Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-23 / 67. szám

i / / r ft / f K 10 3 8 március 2 3. ft Hi v«ll Blldldiin? VARSÓ, március 22. A legújabb moszkvai rém per befejeződött, kihirJct- u'k és mir végre is hajtották a halálos 'leieteket. A kivehettek között \.ui Bu* durii» is, ,i regi bolsevisták legrégibbje. K iváncsiságból ^ . , fellapoztuk a Nagy Szovjet 1 nciklopc- diának Vili. kötetét, hogy mi is all Buchannról? Íme, mit ol* vasiunk a 271. oldalon, Bucharin fényke» pe alatt: ,,Miklós, Iván lia, a Kommunista Part és a Komintern egyik vezére, a központi bizottság, a Politbüro, a Komintern vég- rcbajtóbizottságának tagja, a Pravdá­I. ik, a kommunista párt hivatalos közlö­nyének, később az ízwestiának szerkesz­tője, a szovjetunió központi végrehajtó- bizottságinak tagja, az uj alkotmány egyik megalkotója, a tudományos akadé­mia tagja, a kommunizmus egyik legkivá­lóbb teoretikusa, közgazdász és szocioló­gus. iSS’S szeptember 27-én született. Atyja falusi taniró volc. Bucharin már diákkorában megkezdte forradal­mi tevékenységét. 1905-ben az iskolai forradalmi szervezet­hez tartozott, mely később beolvadt a szociáldemokrata pártba. 1906-ban a bol­sevik! párt ragja lesz, a vidéki városokban propagandát lejt ki. Az érettségi vizsgák idején megszervezte a sladovi gyári sztrájkot. 1908-ban az akkor húszéves Bucharin a moszkvai bolsevik! párt köz­ponti bizottságának tagja lett. Beiratkozik a moszkvai egyetem jogi fakultására. 1909 ben egy párrgyülésen letartóztatják néhány hónap múltán ki­szabadul a börtönből, de rövidesen újból börtönbe kerül, ahonnan szibériai szám­űzetésbe küldték. Kalandos körülmények között megszökik és Németországba ván­dorol. 1912-ben találkozik először Leninnel Krakkóban. Lenin a németországi mun­kásmozgalom megszervezésével bízza meg. A világháború kitörése előtr, 1914-ben az osztrák rendőrség Bucha- rint Linzben letartóztatja kémkedés címén. Várfogságra ítélik, de rnagasállásu barátai kiszabadítják. Az osztrák hatóságok kiutasítják Ausztria te­rületéről. Svájcba megy, ahol főleg Zü­richben és Lausanneban dolgozik. Itt írja még „Világgazdaság és Imperializmus“ c. müvét. 191 5-ben hamis útlevéllel Angliá­ba utazik. Ott letartóztatják és kiutasit- ;ák, Svédországba megy, ott is letartóz­tatják és terrorisztikus tevékenységgel vá- doltan törvényszék elé állítják. Hatheti kényszermunka után Norvégiába teszi át tevékenysége székhelyét. Ebben az időben nézeteltérés támadt Bucharin és Lenin között. 1916-ban kiszökik Amerikába. Bejárja az északamerikai városokat, for­radalomra bujtatja a munkásokat. A februári orosz forradalom hírére Ja­pánon út visszatér Oroszországba. Egye­nesen Moszkvába megy, ahol a szovjet vágrehajtó bizottságának tagja lesz. A VI. pártkongresszusson beválasztják a kom- munistapárc központi bizottságába, a párt megbízásából kongresszusokon vesz részt. 1917-ben átveszi a Pravda szerkesztését. A németekkel megkötendő különbekét helytelenül s emiatt kilép a Pravda szerkesztőségéből. Átveszi a „Kommunista“ cimü lap szer­kesztését, de rövid idő után visszatér a Pravdához. 1918-ban Liebknecht Károlyhoz és a Spartacus csoporthoz közeledik Berlin­ben. A németországi novemberi forrada­lom kitörése előtt a szovjelkövetség többi tagjaival együtt elhagyja Berlint, hogy visszatérjen Oroszországba. Útközben Hoffmann tábornok parancsára Rndek- ke! és Rakovszkival együtt a vasúti ko­cában letartóztatják. Bucharin és társai annak a beszédnek köszönhetik életü­ket, melyet Bucharin a vasúti kocsiból a német katonákhoz intézeft. 