Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

1938. január 1. ELLENZÉK 9 Kérjen Frudin-i gyümölcsszirup a LIKÖR házi előállítására. Kitűnő izü, elsőrangú és ezért hasz­nálja csak a mi késziíményünket. FRUCTIN. CLUJ, STRADA AVRAM ÍANCU 3. Telefon: 33—76. ■%] ai'lk'ailtomanual a •k'ÍHálPynő meghívására niegilie- kiitmtielllt egy pár szociális iinitézmétnyilí, amely­ben ,a ikliiráttyintö és leánya. mélyebben érde- iktívie vo'lll'. Azif irja, Miaicfal.rl’lamid. hogy nit- kámi lőultöltt) el élebében érdekesebb órái, mdinit: amiibyen volt Románba éllelHtlöIjieis kiü- ráLyri'őj'éviefi való beszélgietiéise. Ázit goijudoí'om, hogy ez 'idézetlek is élén­ken' muitiaitijálki, hogy meimnyiro Öles S'zemmel ligyelkezetíl bélelielkrinilenii1 a dolgokba. Miac- fnlrfiaind. Bizonyámai megérdemébbéki, hogy e megjegyzéseim mii is megiismerjülk. Végzem 'is aiz ismertetési. Csalk még ép­pen egy pár gomd'ohaibá'l' idézem, aimeíyeik ikli- ►íejezésre juitblaltjjiáik azon tainulisiágokait, ame­lyeket éiielfeófogásáina nézve miagáinaik szűnt* le Macfaf.mtlamd. Nieim gondolom, írja, hogy helyeitlbesJiiben^i lehelnie a, személyes vallásit a, szociiál'S kereszityéiroséggöl. Még sem szabad ;17omibiain elfeledikezmüimk arról sem, hogy ha mii a hitbeli meggyőződéssel! nem egyesítünk égő buzgalmait az emberiség jobb helyzetié­nek miegileremüiése üpáinit, akikor azokhoz le­szünk hasonlatosaik, aikiiket a M estiem igy emleget: Festott) koporsók, haiücititlajk, betűik rothad ássál). Sokait foglaülkozitiaim, írja), a rendszeres 'teológia kérdéseivel, mowt egyre kevesebb és kevesebb szükséglét érzem an­nak, hogy az én vallásommiak tügiaizisiágaiil a tudomány áJlitiatl' igazoljam, Egyre közve’lle- nebb .nitiudiatot nyerek az Éninitih-eit etilen reai- 11 fásáról. Inkább és inkább bili: által járóik. Nem vagyok fé'émksz'vü, nem üiliötk ílyés prófétával a kélségbeesés fáj® alaitit és nem oTvaisom csalk a Jeremiás síiiraílmaiilt Én azt gondolom, hogy 'az istien otls vám- az égben akikor üls, ha íidőinikémiC nincs ús mindem rend­ben a világom. Legnagyobb gyönyörűsége­méi! aibbain találom, hogy most ujira kézdhe- fem az egyszerű, csendes papi1 szölgláfaiboitl 'Megkiérdezle toile, emfiliIBi ön leírása végén, egy fialalember, hogy az éleiben való helyes miaigaitiamtáis kérdésére nézve minit vélekedik. Azt Sirjiai, hogy emlékezete visszaszáll arra a benyomásnál, melyet egész életében gondol- 'hozására éihaltiározóain gy átkarolt) egyik pro­fesszor ánaik, George Laddmialk könyve, amely a Toy alifás filliazó fiái járóit szólt. A keresztyén magaltlairtíláls intem egyéb, miitnlt toy a tiltás, a. íiO- yaltiltás kő ve telim én y ével szemben. Tatám ezlí a gondolatod úgy adhaitimók vissz)», hűség a hűség gondoUaltávai!: szemben. Én azt gorndo- lómi, irj«, hogy mem téveszti el az élet uitjál az az ember, ^alkb mindig amai vigyáz, hogy loyal'B tegyem banánjával, embertársával, in­tézményekkel és élvelkíke! szemben, loyaLis legyen miindenekfeleüt a 'káináHyoiki iklitrályá- vali; az Isteninél szemben. Könyve utolsó részében miagy on bensősé­gesem és kedvesen emiíélkezáfki mieg feleségé­ről, aki neki tíáirsa, eszményednek! megértő munkásai, hűséges seg,tősége, gyermekeinek igazé édesanyja volt.. Azzá! végzi könyvét, hogy visszagondol arra a napra, a miiko r fe­leségével' egyűilit 'térdelltl és dlmádkozottt Lóm- dóriban « Sz«nt Pál templomban', aikfeom az ablakom fénysugár tűzött)!: be reájuk. Háláit ad Isteninek, hogy a felülről való Világosság egész életuitjokiat mdmdíg beragyogta.. Hisz abbarni, hogy ez au Viliágosság őt ás hazaive- zérlí. Idéznem eztt ta, mehárny