Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-01 / 1. szám
ELLENZŐK I 9 3 fi. Január I. CHARLES Pliclirlui #E3éS£irsjiöiaS4 lanságai VĂSÂRfflElYI JAN95 rci. piispött lila: A múlt év fol'iyaaruáki' jelent meg a keresztyén. egyháziak közötti jóba rats ág ápolása., kö/ös nnmkaban -való egye-tul-ése itrdekébön tevékenykedő egyik legkiválóbb és legismertebb nevű vezérférfiuin-ak, Macfiadlaind- nuk, önédetizajza. Macfalrliand neve nem ismeretén a mi egyházi köreink előtt sem. A hábor ú utána években két a.k.domina,!’ is megfordult nálunk. Első alkalomm-al1 még Nagy 'Károly vod't á püspök. Akkor szélesebb kórban tárgyait velünk. igyekezett megTlem helyzetünket, viszonyu-inka!. Második látogatása Mdkkaii püspökségének idejére esik. Ez ai'lkaiommai inkább a Bucureşti magasabb ortodox egyházii köbökkel tárgyalt. Mária ki- Iálynié Ölelsége előtt is megjelent, minket csak futólag "keresett feli, egész röviden tárgyiul! Maikkal püspökkel. Tudjuk róla azon - ban, hogy az egyetemes protestantizmus élet- jelenségeit vizsgálva, reánk is kiterjeszti fi gvelmét, irodalmi és közéleti tevékenységével utegyenigetője a különböző egyházak között.:' 'Öelikti közeledésm-dk s ezáltal a különböző népek közötti jobb megértésnek, ezért mi is tisztelettel gondolunk »reá, kisérjük fiigyelem- mel éleiét. Ez a magyal, láztuta annak, hogy érdeklődéssel vettem én is kezembe önéletírását és könyvét átolvasva úgy érzem, hogy nem lesz érdektelen, ha könyve egyik-másik tamiu'kágos! é(s érdekes nyilatkozatát ismertetem. Nem könyvismertetést kívánok adná, hanem fiigyeimiinlKet alkarom nehány tanulságos után ut'aiöásá ra neá-irányítJam-i. Macföll land 'endkívül érdekes pályafutása ember. A legszegényebb, leginy om orusúgosabb életvksi/onvakból küzdötte fel magát, önerején tanult, szerzett egyre szélesebb köri! ismeretséget, lett először jeles munkéssrgu lelkipásztor, azután az angol—amerlkbii egyházak közötti egységes munkát és barátságot inegte'lemteni hivatott szövetsiégnek irányító mumlkása, végül pedig e mozgalomnak az egész • viliágra kiterjedő egyik emdnens zászlóvivője, aki e minőségében a vilógegy- házak vezetőivel, a különböző országok uraíh kodóival, á’l'lamférflanval,. hadvezéreivel folytatott személyes tárgyalásokat, dolgozott azét, hogy aiz emberi diplomácia eszközeivel ugyan», de mégis a Krisztus szellemében, legyen utegyengetője amin.alk, hogy a különböző egyházaik és népek között megvaf'ósu'ljon míé- gis vailaimi aiz ángyotok által hirdetett szóból: Békesség legyen a földöm és jóakarat az emibe ek között. Egy iflyen férfin, aki bejárta a»z egész kuiltunvilágot, aki annyit rátott és aonyit ta.pesztel't, valóban tud figyelemreméltó dolgokat köizölnii életének tanúságaiból, valóban érdemes megismerni egy ilyen férfinek azon nyilatkozatait, amelyekben népek 'vezetőitől, nagy egyházi és politikai 'kérdésekről véleményét nyilvánítja. Macfalmlamd, eimint említettem, igen mostoha viszonyok között nőtt fel. Atyja tengerész volt, aki maga is nfâgy szegénységgel küzdött, korán halt meg és a legnagyobb nyomorúságban hagyta hátra csar!