1922-ben Bucharin a három Internatio­nale berlini tanácskozásain a III. ínterna- cionáfé fődelegátusakénc vesz részt. A ■ kommunista pártban támadta a Lenin po­litikája ellen fellépő szélsőbalodahakat és védelmébe vette a kommunistáknak a parlamenti választásokon való részvételét. Az V. pártkongresszuson Sztálin mellett a trockijisták legnagyobb ellenségeként lépett fel. A VI. pártkongresszuson elfogadóit párt­SZELLEMI ELET Bírálatok az emberiség mai helyzetéről, kísérletek az emberiség megszervezésére. — Örök utópiák, nagy szintézisek. —* Célok és módszerek a vallás, a bölcselet és az életlan megvilágításában A .szellemi éleinek rég voll' olyan ko molv eseménye, mint Aldous tJuxleij most megjelent könyve: finds and Me­ans. Miközben sokan a szintetikus tu­dományt, vagyis az emberiség ludúskm esőnek gyakorlati célból történő meg­szervezéséi s összefoglaló seiegs?emléjét hirdetik, lluxley cgyesegyedül melóvá gott a rengetegnek s Jutsz íves könyvében megmutatta ;t szintézis körvonalait. HUXLEY SZINTÉZISE „Az emberi tevékenységek ideális cél­ja felöl civilizációnkban és majdnem harminc évszázada igen általános az egyetértés E’zsaiástól Marxig a próféták ugyanazon a hangon beszéltek. A/ Aranykorban, amely elé tekintenek, sza­badság lesz, béke. igazság és testv éri sze­retet. Nemzet -nem fog kardot emelni többé nemzet ellen: minden egyes ember szabad fejlődése a: egész emberiség szabad fejlődéséhez fog vezetni; a vi­lág agg eltelik az t.’r ismeretével, mint ahogy n vizek elborítják a ten gort... A céllal kapcsolatban, ismétlem, nagy volt és nagy ma is az egyetértés. Nem igy az utakkal kapcsolatban, amelyek n célhoz vezetnek, ltl a biztonságot és az egyhangúságot a legteljesebb zavar vált­ja fel s az clienteles vélemények össze* ütközése, amelyhez, az emberek dogmati­kusan ragaszkodnak s amelynek alapján a fanatizmus vadságával cselekesznek.** lgv indu] Huxley könyve, amely meg­vizsgálja az összes eszményeket és el­gondolásokat s 07 összes utakat és mó­dokat. Ha minden- emberi tevékenység végső célja az „aranykorszpk“, az em­beri együttélés ideális állapotának meg­teremtése, okkor a szálltéini embernek nem lehel sürgősebb és jelentősebb kö­telessége, mint 1 minden rendelkezésért álló adat és ismeret fényénél megvizs­gálni az eszme megvalósításának lehető ségeit és módozatait. Aldous lluxley erre vállalkozik az „Emis and Means" bau. A szintézis, amit ad, sokak számára kiáb­rándító lesz. meri oly sok uj nehézségre, oly sok uj kételyre mutat rá. A nagy cél elérésének módozataihoz minden hozzá­tartozik a biológiától a mélylélektanig, az. álöröklés tudományától tíz ikerkuta­tásig. a szellemtörténeti módszerek kri­tikájától a politikai eszmék tisztázásáig, filozófiától a gyakorlati etikáig s olyan komplex összefüggések kutatásáig, mint amilyent Wilhelm Reich északi iskolája végez, kutatván 3/ összefüggést az em­berek gazdasági, társadalmi és szexuális lelszabaclilásn kozö 11. A pueblo indiánok társadalmának bí­rálatától a viselkedés lélektanának szo­ciálpszichológiai hatásáig, lluxley min­dennel foglalkozik ebben a könyvben s a nagy szintézis körvonalai ebből a szédítő arányú kritikai seregszemléből Iróniái I koznak ki. Alig adtak még oly teljes ké­pet az emberi lehetőségek korlátáiról s útjairól, lluxley válasza a célokkal és módszerekkel kapcsolatban frivoléit ren­geteg kérdésre körülbelül ez: A cél csak­ugyan az, ami több, mint harminc év­százada az emberiséget vonzza. Az ideális társadalom körülbelül a szabadság, u béke, az igazság és a testvéri szeretet társadalma lesz, de ehhez a célhoz egyetlen irton nem le hét elérni, o gazdasági reform egye­dül épnyy nem vezet hozzá, mint egy bizonyos nemzet katonai hegemónia ja, sem pedig egy bizonyos osztály diktátum ja. Az eugenetrkusok embertenyésztése, a pedagógusok uj móds/erei egyedül nem elegendők: valamennyi helyes utón egyszerre kell sokéiig. nagy kitartással haladni, hogy a nagy eélt csak ivilnmennyi re. is meg­közelítsük. 