gondolatot ebtől az érdekes férfiúitól. Jó nekümik társalogni em­briókkal, aíkiik nagy irtait; járlak meg, Hadd zárjuk (SZ|i'vünk(be ennek az érdekes ember­nek a vaffiioonásáit: Isten akikor is ott van az égbem, ha ’de Janin a világban ndlncseni 9» sok míinden rendben, A felülről valló fény, a b’tönek sző vértnek« mu'taitjja számiunkra i® a siralom völgyén át az ösvényt aia őrök éledi feló. Atlró-könyveíés Thurzó Nagy Á. uj könyvelési szak­könyve számos ábrával és mintával 198 lej. Kuntner: Bevezetés a könyvviteli is­meretekbe 264 lej stb. LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen ingyen szak­jegyzéket LEPAGE-tól. Közölje, mi ér- dokld és milyaa .nyelven ért. UdUtUdálflfial soaa iiázteá az égi írázat LONDON, december 31. Deletes módon akadályozták meg: egy tűz tovaterjedését egy angol faluban, Mae'S-tegbem. A szomszédok, máikor észrevették, hogy a ház kiigyuiI'D, h óla bd alkat formáltak a nem­rég lehullott hóból' s azoklkail1 bombázták az égő házat. A tűzoltóság éppen másik tűznél volt elfoglalva s igy nem tudott azonnali ki- vonullni. A hóabdák azonban majdnem tel­jesen eloltották a tüzet, úgyhogy nem ter­jedhetett tovább. 1 Meg fagy óit} Bucurestihe.ií kőf ember. Bu­curestiiibő.;, jelenítik: A fagy már megkö vedel - *te első két ballátos áldozatát) a fővárosban.. A Vliliitor-utoában megfagyva), holtain ttaílál- <á(k loui' Maiteescu 53 éves férfit1, akiinek nem volt Halkása. A ,„Pll!airet'“ faleraikiait előtt hó- dió5 boritotdlaira, bódban 'tlailiállt'áik Míhaiiil Sla- imei9cu 60 éves miumkásib. 'Ml'undkét holitltieisiíet a halotitasbázba száliMitbUháJk). ílllll M Ü V E VIZSGÁLJAK FEL01 RA0IÓKÉSZ01ÉKÉT I FORDULJON BIZALOMMAL A ..RADIO EXPERT TUNGSRAM" FELIRATTAL ELLÁTOTT SZAKÜZLETEKHEZ, KÉSZÜLÉKÉT OTT SZAKSZERŰEN VIZSC-ÁLÍÁK FELÜL 1937-esrnériege íranciaorsiág négyszereséi szállna meg eddig Ázsiában ° Piac kelly ahol az árut eladják, gyarmat kell, ahonnan a nyersanyag szükségletét beszerezzék és terület kell, ahol az utóbbi hatvan évben harminc millióval megsza­porodott lakosságot elhelyezzék Kiina és Japán viszonyának ismerteté­sénél igen egyszerű, de elfelejiett tény­állást kell hangsúlyoznom: a kínai és a japánii ember között kulturális kapcso­laton kívül semminemű közelebbi faji rokonság nincsen. Egészen más a kinai ember testalkata, merőben más a nyelve és mások az élélmegnyilvánulásaá. Az az á lkadé no sut ás is nagy tévedésen alapul, amikor a japánokat egyszerűen a sárga fajok közé sorozzák. Az igazság talán az, hogy az európai embernek a bőrszinezete vöröses, a japánié krémfe­hér. A kinaimak nagy többsége tényleg sárgás színezetű. Tadán a két nép fekete erős hajzata és szemüknek az európaiak­tól eltérő vágása az, amelly a köz tudat­ban egynek álMja be a kél emberfajtát. Pedig a kínainak egészen más vágású a szeme, mint — a japánintak. A két nép gondolkodás módja, általá­nos jellemvonásai! is nagyon ellentétek. Japám és Kína történelmük évezredes folyamán polirtiikiaiilag nagyon ritkán és nagyon kevés ideig voltaik „barátságos viszonyban“. Ettől függetlenül, a kinai műveltség ellenállhatatlan tre- je meghódította Japánt. japán hódításai Japán 1967-től kezdve lépett a mo­dernizálás útjára és európai módra fel­szerelt katonaságát és tengerészetét a kí­nai birodalmon próbálta ki először. 1874-ben elfoglalták Formosa szigetét. Ettől kezdve a világ legrégibb birodal­ma és a feltörő ázsiai fiatal nagyhata­lom állandóan feszült viszonyban élt. A japánok úgyszólván liz évenként hol sikeres, hol sikertelen kísérleteket tettek, hogy az ázsiai kontinensen terjeszkedje­nek. 1905-bem megkaparintották Koreát, amelynek birtoklásáért ezerkétszáz esz­tendő óta folyt a harc a Felkelő Xap bi­rodalma és a kinai császárság között. 