Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-20 / 41. szám
5. ellenzők I O 3H február 2 0. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Az oszirák A külpolitika ulolsó hele a/ osztrák ívseménj'ok hote volt. A nemzetek közli politika legégetőbb vitás kérdései is háttérbe szorultak az ausztriai események mögött. Az óvok óla húzódó uemzetközi válság nyilván olyan neuralgikus ponthoz jutott újra, melynek érintése különös erővel éleszti föl a más területeken fönnálló ellentéteket is. A jövő lehetőségei közölt majdnem elkerülhetetlennek látszó osztrák-német ,,Anschluss“ ezúttal sem jött létre. Becsből igyekeznek az egész változást egy nemzeti koncentráció • jelentőségére letompitani. S a valóságban céléiig alig történt egyéb, minthogy az osztrák kormány jobbra és balra egyaránt kiszélesítette kereteit. Külpolitikai vihar jósok mégsem tévednek, mikor azt állítják, hogy a berchtcsgaeleni megegyezésben Európa ismeretlen jövő felé irányuló fejlődésének egyik legfontosabb állomásáról van szó. Ausztriában még nem helyezkedett cl végleg a maii német birodalmi politika, a kormány túlnyomó többsége s az osztrák katolicizmus részéről még erős ellenállásra találhat. De megvetette lábát a felfogás, melyet Németországban ezzel a kifejezéssel jelölnek: ..Ein Volk in zwei Staaten.‘‘ Ausztria független állam marad. Hir szerint vasárnap tartandó beszédében Hitler nyíltan is újra garantálja ezt. De a béreli tesgadenr megbeszélések nyomán Schuschnigg kancellár záros határidőn belül kénytelen volt kormányát mégis •olyan értelemben átalakítani, ahogy azt német birodalmi részről követelték tőle. Az „Anschluss“-ra minden valószínűség szerint a közel jövőben sem fog sor kerülni. aligha tévednek azonban a hitelt érdemlő liirek, melyek szerint a vámunió Ausztria’ és Németország közölt •még a tavaszt hónapokban létrejön. Ez a törekvés sem újság. Ausztria Schober kancellár baloldali kormányzása idején már egyszer meg akarta valósítani a köztársasági Németországgal. Akkor a Népszövetség akadályozta meg ezt. A mai meggyengült Népszövetség tiltó szavának azonban aligha lenne ilyen hatása. Ausztria azóta többször érezhette, hogy függetlenségének védelmében milyen kevéssé támaszkodhatrk a genfi intézményre. Még kevésbé lenne természetesen, a genfi tiltakozásnak ilyen hatása a nemzeti szocialista Németországra. Egy német-osztrák vámunióban viszont, a német gazdaságii élet óriási fensőbbsége mellett, aligha lehet majd tovább beszélni az egyesülésben formailag egyenlő jogokkal résztvevő Ausztria függetlenségéről. Mit jelent az osztrák függetlenség? A kérdés nemzetközi szempontból újra fölveti a háború utáni Európa egész fölépítésének problémáját. A Versailles! és Versailles-környéki szerződések által teremtett európai erőviszonyokat a Raj- navidék katonamentességének megváltoztatása és Olaszországnak a német birodalomhoz. való szoros közeledése óta semmi nem érintette olyan alapvetően, mint a német birodalmi politikának távoli lehetőségeket megnyitó, újabb elhelyezkedése Ausztriában. Lényegileg a két német ország közötti megegyezésről van szó, bár egyes verziók kétségbe vonják az osztrák részről mutatkozó megegyezési hajlandóság önkéntes voltát. Az ilyen megegyezés ellen már az egyes népek önrendelkezési joga alapján sem emelhet senki kifogást. Az osztrák-német egyesülés lehetősége mégis mindig izgalommal töllötte el Európa többi nagy nemzeteit, mert a földrész erőviszonyai teljes megváltozásának