Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-06 / 29. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 1 KP MA 5 Szerkesztő rég és kiaidóhivata. I: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók 80, Fiókkiadőhivatal és könyvoszeáiy: P. Unir-i 9, Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ L»X ÉVFOLYAM, 2 9. SZÁM. VASÁRNAP El őfiz eléri árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10. félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portökülöcbözentel több. CLUJ-KOLOZSVÁR, 1938 FEBRUÁR 6. ,'&j Neurath külügyminiszter, Blomberg hadügyminiszter és Fritsch vezérkari főnök rendelkezési állományba vonulnak. Rlbbentrop az uj külügyminiszter. — A h a d ü gy m i n i s zt e r s égé t maga a Führer veszi át Nemzeti szocialista totalitás log érvényesülni a német külpolitikában is Németországi táwiralok a birodalom vezetésében olyain1 váratlan és állap ve tő változásokat újságolnak, 'melyeknek jelentőségét különösen kü!politikai szempontból nHg öltig fehet fölmópnii. Hitler vezér és kancellár egy tegnap este meg jelem dekrétummal teljesen megújította a birodalom hadügyi és külpolitikai vezetését. Hogy mi rejlik a 'változások mögött, miég nem lehet világosan látni. Érthető dolog az ómban, hogy úgy Németországban, mint külföldön, messzemenő kombinációkat fűznek a dologhoz. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a német birodalom vezetéséből ezúttal eltávOMtoMák mindazokat, akik vata miképen mkg a "égi szellemet képviselték, a régi Németországban gyökereztek. BelipiolJiti'lkian: vezetésben ilyen egyéniségek már alig voltaik találhatók. Kü^politikábain/ és a hadseregben azonban még vezető szerepeket töltöttek be. Ezutárr, minden jel szerint, a nemzeti szocialista, totalitás eline fog érvényesül ni Németország vezetésének minden terén. Még pedig, amiint németországi beavatottak álfátják, ai szélsőségesebb, radikális nemzeti szocialista totalitás elve. Hitler vezér és kancellár rendeletivel menesztette a német fcüW- ügyek téléről Neurath külügyminisztert, el hadsereg éléről von Blomberg marsall hadügyminisztert és Fritsch tábornok vezérkari főnököt. A külföldiről viissziahitvta Németország <nómai, bécsi és tokiói diplomáciai képviselőit, akk rnnmidannynan még a régi német diplomáciához tartoztak. Schacht volt nemzetgazdasági miniszter helyét végleg be- IÖltötte egy kimondottan nemzeti szocialista gazdasági polllikusistaü. A hadügym'olsztérséget pedig, mely körűül, ugylátszi'k, a legnagyobb 1 viták folytak, magának tartót!a fönn. Külpolitikai szempontból ez a változási, melynek híre tegnaip este érkezett Európa többi főválrosaiibn, komoly izigtaflmia't okoz. Arra szám'ttainak, hogy a német külpolitikáiéin a mérsékelt egyéniségű Neurath visszavonulásával és Fi bb ént rop kinevezésével a birodalom külügyminiszterévé, szintén teljes totalitásuk- ho'n fognak érvényesülni a nemzeti szocialista körzet el esek. Diplomáciai körökben azt hiszik, hogy a német külpolitika ezután föl fogja vetni összes követeléseit, melyeket eddig csak küiöntböző időpontokban, hangoztatott, vagy csak belső •IvawzináiHatra formulázott meg óvatosan. Azt hiszik, hogy Ribbentrop egyik első lépése a gyarmati követelések erélyes hangoztatása lesz. Félnek attól is, bogy aiz osztrák kérdéssel '' emben szintén teljes eséllyel igyekszik ezután érvéinyesitem Németország ismert követeléseit. Az óvatos és kesztyűs kézzel dolgozó von Papén követ visszahívását Becsből különösen aggasztónak tartják Londonban és Parisban ebből » szempontból. Azt a hirt pedig, hogy a hadügy mimisztérium vezetését maga Hitler vette a kezébe, úgy magyarázzák, hogy a 'német hadseregnek különös fontosságú szerepet ki!vári