1931- ben megszállták Kina három északi tartományát, a természet, kin­csekben oly dús Mandzsúriát 1932- ben a japánok továbbnyomubak nyugatra és alig pár hónapos harcok után egész Jehol tartomány ellenőrzésük alá került. öt évvel ezelőtt már kétségtelennek látszott, hogy Japánnak komoly hódító szándékai vannak Kina területén. A ja­pán fennhatóság alatt álló utolsó halár- város alig három órai járásra voit Pe- kingtől, a hajdani császári Kina székvá­rosától. Most, 1937-ben Japán látszólag minden komolyabb ok nélkül vóg^ő rohamot inditodd és a fegyver Jo­gán akarja szabályozni viszonyát Kíná­val. ónként felvetődik a kérdés, mit akar­ataik a japánok Kínában? PIAC KELL AZ INDUSZTHÍALI- ZÁLT BIRODALOMNAK Az elmúlt évtizedek alatt a japánok ügyes propaganda utján megértették a világgal, hogy a dermőföldben oly so­vány szigetlmzá jukon nem tudnak hatvcmötmiilió ember szá­mára kenyeret biztosítani. A világ közvéleménye természetesen tartotta egyidelg a japánok területi ter- , jeszkedését. Ez az uj honfoglalás ,izon- j ban semmiképen sem alkalmas arra, hogy a japáni szigetet akárcsak egymil­lió embertől is tehermentesítse. Se Man­dzsúria, se Korea, de főleg aiz amúgy is túl népesedett Kina nem alkalmas arra, hogy azt a 30 millió felesleges japáni átvegye, amellyel Nippon az utolsó hatvan évben szaporodott. A japán államférfiak éppen úgy tisztá­ban voltak azzal, mint külföldi szocio­lógusok, hogy ezt a kemény feladatot csak kétféleké­pen lehet megoldani. Vagy újabb területeket szerezni, ame­lyeknek klímája alkalmas a japán.; fajta letelepedésére, vagy iparosítani kell az országot Anglia példájára, hogy az ott­hon élő lakosságinak munkát és kenyeret adjanak. Az első megoldás elé szinte legyőzhe­tetlen akadályokat gördített az a tény, hogy a kivándorlásra alkalmai területek kivétel nélkül az európul nagyhatalmak, vagy azokkal szövetségben élő államok birtokában vannak. Az iparosítás a vi­lágháború közbejötté nélkül szinte ke- resztülvihetetlen volna Japánban. De szerencséjük volt, villámgyorsan, imponáló, világviszony­latban is számottevő módon indusz- trializálták az országot. De nem elegendő a gyár és a gép. Piac is kell, ahol az árut eladják és gyarmat is kell, ahonnan a nyersanyag szükségle­tet beszerezzék. KÍNA A JAPÁNOK PIACA Japán előretörése az ázsiai kontinen­sen e két feladat jegyében folyt le. Man dzsuria meghódításával tózdositotlák nyersanyagszükségletük majdnem 80 százalékát (kivéve a gyapotszükségletet), mostani támadásukkal pedig, Kínában egy általuk állandóan ellen­őrizhető nagy piacot akarnak meg szervezni. Amig az európai közvélemény a sang- hajj, utcai harcokat tartotta számon és Nanking bombázásán izguld, addig a japánok szinte észrevétlenül Kina területéből majdnem egymillió négy­zetkilométernyi területet szálltak meg. Egyébként terül'etszegénységről ja­pánnal kapcsolatosan ma már nem lehet beszélni. Az elmúlt fél évszázadban egyetlen egy nagy hatolom sem sokszo­rozta úgy meg birtokát és nem vont any- nyíl civilizált tömeget a maga érdekkö­rébe, mint Japán. Franciaország négyszeres. Németor­szágnak pedig majdnem ötszörös nagyságát szállták meg! E földrészeken élő emberek száma hoz­závetőleges számítással — kettőszázöt­venmillió lélekre tehető. Ez a japánok 1937-es mérlege! Mécs Alajos, Hiába jött a halál szörnyű kaszájával, Mert elkergettem őt a HORIA irjávall fölerahat: MSE g3r®géria CInj, Sfrada Reglas Mana No. l.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents