Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-23 / 67. szám
ÄRA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhc ra U I; Cluj, Ca’.oa Motr'or 4, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havon« 7°. negyedévre 2to, félévre 420, éfttax* szám. — Telefonsaim: u—09 — Levélem: Cluj, postsfiók So. ALAPÍTOTTA BÁRTHA MIKLÓS 840 lej. — Magyarországra: negyedévre xoj félévre 20, évente 40 Fiókkudóhivitai és könyvoszuly: P. Unirii 9. Telefon: 11—5)9. Felelős szerkesztő: DR, GROIS LÁSZLÓ pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiör.bözeutel több LIX ÉVFOLYAM, 6 7. SZÁM. SZERDA CLUJ, 1 938 MÁRCIUS 2 3. A kisebbségi kérdés rendezésével akarja Anglia megvédeni Csehszlovák ia érdekelj Chamberlain nem hajlandó a népszövetségi alapokmány előírásain túlmenő kötelezettségei vállalni Csehszlovákia javára. — Boncour a nemzetközi helyzet komolyságáról beszélt hüíiöldl újságírók előtt» ** „A svájci nép véráldozatok árán is kész megvédeni iiiggeiienségéV* Franciaország nem avatkozik bele a spanyol polgárháborúba Külpolitikai körökben rendkívüli érdeklődéssel várnak Chamberlain miniszterelnök külpolitikai beszédére, melyet előreláthatólag csütörtökön fog megtartani az alsóházban. Az angol miniszterelnök által teendő kijelentésekről sorozatos megbeszéléseken tanácskozik az ‘angol kormány. Politikai körökben kiszivárgott hírek és a rendesen jólinformált' ,,Press Association“ hírügynökség szerint a kormány tagjainak tanácskozása széles alapokon folyik. Tekintetbe veszik Anglia külföldi képviselőinek jelentéseit, a hadvezetőség vélemény es előterjesztéseit, á dominiumok.- nak az osztrák—német Anschluss által teremtett helyzettel és a Csehszlovákiával kapcsolatban emelkedett igényekkel szembeni állásfoglalását. Anglia szoros viszonyát Franciaországhoz s a külpolitikai kapcsolatok kialakulási lehetőségeinek kérdéseit. Amint a miniszteri Tanácskozások ma állanak — jelenti a ,,Press Association “ — nem valószínű, hogy Chamberlain miniszterelnök Anglia eddig fönnálló kötelezettségeinél távolabb menő kötelezettségeket vállaljon bármelyik állam javára. Számos nehézség állana ugyanis annak útjában, hogy az angol kormány ma egy tőle más országok által elválasztott, elszigetelt állam javára határozott kötelezettséget vállaljon. Fölmerült, a hírügynökség jelentése szerint, annak kérdése is, hogy Anglia mikep Hajthatna szükség esetén mégis segítséget: egy ilyen államnak. Erre vonatkozólag különböző tervek kerültek szóba, melyek körül tovább folynak a megbeszélések. A hírügynökség jelentésében szereplő fenti óvatos meghatározás kétségtelenül Csehszlovákiára vonatkozik, melynek helyzete állandóan az angol és francba külpolitikai viták előterében áll. Politikai körökben elterjedt hírek szerint az angol kormány nem hajlandó eleget tenni annak az ellenzéki kívánságnak, mely Franciaország Csehszlovákiával szemben vállalt kötelezettségeihez hasonló kötelezettségek vállalását szeretné Anglia részéről is. Viszont közvetve igyekszik megoldást keresni olyan irányban, hogy a csehszlovák állam sérthetetlenségét biztó'sitsa. A kormánynyilatkozat a kérdést ezért előreláthatólag úgy fogja megközelíteni, hogy kiemeli az Anglia és Franciaország közötti szoros kapcsolatokat és célozni fog arra a helyzetre, mely e2zel kapcsolatban Anglia számára beállana, ha Csehszlovákia ellen valamelyik állam kihívás nélküli támadást indit. Az angol kormány ezenkívül. Francia- országgal együtt, alighanem közvetlenül kezébe fogja venni a kérdés rendezését. Ezt olyanformán képzelik el, hogy a csehszlovákiai német kisebbség kérdésében tevékenyen lépnek közbe és igyekeznek erre vonatkozólag megegyezést létrehozni Prága és Berlin között is. Nem érdeknélküli dolog, hogy a közép- európai válsággal kapcsolatban úgy London, mint Paris kezdik fölismerni 3 kisebbségi kérdés mielőbbi megoldásának föltétien szükségességét. A Csehszlovákia, bizronsága ügyében adandó garancia körüli vita is cgyideig főleg akörül forgott, hogy egy ilyen garancia megadása kisebbségi engedmények tekintetében esetleg kevésbé engedékennyé tehetné Csehszlovákiát, mint azt Londonban kívánják. Az ellenzék képviselői, akik a kisebbségi kérdés megoldását az angol kormánnyal egyaránt fontosnak tartják, vTzel az állásponttal szemben hangsúlyozták, hogy a londoni kormány ilyen garancia vállalása esetében is biztosíthatná Csehszlovákia részéről az általa szükségesnek látott kisebbségi engedményeket. Prágában a) nyugati nagyhatalmaknak a kisebbségi téren kiérett, uj meggyőződését nyilvánvalóan már jól érzik és igyekeznek egyes belső rendszabályokkal a fölmerülő követeléseknek elébe vágni. Hír szerint tárgyalások i» folynak már erUiriKuutr francia külügyminiszter a külügyi tárca álrvét&Ie óta tegnap fogadta először a külföldi újságírók párisi egyesületiül, melynek vezetője üdvözölte öt. Boncour vá1- lasziibajr li4iiigoztiu.Ua. hogy a ni0/ helyzet a külpolitikai veszély fulér- tékdésér« viszi az embereket, mint ahogy megelőzőleg túlságosan lebecsülték a tényleg fennálló veszélyeket. „Meg kelj állapi Innom —- mondta u franci* kül- ügy miniszter — hogy a nemzetközi helyzet uui rendkívül komoly. Franciaország igyekszik elsimítani a?. Eutó- pu különböző pontjain kiélésedéit ellentéte kék Fontos lenne az ás, hogy a Juituímak bizonyos kérdésekkel szemben szükséges űs elég erélyes szavukat mielőbb hangoztassák, ezzel még idejében meggátolhatnák újabb veszélyes összoiitközések kitörését.