juttatni a közeljövő eseményeiben. Berliniben, ahol a közvéleményt a fenti események szántén Meglepet és szerüleg érték, különösen a német hadsereg eddigi ver-pő tábornokának, Fritsch tábornoknak visszavonulását kommentálják sokat. Fritsch tábornokról úgy tudják, hogy akadályokat gördített bizonyos nemzeti szocialista doktrínáknak a hadseregben vaj6 érvényesítése elé s az ebből szánmazió viszályok következtében málr többször lemondásával fenyegetőzött. A tábornok még szerda estére nagy vacsorát lervezett, melyre többek között a francia és angol nagyköveteket iis meghívta. Ezt a var . csórét azonban az utolsó pillanatban le kel- ; 'lett mondania, ami arra mutat, hogy az események őt is meg'epetéss'zerülieg érték. A ivóit hadseregfőpai ancsnok egyik vitája a nemzeti szocialista párttal például a körül forgott, hogy a párt ellenezte tábori lelkészek kinevezését, ámít a konzervatív hajlandóságú Fritsch tábornok a nemzeti szocialista ellenzés dacára is végrehajtott. A be:tini fordulat nagy jelentőségére valifc hogy' Henderson angol nagykövet, aki a dologról inig idejében értesült, jelentéstételre azonnal Londonba utazott. Hir szerint Francois-Poncet francia nagykövet tegnap este szintén Parisba utazott a> mérnél fővárosból Február 20-na» hivták össze a Reichstagot, melynek ülésén Hitler előreláthat óiag niagy beszéddel fog beszámolni őn- lézkedéseiimek okáról. 퀧€ I BERLIN, február 5. Hitler vezér és kancellár dekrétumot adott ki, mely Ribbentrop volt londoni angol követet a né* met birodalom külügyminiszterévé nevezi ki. Hessel római német nagykövetet, Pa- pent, Németország bécsi nagykövetét és a tokiói német nagykövetet visszahívták s a külügyminisztérium szolgálatába rendelték őket. Fűnek a német birodalom nemzetgazdasági minisztere lesz. Brau- chitsch tüzérségi tábornokot a szárazföldi hadsereg parancsnokává nevezték ki a tartalékba vonuló Fritsch tábornok helyére. A szárazföldi, légi és tengeri haderő vezérkari főnöke Keitel tüzérségi tá- bornok lesz államminiszteri ranggal és hadügyminiszteri hatáskörrel. Göring tábornok megkapja a birodalmi marsall cimet. A birodalmi gyűlést február 20-ra, vasárnapra összehívták. A kancellári kabinet mellett titkos magántanácsot létesítenek, melynek elnöke Neurath lesz, aki megtartja az államminiszteri cimet. A tanácsnak tagjai Ribbentrop külügyminiszter, Göring marsall, Rudolf Hess, a Führer helyettese a párt vezetésében, Göbbels propagandaügyi miniszter, Lammers, a kancellária főnöke, Brauschitsch, a szárazföldi hadsereg parancsnoka, Raeder tengernagy, a haditengerészet főparancsnoka és Keitel tábornok, a szárazföldi, légi és tengeri haderő vezérkari főnöke lesz. Hitler kancellár és vezér a következő napiparancsot intézte a hadsereghez: „A szárazföldi, légi és tengeri hadsereg legfőbb vezetését mostantól fogva közvetlenül és személy szenitnt magaínra vállalom. A hadüg}mimisziériurn katonai irodája, a katonai erők legfőbb pa- rancsnoklására és a vezérkarra vonatkozó hivatalaival együtt közvetlenül az én parancsaim alá kerül. A szárazföldi, légi és tengeri hadseregek legfőbb vezérkarának élére a hadsereg hivatalának főnöke kerül a katonai erők főparancsnoka minőségben s birodalmi miniszternek megfelélő ranggal. A katonai erők főparancsnoka az én nevemben hadügyminiszteri teendőket fog végezná. Ugyancsak a főpairancsnok hatáskörébe kerül a nemzetvédelemnek minden téren való megszervezése az én parancsaim alatt.