Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-20 / 41. szám

5. ellenzők I O 3H február 2 0. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Az oszirák A külpolitika ulolsó hele a/ osztrák ívseménj'ok hote volt. A nemzetek közli politika legégetőbb vitás kérdései is hát­térbe szorultak az ausztriai események mögött. Az óvok óla húzódó uemzetközi válság nyilván olyan neuralgikus pont­hoz jutott újra, melynek érintése külö­nös erővel éleszti föl a más területeken fönnálló ellentéteket is. A jövő lehető­ségei közölt majdnem elkerülhetetlennek látszó osztrák-német ,,Anschluss“ ezúttal sem jött létre. Becsből igyekeznek az egész változást egy nemzeti koncentráció • jelentőségére letompitani. S a valóság­ban céléiig alig történt egyéb, minthogy az osztrák kormány jobbra és balra egy­aránt kiszélesítette kereteit. Külpolitikai vihar jósok mégsem tévednek, mikor azt állítják, hogy a berchtcsgaeleni megegye­zésben Európa ismeretlen jövő felé irá­nyuló fejlődésének egyik legfontosabb állomásáról van szó. Ausztriában még nem helyezkedett cl végleg a maii német birodalmi politika, a kormány túlnyomó többsége s az osztrák katolicizmus ré­széről még erős ellenállásra találhat. De megvetette lábát a felfogás, melyet Né­metországban ezzel a kifejezéssel jelöl­nek: ..Ein Volk in zwei Staaten.‘‘ Auszt­ria független állam marad. Hir szerint vasárnap tartandó beszédében Hitler nyíltan is újra garantálja ezt. De a béreli tesgadenr megbeszélések nyomán Schuschnigg kancellár záros határidőn belül kénytelen volt kormányát mégis •olyan értelemben átalakítani, ahogy azt német birodalmi részről követelték tőle. Az „Anschluss“-ra minden valószínűség szerint a közel jövőben sem fog sor ke­rülni. aligha tévednek azonban a hitelt érdemlő liirek, melyek szerint a vám­unió Ausztria’ és Németország közölt •még a tavaszt hónapokban létrejön. Ez a törekvés sem újság. Ausztria Schober kancellár baloldali kormányzása idején már egyszer meg akarta valósítani a köztársasági Németországgal. Akkor a Népszövetség akadályozta meg ezt. A mai meggyengült Népszövetség tiltó szavá­nak azonban aligha lenne ilyen hatása. Ausztria azóta többször érezhette, hogy függetlenségének védelmében milyen ke­véssé támaszkodhatrk a genfi intézmény­re. Még kevésbé lenne természetesen, a genfi tiltakozásnak ilyen hatása a nem­zeti szocialista Németországra. Egy né­met-osztrák vámunióban viszont, a né­met gazdaságii élet óriási fensőbbsége mellett, aligha lehet majd tovább be­szélni az egyesülésben formailag egyenlő jogokkal résztvevő Ausztria függetlensé­géről. Mit jelent az osztrák függetlenség? A kérdés nemzetközi szempontból újra fölveti a háború utáni Európa egész fölépítésének problémáját. A Versailles! és Versailles-környéki szerződések által teremtett európai erőviszonyokat a Raj- navidék katonamentességének megvál­toztatása és Olaszországnak a német bi­rodalomhoz. való szoros közeledése óta semmi nem érintette olyan alapvetően, mint a német birodalmi politikának tá­voli lehetőségeket megnyitó, újabb elhe­lyezkedése Ausztriában. Lényegileg a két német ország közötti megegyezésről van szó, bár egyes verziók kétségbe vonják az osztrák részről mutatkozó megegye­zési hajlandóság önkéntes voltát. Az ilyen megegyezés ellen már az egyes né­pek önrendelkezési joga alapján sem emelhet senki kifogást. Az osztrák-német egyesülés lehetősége mégis mindig iz­galommal töllötte el Európa többi nagy nemzeteit, mert a földrész erőviszonyai teljes megváltozásának lehetőségét