Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-20 / 41. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÍN NUMERAR No. 141.163/1929 ÁM 5 Szerkesztő s cg és kiadó hcvstaj; Cluj, Calea Moţilor 4. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók So. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Fiókkiadóhivatai cs könyvosztály: P. Unirü 9. Telefon: 11—99. Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre io; félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülör.bözetse'. több. LíX ÉVFOLYAM, 4 1. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR, 1938 FEBRUÁR 20. Difii® stádiumba látottak Chamberlain ftezdemüiyezfótte § % a B Bihbentrop iáiéhoztaíía a francia l«Íl|ífllá# Ilii i!|li||i||%lli| és angol nagyköveteket a betch- m wl* tesgadeni megegyezés tartalmáról Chamberlain, Eden és Grandi tegnap két ízben is órák hosszat tárgyallak. - angol miniszterelnök elhatározta, hogy ,,szétvágja a diplomáciai Sző voit-e a tárgyaláson a síresai hatalmak újabb közös nyilatkozatáról? Az európai külpolitika az év első hó’ napjában mutatkozó rövid szélcsend után, úgy látszik, megint a szenzációk korsza- kába lépett. A németországi eseményeket gyorsan követte a berchtesgadeni megegyezés és mai londoni jelentések szerint, meglehet, hogy újabb és Európa sorsára nagyjelentőségű megegyezés áll küszöbön Anglia és Olaszország között is. Kivülállónak nehéz megállapítani, hogy a három esemény között m:b, - a kapcsolat, de hogy az események ilyen egy- masután következése nem történik kapcsolatok nélkül, annak föltételezése távolról sem merész állítás. Az osztrák-—né- met megegyezés kérdése még mindig nagyban izgatja a külpolitikai köröket. A németbarát „Daily Mail" jelentése szerint is Hitler ehhez a megegyezéshez szigorú föltételeket szabott. Mindenekelőtt a vámközösség mielőbbi megvalósítását kívánja, amihez járulna a német és osztrák hadsereg együttműködésének biztosítása a vezérkarok egyesítésével és a belügyi és külügyi kormányzatok irá- nyának egységesítése. Még nem lehet világosan látni, hogy az újabb diplomáciai párbajban a nyugati hatalmak milyen válaszadásra készülnek. Nem hiányoznak azonban a jelek arra, hogy a berchtesgadeni egyezséggel uj’ra megnyilt osztrák kérdés német részről történt elintézését nem tekintik befejezettnek sem Londonban, sem Parisban. A berlini angol és francia nagyköveteknek, amint Parisból jelentik, a német birodalmi külügyminisztérium tegnap megadta a leért felvilágosítást a berchtesgadeni meg- állapodások ügyében. A francia sajtó nem ad jelentést arról, hogy miben állott ez a felvilágosítás, csak azt teszi hozzá jelentéséhez, hogy úgy Anglia, mint Franciaország képvise- lője újra hangoztatták a német külügyminiszter előtt, hogy kormányaik Ausztria függetlenségének fenntartását mennyire fontosnak tekintik az európai egyensúly fenntartása szempontjából. Az angol diplomácia tevékenysége azonban minden valószínűség szerint az ausztriai események által is sarkalva, más téren igyekszik befolyásolni az európai eseményeket. A London és Róma közötti tárgyalások, melyekhez az előkészítő megbeszélések Eden és Grandi között he- tek óta folynak, tegnap Chamberlain miniszterelnök kezdeményezésére minden jel szerint döntő stádiumba jutottak. Chamberlain és Eden a tegnapi nap folyamán kétizben is tárgyaltak Grandi olasz nagykövettel, délelőtt két óra hosz- szat, délután három óra hosszat tartott a megbeszélésük. Chamberlain ezután elhatározta, hogy mára rendkívüli minisztertanácsot hiv. egybe, ami politikai körökben érthető feltűnésit kelt. A megbeszélés tartalmáról semmi sem szivárgott nyilvánosságra. Nem valószínű azonban, hogy megegyezés valószínűsége nélkül a lefolyt tárgyalások fontosságát ennyire éreztetni engedje az angol kormány a nyilvánossággal. A hivatalos jelentés ugyancsak annyit említ meg, hogy Grandi olasz nagykövet tegnap kétizben látogatást tett a miniszterelnöki palotában, ahol Chamberlain miniszterelnökkel és Eden külügyminiszterrel megbeszélte az egész helyzetet és 3 két országot érdeklő külpolitikai kérdéseket. Az angol sajtó azonban Chamberlain miniszterelnök nagyjelentőségű kezdetné- i nyezéséről beszél s az „Evening Standard1' j diplomáciai levelezője szerint Chamberlain elhatározta, hogy szétvágja a diplomáciai finomságok gordiusi csomóját, mert az európai helyzet ma túlságosan válságos ahhoz, hogy európai államférfiak í.ír^ki m arevzsBnmassaL^sit:imaraHBaai Az ErdélyiSr® dalmű Tát sasáé f Báró Kemény János elnök székfoglaló beszéde Abból az alkatomból, hogy először szólhatok Önökhöz -<tz Erdélyi Irodalmi Társaság elnöki székéből, kötelességemnek tartom ismertetni azokat az okokat, melyek a kitüntető megbízás elfogadására indítottak. Ha egy irodalmi társaságnak elsőrendű célja tisztségek révén írói alkotásokat jutalmazni, ha cinnak irányítói úgy gondolják, hogy hivatalos formák és eljárások keretein belül időtálló ítéletet lehel hozni kortársak írói termése felett, úgy gondolom, olyan útra tévedünk, mely a szempontok és mérőeszközök sokféleségének következtében, az elfogultságok ulveüztőjébe vezet, vagy elkanyarodva a másik végletbe, oly magas csúcsokra emel hol csodálatos szépségek őrzői lehetünk ugyan, de elveszítjük az élő kapcsolatot a közönséggel. Ha egy ilyen értékelő szándékban láttam volna az Erdélyi Irodalmi Társaság központi Célját, nem vállalhattam volna a megbízatást, mert azokkal tartok, okik aggodalmaskodva nyúlnak o kortárs írói müvéhez s néhány kivételes, sodró erejű alkotás igézetétől elteldntve, elismerő irodalmi Ítéleteiknek megerősítését az utókorra bűzzük. Egyik kedves írólársam elnökké választa- iásom alkalmával kifogásolta, hogy miért nem inkább valamelyik, nagyobb írói alkotásokkal dicsekedhető író társam at érte ez a megtiszteltetés. Ha a céh a mii jutalmazása, úgy igQza van bíráló bárkidomnakf egész sorát lehetne felemlíteni azoknak, akiknek irói múltja nagyobb, termesük bőségesebb, mint az enyém s akiknek helyét a ma; irodalombon Óz esztétikai értékelés elég egységesen állapította meg... Mégis, mi indított arra, hogy a felhívást elfogadjam? Mindenekelőtt az, hogy meggyőződtem arról, miszerint e hivatal reámruházásánci'k célja nem jutalmazás, hanem munkába-hwás. Meggyőződtem arról, hogy meghívásom által is, a: Erdélyi Irodalmi Társaság a maga közösségi munkára való törekvését akarta kihangsúlyozni,, azt a szándékot, mely nélkül, véleményem szerint, kétségessé válik minden társaságnak n létjogosultsága. Meggyőződtem aprói, hogy az Erdélyi Irodalmi Társaság a maga munkáját nem csak és nem is elsősorban befelé a szőkébb közösség jelé <71karja kifejteni, de gyümölcsöztctni akarja szélesebb síkban, a társadalom feléi Ezen q ponton — s véleményem szer jut ■ a kérdésnél: döntő jionlja ez — elgondolás- beli azonosságról győződtem meg Ez volt oka annak hogy hosszas és alapos megfontolás után a jelöltelést elfogadtam:« Örömmel ragadom meg ezt az első nyilvános alkalmat, hogy megköszönjem társaságunk vezetőinek s tagjainak, hogy e munka- alkalom lehetőségével megajándékozlak en. gém, amikor elnökké választ öllek. A hála szavai azonban nem volnának teljesek 'akkor, ha megáll anék a köszönetnél s nem igyekeznek megmuteni azt az alaipelvet, mleyre legbi.ztosnbban épülhet tovább az Erdélyi Irodalmi Társaság élete. Az írott szó, ha formában és mondanivalóban értéket képvisel, önmagában is megállja helyét s elegendő tett rt; alkotó élet igazolására. Művészi szempontból az írótól többet követelni nem áll jogunkban. De abban a pillanatban, amikor író és író társaságot alkot, a