1 lluxley könyvét néhány oldalon nem lehet ismertetni, mindenkinek kötelessége volna elolvasni, akt csak kissé is törődik a szellemmel, aki bármily kevés felelős­séget is érez az emberiség közös ügyeiért s akit e közös ügyek s az emberiség jö­vője érdekel. Az emberek egyenlőtlensége J. B. S. Haldane, oz „idealista bioló­gia- megalapítójának fia, a széles látó­körű és teljes kultúrájú angol tudós re­mek példája, akj- egyben a modern bio­lógia egyik legnagyobb reménysége, egyik esszéjében az emberek egyenlőt­lenségéről ir. „Emberi tulajdonság kép­telen magyarázatokat adni a legokosabb tettekre. A polinéziaiakat az a hit tartja vissza a szomszéd falu kókuszdióitól, hogy a diók tabu alatt állnak és ha hoz­zányúlnak, nyomban meghalnak. A kö­zépkori Európában a kormányzat kö/i- pontosilását csak a monarchia isteni in­tézményében vetett hit tette lehetővé, eb­ből fejlődött később a királyok isteni jo gainak hite. Jelen korunkban az általános válasz­tás remek intézményét az emberek egyenlőségének furcsa dogmája tárna gatja. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy az emberek nem egyenlőek, születésük és nevelésük folytán. A nevclésadta egyen­lőtlenséget bizonyos fokig ki lehet küszö­bölni. Az általános nevelés a demokrá­cia előfeltétele. AZ EGYENLŐTLEN EMBEREK TÁRSADALMA A biológia haladása a jövő század fo­lyamán az emberek velükszületett kü­lönbözőségének legteljesebb elismerésé­hez fog vezetni. Ma ez legjobban látha­tó az Egyesült Államokban, ahol a tu mllásini mindenkinek alkalmat adnak. Az általános iskoláztatás nem egyenlő­séghez vezet, hanem olyan egyenlőt tc.nséghez} amely igani tehetségben kü­lönbségeken at a pszi k. Olt, ahol mindenkinek egyenlő alkalma van, a sikertelenséget nem lehet mente­getni. Az amerikai self made man rájött erre és ezért rendszerint agresszívabb, mint az európai arisztokrata, aki alanta­saival jobban bánik esetleg, mert tudja, hogy helyzetét nem veleszületett képes­ségeinek köszönheti. Ha az örökölhető vagyonok rendszerét megszüntetnék, ak­kor az. egyenlő lehetőségek és alkalmak rendszere még jobban megerősödne. Egy tudományosan rendezett társada­lomban az átöröklött* tehetségbeli kü­lönbséget természetes jelenségnek tarta­nák, mint az időjárást, amelyet szintén meg lehet jósolni előre, de igen nehéz irányítani. Spearman professzor szerint „minden normális férfi, nő és gyer­mek zseni valamiben, mig valami más ban idióta. .4 feladat ao volna: meg­állapítani, hogy miben zseni.'‘ A tudományos állam első feladatának te­kintené ennek a problémának megvizs* program szerzője Bucharin volt. Ez a pártprogram a mai napig is érvényben van.