lehetőségét látták benne. A mai Európa fölépítése pedig annyira nem szilárd, hogy egy ilyen változás alapjaiban rendítheti meg az egész konstrukciót. Francia részről hivatkoznak rá, hogy Belgium francia részének csatlakozását Franciaországhoz Anglia soha nem engedte meg, valószínűleg nem engedné meg ma sem és nem fogja megengedni a jövőben sem. Az a követelés tehát, mely Ausztria függetlenségének további fenntartására irányul, francia fölfogás szerint, semmivel sem jogosulatlanabb, mint az, mely a francia’ nemzeti egység létrehozását akadályozva meg. Méltányossági álláspontnak azonban a mai nemzetközi politikában nem igen van keresnivalója, nyugodtnbb időben sem igen akadt példa, hogy külpolitikailag ez a/ álláspont valaha is érvényesült volna. Tisztán a megzavart erőviszonyok újabb elrendezéséről van szó, vagy legrosszabb esetben arról, bogy 'teljes elrendczhetetlenség következtében. a/, erők összecsapásához vezessen a megoldhatatlannak érzett helyzet. Mert az európai viszonyok további alakulása szempontjából távolról sem elhanyagolható dolog, hogy Berlin vezetése alatt Európa szivében olyan német tömb alakul ki, mely a> francia határtól a magyar határig s az Északi-tengertől az olasz halárig terjed. Különösen nem közömbös ez a birodalmi németek lelki- állapotának mai dinamikus alakulása mellett. Nem is tekintve azt, hogy a német egység Így sem vehető befejezettnek, a?, óriási tömb súlya és vonzási, nek, a’z óriási tömb súlya és vonzási újabb változások kiinduló pontja lehet Európa máj konstrukciójában. Franciák és angolok, miután Olaszország igényeinek kielégítésére nem voltak hajtan- \ dók, egyideig a .szovjetoroszokra gondoltak, mint egyedül lehetséges szárazföldi ellensúlyra a német erő fenyegető növekedésével szemben. Kiderült azonban, hogy ez a számítás nem felel meg a tényleges adottságoknak és hogy különböző okokból a nyugati demokráciák és a szovjetoroszok közölt csak alkalmi együttműködésről lehet szó, minden körülmények között tartós kapcsolatokról nem. Helyettesítésül Páris és London Washingtonra gondoltak s a demokratikus hatalmak együttműködése sok jel szerint rohamosan kiérőben van. Amerika azonban messze lesik az európai viták területeitől s az angol—francia cso^ port a német terjeszkedés közvetlen és természetes ellensúlyozójának keresésében kénytelen most újra Olaszországhoz visszatérni. A berchtesgadeni egyezmény nyomán megindult külpolitikai manőverezés most e körül a kényszerűség körül forog. Manőverek Ausztria körül Franciák és angolok aligha tévednek abban, hogy a Berlin—Róma tengely leggyengébb pontját az osztrák kérdésnek mindkét fél részére kielégítő rendezése luden LEJ, mi* > fontos a mai nehéz időkben. Kétszeres örömet jelent, ha egy jó, laktató étkezéssel, még meg is takarítunk valamit. Egy jó kávé egykét vajaskenyérrel, laktató és egészséges vacsorát ad. Es még olcsó is, ha jóízű, illa ros Kathreiner- bői és Valódi Franck-bc! készül. képezi. Olaszország számára egy Ausztriával kiegészült német blokk közvetlen nyomása legalább olyan gondot jelent, ha nem nagyobbat, mint a franciákra nézve. Diplomáciai megegyezések az ilyen gondok időszerűségét évekre kitolhatják, de változatlan fönnmaradásukon lényegileg nem változtatnak. Az olaszoknak viszont másirányu követeléseik vannak a franciákkal szemben, aminek érvényesítése érdekében megpróbálnak egyelőre szemet hunyni az észak felől rájuk nehezedő gondokkal szemben. Berlin ezt saját jól- fclfogott érdekében