közösségi forma vállalásával, önként vállal egy oly élei formát, mely a szorosán veit művészi alkotáson túl egyéb feladni okra is kötelez. Én a léglíctározottabban elvetem azt a felfogást, mely re művészi alkotó képességet, az eszközzé kívánja afocsonyitani, tagadom, hogy az irodalomban lehet fontosabb cél is, mint az írói mondanivalónak lehelő tegmii- vtészibb kifejezése. Éppen ezért vallom, hogy azza gyakorlati cél, mely a közösség feU tekint, az sem gyökerezhet másban, mint a tiszta irodalom, tiszta művészi célkitűzéseiben. Ezek szerint, mi lehet tehát egy irodalmi társasáéinak gyakorlati célkitűzése9 K öz kinccsé lenni az irodalmat! Ennek a gondolatnak szolgálatában óhajtok állam itt, az Erdélyi Irodalmi Társaságban. Ennek a gondolatnak gyakorlati megvalósít ásdhoz keresem a lehetőségeket. Az eddigi utak továbbépítésénél, uj ösvények nyitásánál kívánok szolgálni. Irótársak és Közönség jószándékát hívom segítségül s munkához. Meg vagyok győződve arról, hogy e munka életbevágó feladat, mert rí szellemi magatartás ügyét szolgálja. A szellemi magatartást képviselni ezt je. lenti: embernek lenni. Es vallom, hogy ez a szellemi-magatartás I e g nemese b b tradíció >a Trnnssylvániá- j n rvhst ..................... vak!. 1 é & 6 a hagyományos korlátok között folytassák tovább tárgyalásaikat. Párisi hirek szerint az angol kormány csütörtök este közölte a francia kormánynyal, hogy Chamberlain és Eden fontos tanácskozást készülnek folytatni Grandi olasz nagykövettel az angol—olasz kérdés valamennyi részletének megbeszélésére. Francia részről, mint a. Havas-ügynökség jelenti, az angol értesítést megelégedéssel vették tudomásul. Párisi hírek szerint az angol—olasz megegyezés lehetőségeit nagyban elősegítik az ausztriai események. Sőt, francia körökben olyan hirek is terjedtek el, hogy Chamberlain, Eden és Grandi tanácskozásai főleg az Ausztriával kapcsolatos strezai állásfoglalás felújításával foglalkoztak ■ és hogy szó volt Anglia, Franciaország és Olaszország olyan közös újabb nyilatkozatának kiadásáról is, mely a három hatalom szempontj’ából döntően kedvezőtlen középeurópai változásoknak elébe vágna. Ezt a magyarázatot nem erősítik meg Londonból, sőt cáfolják azt is, hogy a Grandival folytatott tárgyalásokon az osztrák kérdésről szó lett volna. Az ese= menyek további menete rövidesen tisztázni fogja, hogy az olasz—angol közeledés, ha valóban létrejön, ezen az alapon történik-e meg, vagy a két hatalom között fennálló ellentéteknek gyors rendezése alapján. A megegyezési hajlandóság jelei angol és olasz részről mindenesetre már hetek óta mutatkoznak. A két kormány, úgy lászik, érettnek látja az európai helyzetet arra. hogy az egymás közötti ellentéteket leszámolja és a mindkettőjük számára rendkívül fontos megegyezést, vagy legalább is az ezt megelőző fegyverszünetet gyorsan nyélbeüsse. Olaszországra: a mai nehéz; gazdaságii viszonyok között súlyosan nehezednek az angol—olasz érdekeíleníétek kiéleződése következtében vállalt afrikai, spanyolországi és Földközi-tengeri terhek. Angliának pedig arra van szüksége, hogy megtámadott világpolitikai érdekei védelmére a Szélsökeleten és máshol, szabad kezet nyerjen, amit Földközi-tengeri lekötöttsége nagyban akadályoz. Meglő hét, bár ezt különösen olasz hivatalos részről cáfolják, hogy. mindkét fél békii- lési hajlandóságában döntő szerepet játszanak az ausztriai események is. Róma és London mindeneseire egyaránt azt hiszik, hogy követeléseik érvényesítésére a középeurópai változás kedvező pillanatot teremtett. Lehet, hogy mindkettőjüknek igaza vau. lehet, hogy mindketten tévednek. A kedvező alkalma! érző lelkiállapot azonban kétségtelenül kü lönösen alkalmas megegyezések létreh - zására. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)- « <