ádját. Mélyen valltlósos lelkületű a/nyjá nevelte Ma-c- fadiéandot, aki már korán maga kereste meg kenyerét, így Maofalrland a legnehezebb ke- nyérkeneseti gondok között végezte el közép- isktítoá tamulmányait. önéletrajzában közli, hogy mi volt munkarendje az alatt, oim-g e tairHuilmányokat Végezte. Érdekes feljegyezni ezt a munkarendet. Reggel feliratkor kelit és hót óráig topokat hordott ki, hét órától kilencig egy szabónál dolgozott, 'vitte ki a ruhákat, vette fel a rendeléseiket. Kilenctől tizenkettőig isko’á'ba járt, félegytől kettőig ugyancsak a szabómühelyben dolgozott, kettőtől négyig az Iskolában ivott. Félöttől hatig at ka üreggel 1 tevékenységét folytatta, lápokat hordott ki. Fél héttől nyolcig, vagy annál későbbi Íréig is újra a szaibó műhelyben dolgozott. Gsaik 'vasárnap nem vtádlalkozott semmi munkára. Az esti nyugalomnak óráit a leckéjére való előkészületre fordította. Elmondja, hogy e megfeszített munka között is jókedvű tudott maradni, mert az Ifjúság vidám életkedve lüktetett benne, de azért túlfeszített munkával terhelt Tjuségánok idegrendszerére károsi következményeit iőb- hé-kevésbé egész éfliefdn keresztül megils csak érezte. Vallásos, élete nJagyon korán kezdődött. A bibliai tárgymutató ott füg" gött szegényes lakásuk faillán, a konyhában, mert csak a kontybát fűtötték. Az édesanyja a biblián kívül is csak vallásos kötnyve- ket olvasott. Úgy nőtt föl, hogy a kérés z- ityihséítiék ettii.k-aji tairtalmía' minden «vitán felül állott előtte. Az Isten vei óság« mint kétségem felül áflOó reá^’itás ragadta meg lelkét. KrHztus hívását közvetlenül é’te láls és ez indította arra, hogy egyházi szolgálatban! keresse em-heri feladatát. Koton vette ezeket az indításokat és innen, magyarázható, hogy rendkívüli? erőfeszités- bo£ igyekezett a teológiai; kép zetűiébet megszerez™. Ledkipászrtorí munkásságát a legnagyobb odaadliissiall' folytatna. Azzal u meggyőződéssel kezdte szolgálatát és ezt a meggyőződését élete minden idejlébcmi vallja, hogy ö megtudja érteni, hogyha valaki k-étsógeskedik abban, hogy vájjon elég nagy embei-e, méltó-e a lielkipá sztori szolgálatra, de azt sohasem tudja megérteni, hogy valaki magára nézve kicsiny feladatnak Harisa a lelki pásztori szolga latot. Ezt a mondatot érdemes nekünk üs megjegyezni. Fájdalma® jelenség u mi egy házi életünkben sokszor, hogy körünkben még lelkészek is vannak, akik tócsán (yel'ik tmgukna- nl.’izve a Helk'dszi szolgálatot. Igaza van Mucfalrlaodmak, bogy a papi hivatás éppen .1 mi ikoruukban olyan szép. Olyan m-a- gUisMos, hogy azt még meg lehet ói Horni, ha e feladat nagysága valaki l a saját erői felől kétégbe sodor, de bogy valaki magára néz.vc kiosim-ym-ek tarlskn « lelki pásztori szolgálatot és azt gondolja, hogy ő sokkal tehetségesebb és kiválóbb ember, hogysom meg tudna elégedni ezzel a szolgálattal, azt igazán nehéz megérteni. Próbá lja csak vtailaki a lelkipász- toni hivatásnak minden feladatát minden vonatkozásban betölteni és akkor egyszerre meglátja», hogy ez a feladat annyira szép, annyira magasztos, hogy egy emberre nézve nem lehel szentebb feadat, mint az, ha valaki ennek a feladatnak -ji betöltésére szenteli oda mindem erejét. MacfaTirland ilyen lélekkel igyekezett lelki- pásztori feladatát betölteni. Meggyőződése az 'vo’tt, hogy aiz igaz.i leik'pásztornak gyülekezete minden egyes tagjában olyan lelket kell Iátok*. amelyet Isten a Krisztus áttol «ppen az ő gondjába adott. Az igazi le k pásztorinak szüntelen szivében kell hordoznia népének sorsát. Osztozni kell ndpe minden örömében, szomorúságában az élet ezerféle gondja, kísértése között. Ebből o le'kipásztori meggyőződésből fakadt, hogy elénk figyelemmel kísérte gyülekezetének helyzetét, a gyii'ékezeti tagoknak szociális viszonyait és már kezdetben indíttatva érezte ma-gát arra, hogy kapcsolatot keresve mláts keresztyén egyházak papjaival és vezetőivel, aiz egyházak fellépését biztosítsa, különösen a sokféle nyomorúságnak k itett szegénysoris-u munkásosztály vé- de’uie, az erkölcsi életet veszélyeztető bűnök elleni harc érdekében, megtalálja az utat cr- ra, hogy a kormányzat vite"''ben az evangéliumi szempontok hatékony szociális intézkedésekben érvényesüljenek. így jelentkezik már az első Időkben Mecfalr’and tevékenységében a.z a szempont, amely később 'a-z egyházak közötti kapcsolatok egész világra kiterjedő kiépítésére törekszik. Szóval és | tollai e magasztos célért harcol Nowailkbain, j •lelkipásztori működésének egyik helyén, ki-- j tenjesizti figyelmét az idegen bevándorlókra ] is. így Ismerkedik meg, mnt írja, magyu- : rokka], otoszokkal és németekké!. így lesz. ' egészen, otthonos a nemzeti ünnepélyeken való irészvé'ieilp áilüiail, Kossuth és G«-ribald né pének ismeretében. Az egyháza egy kápolnát állított be abban a városrészben, ahol ide genek laktak. Sokoldalú lelki pásztori műn kajának végzése közben a közéleti küzdel niekbőí is kivette részét. Figyelmeztet azon ban a-rna), hogy a-z olyan lel kpás z tor nuk, ak rés-zt vesz a polgári ügyek intézésében, szó ciális Ős ipari kérdésekkel foglalkozik, min dig v'gyáznia kell arria, hogy hiivatásának alapvető fetládaitei inámt mégse veszi-fcse el soha legfőbb érdeklődését. A pap sohasem lehet szociális reformer, neki mindig az evangélium szobájának kell maradnia. A papnak ismernie kell aiz ő népét és serbasem szabad elhanyagolnia pásztori feladatait. Különösem vigyáznia kell -arra, hogy akkor, amikor kifejleszti ön (magában az emberiség nagy szociális kérdései -iránt való öntudatosabb érdeklődését, el1 ne veszítse közvetlen érdeklődését, e krisztusi részvétnek intenzitását az egyes emberek somsával, az egyes emberek kisebb vagy paigyobb lelki kérdéseivel, gondjaival, bö-j-aivál szemben. A lelkipásztornak sohasem szabad egyéni amb'oió tárgyává fémműié szolgálata feladatainak betöltését. Azt írja, hogy örökre érzi szivében egykori kedves professzoréinak, Curb's Edwardnak figyelmeztetésiét. Két szempont^, kell vigyázni — tanulta meg professzorától. — Ellső sorban mindig vigyázni! kell arra, hogy meg tudjuk őrizni élő kapcsolatunkat a Mestemei, szűk séges újból meg újból megvizsgálni magunkat, hogy vallóban teljes önzetlenséggel csak Neki -kívánunk-e szolgálni, tuda/taban vagyunk-e ainnak, hogy 'az ő lelke az alázatosság lelke, hogy szükséges neki növekednie, magunknak pedig alá-bbszálllatnunfit ? Gondosan ügyeljünk arra, hogy világi, önző törekvések meg ne ronltslák szivünket, hatástalanná ne tegvélk erőfeszítésünket. Másodsz-or óvakod- nuajk kelil szünteléu attól a zuagy kísértéstől AMIC A NATHAIAZt HŰ LÉST ÉS FEJFÁJÁST is, mely arra biztat, hogy gyoUs- eredményt tárjunk. Pomasz kod hatunk a kós-zi-vek miatti, die nem sztalxid elfeledkeznünk arról, hogy Isién az. aki ezt mondotta: Én adok neked uj szivet. Nem szabad kdtségeskeduünk, de rendületlenül kell bíznunk abban, hogy az Ur elkkoir, amikor bö'csessége jónak ’átja, be is váltja Ígéretét. Olyan megjegyzések ezek, amelyekből minden lelkipásztor sok támlást és útmutatást nyerhet. Macfarland egyre teljesebben kapcsolódott bele aiz egyházak egységét, közös munkáját megteremteni hivatott szövetségeik tevékenységébe Különösen é’énk, világi rdeklödésre jutott tevékenységet fejtett ki a háiboru alatt és a háború után az egyházak olyan egységes fellépése és köizrémüködlése érdekűben, amely alkalmas legyen a nemzetközi feszültség enyhítésére, u- háborús szenvedések kevesbít ősére, a vi.légbéke lehetőségeinek eVi- k'rszí'itésiére. Működése irányító szempontját mutatják c nyíló tkozűitai. Vájjon nem ehetne e a háború idején isi egy magasabb atmoszférába emelni a lelkeket, tenni vafliam it abban ez irányban, hogy a nemzetek meg- találjTk egymás megértésének elveszített útját? Nem lehetne-e most is eredménnyel dolgozná a lelki újjáépítés és o V'ki kiengesz- lelödés érdekében? Érdeke-; megjegyzést! te’s-z az egyik alkalom mail, amikor e k' rdések öl tárgyalva voltak, okik n ini mutattak reá. hogy ez a vállakózás reménytelen. Az vo’t az. én megjegyzésem — Írja —. hogy a hivő keresztyén emlüer-nek soha sem szabad azt gondolnia. hogy létezik '-zárnára morato ium keresztyén magatartását illetőleg, igen jellemző a következő megállap.U.'Jsa s: A keresztyén -vezetők, fájdalom. ama törekednek, hogy Európának uj térképtét rajzo’ják meg, ahelyett, hogy megvalósítani igyekeznének a lélek intemácíonális birodalmát'. Nfacfbrl.rnd a háború a’tai't ebben az •r'n/y- bam, az egyházi? szövetségek képviseletében nagyon élénk, sokoldalú munkát végzett. Amikor Amerika belépet? a háborúba, akkor maga is meg j elien? a h.ndsz-im tárom m.iln-t az egyháziak munkajárnak reprezefniláimsav Franc a országban különösen a- prolesltiáins egyházak kitüntető ünirtepólyességcie!] fogadták, de Macfatrlaind a háborús küzdelmeik ojlfattt is érintkezésieket 'kerteset? semleges állítani oík egyházaivá1, fleve! ez é-sben álfloW a német egyházzal: is, különösen Deissmtiirnnall, állandóan :gy ekezet? eny-hitteni} az lellteniiéte- kett, A háború után' isméiéit 1'áiogatöásokat tietlt a -közpomiHr haitaltmsik területén lg. Volk miilnlt emiiii be'.item, Erdélyben is. Tblálikozoíití államfőikkel, m'tnisz terekké'. Erdétyi látogatásáról m-egemfllittii, hogy ikü-iönösiein Kofltér professzor gondos e'ökészlilése oUa'pjáin; alkalma voűi- liallé-'tkozimi a pátriárkáivá?, .3 sze- beirni metropoTi'iá viafl, mások (kall ki-ha; Itatásom jelenbe-te!t: meg Mária királyné előtt. A kisebbségi ‘kőrdés. -mirul -rja-, a megbeszélések központjában állÖJt. aimlimdk bizonysága az, hogy Sziebenben. -a Uü-th érámra s püspök áíltiat -adott Üunchom ta. kafollükius egyházkép- viselői, pairliam-emlHl tagok. -is resztvettek a megbeszél-éseni. Megem-liitti egyébként, hogy Romániában egyes topok, -téves értelmezéssel adták, vissza, nyilaitko zabáit, igaz azombam az -is, hogy Budapesten is ugyanez történt, mind két helyen, saját maguk szempontjából kedvező értelmet gyek ez vén adni myiiü -ía/tlkozaitániaik. -A kisebbségi kérdésre végiiil' ás ez? a megjegyzést 'tesziii: A -kisebbségi probléma Inkább több bajt, mirat kevesebbét) fog Okozni} 3 jövőben, de úgy líáltiszJik., hogy a mi kormáiniyramlk nagyon kevés érdeklődési tlannsii't frântei. Büzonyáir/a nlem ’lesz érd éktelen, ha ennek a sokai? -MitiOlLt férfiúnak egy néhány olyan megjegyzését idézem, -amelyben egyes kiváló álüaimföktkel, polHiiLikus-olklka-l tő rémit beszél- g-dtéseiiiró!, szerzett benyomásairól .számol be. Az angol tkii-rályitóli elkezdve nagyon sok szerepem já/’Hszó férfiúvá? HailáIko-zotit. Csak egy pána/t idézek megjegyzéseiből. Elmondja például, hogy Hitlerrel több mént egv ónjáig volt alkalmai iá ns-a lk odrai és megfigyelni ezt! aiz érdekes embert. Az volt -a benyomása, ho-gy Hillflier ugyanaz, akiinek könyvéből is- megismerte, liimipmlziv, di- naaniikui* egyéniség, aki- nem vesztegeti %z időt sablonos udvaniiiaskodó szóváltással. Semmit sem beszélt időjárásról, efé.'