*• Boncour volna el semmi — folytatta Laval —, ha a bölcsesség esett volna súlyosabban latba Franciaország és Anglia valamennyi vezető körében. Sohasem fogom elfelejteni Sir Samuel lioüre bátor magatartását. Időközben az események mélyen meg változtatták az 1935. év» európai helyzetet. a német birodalom visszafoglalta a Rajna-vidéket és elcsatolta Ausztriát. Újabb súlyos események is következhetnek. Chamberlainnek — folytatta a volt francia miniszterelnök — igaza volt. miikor megtagadta a Spanyolországban való beavatkozást és igaza van akkor is, mikor helyre akarja állitani az Olaszországre vonatkozólag London cs Prága között. A tárgyalások eredményéről még nem lehet beszélni, annyi azonban kétségtelen, hogy az utóbbi években háttérbe szorított kisebbségi kérdés rendezése a középeurópai válsággal kapcsolatban újra erősen előtérbe került. A londoni kormány különben az ellenzék követelésével szemben, hogy Csehszlovákia érdekében mielőbb Franciaországhoz hasonlóan kötelezettséget vállaljon, minden valószínűség szerint katonai érveket is föl fog sorakoztatni. Az angol hadvezetőség szerint ugyanis a területileg Nagybritánniától teljesen elzárt Csehszlovákia számára a közvetlen angol katonai segélynyújtás lehetetlenségek közé tartozik. Franciaország nem avatkozik bele a spanyol háborúba Ugyancsak katonai okok döntöttek', minden jel szerint, a francia kormány végleges álláspont jánnk kialakulásában: a spanyol polgárháború kérdésével szemben is. Ma ngyau's', amint jói értesült ongol lapok párisi táviratai jelentik, végleg eldöntöltnek tekint- 1 uita, hogy Franciaország nem avatkozik beié a spanyol poignrhnborubo. Bhim mins?.tereinök ás Boncour külüg5rmi- rtsitszier; a kérdés eldöntését Gomel in tábor nőik, hadsorogfőparivnosuokri# biz la. Garnelin pedig az európai helyzetre való tekintette! ugy döntött, hogy a beavatkozás Franciaország számláira jelenleg nem kívánatos dolog. A francia katonai intézkedések a spanyol polgárháborúval kapcsolatban egyelőre csuk bizonyos haditengerészeti mozdulatokból és a spanyol határ melletti helyőrségek megérő .sitéstöböl fognak állami. A tegnapi híreket, hogy l'mncia részről mozgósításra készülnek:, nem erősítik meg. Laval szenzációi keltő nyilatkozata LONDON, március 22, Lovai, volt francia miniszterelnök nyilatkozatot adott az ,,Evening Standard“ számára, hangoztatva egyebek között, hogy mindenkor n7j volt a véleménye, hogy Európa békéjét csak a francia—német közeledés állal lehet biztosítani. Ez a közeledés — folytatta — csak akkor valósítható meg és lehet tartós, ha Franciaország, Anglia és Olaszország közölt előzetes megegyezés jö.m létre. A pár év elölt Rómában létrejött fraucia— olasz megegyezés is ebből az elvből fakadt. Ha ez nem bomlott volna fel. biztosíthatta volna a szerződések területi záradékait és a Duna vidék egyensúlyát. Az etiopia* háború ellenére sem veszett ezübáun arra kérte «1 külföldi: ujságiróknt, hogy elfogukdkm tudásit ásóikkal támogassák a francia külpolitika békés törekvéseit, Svájc álláspontja A svájci sző'V^lségí tanács, mint Bernből jelentik, tegnap foglalkozol! az utóbbi idők középeurópai események folytán előállott újabb nemzetközi helyzettel. Molia szövetségi elnök hangoztatta beszédében, bogy 0 nagyhalai irífik részéröl biztosítékokat kapott Svájc függetlenségénél: tiszteletben tartósára. A szövetségi tanács botáVoZalában leszögezte, bogy Svájc függetlensége nélkülözhetetlen európait szükségesség, az alpesi hágók védelme az európai béke ítélkülőzh'etetten föltételei közé tartozik. A -svájci nép -— mondja a határozat — el- von tökélve arra:, hogy szükség esetién véiáldozatok árún ás eleget tegyen euoek a kiildeté&oeii, g»l való kápcsolalokat. Franciaországnak sem szabad sokáig! késlekednie Anglia példájának követésével. Annak idején megvalósítottuk 3 francia—olasz1 közeledést. anélkük hogy ezzel bármilyen kist mértékben is veszélyeztettük volna aa angol érdekeket és sajnáltuk, hogy ezt a politikánkat Anglia nem mindig érlelte meg. Ma sajnálom, hogy Fránciaország, mint félreálló tanú nem szerepel az angol—olasz megbéküfés mellett, melyet természetadta szerepe szerint neki kelleti volna sugalmaznia. A tárgyalások késlekedése nehezebbé teszi a helyzetét, de semmi sem lehetetlen.