“ Eddig szól Bucharin életrajza a Nagy Szovjet Enciklopédiában. A kommunista párt programjában lefektetett elveknek, ezeknek a sztálini teóriáknak, a sztálini evangéliumnak szerzőjét most trockijista bűnök miatt, kémkedés, terror, a bolse- vizmus ellenségeivel való összejátszás, a szovjethatalom megdöntése, Gorkij meg- öletése és Lenin elleni összeesküvés vád­jával terhelten, mint a szovjetunió és a kommunista párt legnagyobb ellenségét végezték ki, S. R. gáláját. Jelenleg a/ eug- iH lika <-gyeik;i nyilvánvaló feladata: mcgakudályo/n a feltétlenül nagyon mss/ emberanyag megszületéséi é.x elősegíteni a kivételes tehetségű emberek tenyésztését ott, ahol a tehetség bizonyosan, átöröklött. . Nem hiszem“, írja a tanulmány végén Halda ne, „hogy v/ emberek kiilönbö/ü voltá­nak elismerése támadás volna a demo krácia ellen ... Egy napon talán lesz már tudományos módszer, amellyel fel tudjak becsülni egyes emberek szavaza­tának értékét. Valószínű, hogy ez a nap több mint szá/ évvel előttünk van. A messzi jövőben 3/ emberiség talán kas/ tok ru fog osztódni, mint a hinduknál, de* ma a vclünkszületett egyenlőtlenség elis mérése arra kötelez, hogy még teljesebb mértékben megvalósítsuk a lehetőségek egyenlőtlenségét mindenki számára.“ P. If. Gy. Jövőre óriási pestis­járvány lesz Keleten MULMEIN, március hó. Roosevelt Gusztáv, az amerikai elnök rokona, a hires csillagász, akinek állomá­sa a hátsóindiai Műiméin városában van, számításai alapján azt közli, hogy a Nap­ban ismét óriási arányú napfolt keletke­zése van folyamatban. Mivel megáll ama feltevés, hogy napfoltok okozzák a Föl-* dön a nagyszámú tömegmegbetegedése* két, Roosevelt kiszámította, hogy az uj napfolt, amely március 23-án kulminál, különösen Keleten, de nem Kindban és nem Japánban, hanem a déli szigeteken és különösen Holland Indiában sohasem látott arányú pestisjárványokat fog okoz­ni. Több évtizedes megfigyelés igazolta ugyanis, hogy a vöröses napfoltok meg­jelenése alkalmával, mindig vegigpusztit a Földgolyó némely vidékén a pestis, mig a kékes napfoltok kolerát, vagy spanyol- járványt okoznak. Ilyen kék napfolt ta* valy is keletkezett a Nap felszínén s ehhez képest Amerikában fel is lépett a spanyoljárvány, sőt ennek egyes kisugár­zásai Európában, többek között a Balká­non, Olaszországban és Magyarországon is tapasztalhatók voltak. Megtalálták Szodoma és Gomora romjait AVADl G Ali Ali A, március hó. A Szodomái pusztulás titka és bibliai jelentése régóta foglalkoztatja n világai és esztendőkkel ezelőtt már hire kelt, hogy Mollon Péle.T, a Vatikánváros pú paj bibliai intézetének könyvtárosa meg határozta a Szodomái vész pontos helyéi. Állami és egyházi támogatással Mallor Palesztinába utazott és megkezdte oZ ásatásokat, melyeknek során most nz <3 jelentés érkezett Párnába, hogy Mollon kétséget kizáróan megtalálta a tűzvész és elemi csapások következtében elpusztult Szodoma, Gomora, Ad mali, Zeboin és Zoard romjait. A Jordán alsó harmadát ban, a Wodi Caraba mentén találta me<, ezek romjait, pontosan ott, ahol a: elő zetes tanulmányai révén megállapította Ez a völgy volt színhelye azoknak a harcoknak, melyekbe Loth és Ábra hám is beavatkoztak. A romokon másfélmé­ter vastagságban hamut és szurokmarad ványokat talált, amiből nyilvánvaló hogy a Szodomái városokat a talajból feltört és meggyulladt szurokforrások puszlitotlák el. Leviathan (a szörnyeteg) Julien Green uj könyve (Athenaeum Re génytár). Előző kötet: S. Maugham: Színház (262 lap- vászonkötésben 119 lej). Goldsmith: Krisztina svéd királynő (Életregény, Athenaeum), 303 lap. vá szonkötésben 178 lej. Kuncz: Fekete ko­lostor. uj kiadás, vászonkötésben 158 lej Lepagerrál Cluj. Postán utánvéttel Kérjen teljes jegyzéket. FÖLDI MIHÁLY: A VISZONY Vászonkötésben több mint 400 oldalon H7 fej. Régebben megjelent Föidi könyvek: A század asszonya, fűzve 132, kötve 158 lej. A házaspár, kötve 178 lej. Kaphatók az EL­LENZÉK K ÖN YY OSZTÁLYA BAN, Cluj, Pa­ta L’airii,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents