garancialevelek hitelező : 13.500 fej. Jel'Z. cessiók és más garanciák le­tevő1': 10,646.700 lej. Megőrzésre átadott Y- tékpapir és más értékek letevő': 2.004.015 lej. Kikölcsönzésre átadott címletek tulajdo­nosai': 1.200 lej. Összesen: 13,115.415 lej. Veszteség-nyereségszámlia 1937 dec. 31-én. Veszteség: Adminisztrác ós költségek: 266 ezer 86 lej. Adó és- illeték: 27.574 lej. Vissz- les'zámitolt váltó kamat: 28.359 lej, Lerasok: 55.942 lej. Tiszta nyereség*: Át hozat az előző ,'évről: 26.946 lej. Folyó évii tiszta nyereség: 17.084 lej. Összesen: 421.991 lej. Nyereség. Előző évi) nyereségétliozat: 26 ezer 946 lej. Bevételezett kamatok: 302.0-33 lej. Értékpapírtárca' jövedelme: 2.672 lej. In­gatlanok jövedelme: 87.840 'lej. Egyéb nye­reségek: 2.500 lej. Összesen: 421.991 lej. Az Igazgatóság \ Fellázadt Barcelonában egy lövés

Next

/
Thumbnails
Contents