lát­ták benne. A mai Európa fölépítése pe­dig annyira nem szilárd, hogy egy ilyen változás alapjaiban rendítheti meg az egész konstrukciót. Francia részről hi­vatkoznak rá, hogy Belgium francia ré­szének csatlakozását Franciaországhoz Anglia soha nem engedte meg, valószí­nűleg nem engedné meg ma sem és nem fogja megengedni a jövőben sem. Az a követelés tehát, mely Ausztria független­ségének további fenntartására irányul, francia fölfogás szerint, semmivel sem jogosulatlanabb, mint az, mely a fran­cia’ nemzeti egység létrehozását akadá­lyozva meg. Méltányossági álláspontnak azonban a mai nemzetközi politikában nem igen van keresnivalója, nyugodtnbb időben sem igen akadt példa, hogy kül­politikailag ez a/ álláspont valaha is ér­vényesült volna. Tisztán a megzavart erőviszonyok újabb elrendezéséről van szó, vagy legrosszabb esetben arról, bogy 'teljes elrendczhetetlenség következ­tében. a/, erők összecsapásához vezessen a megoldhatatlannak érzett helyzet. Mert az európai viszonyok további alakulása szempontjából távolról sem el­hanyagolható dolog, hogy Berlin vezetése alatt Európa szivében olyan német tömb alakul ki, mely a> francia határtól a ma­gyar határig s az Északi-tengertől az olasz halárig terjed. Különösen nem közömbös ez a birodalmi németek lelki- állapotának mai dinamikus alakulása mellett. Nem is tekintve azt, hogy a né­met egység Így sem vehető befejezett­nek, a?, óriási tömb súlya és vonzási, nek, a’z óriási tömb súlya és vonzási újabb változások kiinduló pontja lehet Európa máj konstrukciójában. Fran­ciák és angolok, miután Olaszország igé­nyeinek kielégítésére nem voltak hajtan- \ dók, egyideig a .szovjetoroszokra gondol­tak, mint egyedül lehetséges szárazföldi ellensúlyra a német erő fenyegető növe­kedésével szemben. Kiderült azonban, hogy ez a számítás nem felel meg a tényleges adottságoknak és hogy külön­böző okokból a nyugati demokráciák és a szovjetoroszok közölt csak alkalmi együttműködésről lehet szó, minden kö­rülmények között tartós kapcsolatokról nem. Helyettesítésül Páris és London Washingtonra gondoltak s a demokrati­kus hatalmak együttműködése sok jel szerint rohamosan kiérőben van. Ame­rika azonban messze lesik az európai vi­ták területeitől s az angol—francia cso^ port a német terjeszkedés közvetlen és természetes ellensúlyozójának keresésé­ben kénytelen most újra Olaszországhoz visszatérni. A berchtesgadeni egyezmény nyomán megindult külpolitikai manőve­rezés most e körül a kényszerűség körül forog. Manőverek Ausztria körül Franciák és angolok aligha tévednek abban, hogy a Berlin—Róma tengely leg­gyengébb pontját az osztrák kérdésnek mindkét fél részére kielégítő rendezése luden LEJ, mi* > fontos a mai nehéz időkben. Két­szeres örömet jelent, ha egy jó, laktató étkezéssel, még meg is ta­karítunk valamit. Egy jó kávé egy­két vajaskenyérrel, laktató és egészséges vacsorát ad. Es még olcsó is, ha jóízű, illa ros Kathreiner- bői és Valódi Franck-bc! készül. képezi. Olaszország számára egy Ausz­triával kiegészült német blokk közvetlen nyomása legalább olyan gondot jelent, ha nem nagyobbat, mint a franciákra nézve. Diplomáciai megegyezések az ilyen gon­dok időszerűségét évekre kitolhatják, de változatlan fönnmaradásukon lényegileg nem változtatnak. Az olaszoknak viszont másirányu követeléseik vannak a fran­ciákkal szemben, aminek érvényesítése érdekében megpróbálnak egyelőre szemet hunyni az észak felől rájuk nehezedő gondokkal szemben. Berlin ezt saját jól- fclfogott érdekében egyelőre könnyebbé