ékrüí hanem egyenesen a megbeszélés tárgyára tiér. Hiányzik belőle a humor. Minden pillanatban komoly, szigorú, merev. Azt mondja. hogy mofedliyál és kedvességét a k. esi gyermekek számára, tartja fenn. Könnyen meg lehel' értené, hogy miád'tail gyakorol akkora haltest Hotter népére. Égő hut vara benne, magát Istentől küldött embernek te- k.iiruK. Külpolitikát} kérdésékbem feltűnő oz egyo datusága, csalk -Némelőírszágoi és a németeket Ismeri, de nagyon kevéssé éntli a V1 lág, az ember ség többi részét. Izolálja Németországot minden néptől. Egyoldalú ember. ez sikerének az előnye, de -a hátránya äs. Érdekes, hogy mteiöt? Macfa'irlaind ki- hiaiilgatásra ment voma Hitlerhez, azt a figyelmeztetést kapta, hogy vigyázzon és ne említse a zsidó kérdést. Erre én azt mondottam, írja Macfalln land, Jól vám, de azzal még M asak HisZlában kell tenni, hogy én nem azér? akarok odamenni, hogy Temn.y- sooról, vagy Browmról d skuráljaJk, nékem mégis csak meg kelti engedni, hogy magam vállassz nm meg a témát. Kitűnt, hogy ennék a feleletinék a Uidatában is fogadta és szívesen e beszélgetett vele Hitler. EmOékez-tette H t-Tert orra, hogy a keresztyén egyház természetfeletti telelte á-iil .» nemzet és a faj kérdésének. Hindenbn-rginál Is volt, H ndenburgról az ti :rja, hogy kedvesen egyesítette szemé.yében a méltóságot é-s az udvar osságot, barátságossá goi. Egyébként a v-iiágbékét Illetőleg 'kifejezte azt a gyakran vaTlnitit véleményt, amelyet Himden-burg -is osztotit, hogy a háború! nem lehet kér Ián n:- viliágból, mindaddig, amig az ember természete meg nem változta. Egyébként! -r-endkivü; 'közvetlen és szer ele! rémé ’tó volt*. Amikor megha.flot-t-a, hogy MacfaiMtamddal tgyütl a fila -is ölti} vara, a fiát is behívta, kedvesen elbeszélgetett fiával is tanú'mántyairól és más kérdésekről. Érdekes egyébként -az a levél, amelyet éppen az egyházaik békeakc-iójával és az egyházaknak ezzel fcaipcsolaitos políiitilkaii tevé- tkenvségével kapcsolatosan Bateour tetézett Maiefianirkndhoz és amelyben- kifejezésre juftfatollt véíemémy lényegében m'egegyezik a Hitedenburgéval! is. Én .nem nagyon tartom kii'vániaitiosnlaik, tirja, nem is tudom haisznios- mak flá'ími, hogy Amerikában vagy máshol valamely egyházi} korporáció beleeflegyedjéik a poltiiiko-j eltet kérdéseibe. 'Ha én helyesen olvastem a 'históriát, akkor abból azt -a tanulságot állapíthatom meg, hogy az ilyen intervenció gyakran okozott! kánt a vallásnak, de ritkán mozdította elő «r podtitiikai kérdések megoldását. Az egyházaknak, magasabb missziója; van-, az & feladatuk, hogy feliemeljék a közösségnek ideáljait és oCyan áSmőszférát teremtsenek, amelyekben ezek az 'ideálok virágoz hatnak. A háború a félelemnek, gyü'l-ötetinek, gyanaikvásnak, kevélységnek, ura lom vágynak a szülött je, ezek az ellenségeik, ahhoz, hogy békesség legyen a if öld ön, szükség van jóakaraifra az emberek között. Az egyháziaknak ezen tolhatatlan ellenségek ellen: keli] küzdeniök, a napi politika kérdéseit pedig azokra kell hagyndok, alkuk ezeknek eliilnt'éz és-é'ne bivotottek. Mjacfalirland Horthynál is volt. A kormányzóról azt liir-ja, ho^y tipikus tengerész, kemény, erős, de udvarias és határ-ta-rianul barátságos. Érdekesen emlékezik meg Mac flat hand Mária- ikiirályné öf-eteégév-el történt beszélige- tes-érő; -is. 1929-ben- a felesége mosol yogva jött hozzá éa egy képet mutatva kérdezte: Kiniak' a képe ez, ezzel a közvetítem egyszerű aláírással!!: Mária, Meglepetve tekintettem -a képre, Románra királynő járnék volt a képe. A kép elíküldése jele volt annak a mélllánvillásnak, amellyel a királyné értékelne az én> munkásságomat. Azt irja Mária 'királynéról. hogy rendkívül közvetlen-, barátságos, -telkes, .aiki nem köti} magát a diplo- máöiiai formaságokhoz. Mária- királyné nyíltan beszélt Macfalir.landdnv e különböző po- 'liilb'kaji problémákról, érdeklődéssel táljéko- zódotit -a munka fdlőí, aimelyet. Mac fair and végez s azt mond ötig, hogy lehetőleg arra kell utat itaHálliniiai, hogy a magyar egyházi emberek- közvetllienebb kapcsolatokba kerüi- jm-ok a oaxnán lögyiiáaaikkaft. sz