egyelőre könnyebbé is igyekszik tenni számukra. Az angol és francia manőver most abban áll, hogy Ol aszországgal, esetleg bizonyos engedmények árán is, a német részről fenyegető veszedelem elsőbbségének politikáját fogadtassák cl. Mint ma minden nagy nemzetközi kérdést, természetesen ezt a kérdést is számtalan más vitás kérdés szálai szövik át, melyek folyton újabb kiszámíthatatlan meglepetéseket hozhatnak a dolgok valószínűnek föltételezhető menetébe. Londoni leifogás szerint Róma túlságosan számit arra, hogy Anglia és még inkább Franciaország végső esetben készen állanak Ausztria függetlenségének megvédésére. Az olaszok másirányu érdekeik megvalósításának szolgálatában angol felfogás szerint megpróbálják ezért elhanyagolni Ausztria függetlenségének rájuknézve a többi hatalmaknál is életbevágóbb kérdését. Londoni kormánykörök tehát föltűnő óvatosságot mutatnak az osztrák kérdésre vonatkozó kijelentéseikben. Sőt föltűnően óvatosnak látszik ezzel kapcsolatban a francia diplomácia is. Eden külügyminiszter viszont az osztrák helyzetről mondott óvatos beszédében sem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az Ausztria függetlenségéről szóló I934=es Meleg és őszinte siker jegyében folyt le az Erdélyi Irodalmi Társaság felolvasó ülése CLUJ-KOLOZSVÁR, február 19. Mint lapunk hasábjain már többször jelentettük, az Erdélyi Irodalmi Társaság uj vezetősége nagyszabású munka- programot dolgozott ki, mely hivatva vau e nagymultu és nemes erdélyi hagyományokon nyugvó irodalmi társaság vérkeringését megújítani, tevékenységét felfrissíteni és hatását a széles tömegekre kiszélesíteni. Érthető tehát, hogy szokatlan és rendkívüli érdeklődés előzte meg az uj vezetőség rendezésében lezajló első irodalmi ülést. A közönség zsúfolásig megtöltötte ez alkalommal a református teológia nagytermét s ez a meleg és ritkán tapasztalt lelkes érdeklődés mindenképen indokoltnak is bizonyult. Kemény János báró, az Erdélyi Irodalmi Társaság uj elnöke rövid bevezető elnöki megnyitójában, melyet lapunk vezető helyén közlünk, gyönyörű szavakban mutatott rá a nemrég megválasztott uj vezetőség friss lendületére és jövő célkitűzéseire. Kemény János báró beszéde, mellyel a feladatokra rámutatott, uj korszak indulását jelenti — véleményünk szerint — nemcsak a társaság életében, de alkalmas arra, hogy friss erőt kölcsönözzön az egész erdélyi magyar irodalom életének. Kos Károly a transzilvánizmus körül nemrégiben keletkezett vitából kiindulva fejtegette azt a kérdést, hogy volt-e önálló építészeti kultúrája? Erdélynek. Előadása szemléltetően állította a közönség elé az erdélyi építészet múltját, mely a maga képére alakitolta át a beáramló építészeti stílusokat. Előadásának végső következtetése, hogy csal; a népi hagyományok alapos kutatása, megismerése és a,z önálló építészeti kultúrára való törekvés vezethet építészeti művészetünk teljes kibontakozásához és virágzásáéhoz. Kós Károly nagy figyelemmel kisért előadása után Dsicla Jenő olvasta fel hosszabb, naplószerii költeményének néhány részét nagy sikerrel. Ligeti Ernő a francia forradalom korából merített finom hangú novellájával aratott sikert. A műsor utolsó száma elolt Kemény János báró elnök átnyújtotta? a Társaság !ag|sági oklevelét a székfoglalót tartott Dsida Jenőnek. Végül a Kolozsvári Szalonzenekar adott elő két zeneka- ri müvet nagy hatással. A megujhodott Erdélyi Irodalmi Társaság első felolvasó ülésének minden számát lelkesen tapsolta meg a közön- í