is igyekszik tenni számukra. Az angol és francia manőver most abban áll, hogy Ol aszországgal, esetleg bizonyos engedmé­nyek árán is, a német részről fenyegető veszedelem elsőbbségének politikáját fo­gadtassák cl. Mint ma minden nagy nem­zetközi kérdést, természetesen ezt a kér­dést is számtalan más vitás kérdés szálai szövik át, melyek folyton újabb kiszá­míthatatlan meglepetéseket hozhatnak a dolgok valószínűnek föltételezhető mene­tébe. Londoni leifogás szerint Róma túl­ságosan számit arra, hogy Anglia és még inkább Franciaország végső esetben ké­szen állanak Ausztria függetlenségének megvédésére. Az olaszok másirányu ér­dekeik megvalósításának szolgálatában an­gol felfogás szerint megpróbálják ezért elhanyagolni Ausztria függetlenségének rájuknézve a többi hatalmaknál is életbe­vágóbb kérdését. Londoni kormánykörök tehát föltűnő óvatosságot mutatnak az osztrák kérdésre vonatkozó kijelentéseik­ben. Sőt föltűnően óvatosnak látszik ez­zel kapcsolatban a francia diplomácia is. Eden külügyminiszter viszont az osztrák helyzetről mondott óvatos beszédében sem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az Ausztria függetlenségéről szóló I934=es Meleg és őszinte siker jegyében folyt le az Erdélyi Irodalmi Társaság felolvasó ülése CLUJ-KOLOZSVÁR, február 19. Mint lapunk hasábjain már többször jelentettük, az Erdélyi Irodalmi Társa­ság uj vezetősége nagyszabású munka- programot dolgozott ki, mely hivatva vau e nagymultu és nemes erdélyi ha­gyományokon nyugvó irodalmi társaság vérkeringését megújítani, tevékenységét felfrissíteni és hatását a széles tömegek­re kiszélesíteni. Érthető tehát, hogy szo­katlan és rendkívüli érdeklődés előzte meg az uj vezetőség rendezésében le­zajló első irodalmi ülést. A közönség zsúfolásig megtöltötte ez alkalommal a református teológia nagytermét s ez a meleg és ritkán tapasztalt lelkes érdeklő­dés mindenképen indokoltnak is bizo­nyult. Kemény János báró, az Erdélyi Iro­dalmi Társaság uj elnöke rövid bevezető elnöki megnyitójában, melyet lapunk ve­zető helyén közlünk, gyönyörű szavak­ban mutatott rá a nemrég megválasztott uj vezetőség friss lendületére és jövő cél­kitűzéseire. Kemény János báró beszéde, mellyel a feladatokra rámutatott, uj korszak indulását jelenti — véleményünk szerint — nemcsak a társaság életében, de alkalmas arra, hogy friss erőt köl­csönözzön az egész erdélyi magyar iro­dalom életének. Kos Károly a transzilvánizmus körül nemrégiben keletkezett vitából kiindulva fejtegette azt a kérdést, hogy volt-e ön­álló építészeti kultúrája? Erdélynek. Elő­adása szemléltetően állította a közönség elé az erdélyi építészet múltját, mely a maga képére alakitolta át a beáramló építészeti stílusokat. Előadásának végső következtetése, hogy csal; a népi hagyo­mányok alapos kutatása, megismerése és a,z önálló építészeti kultúrára való törekvés vezethet építészeti művészetünk teljes kibontakozásához és virágzásáé­hoz. Kós Károly nagy figyelemmel kisért előadása után Dsicla Jenő olvasta fel hosszabb, naplószerii költeményének né­hány részét nagy sikerrel. Ligeti Ernő a francia forradalom korából merített finom hangú novellájával aratott sikert. A műsor utolsó száma elolt Kemény János báró elnök átnyújtotta? a Társa­ság !ag|sági oklevelét a székfoglalót tartott Dsida Jenőnek. Végül a Kolozs­vári Szalonzenekar adott elő két zeneka- ri müvet nagy hatással. A megujhodott Erdélyi Irodalmi Tár­saság első felolvasó ülésének minden számát lelkesen tapsolta meg a közön- í ség, szeretető