Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-25 / 69. szám
AM 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Mötf'cr 4„ s2ám. — Telcfonszám: 11-—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadókivatal és könyvosztály: P. Uniri 9, Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BĂRTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR„ GROIS LÁSZLÓ sazmx éventa Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 42©, ért 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 lélevre 20, éventi pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülör.bözentel több» 4° LiX ÉVFOLYAM, 6 9. SZÁM. PÉNTEK CLUJ, 1938 MÁRCIUS 25. Ha nciifin mondja el Chamberlain isisnlsiierclüi világszerte lagu erűeh- liicssd tan hnipeililhal mmütt Feltétlen és feltételes angol kötelezettségvállalás. — Politikai szélcsend a londoni alsóházban Chamberlain kijelentései előtt.«- Boncour francia külügyminiszter újra biztosította Csehszlovákiát a francia támogatásról iluai,Boncour,Cliamberfain és Halifax áaSálkozásáról beszélnek Londonban A külpolitikai érdeklődés Chamberlain miniszterelnök ma délután tartandó nagy beszéde felé irányul, mely hivatva van körvonalazni az angol kormány ezután követendő külpolitikáját. A beszédet megelőzőleg feltűnő szélcsend uralkodik angol politikai berkekben, ahol a mult hét folyamán nem szűntek mer a kormányválságról, vagy kormányátalakításról szóló hírek. A „Times* azt írja, hogy az utolsó weekend alatt hallgatólagos megegyezés jött létre, melynek alapján angol parlamenti körök jóindulatú várakozással néznek Chamberlain kijelentései elé. Ezek a kijelentések előreláthatólag igyekezni fognak összeegyeztetni az erélyesebb külpolitikát követelő álláspontot a kormány eddigi óvatos külpolitikájával. Az angol külpolitikai programról megjelent eddigi közlemények nagyjában megfelelnek a Chamberlain által adandó program lényegének, amit azonban legújabb híradások következőképen egészítenek ki. Az angol miniszterelnök mindenekelőtt be fogja jelenteni, hogy kormánya az előző külügyminiszterek által vállalt összes kötelezettségeket hiánytalanul teljesíteni akarja, de uj kötelezettségeket az adott viszonyok között nem vállalhat. Anglia külpolitikai kötelezettségeit két részre osztja: fenntartás nélküli kötelezettségekre Franciaországgal és viszonylagos kötelezettségekre Európa többi államaival szemben, amelyeket az események menete szerint az angol kormány szabad döntése alapján fog alkalmazni. A többi kérdésben a kormánynyilatkozat előreláthatólag meg fog felelni az eddig adott hia reknek. A Chamberlain beszéde után meginduló vita előreláthatólag igyekezni fog részletes felvilágosításokat elérni a kormány politikáját illetőleg. Ennek a vitának menete előreláthatólag nagy befolyással lesz úgy a további külpolitikai fejleményekre, mint az angol kormány belpolitikai helyzetére. Franciaországban szintén feszült érdeklődéssel várják Chamberlain mai külpolitikai expozéját. Tisztában vannak azzal, hogy Csehszlovákiával kapcsolatban Anglia kötelezettségvállalásában nem hajlandó tulmenni a népszöveftségi alapokmánynak a nem kihivott támadásokra vonatkozó előírásán és a maga részéről nem ad olyan külön katonai garanciát, amilyent francia vezető államférfiak több esetben nyíltan magukra vállaltak és Boncour külügyniniszter tegnap újra megismételt. Fölteszik azonban a kérdést, hogy mit fog tenni a Franciaországgal szembeni katonai kötelezettségeit elismerő Anglia abban az esetben, ha Franciaország a csehszlovák határok érintetlenségére vonatkozó kötelezettségvállalásának teljesítésére lenne kénytelen. Valószínűnek tartják, hogy ilyen összeütközésből az angolok szmtén nem húzhatnák ki magukat. Frane cia felfogás szerint azonban ennek idejében való ki nem jelentése fokozza a háborús veszélyt ahelyett, hogy enyhítené. Angol hivatalos részről igyekeznek a francia nyugtalanságot csillapítani. Egy londoni jelentés szerint, melyet a Havas-ügynökség tett át Parisba, angol hivatalos körökben közeli francia—angol tárgyalásokról beszélnek, melyet Londonban tartanának meg Blum miniszterelnök. Boncour külügyminiszter. Chamberlain miniszterelnök és Halifax külügyminiszter között- Francia részről az indítványt nem nagy készséggel fogadják. Az a vélemény, hogy ilyen megbeszélés kívánatos volna, előbb azonban az eddiginél határozottabban kell körvonalazni a megbeszélések tárgyát s a két kormány állás- foglalását. Francia részről különben is azt kívánják, hogy a megbeszélések esetén Chamberlain és Halifax jöjjenek Párisba, miután az utolsó hasonló francia—angol megbeszélés Londonban folyt le. Bancosr&eszédeFráiitiaországSföféiezenségérö] szerre kell megvédenie Franciaország érdekeit. Az angol—olasz tárgyalásokról úgy Londonban, mint Rómában az a vélemény, hogy kedvező irányban folynak. Most azonban elérkeztek tárgyalások Boncour külügyminiszter különben rövid külpolitikai expozét mondott tegnap a