ség, szeretető és bálája jeléül mindazoknak, akik ez uj korszak munkájának elindulását annyi nehézség ellenére is kitervelték és máris sikerre vezették. megegyezésben Anglia, Franciaország és Olaszország együttesen vettek részt s ha a megegyezés szövege szerint Olaszország a másik két aláíró hatalommal tanácskozást akarna indítani, Anglia feltétlenül állana, a megegyezésben vállalt kötelezettségeit. Itt kapcsolódik bele a berchtesgadeni megegyezés’ a betek óta folyó olosz—angol tárgy alá sok brr,. amelyeket viszont Berlinben kísérhettek uz olasz—német jóviszor.y folytán köteles bizalom mellett is a nemzetközi politikában ma elkerülhetetlenü! szükséges gyti*- nnkodás’sal. Az oltasz küpoőitikaá félhivatalos hangoztatja, hogy Róma csbk bizalommal nfzhetii a német—osztrák közeledést, mert Ausztria függetlenségét nem úgy képzeli éli, hogy Becs állandóan >németellenes magatartást teinajs’l<ltsün, amint azt bizonyos francia' körök kívánják. Francia részrö;; erre föfleszik a kérdést, hogy Olasz őrs zúig, ha emnyire hízik Berlinben, 1934-ben mien vonultatta föl csapatait Ausztria fiiggel'en'-égé- nek védelmére a Brenner elölt. A vita most ezen a ponton áll. Hitler ivezfr és kancellár a Reichstag holnapi ülésén teszi meg nagy érdeklődéssel várt kültpolit ka ■ kijelentéseit. Az angol—olasz tárgyalások pillanatnyilag mintha szünetelnének, mindkét részről erősen óvakodnak azonban attól, hogy a megegyezés irányában? kibocsátott szálakat elvágják. Közel negyedévszázad elölt Becs egyik kikpolöLÍKai elblaitlálrozásiai világháború kiinduló pontja lett. Mihez ifog vezetni az újabb bécsi elhatározás? —s. A m&gwar é^MéssaS SÖTláneSe Bievbauer Virgil, a ..Tér és Forma'' szerkesztője irta?, 302 lap, 54 fényképmelléklettel. Kedvezményes áron fűzve 165 lej. diszkötésben 264 lej Lepagenál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes ingyen könyvjegyzéket Lepagetól, Cluj. Beiső-kölcsönköívények húzása Ezer lejt nyertek a következő számok: 2,323.381-400 3,352.681-700 3,353.061-080 3,362.121-140 3,362.201-220 3363.901-914 3,363.916-920 3,367.661 680 3,376.641-660 3,384.461-480 3,387.201-200 3,387.341-360 3.389.261-280 3,389.801 817 3,389.819-820 3,391.221-240 3,397.561 -580 3,404.621-640 3.414.681 680 3,457.161-180 3.481 661-680 3,484.961 980 3,485.681-700 3,499.681-700 3,501.001-020 3,507.661 6S0 3,508.121-140 3,510.661-680 3,513.761-780 3,515.341 ■360 3,519.001-020 3,519.881 900 3,531 661-680 3,538.201 •220 3.548.381-400 3 549.461 ■480 3.552.581-600 3,553.041 060 3,555.081-100 3.557.381-400 3,560.041-060 3,560.5S2-600 3,561.341-360 3,567,961-98 03,569 301-320 3.569.761-780 3,582.921-940 3.592.901 •920 3’599.921-940 3.612.781-800 3,613.541-560 3,619.781-800 3.622.981-992 3,622.994-3. .000 3,631.401-420 3.632.441-460 3,635.121 ■140 3.648.101 ■120 3,650.801-816 3,650.818 ■820 3,656.161-180 3.657.441-460 3,663.5S 1 600 3,665.4SI •500 3,686.221-229 3.666.231240 3.667.631 •700 3,670.521-540 3.674.561■5S0 3.SS6 301-320 3.698.401-420 3,701.981-2. .000 3,714.221■240 3,715.681 -700 3,716.521 540 3,718.061-080 3,728.401-420. JELMEZBÁLT RENDEZ AZ EPíTÖMLX- KÁSOK DALKARA. A kolozsvári épüőmun- kások dhilkara’ február hó 19-én. szombaton este 9 órai kezdette:] az Epitőmunkás Otthon összes helyiségeiben nagyszabású farsangi ünnepéi vési jelmezbált rendez. Elsőrangú cigányzene. Énekszámok ütő Lajos karnagy vezetésével. 100 tagú •'endezőgárda. A mulatság iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg.