és bálája jeléül mind­azoknak, akik ez uj korszak munkájá­nak elindulását annyi nehézség ellenére is kitervelték és máris sikerre vezették. megegyezésben Anglia, Franciaország és Olaszország együttesen vettek részt s ha a megegyezés szövege szerint Olaszország a másik két aláíró hatalommal tanácsko­zást akarna indítani, Anglia feltétlenül állana, a megegyezésben vállalt kötelezett­ségeit. Itt kapcsolódik bele a berchtesgadeni meg­egyezés’ a betek óta folyó olosz—angol tár­gy alá sok brr,. amelyeket viszont Berlinben kí­sérhettek uz olasz—német jóviszor.y folytán köteles bizalom mellett is a nemzetközi po­litikában ma elkerülhetetlenü! szükséges gyti*- nnkodás’sal. Az oltasz küpoőitikaá félhivata­los hangoztatja, hogy Róma csbk bizalom­mal nfzhetii a német—osztrák közeledést, mert Ausztria függetlenségét nem úgy kép­zeli éli, hogy Becs állandóan >németellenes magatartást teinajs’l<ltsün, amint azt bizonyos francia' körök kívánják. Francia részrö;; erre föfleszik a kérdést, hogy Olasz őrs zúig, ha emnyire hízik Berlinben, 1934-ben mien vo­nultatta föl csapatait Ausztria fiiggel'en'-égé- nek védelmére a Brenner elölt. A vita most ezen a ponton áll. Hitler ivezfr és kancellár a Reichstag holnapi ülésén teszi meg nagy érdeklődéssel várt kültpolit ka ■ kijelentéseit. Az angol—olasz tárgyalások pillanatnyilag mintha szünetelnének, mindkét részről erő­sen óvakodnak azonban attól, hogy a meg­egyezés irányában? kibocsátott szálakat elvág­ják. Közel negyedévszázad elölt Becs egyik kikpolöLÍKai elblaitlálrozásiai világháború kiin­duló pontja lett. Mihez ifog vezetni az újabb bécsi elhatározás? —s. A m&gwar é^MéssaS SÖTláneSe Bievbauer Virgil, a ..Tér és Forma'' szerkesztője irta?, 302 lap, 54 fényképmel­léklettel. Kedvezményes áron fűzve 165 lej. diszkötésben 264 lej Lepagenál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes ingyen könyvjegyzéket Lepagetól, Cluj. Beiső-kölcsönköívények húzása Ezer lejt nyertek a következő számok: 2,323.381-400 3,352.681-700 3,353.061-080 3,362.121-140 3,362.201-220 3363.901-914 3,363.916-920 3,367.661 680 3,376.641-660 3,384.461-480 3,387.201-200 3,387.341-360 3.389.261-280 3,389.801 817 3,389.819-820 3,391.221-240 3,397.561 -580 3,404.621-640 3.414.681 680 3,457.161-180 3.481 661-680 3,484.961 980 3,485.681-700 3,499.681-700 3,501.001-020 3,507.661 6S0 3,508.121-140 3,510.661-680 3,513.761-780 3,515.341 ■360 3,519.001-020 3,519.881 900 3,531 661-680 3,538.201 •220 3.548.381-400 3 549.461 ■480 3.552.581-600 3,553.041 060 3,555.081-100 3.557.381-400 3,560.041-060 3,560.5S2-600 3,561.341-360 3,567,961-98 03,569 301­-320 3.569.761-780 3,582.921-940 3.592.901 •920 3’599.921-940 3.612.781-800 3,613.541-560 3,619.781-800 3.622.981-992 3,622.994-3. .000 3,631.401-420 3.632.441-460 3,635.121 ■140 3.648.101 ■120 3,650.801-816 3,650.818 ■820 3,656.161­-180 3.657.441-460 3,663.5S 1 ­600 3,665.4SI •500 3,686.221-229 3.666.231­240 3.667.631 •700 3,670.521-540 3.674.561­■5S0 3.SS6 301-320 3.698.401-420 3,701.981-2. .000 3,714.221­■240 3,715.681 -700 3,716.521 540 3,718.061-080 3,728.401-420. JELMEZBÁLT RENDEZ AZ EPíTÖMLX- KÁSOK DALKARA. A kolozsvári épüőmun- kások dhilkara’ február hó 19-én. szombaton este 9 órai kezdette:] az Epitőmunkás Otthon összes helyiségeiben nagyszabású farsangi ünnepéi vési jelmezbált rendez. Elsőrangú ci­gányzene. Énekszámok ütő Lajos karnagy vezetésével. 100 tagú •'endezőgárda. A mulat­ság iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg.

Next

/
Thumbnails
Contents