szenátus külügyi bizottsága előtt. Miután az ausztriai eseményeket ismertette, különösen hangsúlyozta annak sürgősségét és szükségességét, hogy összeegyeztessék azoknak a hatalmaknak tevékenységét, melyek hajlandóak szembeszáilani az európai békét veszélyeztető minden támdó vagy beavatkozó kísérlettel. Beszéde to* vábbi folyamán megismételte a francia kormányférfiak részéről már többször hangoztatott kijelentést, hogy Franciaország föltétlenül teljesíteni fogyja ezt, különösen Csehszlovákiát illetőleg. A spanyolországi és a Földközi-tengeri helyzettel foglalkozva, kijelentette, hogy ezeken a pontokon életfontosságú francia érdekek vannak s a jelenlegi kormány éppen úgy, mint az előző kormányok, el van határozva arra1, hogy francia terület közelében, vagy Franciaország közlekedési utjain nem fooia megtűrni, hogy nem spanyol haderő rövidebb, vagy hosszabb időre berendezkedjék spanyol területen. Az angol—olasz tárgyalásokról elismeréssel szólott és kifejezte reményét, hogy más eredmények mellett az idegen önkén* leseknek spanyol területről való elszál- litását fogják eredményezni. Majd rátért a nyilt városok bombázása ellen a nemzeti spanyol kormányhoz Angliával együtt küldött jegyzékre, mellyel párhuzamosan a Szentszék is közbelépett. Beszéde végén a francia külpolitika békés törekvéseit hangsúlyozta és kérte a közvélemény támogatását a kormány nehéz munkájához, melynek ezúttal az európai szárazföldön és a Földközi-tengeren egylegkényesebb pontjához. Lord Perth római angol nagykövet tegnap újra talájko* zott Ciano olasz külügyminiszterrel és megbeszélésük a spanyol kérdésre terjedt ki. Nincs hír még arról, hogy ez a megbeszélés milyen eredménnyel végződött. Ha azonban a spanyol kérdésben nem jönne létre megállapodás, ez komolyan veszélyeztetné a két kormány között eddig létrejött megállapodásokat is. Viszont a spanyol kérdésben Angliát kielégítő megegyezés rendkívüli mértékben erősítené a Chamberlain-kormányt további külpolitikai tervei kivitelében. Óriási méretű tengerészeti beruházások A nap külpolitikai eseményei közé tartozik, hogy londoni jelentés szerint a ten* geri erők egyensúlyban tartására irányuló tárgyalások végleg megszakadtak Tokióval. Ennek következtében Amerika és Anglia most már késés nélkül megkezdik eddigi hajóépitési terveiken kívül azs óriás-csatahajók építését is. Ugyancsak a külpolitikai helyzet jellemzésére szolgálhat a római kormányhoz közelálló „Gior- nale d‘Italia“»nak egy cikke arról, hogy a svájci hadsereg március 21. és 26. között nagy hadgyakorlatot tart az olasz határ közelében. A „Giornale dltalia“ szerint ez a svájci katonai intézkedés példa nélkül áll a két ország közötti békés kapcsolatok történelmében. Olaszország kötelezettséget vállalt Svájc függetlenségének és területi sérthetetlenségének védelméreu Az olasz határ közelében tartott svájci hadgyakorlatokról igy csak a legnagyobb sajnálattal vehet tudomást. Meg kell állapítania azonban, hogy a militarista szellem svájci erősödését képviselő kezdeményezés teljes egészében a svájci kormány részéről történt. ,1 Népszavazás Danzigban? BERLIN”, március 24. A ..Danziger Forposten“. a szabadváros és nemzeti (szocialista párt német lapja arról ir. hogy ni ács kizárva annak 0 lehetősége, hogy o közeljövőben választásokat tartsanak Danzigban. A nemzeti szocialista iap a többek között ezeket írja: ,,Az a kérdés, hogy a tn; parlamentünk cgv szép napon teljesen megváltoztatja arculatát, tulajdonképen csak formakérdés, elegendő volna meghatározni azt az időpontot, amikor Damzig néípessége k'mutálhatja azt, hogy a német politika érdekeinek 'rányáboai óhajt dolgozni.“ A csehszlovákiai németeknek biztosított engedményekkel kapcsolatban vita indult a magyar parlament külügyi bizottságában a magyar kisebbségek helyzetéről is BUDAPEST, március 24. Kánya külügyminiszter expozéja után, melyei a külügyi bizottság tagjai mindvégig feszült figyelemmel és helyesléssel hallgattak, báró Láng Boldizsár, a bizottság elnöke mondott köszönetét a beható és alapos külügyminiszteri fejtegetésekért. Az ezután megindult vita során szó került a kisebbségi kérdésre is. A legtöbb szónok kiemelte azokat aiz engedményeket, melyeket Csehszlovákia biztosított német kisebbségeinek és hangoztatta, hogy ezeket az engedményeket a magyar kisebbségek részére ás biztosítani kell. EckhQnit Tibor ai csehszlovák kial német kisebbségeknek adott engedményekkel kapcsolatban részletesen fog lalkozik az utódállamokban levő magyar kisebbségek helyzetével. Bethlen István gróf szerint a magyar külpolitikának legnagyobb figyelmet kell szentelni a csehszlovákiai németek számára adott engedményekkel kapcsolatban a magyar kisebbségek érdekeinek megvédésére ás. Másrészt örömmel vette tudomásul Bethlen István gróf Kánya külügyminiszter kijelentését, hogy Bucurestiben Magyarország és a kisantaut-állnmok viszonyának normalizálása céljából a tár gyalásokat újra fölvették.