“ Angol politikai körökben nagy izgalmat kelt a hir, hogy tegnap ismeretlen repülőgépek újra elsülyesztettek egy angol kereskedelmi hajót. A repülőgépek Barcelona közelében támadták meg az „Áléira“ nevű hajót, melyre több bombát dobtak. Mentőhajók a személyzet huszonöt tagját és a benemavatkozási bizottságnak a hajón levő megfigyelőjét kimentették. A hajó azonban rakományával elsü- lyedt. A Reuter-ügynökség távirata szerint az „Alcira“-t Palma-di-Majorcábó! kiindult nemzeti repülőgép sülvesztette el. A salamancai nemzeti kormány viszont leghatározottabban a spanyol köztársasági repülőgépeket vádolja az „Áléira“ elsü- lyesztéscvel. Az angol kormány előreláthatólag rövidesen szigorú intézkedéseket tesz az angol hajózás védelmére. Ül A szász lapokban érdekes híradást olvashatunk, amelyet a mi lapjaink is röviden jeleztek, sőt a világsajtó szintén, mert! nyilván szerfölött fontos engedmény, korszerű adat és érdekes jelenség módján rémlik löl a most kavargó „kisebbségi korszakban“. Nos igen, joggal beszélhetünk mintegy két év óta újra íöl- szitott egyetemes érdeklődés révén ismételt „kisebbségi korszakról“. A nemrég lezajlott ioo. népszövetségi tanácsülésen középponti kérdés volt megint a kisebbségi jogvédelem jelen sorsa. A híradásról szó szerint a Tageblat azt Írja: „Január 29-én a kormány törvényrendeletet közölt, melynek értelmében a román nyelv és történelem képesítő vizsgálatai csak a román eredetű jelöltek részére nyílnak meg. Most a német óhajtásokat kielégíteni óhajtó uj törvényrendelet hire érkezik, amely szerint a német kisebbség azt a jogot nyeri, hogy a német magániskolák tanárai külön képesítő vizsgát rakhatnak le a minisztérium kinevezte külön bizottság előtt, mely kizárólag csak a német magániskolák tanítása részére képesít. De a vizsga után az állami szolgálatban tanszék nem igényelhető. E külön bizottság elé állhatnak a „román nyelv“ és a „történelem“ szakok német jelöltjeL A kormány — mondja a félhivatalos jelentés, melyet a Ţara Noastra kormánylap közöl — e rendelettel az elismerés jelét akarja szolgáltatni a romániai német kisebbség tökéletes 'lojalitása és a román nyelv tudásában nyilvánult előhaladása iránt“. E közlemény tulajdonkép önmagában és önmagáért beszél: nem szorul körülma- gyarázásokra. Csak a fő pontokat akarjuk emlékezetbe vésni. Nyilvánvaló, hogy a kormány elismeri a németség hűségét és nyelvtudását, hiszen ezt ismételt nyilatkozatokban kifejezte már és választási egyezménnyel is ünnepélyesen megpecsételte. A németek megkapták a „csúcsai paktumot“, mint ahogy decemberben megkapták Tatárescuéktól is. Aztán nyilvánvaló, hogy a németek nem a román és más kisebbségi tanárok részére időről-időre kiküldött bizottságok, hanem egy saját külön bizottság előtt fogják a „capacitatea“ nevű utolsó tanári vizsgát letenni, de ők se kapják meg a jogot állami tanszékekre, ami pedig a vizsga tulajdonképeni rendeltetése volna, mint a szülőanya, Francia- ország rendszere bizonyítja. Sokkal fontosabb szabadalom a németek részére, hogy ők taníthatják a nemzeti tárgyakat, holott ezt a kormány csak fajrománok részére biztosította még a kisebbségi középiskolákban is, ami eddig nem volt szokás, hiszen a tanárok a tanításukra külön képesítést nyertek, mikor az egyetemen levizsgáztak e szakból. Az uj rendelkezés nyilván a nemzeti teljesség egyik alapkövetelménye. Mindenesetre német kisebbségi testvéreink, legalább addig, amíg ezeket az eltéréseket az utolsó középiskolai s az egyetlen magánoktatási törvénytől, melyek természetesen általános érvénynyel szabályozták valamennyi kisebbség tanügyi helyzetét, egy uj törvény kifejezetten ki nem fog}3 mondani, élhetnek ezzel a jelentős szabadalommal. Mindez persze nem gátol bennünket, hogy ne örvendjünk a német kisebbségi helyzet javulásán és a németek nagyon kedvező minősítésén, pl. az államnyelv elsajátítása körül, amelyben a kisebbségek egyébiránt nemes versenyre keltek egymással az elmúlt 18 év folyamán.
